CAT5,mint hangfalkábel

[andix]

És Neked hogy vált be ?
Vizsgák miatt még nem volt időm megcsinálni a kábeleket..
(Naja, mondjuk az én "beszerzési forrásom" elég jó volt, ismerőstől vettünk 305 métert, aki ilyenek forgalmazásával foglalkozik, és anyagáron adta.)

[Vendég]

Hát azért spórolni sosem árt. 120 Ft körül már Cat7es kábelt lehet venni. Sőt jobb forrásból már 30 Ftért is lehet cat5öst venni, nekem is annyiért van (100 méteren azért már nem volt mind1 az ár ).
 
Belső kábelezésnél oda kell figyelni, mert ez a sok szigetelés miatt lényegesen vastagabb, mint a normál kábel, kevésbé hajlik, stb ezért meggyűlhet vele a baj. Én végül ezért belül nem is használtam cat5öt, így könnyebb volt szerelni.

Jó kis forrás lehet. Én nagykerből vettem 60-ért a CAT5-öt és 100 ért a CAT6-ot

[Mócsing]

Eszi fene , vettem 60 m-t .
Végül is a csöves megérdemel ennyit . Ha csak fele olyan jó lessz mint ahogy a topicban olvastam , már elégedett leszek .
És Neked hogy vált be ?

[andix]

Halló ,Edwin .Igazad van azon a + 20 ft-on nem lehet sokat bukni . Az árához képest mindenképp jó kábelem lessz . Alighanem délután meg is veszem .
Minden esetre úgy számolom hogy dobozon belül is ezt használom .
Üdv.

Hát azért spórolni sosem árt. 120 Ft körül már Cat7es kábelt lehet venni. Sőt jobb forrásból már 30 Ftért is lehet cat5öst venni, nekem is annyiért van (100 méteren azért már nem volt mind1 az ár ).
 
Belső kábelezésnél oda kell figyelni, mert ez a sok szigetelés miatt lényegesen vastagabb, mint a normál kábel, kevésbé hajlik, stb ezért meggyűlhet vele a baj. Én végül ezért belül nem is használtam cat5öt, így könnyebb volt szerelni.

[Mócsing]

Halló ,Edwin .
Igazad van azon a + 20 ft-on nem lehet sokat bukni . Az árához képest mindenképp jó kábelem lessz . Alighanem délután meg is veszem .
Minden esetre úgy számolom hogy dobozon belül is ezt használom .
Üdv.

[edwin]

Szervusztok .Ismeri valamelyikőtök a NEXANS CAT5 kábelt ?
80 ft/m , érdemes ennyivel többet fizetni érte ?
Üdv.

megbízható márkának számít a struktúrált hálózati passzív eszközök piacán (ez azt jelenti, hogy vannak nála olcsóbb pl tajvani kábelek)
azt, hogy mennyivel szól jobban, mint egy 60 ft-os kábel, azt meg nem mondom, de ebben az esetben bátran próbálkozhatsz, többfélével, mert nem buksz rajta több 10 ezreket

[Vendég]

Szervusztok .
Ismeri valamelyikőtök a NEXANS CAT5 kábelt ?
80 ft/m , érdemes ennyivel többet fizetni érte ?
Üdv.

[Luxor Audio]

A legszembetűnőbb változás nekem annál a csilingelős háromszögnél jött elő, amit ütögetnek egy fémpálcikával
Triangulum

[Tul]

A legszembetűnőbb változás nekem annál a csilingelős háromszögnél jött elő, amit ütögetnek egy fémpálcikával A lényeg, hogy ugye nem sikerül mindig pontosan ugyanoda ütni (élő felvétel), így néha kicsit eltérő a tónusa. A régebbi MM-es kábellel kicsit szórt (széteső) is volt a magashang, meg ez a kolompolós kütyü ahogy más színben szólalt meg, az én képzeletbeli csukott szemes színpadomon máshová ugrott. Remélem értitek. Mintha a zenészt seggberúgta volna a mögötte álló, ha melléütött, mert mintha arrébb-arrébb esett volna pár lépéssel A két hármasfonatú utp-vel szinte tökéletesen egy helyről hallom, annak ellenére, hogy megőrizték másságukat az apró elütések. Újra bekötöttem a régi kábelt, megint rossz lett!
A nem tudom eldönteni, hogy tényleg, vagy csak bebeszélem magamnak kategóriában sokat lágyult a hangja, javult a részletezettsége, tágabb lett a színpad. Úgyhogy bőven meggyőző

[Vendég]

De mi történik, ha nemcsak a kábeleket osztjuk meg, hanem az erősítőt is? Ott ugyanis minden külön fut. Az eredmény - a kettős erősítés - meglepő. Ugyanis a fent vázolt modell alapján megint csak könnyen belátható, hogy a kettős erősítés SOKKAL KÖZELEBB van az un. aktív rendszerhez - vagyis ahhoz, ahol annyi végfokot kötünk közvetlenül a hangszórókra, ahány utas rendszert használunk, és a keresztváltók a végfokok elé helyezzük - mint a hagyományos, egy erősítős megoldáshoz. Hiszen az az egy-három passzív elem, amit beiktattunk, nem jelent lényegi változást. Vagy ha tetszik, az „ideális” egyutas rendszerhez is közelebb kerültünk. (Újra hangsúlyoznám, hogy itt most elektromos szempontok alapján vizsgálom a kérdést.) A néhány passzív alkatrész a jel útjában ugyan nem ideális, de sokkal kevésbé zavaró, mint amikor a „két szűrő-két hangszóró” egységet egyetlen végfokkal hajtjuk A mérési eredmények is azt mutatják, hogy ha ugyan azt a kétutas hangsugárzót megvizsgáljuk egyetlen végfokkal, majd kettővel végül aktív változatban (ehhez persze olyan hangsugárzóra van szükség, amihez terveztek optimális aktív keresztváltót) akkor a passzív „bi-amp” rendszer mérési eredményei sokkal közelebb állnak az aktív rendszerhez, mint a „single-amp”-hoz. A TIM (tranziens intermodulációs torzítás, erre a fülünk nagyon érzékeny) EGY NAGYSÁGRENDDEL JAVUL az aktív illetve a „bi-amp” rendszerek esetén!
Na most, hamár itt vagyunk, akkor ez tulképp mit jelent? Nem teljesen fogtam fel, hogy mit hív Vadász "kettős erősítésnek", illetve "bi-amp"nak?. Az aktív rendszert még felfogtam, számomra az a "bi-amp"..

Passziw rendszer - egy stereo wégfok hajt mindent.
 
Bi amp rendszer - több wégfok hajtja a hangfalakat, de a hangwáltok az erösitök után wannak.
 
Aktiw rendszer - az erösitök elött wáltják a hangot és általában 3 felé, azt ezt erösitik fel. Természetesen monorol wan xo most. Stereoban mindent xorozni kö 2-wel.
 
PL az ATC studio wáltozatánál a mélyet 250Wattos, a közepet 150Wattos és a magast 50Wattos wégerösitö hajtja meg.
Az én ATC-m passziw wáltozat, de triamplifikálhato, azaz 2x3 wégerösithetöt köthetek rá, ha akarok...

[Gordon314]

De mi történik, ha nemcsak a kábeleket osztjuk meg, hanem az erősítőt is? Ott ugyanis minden külön fut. Az eredmény - a kettős erősítés - meglepő. Ugyanis a fent vázolt modell alapján megint csak könnyen belátható, hogy a kettős erősítés SOKKAL KÖZELEBB van az un. aktív rendszerhez - vagyis ahhoz, ahol annyi végfokot kötünk közvetlenül a hangszórókra, ahány utas rendszert használunk, és a keresztváltók a végfokok elé helyezzük - mint a hagyományos, egy erősítős megoldáshoz. Hiszen az az egy-három passzív elem, amit beiktattunk, nem jelent lényegi változást. Vagy ha tetszik, az „ideális” egyutas rendszerhez is közelebb kerültünk. (Újra hangsúlyoznám, hogy itt most elektromos szempontok alapján vizsgálom a kérdést.) A néhány passzív alkatrész a jel útjában ugyan nem ideális, de sokkal kevésbé zavaró, mint amikor a „két szűrő-két hangszóró” egységet egyetlen végfokkal hajtjuk A mérési eredmények is azt mutatják, hogy ha ugyan azt a kétutas hangsugárzót megvizsgáljuk egyetlen végfokkal, majd kettővel végül aktív változatban (ehhez persze olyan hangsugárzóra van szükség, amihez terveztek optimális aktív keresztváltót) akkor a passzív „bi-amp” rendszer mérési eredményei sokkal közelebb állnak az aktív rendszerhez, mint a „single-amp”-hoz. A TIM (tranziens intermodulációs torzítás, erre a fülünk nagyon érzékeny) EGY NAGYSÁGRENDDEL JAVUL az aktív illetve a „bi-amp” rendszerek esetén!
Na most, hamár itt vagyunk, akkor ez tulképp mit jelent? Nem teljesen fogtam fel, hogy mit hív Vadász "kettős erősítésnek", illetve "bi-amp"nak?. Az aktív rendszert még felfogtam, számomra az a "bi-amp"..

külön végfok hajtja a magasakat és külön a mély/közepet
 
a végfokok vonali szinten a teljes frekvenciasávot megkapják jelként szemben az aktív rendszerrel, ahol a hangváltó a végfokok előtt van, így a végfok csak a "maga" frekvenciatartományát kapja meg.

[andix]

De mi történik, ha nemcsak a kábeleket osztjuk meg, hanem az erősítőt is? Ott ugyanis minden külön fut. Az eredmény - a kettős erősítés - meglepő. Ugyanis a fent vázolt modell alapján megint csak könnyen belátható, hogy a kettős erősítés SOKKAL KÖZELEBB van az un. aktív rendszerhez - vagyis ahhoz, ahol annyi végfokot kötünk közvetlenül a hangszórókra, ahány utas rendszert használunk, és a keresztváltók a végfokok elé helyezzük - mint a hagyományos, egy erősítős megoldáshoz. Hiszen az az egy-három passzív elem, amit beiktattunk, nem jelent lényegi változást. Vagy ha tetszik, az „ideális” egyutas rendszerhez is közelebb kerültünk. (Újra hangsúlyoznám, hogy itt most elektromos szempontok alapján vizsgálom a kérdést.) A néhány passzív alkatrész a jel útjában ugyan nem ideális, de sokkal kevésbé zavaró, mint amikor a „két szűrő-két hangszóró” egységet egyetlen végfokkal hajtjuk A mérési eredmények is azt mutatják, hogy ha ugyan azt a kétutas hangsugárzót megvizsgáljuk egyetlen végfokkal, majd kettővel végül aktív változatban (ehhez persze olyan hangsugárzóra van szükség, amihez terveztek optimális aktív keresztváltót) akkor a passzív „bi-amp” rendszer mérési eredményei sokkal közelebb állnak az aktív rendszerhez, mint a „single-amp”-hoz. A TIM (tranziens intermodulációs torzítás, erre a fülünk nagyon érzékeny) EGY NAGYSÁGRENDDEL JAVUL az aktív illetve a „bi-amp” rendszerek esetén!
Na most, hamár itt vagyunk, akkor ez tulképp mit jelent? Nem teljesen fogtam fel, hogy mit hív Vadász "kettős erősítésnek", illetve "bi-amp"nak?. Az aktív rendszert még felfogtam, számomra az a "bi-amp"..

[Senki Alfonz]

Remélem Vadász megbocsátja, hogy egy régebbi cikkét ideidézem, témába vág.
 
 
“Single- amp vs. bi-amp” 
Megpróbálom hát akkor összefoglalni ezt a régóta várt és sokakat foglalkoztató kérdést. És megpróbálom közérthetően - ámde azért teljesen naiv nyelven nem megy. Elnézést azoktól, akiknek túlságosan szakmai. (Biztosan lesznek, akik meg a differenciálegyenleteket és ábrákat fogják hiányolni, de ők talán nélkülem is értik a dolgot.) Továbbá fontos megjegyeznem, hogy itt és most NEM AKUSZTIKAI szempontokat vizsgálok, tehát nem kívánok belemenni a “hány utas a legjobb” antagonisztikus vitába. Elektromos szempontból járom egy kicsit körül a dolgot.
 
 
Hány erősítővel és hogyan hajtsunk 1 hangsugárzót? Hát, az attól függ.
Az egyutas hangsugárzót ugye egy erősítővel, és így az egyből aktív is. Ez lenne a kiindulási alap.
 
Ahhoz, hogy továbbmenjünk a kettős erősítésre, először is vizsgáljuk meg ezt az egyutas hangszórót és annak „hajtását”. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy ha egyutas hangfalat használnak, és nincsen keresztváltó, akkor minden gond megoldva. Sajnos el kell őket szomorítsam, miszerint ALIG VAN KÖNNYEBB HELYZETBEN EGY ERŐSÍTŐ, ha egyetlen hangszóró van a kimenetén, mintha az egy szűrővel is meg lenne terhelve.
 
Vizsgáljuk meg a szabad levegőn álló hangszóró elektromos-mechanikus helyettesítő képét. A legegyszerűbb modell is tartalmaz egy, a hangszóróval sorba kötött rezgőkört és egy, a hangszóróval párhuzamosan kötött rezgőkört. A soros tagok jelentik a lengőcséve elektromos (ohmos, kapacitív és induktív) tagjait, a párhuzamos tagok pedig a mozgatott tömeg ©, a mozgató erő (L) és a sugárzási ellenállás ® összesített jellemzői. (Továbbá az erõsítõ belsõ - vagy kimenő - ellenállása, azaz a meghajtó generátor ellenállás (Rg) is ide csatlakozik. És befolyásolja a hangszórónk jósági tényezõjét, de ezzel majd máskor foglalkozom) Ez utóbbiak nagyon komplex tagok, külön-külön is soros és párhuzamos rezgőkörökkel helyettesíthetőek, és bonyolult differenciálegyenletekkel írhatóak le. Csoportfutási idejük van, fázisproblémájuk van, stb.
 
Vagyis be kell lássuk, hogy már egy egyutas hangszóró is nagyon bonyolult, komplex terhelést jelent egy erősítőnek, hiszen a kimenete nem egy ellenállást lát, hanem egy un. „komplex terhelést”. Továbbá modelljeink statikus állapotot írnak le, tehát rossz rágondolni, hogy dinamikusan vizsgálva milyen komplex is az a komplex. A mélysugárzó esetében aztán további nehézséget jelent, hogy a hangszórót dobozba helyezzük, vagyis az eddigi komplexitást hatványozzuk, újabb rezgőköröket illesztve a rendszerbe. (Brrrrrr.... Jogos, ha valakiben felmerül, hogy egyáltalán működhet ez az egész? :-()
 
No, akkor helyezzünk egy szűrőt ez elé az „egyszerű” hangszóró elé, mert ugye csak így tudunk többutas rendszer építeni. A mélysugárzó elé aluláteresztőt, a magassugárzó elé felüláteresztőt. (Azonban még mindig csak egy hangszórót és a hozzátartozó szűrőt tekintjük.) Vizsgáljuk meg, hogy mi történik ebben az esetben. Könnyen belátható, hogy a szűrő önmagában, ami szintén induktív és kapacitív elemekből áll, még ha mondjuk harmadfokú is, NEM BEFOLYÁSOLJA LÉNYEGESEN, NEM RONTJA NAGYSÁGRENDILEG a hangszóró komplexitását, vagyis nem nehezíti nagyságrendileg a végfokunk dolgát. Hiszen még egy harmadfokú szűrő esetén 3 elemmel bővítettünk - 9 elemet!
 
Nézzük akkor azt az esetet, hogy mindkét szűrőt és az ahhoz tartozó hangszórót egyszerre használjuk. No, így már egészen más a helyzet.
 
Itt ugyanis belép egy újabb probléma. Az áram mindig a föld felé szeretne folyni, egy ilyen rendszerben viszont ezt úgy teszi bizonyos esetekben a legegyszerűbben, hogy az aluláteresztő szűrő jelei átfolynak a felüláteresztőn és a magassugárzón, illetve fordítva. (Kirchoff törvények) Vagyis nem EGY szűrő beiktatásával nehezítettük meg igazán a végfokunk dolgát, hanem azzal, hogy több hangszórót és annak szűrőit használjuk.
 
Az un. „kettős kábelezés” ötlete is ennek a problémának a csökkentésére épül, azt a „törvényt” alapul véve, hogy az erősítő hidegpontja (földje) képzetesen abszolút hidegpontnak tekinthető, vagyis az oda vezetett jelek már visszáramok formájában nem jelennek meg a szűrő másik ágán. (Ámde a jó dupla kábelezéshez máshogy kellene bekötni a keresztváltót, az összes hidegpontot külön-külön kellene az erősítő hidegpontjára vezetni, így a mai „tradicionális” kettős kábelezés nem sokat ér)
 
De mi történik, ha nemcsak a kábeleket osztjuk meg, hanem az erősítőt is? Ott ugyanis minden külön fut. Az eredmény - a kettős erősítés - meglepő. Ugyanis a fent vázolt modell alapján megint csak könnyen belátható, hogy a kettős erősítés SOKKAL KÖZELEBB van az un. aktív rendszerhez - vagyis ahhoz, ahol annyi végfokot kötünk közvetlenül a hangszórókra, ahány utas rendszert használunk, és a keresztváltók a végfokok elé helyezzük - mint a hagyományos, egy erősítős megoldáshoz. Hiszen az az egy-három passzív elem, amit beiktattunk, nem jelent lényegi változást. Vagy ha tetszik, az „ideális” egyutas rendszerhez is közelebb kerültünk. (Újra hangsúlyoznám, hogy itt most elektromos szempontok alapján vizsgálom a kérdést.) A néhány passzív alkatrész a jel útjában ugyan nem ideális, de sokkal kevésbé zavaró, mint amikor a „két szűrő-két hangszóró” egységet egyetlen végfokkal hajtjuk A mérési eredmények is azt mutatják, hogy ha ugyan azt a kétutas hangsugárzót megvizsgáljuk egyetlen végfokkal, majd kettővel végül aktív változatban (ehhez persze olyan hangsugárzóra van szükség, amihez terveztek optimális aktív keresztváltót) akkor a passzív „bi-amp” rendszer mérési eredményei sokkal közelebb állnak az aktív rendszerhez, mint a „single-amp”-hoz. A TIM (tranziens intermodulációs torzítás, erre a fülünk nagyon érzékeny) EGY NAGYSÁGRENDDEL JAVUL az aktív illetve a „bi-amp” rendszerek esetén!
 
Az is logikusan következik az eddig elmondottakból, hogy az AKTÍV rendszer a legideálisabb. Ez így is van, de ehhez egy nagyon fontos feltételt teljesítenünk kell, ami sajnos sosincs megemlítve.(Itt most az akusztikus paramétereket sem tudom megkerülni.)
Amikor aktív rendszert tervezünk, akkor NEM A VÉGFOKOKAT VÁLTJUK el!!!!! Elektromosan ugyan így nézne ki a dolog, de ez megint csak egy olyan hangsugárzót feltételezne, ami inkább egy ohmos ellenállás, és így ideális terhelés a végfoknak. A hangszóróink anomáliáit, fázisproblémáit (és még sok ismert és ismeretlen tulajdonságát) éppúgy bele kell az aktív keresztváltóba tervezzük, mint a passzívba. Vagyis aki esetleg olyan aktív rendszerrel találkozott, ahol az aktív keresztváltót úgy általánosan megtervezték, no az ne csodálkozzon, hogy az aktív rendszer hangja „nem jött be”. Sajnos nagyon kevés az optimális aktív rendszer. Ezért is van óriási létjogosultsága a „bi-amp” megoldásnak, mert nagyon közel visz az aktív rendszer nyújtotta előnyökhöz, ugyanakkor egy már „összeállt” passzív rendszerben működik.
 
A „bi-amp” rendszernél egy KÖTELEZŐ szabályt be kell tartani. Kizárólag teljesen egyforma végfokok használata esetén működik optimálisan! Erre azért is szükség van, mert teljesítménynövekedést nem jelent. Attól, hogy két - vagy többutasnál több - végfokot használunk, a munkavégzés még megoszlik a végfokokon, így a teljes kimenő teljesítmény megegyezik az egy végfok által szolgáltatott teljesítménnyel.

[Tul]

TulGondold végig! Vegyünk egy elméleti hangváltót, ami mondjuk 5 kHz-nél maximális meredekséggel vág.
Egy végfokra kötsz kettős kábelezéssel egy kétutas hangsugárzót, amiben ez az elméleti hangváltó van.
Van 2 áramköröd egy magassugárzót hajtja és 1 pár hangsugárzó kábelen megy a két végén az erősítő végfokában és a hangváltón keresztül a hangszóróban záródik, amásik ugyanez csak a mély hangszóróban záródik.
 
Küldesz egy 6 kHz-es jelet, a mélyhangszórós áramkörödben a hangváltó miatt lesz egy vágtelen nagyságú ellenállásod, tehát azon az áramkörön nem fog áram folyni, a magassugárzós áramkörödön viszont vígan fog!
 
Így különülnek el a különböző frekvenciájú jelek már a kábelekben kettős kábelezésnél.
 
Persze ez a valóság erős leegyszerűsítése, de talán szemléletes!

Kapisgálom-kapisgálom Azt nem vettem figyelembe, hogy itt nem csupán elektronikáról, hanem hifiről van szó, ahol is egy gumibugyi a sarokban is tud dobni a hangzáson Tényleg, így már érthető, nem voltam ma valami audiofil oldalról szemlélődő ember. Végülis ugyanannyi áram megy így is úgy is a vezetékeken, ha általánosságban nézzük, tök mindegy, hogy az erősítőcsatlakozón kötjük párhuzamba a két vezetéket, vagy a hangfalcsatlakozón. De hifis szemmel nézve, tényleg van benne valami, értem amit mondasz. Azt hiszem, kezd hejrerakódni a dolog. Amint azt írta tavimano, az én rendszerem felbontókpessége nem olyan jó, hogy ez észrevehető legyen, úgyhogy nem érdemes tesztelgetnem. De egyébként is a logikáját akartam megérteni. Viszont innentől kezdve nem mindegy, hogy melyik 3-as fonatom lesz a magasé, meg melyik megy a mélyhez, csakis így köthetem be. Az irány ugye megint adott.. Nekem mezei embernek ez még szokatlan

[Gordon314]

Tul
Gondold végig! Vegyünk egy elméleti hangváltót, ami mondjuk 5 kHz-nél maximális meredekséggel vág.
Egy végfokra kötsz kettős kábelezéssel egy kétutas hangsugárzót, amiben ez az elméleti hangváltó van.
Van 2 áramköröd egy magassugárzót hajtja és 1 pár hangsugárzó kábelen megy a két végén az erősítő végfokában és a hangváltón keresztül a hangszóróban záródik, amásik ugyanez csak a mély hangszóróban záródik.
 
Küldesz egy 6 kHz-es jelet, a mélyhangszórós áramkörödben a hangváltó miatt lesz egy vágtelen nagyságú ellenállásod, tehát azon az áramkörön nem fog áram folyni, a magassugárzós áramkörödön viszont vígan fog!
 
Így különülnek el a különböző frekvenciájú jelek már a kábelekben kettős kábelezésnél.
 
Persze ez a valóság erős leegyszerűsítése, de talán szemléletes!

[tavimano]

A hangfalon ugye a párhuzamosító(frekiváltót) összekötés el van távolítva!!!Ekkor a vég kimenetétől a hangfalig 2db érpár megy (1érpár a mély, 1 érpár a magas)
Ha a kettő érpár nem azonos keresztmetszetű(lásd hármas fonás) akkor már a (négypólus) frekvenciák teljesen más sebességgel, teljesen más viszonyok között fognak haladni.
 
 
Ha két végfok van(első vég a magasat hajtja, a második vég a mélyet hajtja), akkor a bemeneteket(a végokokét) szét kellválasztani egy aktív szűrővel(külön táprólmegy vagy az előfok táplálja)és így már jó is lessz.(ez az igazi Bi-amp)
 
 
 
Ha a két vég bemenete nincs szétválasztva(aktív szűrővel), az nem IGAZI Bi-amp, mert ugye annak az a lényege(előző mondat).
Ilyenkor csak a "mély frekit vettük le a magasról egy végfok segítségével"(a tápjuk ugye azért közös pl.: Denon 2106) a hang valami módon biztos változik.

De még mindig nem látom, hogy miért jó az, ha egykimenetről húzok két kábelt :DDDDD Mindenki azt meséli, hogy mi a biamp, hogy milyen az igazi. Azt tudom, azzal nincs baj
Egyébként a rajzomon az alsó ábrát elrontottam, legyen inkább így:

A lényegen azonban nem változtat. Még mindig várom a magyarázatokat

Képzeld el a kábeleket nem egyforma fekete dobozoknak, és ebbe mennek bele a vezetékek. A többi úgy van ahogy leírtam.
 
De a legegyszerűbb ha kipróbálod valamilyen akusztikus(FŐLEG ÉNEKET pl.: jazz) zenével ha hallasz valami különbséget akkor rájössz. hogy ezt próbáltam elmagyarázni.
Próba cseleszte, ha nem hallod az nem azt jelenti hogy ajelenség nem áll fenn(két dolgot jelethet: 1. "bot" füled van, 2. a rendzsred felbontóképessége nagyon kicsi(általában ez utóbbi van)).
 
A rajz jó lett én is így gondoltam.

[andix]

A lényegen azonban nem változtat. Még mindig várom a magyarázatokat
Pedig Tavimano leírta a lényeget.
Bármilyen biamp/bikábel csak akkor működik, ha a hangfalnál azaz összekötő lap ki van véve.
Na most bikábel esetén azzal lehet játszani, hogy a magas és a mély másmilyen kábelt kap, azért, hogy még 'jobb' legyen a rendszer. Papíron ez jól hangzik, hogy a magashoz vékonyabb, a mélyhez vastagabb etc etc, DE; egyrészt a kábelek között azért nincs ekkora különbség, hogy ez megérje. Másrészt így el tudjuk cseszni a fázist a hangszórók között (nem a két hangfal között). Életemben nem hallottam még bikábelt, de szerintem nem éri meg vacakolni vele (ezt a véleményemet nálam jobban hozzáértők szavára alapozom).
 
Na biamp, ehhez még egy-két szó részemről, ennek lényege, hogy az egyik erősítő csak a mélyeket, a másik csak a magasakat erősíti. Ha a 'munkát' kb 50-50 arányban tudjuk köztük megosztani köztük (kb 300-500hz es vágás asszem), akkor így elvileg 4x-es teljesítménnyel számolhatunk! Vagyis ha így kötünk biampba két 100 wattos végfokot, az olyan lesz 'mintha' 400 watt lenne.
 
De asszem kezdünk eltérni a cat5 kérdéstől.. Amúgy ez-az egész biamp-bikábel szvsz csak diy cat5 kábel és hozzávaló olcsó átalakított class d végfokkal (ami mondjuk 15eFt/monó végfok árból kijön) éri meg.

[Tul]

A hangfalon ugye a párhuzamosító(frekiváltót) összekötés el van távolítva!!!Ekkor a vég kimenetétől a hangfalig 2db érpár megy (1érpár a mély, 1 érpár a magas)
Ha a kettő érpár nem azonos keresztmetszetű(lásd hármas fonás) akkor már a (négypólus) frekvenciák teljesen más sebességgel, teljesen más viszonyok között fognak haladni.
 
 
Ha két végfok van(első vég a magasat hajtja, a második vég a mélyet hajtja), akkor a bemeneteket(a végokokét) szét kellválasztani egy aktív szűrővel(külön táprólmegy vagy az előfok táplálja)és így már jó is lessz.(ez az igazi Bi-amp)
 
 
 
Ha a két vég bemenete nincs szétválasztva(aktív szűrővel), az nem IGAZI Bi-amp, mert ugye annak az a lényege(előző mondat).
Ilyenkor csak a "mély frekit vettük le a magasról egy végfok segítségével"(a tápjuk ugye azért közös pl.: Denon 2106) a hang valami módon biztos változik.

De még mindig nem látom, hogy miért jó az, ha egykimenetről húzok két kábelt :DDDDD Mindenki azt meséli, hogy mi a biamp, hogy milyen az igazi. Azt tudom, azzal nincs baj
Egyébként a rajzomon az alsó ábrát elrontottam, legyen inkább így:

A lényegen azonban nem változtat. Még mindig várom a magyarázatokat

[tavimano]

Kicsit el vagytok keveredve a témában. 
Kettős kábelezésnek (bi-wire) azért van értelme, mert közös áramforrással ugyan, de két külön áramkör jön létre, melyekben a hangváltó által megszabott frekvenciasávon belül folyik csak áram, különben a csatlakozónál elkezdene duzzadni a kábel.
 
Kettős erősítésnél (bi-amp) a két áramkört külön végfok is hajtja meg. Itt, ha már a végfokok előtt megtörténik a frekvenciasávok szétosztása egy aktív hangváltóval, akkor a hangdobozban lévő keresztváltó elhagyható, sőt el is kell hagyni.
 
Létezik még egy öszvér megoldás is, mikor aktív frekvenciaváltó nélkül külön végfokok hajtják meg a hangszórókat a hangdoboz passzív váltóját felhasználva.
 
A komolyabb aktív dobozokban aktív keresztváltó van, a hangszórókat külön végfokok hajtják meg direkt módon. Rendesen összelőhetőek az alkatrészek, mivel a tervezésnél már ismert minden adat, nem úgy, mint a külön és készen vásárolt erősítő és hangdoboz esetén.

Nálam nem elsősorban a fogalmakkal (biamp, biwire) volt gond. De még most sem nagyon értem, hogy miért érdemes a kettős kábelezés közös forrásról. Van 2 kábeled. Nem tök mindegy, hogy az erősítőtől a hangfalig az egész jel 2x1 vagy egyben a 2 kábelen keresztül jut el? Mivel itt nincs előfokban hangváltó, minden kábelen áthalad az egész frekisáv a hangfalig. Ez egy egyszerű párhuzamos kötés, amit vagy a jeltovábbító kábel előtt, vagy után közösítesz. Nem?

Totál mindegy, hogy az erősítőn belül van párhuzamosan összekötve, vagy az erősítőn kívül a hangfalon. Elektronikailag egyenértékű. Lehet, hogy valamit én értelemzek nagyon félre, és csak le kéne, hogy essen a tantusz, de én úgy látom, hogy ezzel az egvilágon semmit nem ér el az ember, csak azt, hogy egy vastag helyett két véknyabbon megy át a hang.

A hangfalon ugye a párhuzamosító(frekiváltót) összekötés el van távolítva!!!
Ekkor a vég kimenetétől a hangfalig 2db érpár megy (1érpár a mély, 1 érpár a magas)
Ha a kettő érpár nem azonos keresztmetszetű(lásd hármas fonás) akkor már a (négypólus) frekvenciák teljesen más sebességgel, teljesen más viszonyok között fognak haladni.
 
 
Ha két végfok van(első vég a magasat hajtja, a második vég a mélyet hajtja), akkor a bemeneteket(a végokokét) szét kellválasztani egy aktív szűrővel(külön táprólmegy vagy az előfok táplálja)és így már jó is lessz.(ez az igazi Bi-amp)
 
 
 
Ha a két vég bemenete nincs szétválasztva(aktív szűrővel), az nem IGAZI Bi-amp, mert ugye annak az a lényege(előző mondat).
Ilyenkor csak a "mély frekit vettük le a magasról egy végfok segítségével"(a tápjuk ugye azért közös pl.: Denon 2106) a hang valami módon biztos változik.

[Tul]

Kicsit el vagytok keveredve a témában. 
Kettős kábelezésnek (bi-wire) azért van értelme, mert közös áramforrással ugyan, de két külön áramkör jön létre, melyekben a hangváltó által megszabott frekvenciasávon belül folyik csak áram, különben a csatlakozónál elkezdene duzzadni a kábel.
 
Kettős erősítésnél (bi-amp) a két áramkört külön végfok is hajtja meg. Itt, ha már a végfokok előtt megtörténik a frekvenciasávok szétosztása egy aktív hangváltóval, akkor a hangdobozban lévő keresztváltó elhagyható, sőt el is kell hagyni.
 
Létezik még egy öszvér megoldás is, mikor aktív frekvenciaváltó nélkül külön végfokok hajtják meg a hangszórókat a hangdoboz passzív váltóját felhasználva.
 
A komolyabb aktív dobozokban aktív keresztváltó van, a hangszórókat külön végfokok hajtják meg direkt módon. Rendesen összelőhetőek az alkatrészek, mivel a tervezésnél már ismert minden adat, nem úgy, mint a külön és készen vásárolt erősítő és hangdoboz esetén.

Nálam nem elsősorban a fogalmakkal (biamp, biwire) volt gond. De még most sem nagyon értem, hogy miért érdemes a kettős kábelezés közös forrásról. Van 2 kábeled. Nem tök mindegy, hogy az erősítőtől a hangfalig az egész jel 2x1 vagy egyben a 2 kábelen keresztül jut el? Mivel itt nincs előfokban hangváltó, minden kábelen áthalad az egész frekisáv a hangfalig. Ez egy egyszerű párhuzamos kötés, amit vagy a jeltovábbító kábel előtt, vagy után közösítesz. Nem?

Totál mindegy, hogy az erősítőn belül van párhuzamosan összekötve, vagy az erősítőn kívül a hangfalon. Elektronikailag egyenértékű. Lehet, hogy valamit én értelemzek nagyon félre, és csak le kéne, hogy essen a tantusz, de én úgy látom, hogy ezzel az egvilágon semmit nem ér el az ember, csak azt, hogy egy vastag helyett két véknyabbon megy át a hang.

[tavimano]

Kicsit el vagytok keveredve a témában. 
Kettős kábelezésnek (bi-wire) azért van értelme, mert közös áramforrással ugyan, de két külön áramkör jön létre, melyekben a hangváltó által megszabott frekvenciasávon belül folyik csak áram, különben a csatlakozónál elkezdene duzzadni a kábel.
 
Kettős erősítésnél (bi-amp) a két áramkört külön végfok is hajtja meg. Itt, ha már a végfokok előtt megtörténik a frekvenciasávok szétosztása egy aktív hangváltóval, akkor a hangdobozban lévő keresztváltó elhagyható, sőt el is kell hagyni.
 
Létezik még egy öszvér megoldás is, mikor aktív frekvenciaváltó nélkül külön végfokok hajtják meg a hangszórókat a hangdoboz passzív váltóját felhasználva.
 
A komolyabb aktív dobozokban aktív keresztváltó van, a hangszórókat külön végfokok hajtják meg direkt módon. Rendesen összelőhetőek az alkatrészek, mivel a tervezésnél már ismert minden adat, nem úgy, mint a külön és készen vásárolt erősítő és hangdoboz esetén.

igen igen csak kevertem a fogalmakat

[Luxor Audio]

Kicsit el vagytok keveredve a témában.
 
Kettős kábelezésnek (bi-wire) azért van értelme, mert közös áramforrással ugyan, de két külön áramkör jön létre, melyekben a hangváltó által megszabott frekvenciasávon belül folyik csak áram, különben a csatlakozónál elkezdene duzzadni a kábel.
 
Kettős erősítésnél (bi-amp) a két áramkört külön végfok is hajtja meg. Itt, ha már a végfokok előtt megtörténik a frekvenciasávok szétosztása egy aktív hangváltóval, akkor a hangdobozban lévő keresztváltó elhagyható, sőt el is kell hagyni.
 
Létezik még egy öszvér megoldás is, mikor aktív frekvenciaváltó nélkül külön végfokok hajtják meg a hangszórókat a hangdoboz passzív váltóját felhasználva.
 
A komolyabb aktív dobozokban aktív keresztváltó van, a hangszórókat külön végfokok hajtják meg direkt módon. Rendesen összelőhetőek az alkatrészek, mivel a tervezésnél már ismert minden adat, nem úgy, mint a külön és készen vásárolt erősítő és hangdoboz esetén.

[tavimano]

Na lehet egy kicsit off leszek.
 
Az alul és felül áteresztő szürők szimplán(kétutas doboz esetében) párhuzamosan vannak kötve.
A mély és a magas sugázónak nem feltétlen kell egyeznie a vágási meredekségének(pl.: magas legalább 12dB/oktáv vagy több, míg a mély min 6dB/oktáv legálatlánosabban).
Tehát ha egy végfokról hajtod és a vég kimenetén választod szét(magas és mélyre kábelekkel (Biamp))akkor is lehet értelme hiszen a kábelen belül mások a csopotfutási idők(a jó kis kábel bizony egy négypólus van kapacitása és induktivitása is).
Ettől függetlenül a magas-, és a mély-szűrő is a totális frekisávot kapja, majd a beállított frekvencián, és a megadott meredekséggel csillapít.
 
Ha az előerősítő kimenetére akasztasz egy aktív szűrőt (megadott frekivel, és meredekséggel) akkor a két sztereó véggel külön hajtod a magasat és a mélyet, ilyenkor már nem számít a frekiváltó a dobozban, ezért el is lehetne hagyni.
Szerintem ez az igazi Biapm.
 
A frekiváltóban szokták a jó kis cégek javítani, "eltakarni" a hangszórók hibáit.(hiszen minden négypólus ebből következően van hangjuk, és hatnak is egymásra kölcsönösen)
 
Üdv, Manó

[Gordon314]

Én valahogy így tudom elképzelni:
Ha a hangváltó vág, akkor azon a frekvencián az "áramkör megszakad", magán a kábelen sem folyik áram.
Tehát nem úgy van, hogy midegyik kábelen a teljes frekvenciasáv közlekedik, hanem kettős kábelezásnél csak az, amit a hangváltók engednek.
 
Ettől függetlenül még lehet értelme a kettős kábelezésnek: kétszer akkora érintkező felületed van, mint szimpla kábelezésnél, ami nem feltétlenül hátrány. Kimarad a hangsugárzónál a két polust rövidre záró összekötő lemezke a zene útjából.
 
 
Amúgy az aktív keresztváltó és a bi (tri) amp nem butaság és nyilván nagyságrendelkkel jobb, mint a kettős kábelezés.
A sorrend valahogy így lehet:
-utankénti kábelezés
-utankénti végerősítés
-aktív keresztváltó, utankénti végerősítés, keresztváltó nélküli hangsugárzó
(ez utóbbi otthon nehezen megvalósítható, viszont így működnek az aktív stúdiómonitorok).

[norbi31]

(mielőtt kivetted az összekötő lapokat).  
még nem szedtem szét a hangfalam, hogy megnézzem mi van benne hangváltó téren.

 
OFFTOPIC:


Nem mielőtt, hanem MIUTÁN! Bocs. Valami ilyesmi: