Hálózati szűrők

[teddysnow]

Ezt a RIFA hálózati zavarszűrő kondenzátort elsősorban elektromos berendezések váltakozó áramú (AC) tápvonalainak EMI/RFI (elektromágneses és rádiófrekvenciás) zajszűrésére használják. Egyik előnye, hogy kicsi a helyigénye >>> könnyen beépíthető.
Hatékonyságban azonban, van ennél jobb is, például a RET Elektronika FIL 3640 hálózati zavarszűrő.
Hátránya, hogy ennek nagyobb hely kell, akárhová nem lehet bekötni a nagyobb mérete miatt.

Míg az előbb említett RIFA PZB300 csak egy apró, közvetlenül NYÁK-lapra forrasztható delta kondenzátor hálózat, a FIL 3640 egy sokkal komolyabb, összetettebb LC hálózati szűrőáramkör (EMI/RFI filter).
Műszaki adatai:
Maximális terhelhetőség: 40 Amper (Ez ipari környezetben vagy egy komplett lakás/műhely elosztószekrényének főágán is tekintélyes teljesítmény).
Névleges feszültség: 250 V AC.
Belső kondenzátorok:(fázis-nulla közt): 0,6 µF (600 nF) – ez négyszer nagyobb kapacitás, mint a RIFA maximális értéke, így sokkal durvább hálózati tüskéket és zavarokat képes elnyelni.
(föld felé): 2 x 4,7 nF (4700 pF) – ez pont megegyezik a RIFA Y2 ágának kapacitásával.
Beépített fojtótekercs (L): 2 x 0,23 mH. A RIFA-ban nincs tekercs, a FIL 3640-ben viszont a kondenzátorok mellett induktivitás is van, ami brutálisan hatékonyan szűri a nagyfrekvenciás hálózati zajokat (pl. frekvenciaváltók, kapcsolóüzemű tápok zavarait).
Kiegészítés: Tartalmaz egy beépített 470 kΩ-os kisütő ellenállást is a biztonságért.
Kivitel: Masszív fémház /66x40x52 mm/, csavaros vagy sarus rögzítéssel.

Biztonság: A FIL 3640 zárt fémházban van. Ha ebben bármi tönkremegy, nem tudja felgyújtani a környezetét, ellentétben a szétrepedő műgyantás RIFA papírkondenzátorral.
Komolyabb védelem: Mivel ez egy komplett LC szűrő, nemcsak a túlfeszültség-tüskék ellen véd (mint a RIFA), hanem a hálózat felől érkező és a hálózat felé távozó elektromágneses zajokat is radikálisan csillapítja.

Ez így van, ahogy írod, csak nem ilyen egyszerű.
Valóban jobb "hatásfokú" szűrőt lehet készíteni fojtótekercsekkel, de azok egyben soros ellenállások is lesznek a tápvonalban. Minél nagyobb induktivitása van a tekercsnek, annál alacsonyabb frekvenciától szűr, pl. 1MHz helyett már 100kHz-től vagy 10kHz-től már szűri a hallható tartományba eső zajt. Minél nagyobb az induktivitása, annál nagyobb lesz a soros ellenállása is, ami fórumos visszajelzések alapján "befojtja" az erősítőt. Nem tudja az erősítő lekövetni a forrás beütéseit, csúcsait, gyors felfutásait. Pont ezért vannak olyan tápszűrők, amik csúcsban 40-50 Ampereket tudnak millisecundum ideig.

[Amatőr61]

Valamit elszúrhattam (+ sajnos úgy látszik komoly baj van a géppemmel is) elnézést kérek!

[Amatőr61]

Ezt a RIFA hálózati zavarszűrő kondenzátort elsősorban elektromos berendezések váltakozó áramú (AC) tápvonalainak EMI/RFI (elektromágneses és rádiófrekvenciás) zajszűrésére használják. Egyik előnye, hogy kicsi a helyigénye >>> könnyen beépíthető.
Hatékonyságban azonban, van ennél jobb is, például a RET Elektronika FIL 3640 hálózati zavarszűrő.
Hátránya, hogy ennek nagyobb hely kell, akárhová nem lehet bekötni a nagyobb mérete miatt.

Míg az előbb említett RIFA PZB300 csak egy apró, közvetlenül NYÁK-lapra forrasztható delta kondenzátor hálózat, a FIL 3640 egy sokkal komolyabb, összetettebb LC hálózati szűrőáramkör (EMI/RFI filter).
Műszaki adatai:
Maximális terhelhetőség: 40 Amper (Ez ipari környezetben vagy egy komplett lakás/műhely elosztószekrényének főágán is tekintélyes teljesítmény).
Névleges feszültség: 250 V AC.
Belső kondenzátorok:(fázis-nulla közt): 0,6 µF (600 nF) – ez négyszer nagyobb kapacitás, mint a RIFA maximális értéke, így sokkal durvább hálózati tüskéket és zavarokat képes elnyelni.
(föld felé): 2 x 4,7 nF (4700 pF) – ez pont megegyezik a RIFA Y2 ágának kapacitásával.
Beépített fojtótekercs (L): 2 x 0,23 mH. A RIFA-ban nincs tekercs, a FIL 3640-ben viszont a kondenzátorok mellett induktivitás is van, ami brutálisan hatékonyan szűri a nagyfrekvenciás hálózati zajokat (pl. frekvenciaváltók, kapcsolóüzemű tápok zavarait).
Kiegészítés: Tartalmaz egy beépített 470 kΩ-os kisütő ellenállást is a biztonságért.
Kivitel: Masszív fémház /66x40x52 mm/, csavaros vagy sarus rögzítéssel.

Biztonság: A FIL 3640 zárt fémházban van. Ha ebben bármi tönkremegy, nem tudja felgyújtani a környezetét, ellentétben a szétrepedő műgyantás RIFA papírkondenzátorral.
Komolyabb védelem: Mivel ez egy komplett LC szűrő, nemcsak a túlfeszültség-tüskék ellen véd (mint a RIFA), hanem a hálózat felől érkező és a hálózat felé távozó elektromágneses zajokat is radikálisan csillapítja.

[sutemenyx]

Ez amúgy elég hatékony dolog.

[vidor2009]

Érdekes és talán mások számára is fontos tapasztalattal lettem gazdagabb az elmúlt pár hétben.
Az aláírásomban szereplő rendszert lehetőségem nyílt fejleszteni.
A forrás Lindemann Source I-re, az erősítés rész, 2db Heed PM monoblokkal, bővült.
A Heed Obelisk Pro integrált, mint előfok működik jelenleg.
A lánc végére Heed/Dorn Grand Enigma került. A kábelezés Hidiamond és Vertere ic kábelekkel javult.
Minden komponens csere egyértelmű javulást hozott !
Nyilván, gondolhatja bárki, ez nem kis befektetés,még jó hogy működik. De itt nem csak erről lesz szó.
Utolsónak gondolt beszerzésem egy Audioquest Powerquest 707 tápkondícionáló volt.
Erősen szkeptikus voltam ez ügyben, de gondoltam, ha nem ront a hangon, a mögé kötött készülékek védelme talán megér ennyit. (Minden készülék, a használt piacról származik.)
Itt jön a csavar. Nem hogy nem rontott a hangon, de egy új szintre emelte, az eddig is pazar előadást. Ilyen mértékű dinamikus folyékonyságot, definiáltságot, selymességet és erőt egyben, nem reméltem ettől a fejlesztéstől.
Őszinte döbbenet !
Üröm az örömben, hogy mindezt a nagy áramfelvételű csatlakozóin teszi. Ebből 3 db van.
A másik 4-ből csak egyet használok, ami a Fülelek féle tápon keresztül a switchet gondozza.
Próbaképpen visszaállítottam az eredti, szerényebb rendszert, a Powerquest-tel tuningolva.
Itt is hasonló szintű javulást tapasztaltam. Ezek fényében erősen ajánlott a cucc, szerintem abszolút felér bármilyen komponens cseréjével!

Nálam az Audioquest Niagara1200 hozott hasonló javulást!

[merida]

Kipróbáltam a Lindemannt előfokként, nem igazán vált be. Az Obelisk Pro viszont igen ! Sokan nem tudják mennyire jó kis erősítő ez, több szempontból. (Mivel valójában egy Ion Systems Obelisk 3 + X-pack modernizált változatban)
A Heed dac, már eladásra került, (csak azért, mert a Lindemannak nincs digitális kimenete).
Nem próbáltam előtte speciális elosztókat, de ez nem is az. "Kicsivel" több.
Túláram védelem, stb. De hangsúlyozom, csak a nagy áramú 3 db csatiján keresztül jó, de ott nagyon!
A másik 4 bemenete felejtős, sajnos.

[wasiliy888]

Érdekes és talán mások számára is fontos tapasztalattal lettem gazdagabb az elmúlt pár hétben.
Az aláírásomban szereplő rendszert lehetőségem nyílt fejleszteni.
...

Először is gratulálok a rendszer fejlesztésedhez! Pazar láncot állítottál össze.
Lenne néhány kérdésem:
1. Az AQ tápkondíciónáló előtt volt valami hasonló speciális elosztód?
2. Ez némileg off ebben a topikban. A Lindemann Source I elég komoly gép, ami megállja a helyét előfokként is a Heed Obelisk Pro esetleg kiváltható vele. És talán a Heed DA helyett dac-ként ugyanaz vonatkozhat rá. Persze, ez csak tipp, nem tudom, hogy valóban így van-e?

(Ha kihagyhatók ezek a rendszerből, azok árából még tudsz venni valami jó kábelt, vagy mást.)

[merida]

Érdekes és talán mások számára is fontos tapasztalattal lettem gazdagabb az elmúlt pár hétben.
Az aláírásomban szereplő rendszert lehetőségem nyílt fejleszteni.
A forrás Lindemann Source I-re, az erősítés rész, 2db Heed PM monoblokkal, bővült.
A Heed Obelisk Pro integrált, mint előfok működik jelenleg.
A lánc végére Heed/Dorn Grand Enigma került. A kábelezés Hidiamond és Vertere ic kábelekkel javult.
Minden komponens csere egyértelmű javulást hozott !
Nyilván, gondolhatja bárki, ez nem kis befektetés,még jó hogy működik. De itt nem csak erről lesz szó.
Utolsónak gondolt beszerzésem egy Audioquest Powerquest 707 tápkondícionáló volt.
Erősen szkeptikus voltam ez ügyben, de gondoltam, ha nem ront a hangon, a mögé kötött készülékek védelme talán megér ennyit. (Minden készülék, a használt piacról származik.)
Itt jön a csavar. Nem hogy nem rontott a hangon, de egy új szintre emelte, az eddig is pazar előadást. Ilyen mértékű dinamikus folyékonyságot, definiáltságot, selymességet és erőt egyben, nem reméltem ettől a fejlesztéstől.
Őszinte döbbenet !
Üröm az örömben, hogy mindezt a nagy áramfelvételű csatlakozóin teszi. Ebből 3 db van.
A másik 4-ből csak egyet használok, ami a Fülelek féle tápon keresztül a switchet gondozza.
Próbaképpen visszaállítottam az eredti, szerényebb rendszert, a Powerquest-tel tuningolva.
Itt is hasonló szintű javulást tapasztaltam. Ezek fényében erősen ajánlott a cucc, szerintem abszolút felér bármilyen komponens cseréjével!

[Deenoo]

De már működő eszközről beszélünk! Tehát mindjárt készen van! :)
Igaz, Ati?

Igen, volt belőle működő eszköz, el is adtunk jó néhány darabot a tápregenerátorból. De ez a verzió már nincs és sajnos az sem akivel együtt csináltam.
Újabb verzión dolgozok. Ennek már 1000W max. kimenő teljesítménye lenne, A kimeneti szűrő is átdolgozásra került, a tisztább kimeneti jelalak érdekében. A kimeneti feszültséget 100-240V-ig, a kimeneti frekvenciát 50-100Hz-ig lehet állítani egy mobilos app. segítségével.

Ezazzzzz! Már csak be kellene dobozolni a működő deszkamodellt, igaz?

[MOT64]

De már működő eszközről beszélünk! Tehát mindjárt készen van! :)
Igaz, Ati?

Igen, volt belőle működő eszköz, el is adtunk jó néhány darabot a tápregenerátorból. De ez a verzió már nincs és sajnos az sem akivel együtt csináltam.
Újabb verzión dolgozok. Ennek már 1000W max. kimenő teljesítménye lenne, A kimeneti szűrő is átdolgozásra került, a tisztább kimeneti jelalak érdekében. A kimeneti feszültséget 100-240V-ig, a kimeneti frekvenciát 50-100Hz-ig lehet állítani egy mobilos app. segítségével.

[Deenoo]

Amúgy a DC blokkoló sem egy csodaszer. Ugyan is nem blokkolja a DC-t, csak csökkenteni tudja a szintjét. Ez mellett szimulációval is bizonyítható, hogy durva torzítást csinál a nullátmenet környékén, amivel rendesen elrontja a hangot. Ez nem csak szimuláció, saját tapasztalat is. Bármilyen DC blokkolóval eddig csak romlott a hangminőség.

Ha ez így van, akkor mi a megoldás?

Ez jó kérdés. Nálam, ahogy írtam, a kapcsolóüzemű tápegységek alkalmazása megszüntetett mindenféle hálózati brummot, zavart (egyszerűen nem viszi át a nagyfrekis trafójuk ezt a frekisávot). A hangminőség is javult, tisztult a hang. Nem utolsó sorban stabilizált tápok, nem változik a kimenőfeszültségük a terhelés hatására (csak minimálisan ~ 20mV) és nem változik a kimenet a hálózati feszültség ingadozásától sem.
Amúgy a hálózaton nem igazi DC feszültség van, nem így kell elképzelni. Hogy is kerülne oda, a KÖF/KIF trafók sem viszik át, illetve pont rövidre is zárják a DC-t. A valóságban a szinuszos feszültség pozitív és negatív fele nem egyformán van terhelve / torzítva, ezért kis mértékben alakra eltér egymástól. Ez matematikailag persze DC komponensként jelentkezik, de inkább úgy képzeld el, mint egy nem teljesen egyforma félperiódusú szinuszjelet. Ezért sem igazán hatásos a blokkoló ellene.
Egy kis kimeneti zajú SMPS a megoldás, persze ilyet sem egyszerű találni, én is mindig kísérletezek. Vagy egy táp regenerátor áramkör. Ilyet is fejlesztgetek, de még nem értem a végére.

De már működő eszközről beszélünk! Tehát mindjárt készen van! :)
Igaz, Ati?

[MOT64]

Amúgy a DC blokkoló sem egy csodaszer. Ugyan is nem blokkolja a DC-t, csak csökkenteni tudja a szintjét. Ez mellett szimulációval is bizonyítható, hogy durva torzítást csinál a nullátmenet környékén, amivel rendesen elrontja a hangot. Ez nem csak szimuláció, saját tapasztalat is. Bármilyen DC blokkolóval eddig csak romlott a hangminőség.

Ha ez így van, akkor mi a megoldás?

Ez jó kérdés. Nálam, ahogy írtam, a kapcsolóüzemű tápegységek alkalmazása megszüntetett mindenféle hálózati brummot, zavart (egyszerűen nem viszi át a nagyfrekis trafójuk ezt a frekisávot). A hangminőség is javult, tisztult a hang. Nem utolsó sorban stabilizált tápok, nem változik a kimenőfeszültségük a terhelés hatására (csak minimálisan ~ 20mV) és nem változik a kimenet a hálózati feszültség ingadozásától sem.
Amúgy a hálózaton nem igazi DC feszültség van, nem így kell elképzelni. Hogy is kerülne oda, a KÖF/KIF trafók sem viszik át, illetve pont rövidre is zárják a DC-t. A valóságban a szinuszos feszültség pozitív és negatív fele nem egyformán van terhelve / torzítva, ezért kis mértékben alakra eltér egymástól. Ez matematikailag persze DC komponensként jelentkezik, de inkább úgy képzeld el, mint egy nem teljesen egyforma félperiódusú szinuszjelet. Ezért sem igazán hatásos a blokkoló ellene.
Egy kis kimeneti zajú SMPS a megoldás, persze ilyet sem egyszerű találni, én is mindig kísérletezek. Vagy egy táp regenerátor áramkör. Ilyet is fejlesztgetek, de még nem értem a végére.

[istvan01]

Amúgy a DC blokkoló sem egy csodaszer. Ugyan is nem blokkolja a DC-t, csak csökkenteni tudja a szintjét. Ez mellett szimulációval is bizonyítható, hogy durva torzítást csinál a nullátmenet környékén, amivel rendesen elrontja a hangot. Ez nem csak szimuláció, saját tapasztalat is. Bármilyen DC blokkolóval eddig csak romlott a hangminőség.

Szimuláció nélkül is könnyen értelmezhető a diódás DC blokkoló nem ideális működése ennek a hálózati fezültség szinusz nullátmeneténél.
Kettő lényeges dolog rontja az ideálisnak gondolt működését:

1/ A DC blokkoló csak és kizárólag az áram nullátmenetét érzékeli, annak közelében zárnak a diódák. Azonban nekünk a feszültségben keletkező DC-t kellene blokkolni, ami való életben úgy jelenik meg, hogy a hálózati feszültség szinusz +/- periódus nem egyforma területű, integrálú. Azonban az áram csak és kizárólag tisztán ohmikus terhelésen azonos fázisú a feszültséggel. Sajnos a hifi készülékek terhelésére ez csak kivételes esetben jellemző.

2/ A diódás blokkoló az áram nullátmenetében lezár, azonban hogy ekkor se legyen áram megszakítás, ami ráadásul durva lengéseket is okozna a készülék tápegysége RLC hálózatán, ezért az áramot a diódákkal párhuzamosan kötött nagy értékű, szembe között elkókkal fenn kell tartani. Ez a kondenzátor egység azonban a nyitott állapotú diódákhoz képest fázisban közel 90fokkal eltérő áramot szállítanak. Ekkor a szállított áram fázisban ugrik addig míg a diódák ismét kinyitnak.

Ezek mellé oda lehet még számítani a DC blokkoló csatlakozói, vezetékei, diódái, kondenzátorai saját hangját is, amik szerintem már kevesebbet ronthatnak az előbbi két tisztán áramköri viselkedésen.

[kasumi]

Amúgy a DC blokkoló sem egy csodaszer. Ugyan is nem blokkolja a DC-t, csak csökkenteni tudja a szintjét. Ez mellett szimulációval is bizonyítható, hogy durva torzítást csinál a nullátmenet környékén, amivel rendesen elrontja a hangot. Ez nem csak szimuláció, saját tapasztalat is. Bármilyen DC blokkolóval eddig csak romlott a hangminőség.

Ha ez így van, akkor mi a megoldás?

[Robici]

Mi okozhatja illetve milyen eszközzel tudnám ezt a problémát orvosolni?
Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat!

Nálam hasonló problémát elhanyagolható szintre csökkentett egy Hydrasound DC szűrő, több mint egy éve használom. Negatív hatását én nem tapasztaltam de én nem vagyok egy nagy kábelguru.

[MOT64]

Amúgy a DC blokkoló sem egy csodaszer. Ugyan is nem blokkolja a DC-t, csak csökkenteni tudja a szintjét. Ez mellett szimulációval is bizonyítható, hogy durva torzítást csinál a nullátmenet környékén, amivel rendesen elrontja a hangot. Ez nem csak szimuláció, saját tapasztalat is. Bármilyen DC blokkolóval eddig csak romlott a hangminőség.

[MOT64]

Nálam minden egyes készüléknek kapcsolóüzemű tápegysége van. A számítógépnek, NAS, DAC, végfok, hangfal. Innentől kezdve pont nem érdekel van-e, és ha van mekkora a DC a hálózaton. A Hi-Fi szempontjából akár 325V egyenfeszültség is lehet a hálózaton, neki az is megfelel.

[fülelek]

Volt már olyan, hogy nem lett hatásos a dc blokkoló, de akkor jött a No2. megoldás...

[istvan01]

Üdv Fórumozók!
Én is egy trafóbúgással kapcsolatos dologban kérnék segítséget, ha esetleg valaki találkozott ilyennel. Nemrég költöztünk egy kertvárosi övezetbe családi házba. Előtte bent a belvárosban társasházban laktunk. Ott nem tapasztaltam a következő dolgot. Szóval azokban a készülékekben amiben toroid trafó van a nap bizonyos szakaszában adhoc jelleggel olyan trafóbúgást tapasztalok ami nem egy állandó enyhe búgás hanem olyan hullámzó jellegű. Tehát felerősödik illetve elhalkul olyan 5-10 mp közötti intervallummal.
Ez van amikor egész nap nem jelentkezik, de van amikor már a hajnali órákban is. Hozzáteszem hogy az utcában mi vagyunk az utolsó leágazás. Természetesen a jó régi békebeli légvezetékek vannak semmi földkábel. 🫣 Mi okozhatja illetve milyen eszközzel tudnám ezt a problémát orvosolni?
Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat!

Pontosan ezek a DC okozta jelenségek a toroid trafók többségével, sajnos. It ebben a topicban is leírtuk már sokszor ezt a jelenséget, az ajánlott diódás DC blokkoló megoldást is. Ezekkel lehet csökkenteni, vagy ha nem túl nagy ez DC hatás, akkor teljesen el is nyomható a DC. Ami valójában soha nem egy DC komponens, de effektív módon azzal modellezhető.

A forrásai, mert nem egy, hanem az adott utcai hálózat majd minden kapcsitápos fogyasztója képes vissza-kifele termelni ezt feszültség jelalak torzulást.
Ebben van egy rossz hírem is számodra. Ha te körzet KÖF/KIF trafóhoz képest távol vagy, utca végén, akkor hozzád nagyobb szinten jelenhet meg ez a DC hatás, mint a trafó közvetlen közelében fogyasztókra. De, ott közelben sem garantált a DC nélküli hálózat. Hozzám képest az utcai trafó kb 150m kábel távolságban van, trafótól házamig én vagyok az 5.családi ház leágazás, és van nálam is időszakosan, változó intenzitású DC hatás toroidon.

[huszti-zsolt]

Újabb eredmények:
Egy cimborámat áthívtam, neki is Rega RB-300 van de Incognito review kit-tel, azzal is búgott a phono.
Van egy tartalék gyári Rega RB300 hangkarom, teljesen gyári, semmi átalakítás. Ezzel is búg, de másképpen és halkabban. És ami érdekes: ha itt a jobb csatorna + csatlakozóját fogom meg, akkor erősödik a búgás. Sőt, ha megfogom a kar menetes alsó festetlen részét az egyik kezemmel, a másik kezemmel pedig a jobb csatorna + ágát érintem, akkor UGYANAZ a búgás, mint a lemezjátszómon lévő Michel Engineering RB-300 karral. Teljesen ugyanaz...

Nos, a helyzet sajnos rosszabb mint elkeserítő. Arról van szó ugyanis, hogy mára a földelés kérdése egyszerűen kaotikussá vált. Vannak házak, ahol ugyan földelt(nek látszik) a hálózati aljzat, de nem az, vagy nem szabványosan az. Aztán vannak földelt készülékek, meg kettős szigetelésű készülékek, meg készülékek ahol a jelföld és a testföld sem szabványos, aztán ott van, hogy ha a hálózat nem földelt de a készülék ezt mindenképpen megkívánná (ilyen a Heed például), aztán.... Szóval a dolog egy merő káosz.
A Rega RB300 például egy olyan kar, ahol a testföld rá van kötve a jelföld jobb csatornájára (nincs külön kivezetett föld kábel), de ez nem önmagában gond, hanem a fogadó készülék földelésével (vagy földeletlenségével) együtt lehet probléma.
Aztán például, hogy hol alakulnak ki földhurkok, megint lutri. Mert amikor sok földelt készülék van összekötve, akkor a földhurok szinte biztos.
Én például egy Edwards kar földelésével szenvedek már egy ideje, és katasztrófa a dolog, mert ha a földhurkot sikerül megszüntetni, akkor sztatikus kisüléseket produkál. És fordítva.
Szóval a helyzet az, hogy egy ilyen probléma jelentkezésekor csak a helyszínen, kísérletezve lehet megoldani a dolgot, már ha meg lehet.

[fülelek]

Ez lehetséges, dc komponensnek hívják és lehet szűrni, ha van hely a készülékben, akkor ott, vagy egy külön dobozban. Többfélét is lehet kapni, általában meglehetősen túlárazottak, és nem mindig megfelelő teljesítményűek. Én is készítettem már egy csomó ilyen szűrőt, de más is tud, több működő kapcsolás publikus a neten.

[csaba203]

Üdv Fórumozók!
Én is egy trafóbúgással kapcsolatos dologban kérnék segítséget, ha esetleg valaki találkozott ilyennel. Nemrég költöztünk egy kertvárosi övezetbe családi házba. Előtte bent a belvárosban társasházban laktunk. Ott nem tapasztaltam a következő dolgot. Szóval azokban a készülékekben amiben toroid trafó van a nap bizonyos szakaszában adhoc jelleggel olyan trafóbúgást tapasztalok ami nem egy állandó enyhe búgás hanem olyan hullámzó jellegű. Tehát felerősödik illetve elhalkul olyan 5-10 mp közötti intervallummal.
Ez van amikor egész nap nem jelentkezik, de van amikor már a hajnali órákban is. Hozzáteszem hogy az utcában mi vagyunk az utolsó leágazás. Természetesen a jó régi békebeli légvezetékek vannak semmi földkábel. 🫣 Mi okozhatja illetve milyen eszközzel tudnám ezt a problémát orvosolni?
Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat!

[greenbio]

Újabb eredmények:
Egy cimborámat áthívtam, neki is Rega RB-300 van de Incognito review kit-tel, azzal is búgott a phono.
Van egy tartalék gyári Rega RB300 hangkarom, teljesen gyári, semmi átalakítás. Ezzel is búg, de másképpen és halkabban. És ami érdekes: ha itt a jobb csatorna + csatlakozóját fogom meg, akkor erősödik a búgás. Sőt, ha megfogom a kar menetes alsó festetlen részét az egyik kezemmel, a másik kezemmel pedig a jobb csatorna + ágát érintem, akkor UGYANAZ a búgás, mint a lemezjátszómon lévő Michel Engineering RB-300 karral. Teljesen ugyanaz...

[greenbio]

Újabb eredmény: a harmadik fázist is kipróbáltam és az is búg. Ergo teljesen mindegy, melyik fázisról megy a sztereó rendszer.
Viszont arra lettem figyelmes, ha a hangkar különböző részeit megfogom (akár festett vagy festetlen fém részeket), akkor változik a búgás. A legerősebb a búgás, ha a hangszedő jobb csatorna + csatlakozóját érintem meg. Érdekes módon a bal csatorna + pontja nem változtat a búgás módján/mértékén.

Ha a hangkar vagy a fémrészek érintésére változik a búgás az nagy valószínűséggel kábelezési hiba. Magyarul, sz@rul van megcsinálva a hangkar kábelezése és valószínűleg a búgásnak semmi köze a hálózaton lévő zavarjelhez. Nálam is járt már olyan lemezjátszó, hogy néztem: Ki a ..... követte le ezt? Minden, mindennel összekötve, földelve, még a csigaház is. Búgott is rendesen. Aztán minden vezeték leforraszt, eredeti elképzelés elfelejt, szisztematikusan minden kábel vissza a megfelelő helyére. Az eredmény: teljes csend.
Próbáld valaki hozzáértővel átnézetni és kijavíttatni! A mindent (is) leföldelünk elv nem jó irány.

Gyári Michell Engineering RB-300 a kar, de van egy másik gyári hangkarom is, kipróbálom azzal is, köszi a tippet!

[MOT64]

Újabb eredmény: a harmadik fázist is kipróbáltam és az is búg. Ergo teljesen mindegy, melyik fázisról megy a sztereó rendszer.
Viszont arra lettem figyelmes, ha a hangkar különböző részeit megfogom (akár festett vagy festetlen fém részeket), akkor változik a búgás. A legerősebb a búgás, ha a hangszedő jobb csatorna + csatlakozóját érintem meg. Érdekes módon a bal csatorna + pontja nem változtat a búgás módján/mértékén.

Ha a hangkar vagy a fémrészek érintésére változik a búgás az nagy valószínűséggel kábelezési hiba. Magyarul, sz@rul van megcsinálva a hangkar kábelezése és valószínűleg a búgásnak semmi köze a hálózaton lévő zavarjelhez. Nálam is járt már olyan lemezjátszó, hogy néztem: Ki a ..... követte le ezt? Minden, mindennel összekötve, földelve, még a csigaház is. Búgott is rendesen. Aztán minden vezeték leforraszt, eredeti elképzelés elfelejt, szisztematikusan minden kábel vissza a megfelelő helyére. Az eredmény: teljes csend.
Próbáld valaki hozzáértővel átnézetni és kijavíttatni! A mindent (is) leföldelünk elv nem jó irány.