Streaming szolgáltatók és ami velük kapcsolatos / Tidal, Spotify stb...

[Zewaa]

Elvileg Tidalnak full flac-nak kellene már lennie, éjszakai zenehallgatás közben volt 2 mqa studio file... :)

[kargidje]

Lumin app + Tidal connect: androidon másnál is kilépeget amikor hozzáadnám az albumot = elkezdeném lejátszani Tidalról?
Ha NAS-ról játszok le semmi gond.

[zohan]

Üdv!
Találtam egy EQ app ot a telefonos zenehallgatáshoz működik Tidal on Van valakinek tapasztalata vele?
Bumm Bass Booster& eqalizer

[takiszer]

Szia! Nálam tökéletesnek tűnik...

[tottyi]

Hi, mostanaban eleg gyakran hallgatom a Tidalon ezt az albumot de nalam mikor kezdodnek a szamok akkor olyasmit lehet hallani mindha kicsit maszatos volna a felvetel, nemtudom mashogy leirni. :) Mas is hall ilyesmit benne? pl. 4. Hands

https://tidal.com/browse/album/70197751?u

[vlaca]

A komplett MQA eljárás nem csak a tömörítésből áll, egy komplex műveletsor, ami pl. az AD konverziót, kicsomagoláskor a rekonstrukciós filtert stb. is magában foglalja. Nem jó a flac-el való összehasonlítás.

Ha abból indulunk ki, hogy az MQA célja a tárhelyigény és a vele járó költségek csökkentése (?), akkor ez bizony egy adattömörítési eljárás, tehát összevethető akár a FLAC-kel is, mégha a folyamatok komplexitása el is tér. Az MQair is a Bluetooth sávszélesség problémáit próbálja megoldani HD audio tartalmak továbbításakor és ott akár sikeres is lehet, bár BT kodekből lassan Dunát lehet rekeszteni és mindegyik azon igyekszik, hogy valahogy küldjük át a nagyfelbontású műsort egy szűk sávon. Hangsúlyos különbség a FLAC és az MQA között az F betű (Free), a FLAC bárki számára szabadon, ingyenesen hozzáférhető technológia, manapság minden készülék és szoftver kompatibilis vele, az MQA eljárást viszont licenszelni kell. Végfelhasználói szempontból pont annyira ingyenes, mint egy webshopnál az "ingyenes" szállítás, aminek díja a számlán 0 forinttal szerepel, ettől még be van építve a fizetendő végösszegbe.

Az MQA-t a teljes audio iparra rá akarták erőltetni hangstúdióktól a kiadókon át a lejátszó eszközöket gyártó cégekig. Ma már talán kijelenthető, hogy ez nem jött össze, mert sok résztvevő ellentartott, pl a hangstúdiók, amik nem akartak egy újabb bizonytalan, átláthatatlan és fizetős licenszet beépíteni az amúgy is terhelt folyamatba. A zenekiadók viszont imádták az MQA ötletét, mert egy újabb bőrt tudtak lehúzni a féltve őrzött felvételeikről anélkül, hogy az eredeti nagyfelbontású anyagot közzé kellett volna tenniük, ami a jövőre nézve további lehetőségekkel kecsegtet.

A legfőbb gond(om) viszont az, amit az MQA eredetileg ígért, de mostanában már sokan elfelejtették, sőt néhányan egyenesen tagadják is. Ha előkeresünk 8-10 évvel ezelőtti híreket, reklámokat, ott bizony olyanokat láthatunk, hogy az MQA processzálás már a stúdióban kezdődik, egyaránt figyelembe veszi a hangfelvételekhez és a lejátszáshoz használt eszközök sajátosságait, lejátszásnál ezek függvényében állít be bizonyos paramétereket és megpróbálja ellensúlyozni a rendszer hibáit az "elérhető legjobb hangminőség" érdekében. Erről jó kis viták mentek akkoriban itt az AVX-en is és talán erre utalsz Te is, mikor az A/D konverziót említed. Ennek ugye a fele lett igaz, kimaradt a folyamatból az egyediség, átalakult egyfajta általános processzálássá, bár az kétségtelenül rendkívül okos. Erre több botrányt okozó eset is felhívta a figyelmünket az elmúlt években, mikor cseles anyagokat küldtek be a kódolási folyamatba, majd a végeredményt összevetették az eredetivel. Az is beszédes volt, ezeket a trükköket micsoda gátlástalan erővel próbálták az MQA-hoz köthető erők, elkötelezett szakértők, több szempontból is érdekelt cégek és befektetők nevetségessé, hiteltelenné tenni. Az sem mellékes és jól mutatja a tájékoztatás zavarosságát, hogy a zenehallgatók, köztük a hifisták túlnyomó többségének ma, bejelentése után 10 évvel sincs fogalma arról, mi is az az MQA.

Manapság kiadóként némi plusz pénzért kérheted, vagy ha megvetted az MQA csomagot, magad elvégezheted az MQA kódolást a kész hanganyagon, senki nem fogja megkérdezni, miként készült a felvétel és min fogod lejátszani. Hogy veszteséges, vagy veszteségmentes az eljárás, azon sokakkal ellentétben én magam nem lovagolnék, mert veszteséges tömörítés is eredményezhet jó végeredményt. Értem és elfogadom, hogy újra és újra ki kell találni valamit, hogy újra és újra vásárlásra késztessük a zenehallgatókat, de vannak elfogadható és vannak pofátlan próbálkozások.

Ennek egy részével egyet is értek, de nem válasz érdemben a hozzászólàsomra.

“mi lett volna, ha a FLAC tömörítési formátumot is úgy reklámozták volna annak idején, hogy jobb hangzást eredményez, mint az eredeti wave állomány”

A cél hasonló mindkettőnél, de mivel az MQA nem csak tömörítés, hanem pl filter is, ezért itt lehet értelme annak reklám szlogennek hogy “jobb hangzást eredményez”.

[Luxor Audio]

A komplett MQA eljárás nem csak a tömörítésből áll, egy komplex műveletsor, ami pl. az AD konverziót, kicsomagoláskor a rekonstrukciós filtert stb. is magában foglalja. Nem jó a flac-el való összehasonlítás.

Ha abból indulunk ki, hogy az MQA célja a tárhelyigény és a vele járó költségek csökkentése (?), akkor ez bizony egy adattömörítési eljárás, tehát összevethető akár a FLAC-kel is, mégha a folyamatok komplexitása el is tér. Az MQair is a Bluetooth sávszélesség problémáit próbálja megoldani HD audio tartalmak továbbításakor és ott akár sikeres is lehet, bár BT kodekből lassan Dunát lehet rekeszteni és mindegyik azon igyekszik, hogy valahogy küldjük át a nagyfelbontású műsort egy szűk sávon. Hangsúlyos különbség a FLAC és az MQA között az F betű (Free), a FLAC bárki számára szabadon, ingyenesen hozzáférhető technológia, manapság minden készülék és szoftver kompatibilis vele, az MQA eljárást viszont licenszelni kell. Végfelhasználói szempontból pont annyira ingyenes, mint egy webshopnál az "ingyenes" szállítás, aminek díja a számlán 0 forinttal szerepel, ettől még be van építve a fizetendő végösszegbe.

Az MQA-t a teljes audio iparra rá akarták erőltetni hangstúdióktól a kiadókon át a lejátszó eszközöket gyártó cégekig. Ma már talán kijelenthető, hogy ez nem jött össze, mert sok résztvevő ellentartott, pl a hangstúdiók, amik nem akartak egy újabb bizonytalan, átláthatatlan és fizetős licenszet beépíteni az amúgy is terhelt folyamatba. A zenekiadók viszont imádták az MQA ötletét, mert egy újabb bőrt tudtak lehúzni a féltve őrzött felvételeikről anélkül, hogy az eredeti nagyfelbontású anyagot közzé kellett volna tenniük, ami a jövőre nézve további lehetőségekkel kecsegtet.

A legfőbb gond(om) viszont az, amit az MQA eredetileg ígért, de mostanában már sokan elfelejtették, sőt néhányan egyenesen tagadják is. Ha előkeresünk 8-10 évvel ezelőtti híreket, reklámokat, ott bizony olyanokat láthatunk, hogy az MQA processzálás már a stúdióban kezdődik, egyaránt figyelembe veszi a hangfelvételekhez és a lejátszáshoz használt eszközök sajátosságait, lejátszásnál ezek függvényében állít be bizonyos paramétereket és megpróbálja ellensúlyozni a rendszer hibáit az "elérhető legjobb hangminőség" érdekében. Erről jó kis viták mentek akkoriban itt az AVX-en is és talán erre utalsz Te is, mikor az A/D konverziót említed. Ennek ugye a fele lett igaz, kimaradt a folyamatból az egyediség, átalakult egyfajta általános processzálássá, bár az kétségtelenül rendkívül okos. Erre több botrányt okozó eset is felhívta a figyelmünket az elmúlt években, mikor cseles anyagokat küldtek be a kódolási folyamatba, majd a végeredményt összevetették az eredetivel. Az is beszédes volt, ezeket a trükköket micsoda gátlástalan erővel próbálták az MQA-hoz köthető erők, elkötelezett szakértők, több szempontból is érdekelt cégek és befektetők nevetségessé, hiteltelenné tenni. Az sem mellékes és jól mutatja a tájékoztatás zavarosságát, hogy a zenehallgatók, köztük a hifisták túlnyomó többségének ma, bejelentése után 10 évvel sincs fogalma arról, mi is az az MQA.

Manapság kiadóként némi plusz pénzért kérheted, vagy ha megvetted az MQA csomagot, magad elvégezheted az MQA kódolást a kész hanganyagon, senki nem fogja megkérdezni, miként készült a felvétel és min fogod lejátszani. Hogy veszteséges, vagy veszteségmentes az eljárás, azon sokakkal ellentétben én magam nem lovagolnék, mert veszteséges tömörítés is eredményezhet jó végeredményt. Értem és elfogadom, hogy újra és újra ki kell találni valamit, hogy újra és újra vásárlásra késztessük a zenehallgatókat, de vannak elfogadható és vannak pofátlan próbálkozások.

[wittao]

Az egész történet bizarr számomra és folyamatosan az mocorgott az agyamban az MQA-ról szóló híreket olvasva, hogy mi lett volna, ha a FLAC tömörítési formátumot is úgy reklámozták volna annak idején, hogy jobb hangzást eredményez, mint az eredeti wave állomány.

2024-06-21 10_21_51-Window.png

Igen, konkrétan állított: deblurring esetén pl. és a teljes unfold esetén a rekonstrukciós filterezés.

[vlaca]

Az egész történet bizarr számomra és folyamatosan az mocorgott az agyamban az MQA-ról szóló híreket olvasva, hogy mi lett volna, ha a FLAC tömörítési formátumot is úgy reklámozták volna annak idején, hogy jobb hangzást eredményez, mint az eredeti wave állomány. .

Hi! A komplett MQA eljárás nem csak a tömörítésből áll, egy komplex műveletsor, ami pl. az AD konverziót, kicsomagoláskor a rekonstrukciós filtert stb. is magában foglalja. Nem jó a flac-el való összehasonlítás.

[diagnet]

Az egész történet bizarr számomra és folyamatosan az mocorgott az agyamban az MQA-ról szóló híreket olvasva, hogy mi lett volna, ha a FLAC tömörítési formátumot is úgy reklámozták volna annak idején, hogy jobb hangzást eredményez, mint az eredeti wave állomány.

[Luxor Audio]

A kisebb tárhely- és sávszélesség igény logikus és reális indoklás lenne az MQA mögött, de sajnos a történet itt koránt sem ért véget, rákenték a lila ködöt, amitől a sokunk számára ellenszenves lett. Hogy maga az ötletgazda cég, vagy a folyamathoz csapódott iparági szakemberek, újságírók által keltett hype, vagy esetleg a hiflisták túlzó elvárásai miatt, de az MQA elsősorban minőségi előrelépést ígért sokak számára olyan varázsigékkel, mint stúdió minőség, Studio Master, no meg a Tidal túlzásai... Rendszeresen olvashatunk még mostanában is olyan véleményeket, hogy az MQA mennyivel jobban szól, meg persze ennek az ellenkezőjét is, csak hát a viszonyítási alap a kérdés mindig. Az eredeti nagyfelbontású, vagy a kommersz 44/16-hoz hasonlítjuk-e?

Az egész történet bizarr számomra és folyamatosan az mocorgott az agyamban az MQA-ról szóló híreket olvasva, hogy mi lett volna, ha a FLAC tömörítési formátumot is úgy reklámozták volna annak idején, hogy jobb hangzást eredményez, mint az eredeti wave állomány. Aztán hogy a fél világ lecserélte a D/A konvertereket a dicsőülés reményében, az egy külön kórtünet és megmutatja, mennyire félrement ez a történet. Vagy pont így érte el eredeti célját?

A magam részéről tisztelem és preferálom azokat a szolgáltatókat, akik nem ugrottak bele az MQA örvénybe, némileg magasabb költség árán is meghagyták a lehetőséget az eredeti HD hanganyag hallgatására.

[kaef2]

i
Habár felhasználóként azt gondoljuk, hogy az internetes adatátvitel korlátlan, ez a szerver, felhő oldalon illetve a streaming adatátviteli költségére már nagyon nem igaz. Ha az Amazon S3-at és AWS-t használó streaming cég egy 500 MB-os 352,8 kHz/24 bites nagy felbontású flac file helyett egy 90 MB-os flac file-t streamel az MQA segítségével, amit a fogadó oldalon bontanak ki hardveresen 352,8 kHz-re (például az általam feltöltött mintafile-ok esetében is), akkor könnyen lehet, hogy megéri neki licenszdíjat fizetni, mert az esetleg kevesebb, mint amit a tárhelyért és a streaming adatátvitelért fizetne, ha a flac file-t streamelné. Több millió egyidejű user és 120-130 millió file többféle verzióban történő tárolása esetében az így megspórolt költségek milliósok lehetnek dollárban havonta és ennyt biztosan nem fizetett például a Tidal (vagy a Roon, Audirvana), azért mert a licenszeléssel a lejátszó szoftverében dekódolni tudta az MQA file-okat max 96 kHz mintavételezésig szoftveresen.

Feri, ha hiszed ha nem, az AWS-t aktívan használom nagyon régóta (nagyvállalati környezetben, termék- és szolgáltatásfejlesztésben, szakmai vezetőként és prototipizáló "hands-on" munkát is végző chief architektként is, ipari területen), szóval nagjából tisztában vagyok a céges díjszabásaival, ha másért nem, hát azért, mert a dashboardon nagy számokkal virít az aktuális havi költség. Játszásból utána fogok számolni ezeknek a millióknak, lehet, hogy helytállóak a számok, amiket írsz, de akkor sem stimmel valami teljesen:

Egyrészt a már kb (legalább) 8 éve szintén AWS-infrastruktúrájú Netflix kb 2 nagyságrenddel (!!!) nagyobb forgalmat bonyolít SOKKAL nagyobb infrastruktúrán, és kb négyszer akkora userenkénti maximális sávszélességigénnyel, mint a Tidal az MQA-korszakában (épp az egyik AWS re:Invent konferencián volt alkalmam személyesen belepillantani a Netflix mikroszerviz-architektúrájába - mellesleg ha minden jól megy, az idén novemberben is ott leszek Vegasban a re:Inventen, sz'al ha jössz, találkozhatunk), és szimultán felhasználója is nagyságrendekkel több van, de mindezek mellett a Tidal MQA-korának nagy részében a Netflix top-top egyéni csomagja mintegy 33%-kal került csak többe, mint a Tidal top-top egyéni csomagja.
Masrészt érdekes módon a Tidal épp röviddel azelőtt csökkent drasztikusan végfelhasználói árat, hogy megválik az MQA-tól, ráadásul amikor emiatt ugye jóval nagyobb méretű natív HiRes-fájlok tárolási és streamelési költségeivel elvileg milliós nagyságrendű havi spórolásról mond le...

Elég érdekes egybeesések ezek, de igen, mindenki azt hisz, amit akar.

Én a magam részéről csak paraszti józan ésszel azt hiszem, hogy bármennyire is bonyolult az MQA üzleti modellje, annak bevételi láncnak a legvégén a végfelhasználóktól ilyen-olyan módon befolyó pénzek vannak, és ezen osztoznak a lánc elemei, azaz a benne részvevő cégek - és mert itt sem hiszem el, hogy karitatív tevékenységről lenne szó, legyen az DAC-eladás, szoftverlicensz-eladás vagy éppen streaming szolgáltatás, számomra hihetetlen, hogy ezekben mind 0% az MQA-biznisz szereplőinek részesedése. Mellesleg nem is várom el, hogy annyi legyen, mert nem vagyok naiv, és a biznisz az biznisz, én is és sokan mások közülünk piaci termékeladásokból és szolgáltatásokból származó bevételekből élünk, hülyeség lenne démonizálnom a dolgot.

Van a Tidal és a Netflix között egy igen fontos különbség. A Tidal és a Netflix működési modelljeiket tekintve nem hasonlíthatóak össze, mivel a Netflix film produkciós cég is, a Tidal meg jellemzően nem végez kiadói tevékenységet. Vagyis a Netflix gyárt és finanszíroz filmeket, míg a Tidal jellemzően nem, vagy csak nagyon ritkán finanszíroz hangfelvétel kiadást vagy koncertet.

Amit írsz viszont megerősíti technológiai értelemben, amit az MQA adta tárhely és streaming igénycsökkenés kapcsán írtam ( a UX -et is melítettem volna, pékdául annak kapcsán, hogy a play gomb megnyomását követően milyen gyorsan indul el a lejátszás - ez a Netflixnél kiemelten fontos terület).
A Netflix "MQA-ja" az enkódolás és az un adaptív streaming. Nem fogok belemenni a részletekbe, de az enkóder pipeline-juk nagyon hasonlóan működik ahhoz, ahogy az MQA processing működik.

- több lépcsőben megvizsgálják a beérkező file-t
- majd a vizsgálatot követően, több lépcsőben JELENETENKÉNT kiválasztják a megfelelő enkódolási, transzkódolási metódusokat



-minden beérkező UHD (4k, HDR) anyagból előállítanak egy sor különböző tömörítésű és formátumú új videót, 100 kbps és 16 Mbps közötti tömörítésekkel. Csak nagyon kevés anyaguk van, ami 20 Mbps körüli bitrátával megy az átlagos UHD bitrátájuk olyan 8 Mbps. Miközben a filmgyártásban használt 4k (UHD) HDR bitráták kodek függvényében olyan 1500 és 2300 Mbps bitrátájúak általában.



Az adaptív streaming azt jelenti, hogy lejátszáskor a hálózat állapotának függvényében jelenetenként kapcsolgatják a bitrátát a film nézése közben. Amit, ha a Spotify-on kívül bármelyik audio stremaing szolgáltatás csinálna, kitörne a palotaforradalom valószínűleg, hiszen ez azt jelentené, hogy egy 4Mbps köröli bitrátájú nagy felbontású audio streamet akár 96 kbps bitrátára is lebutíthatnának, akár másodpercenként is változó módon, úgy hogy ezt nem kötik az orrunkra (persze ha valaki figyel látja).

Akit érdekel a Netflix adattárolása, enkódolása, felhasználói élmény javítása és ezzel kapcsolatos kutatásai, illetve a streaming ilyen mrétekben történp végzése olvasgassa a Netflix Technology Blogot a Mediumon. Van pár cikk az A/B tesztelési eljárásaikról is, azok is érdekes olvasmányok.

https://netflixtechblog.medium.com

[kaef2]

Viszont eddig úgy néz ki, hogy a Tidal-nek mégsem érte meg az MQA 'minimális' licenszdíját kifizetni a cserébe kapott (tövis nélküli?) sávszélességhasználat csökkentésért.

A Tidal és MQA kapcsolat megszűnése inkább marketing jellegű, mintsem technológiával kapcsolatos történés.

Dióhéjban a történet.
2021 után az új tulajdonos Square, Inc (ma már Block, Inc néven) úgy gondolta, hogy a Tidal fejlődése az előfizetői szám növekedésén múlik. Annak meg szerintük gátja lehetett az MQA éppen akkortájt felforrósodó elhíresülése az ominózus Golden Sound videó megjelenését követően. Így aztán pénzt, erőforrásokat nem kímélve, elkezdték lassan másfél éve kivezetni az MQA-t (valószínűleg ennek köszönhető a 75%-os MQA befektető kiszállása is, majd az ezt követő csődvédelem).

Ezt követően Tidal lejjebb vitte és egyszerűsítette valamelyest az árait és előfizetéseit. Várva a bekövetkező csodát és az előfizetői szám ugrásszerű növekedését. Ami lehet, hogy nem következett be...

Ugyanis az idei befektetői kilátásokról szóló, részvényeseknek megírt június 18-i keltezésű tájékoztató anyagukban ez van:

"We expect that the operation of our TIDAL business will require continued investment and management time and attention, none of which will ensure that we will be successful. If we fail to successfully operate and grow our TIDAL business, we will not realize the benefits anticipated when we acquired a majority interest in the business, and any such
failure could result in adverse effects on our business and financial results, including substantial impairment charges"

Vagyis gyors magyar fordításban: az a várakozásuk, hogy a Tidalba folyamatosan pénzt kell tolni, figyelmet kell fordítani rá és valószínűleg így sem fogják elérni a célt, amiért megvették, sőt előrevetítik jelentős értékcsökkenési leírások bekövetkezését (a Tidal többségi tulajdonos Block, Inc 2023-as mérlegében már szerepel egy 132 millió dolláros ilyen leírás: "a goodwill impairment charge of $132.3 million related to TIDAL recognized in the fourth quarter of 2023").

Nem véletlenül írtam, hogy ez egy bonyolult történet.

[pali923]

A jegyárak nem emelkedtek az infláció mértéke felett (pláne nem a magyarhoz képest), de nagyjából 3x annyi koncert van mostanában, mint a CD korában.

Csak elmélkedek. Amikor az első Santana koncert volt Magyarországon még a 80-as években, nagyúri kegyként árulták az egész országban a Caravanserai c. lemezét (csak azt), amit a Nagyatád c. kisvárosban is meg tudtam venni a helyi könyvesboltban. Amikor meg utoljára voltam a koncertjén a budapesti sportcsarnokban, arról elmélkedtünk kifelé jövet a fiammal, hogy ez a jegyár kb. 3 cd ára volt, megérte-e. Arra jutottunk, hogy igen.
Ma a stream korában a zenéhez jutás nem ingyenes ugyan, de a korábbi akármelyik verzióhoz képest bakkfitty, a választékról nem beszélve. Nekem régi elméletem, hogy ami ingyen van, az nem olyan értékes a fogyasztónak, legyen az bármilyen minőségű produkció is. Manapság semmilyen letöltött mp3 vagy akár flac nem tud olyan értékes lenni, mint annak idején nekünk egy esetlegesen nehezen megszerzett LP. Bármikor megismételhető egy lemez meghallgatása.
Egy jobb koncert egészen más élmény. Én azt gondolom, ezért is lettek a koncertek ilyen népszerűek. Az más kérdés, hogy az előadóknak is szükségük van rá a bevételeik miatt. Lehet, hogy a jegyárak nem nőttek infláció felett, de azért egy átlagfizetéshez képest időnként mellbevágó árakat látok. Érdekes lenne valamiféle statisztika arról, hogy mennyit költöttek a fogyasztók zenére annak idején LP, cd vagy hasonló formátumban a maihoz képest, ha a koncertjegyeket is beleszámoljuk. Arra tippelnék, hogy manapság nem kerül annyiba a zenéhez jutás, mint pár évtizeddel ezelőtt.

[Aszpirin]

i
Habár felhasználóként azt gondoljuk, hogy az internetes adatátvitel korlátlan, ez a szerver, felhő oldalon illetve a streaming adatátviteli költségére már nagyon nem igaz. Ha az Amazon S3-at és AWS-t használó streaming cég egy 500 MB-os 352,8 kHz/24 bites nagy felbontású flac file helyett egy 90 MB-os flac file-t streamel az MQA segítségével, amit a fogadó oldalon bontanak ki hardveresen 352,8 kHz-re (például az általam feltöltött mintafile-ok esetében is), akkor könnyen lehet, hogy megéri neki licenszdíjat fizetni, mert az esetleg kevesebb, mint amit a tárhelyért és a streaming adatátvitelért fizetne, ha a flac file-t streamelné. Több millió egyidejű user és 120-130 millió file többféle verzióban történő tárolása esetében az így megspórolt költségek milliósok lehetnek dollárban havonta és ennyt biztosan nem fizetett például a Tidal (vagy a Roon, Audirvana), azért mert a licenszeléssel a lejátszó szoftverében dekódolni tudta az MQA file-okat max 96 kHz mintavételezésig szoftveresen.

Feri, ha hiszed ha nem, az AWS-t aktívan használom nagyon régóta (nagyvállalati környezetben, termék- és szolgáltatásfejlesztésben, szakmai vezetőként és prototipizáló "hands-on" munkát is végző chief architektként is, ipari területen), szóval nagjából tisztában vagyok a céges díjszabásaival, ha másért nem, hát azért, mert a dashboardon nagy számokkal virít az aktuális havi költség. Játszásból utána fogok számolni ezeknek a millióknak, lehet, hogy helytállóak a számok, amiket írsz, de akkor sem stimmel valami teljesen:

Egyrészt a már kb (legalább) 8 éve szintén AWS-infrastruktúrájú Netflix kb 2 nagyságrenddel (!!!) nagyobb forgalmat bonyolít SOKKAL nagyobb infrastruktúrán, és kb négyszer akkora userenkénti maximális sávszélességigénnyel, mint a Tidal az MQA-korszakában (épp az egyik AWS re:Invent konferencián volt alkalmam személyesen belepillantani a Netflix mikroszerviz-architektúrájába - mellesleg ha minden jól megy, az idén novemberben is ott leszek Vegasban a re:Inventen, sz'al ha jössz, találkozhatunk), és szimultán felhasználója is nagyságrendekkel több van, de mindezek mellett a Tidal MQA-korának nagy részében a Netflix top-top egyéni csomagja mintegy 33%-kal került csak többe, mint a Tidal top-top egyéni csomagja.
Masrészt érdekes módon a Tidal épp röviddel azelőtt csökkent drasztikusan végfelhasználói árat, hogy megválik az MQA-tól, ráadásul amikor emiatt ugye jóval nagyobb méretű natív HiRes-fájlok tárolási és streamelési költségeivel elvileg milliós nagyságrendű havi spórolásról mond le...

Elég érdekes egybeesések ezek, de igen, mindenki azt hisz, amit akar.

Én a magam részéről csak paraszti józan ésszel azt hiszem, hogy bármennyire is bonyolult az MQA üzleti modellje, annak bevételi láncnak a legvégén a végfelhasználóktól ilyen-olyan módon befolyó pénzek vannak, és ezen osztoznak a lánc elemei, azaz a benne részvevő cégek - és mert itt sem hiszem el, hogy karitatív tevékenységről lenne szó, legyen az DAC-eladás, szoftverlicensz-eladás vagy éppen streaming szolgáltatás, számomra hihetetlen, hogy ezekben mind 0% az MQA-biznisz szereplőinek részesedése. Mellesleg nem is várom el, hogy annyi legyen, mert nem vagyok naiv, és a biznisz az biznisz, én is és sokan mások közülünk piaci termékeladásokból és szolgáltatásokból származó bevételekből élünk, hülyeség lenne démonizálnom a dolgot.

[denesdr]

Viszont eddig úgy néz ki, hogy a Tidal-nek mégsem érte meg az MQA 'minimális' licenszdíját kifizetni a cserébe kapott (tövis nélküli?) sávszélességhasználat csökkentésért.

[kaef2]

Az egykori és az új MQA cég, az egyik legnagyobb kiadó, és az egyik licenszelő DAC gyártó több vezetője illetve a most bejelentett új streaming szolgáltatás egyik szoftver fejlesztője is olvasta és nem találtak benne javítani valót.

Csodálkoztam volna, ha találtak volna benne javítanivalót, mikor olyan szépen kihoztad a végére, hogy nekünk, felhasználóknak az égvilágon semmibe sem kerül ez a csodás technológia, bár mindenki más fizet érte, hogy mi jobban érezzük magunkat tőle Végülis mindenki érdekelt abban, hogy ezt elhiggyük, nem?

Mindenki azt hisz el, amit csak akar. Szokás szerint senkit nem akarok meggyőzni semmiről.

Azon persze érdemes elgondolkozni, hogy egy pici angol cég, hogyan is tudná átvágni a hangfelvétel kiadás óriásait, akik a partnerei, mint a Warner Music, Universal Music vagy a kisebbek közül mondjuk az ECM, akik a legfontosabb licensz partnereik voltak...Az is érdekes talán, hogy az ázsiai DAC, DAP gyártók hogyan tudnak már 200 euró körüli áron olyan DAC-okat gyártani, amik hivatalosan MQA licenszt használnak a dekódoláshoz. Ha nem érné meg nekik, biztosan nem gyártanának ilyen áron.

Az MQA Ltd céges papírjai publikusak a felszámolást követően is, meg lehet nézni. Ha jól emlékszem, kb 4-5 millió angol font volt a legmagasabb éves bevételük, ami nem azt feltételezi, hogy olyan nagyon sokat fizettek volna a licenszelő partnereik. Összesen 132 cég licenszelte az eljárást. Az egyik első hardveres és nem kiadói licenszet vásárló DAC gyártó egy olasz cég volt, aki saját firmware-be írta az MQA dekódert és nem az XMOS-tól vette meg hozzá chipet. A cég tulajdonosával jó viszonyban vagyok (talán az Audio Expo hifi kiállításon októberben itt is lesz az egyik csúcs DAC-ja), ő mesélte, hogy az 5-10000 euro árú DAC-jai esetében egyszámjegyű euro volt a darabonkénti MQA licenszköltség, vagyis kevesebb, mint 10 euró. Ő ezt nem érezte átvágásnak és szivesen kifizette, a mostani DAC-jaiban is benne van az MQA dekódolás.

Habár felhasználóként azt gondoljuk, hogy az internetes adatátvitel korlátlan, ez a szerver, felhő oldalon illetve a streaming adatátviteli költségére már nagyon nem igaz. Ha az Amazon S3-at és AWS-t használó streaming cég egy 500 MB-os 352,8 kHz/24 bites nagy felbontású flac file helyett egy 90 MB-os flac file-t streamel az MQA segítségével, amit a fogadó oldalon bontanak ki hardveresen 352,8 kHz-re (például az általam feltöltött mintafile-ok esetében is), akkor könnyen lehet, hogy megéri neki licenszdíjat fizetni, mert az esetleg kevesebb, mint amit a tárhelyért és a streaming adatátvitelért fizetne, ha a flac file-t streamelné. Több millió egyidejű user és 120-130 millió file többféle verzióban történő tárolása esetében az így megspórolt költségek milliósok lehetnek dollárban havonta és ennyt biztosan nem fizetett például a Tidal (vagy a Roon, Audirvana), azért mert a licenszeléssel a lejátszó szoftverében dekódolni tudta az MQA file-okat max 96 kHz mintavételezésig szoftveresen.

Vagyis az MQA üzleti modell bonyolult, és próbálja mind a kiadók, mind a streaming cégek, mind a hardvergyártók igényeit is kiszolgálni, azt feltételezve hogy az adatátvitel költséges és nem korlátlan - ugyanis velük van közvetlen üzleti kapcsolatban, a zenehallgatóval nincs.

[wittao]

Az egykori és az új MQA cég, az egyik legnagyobb kiadó, és az egyik licenszelő DAC gyártó több vezetője illetve a most bejelentett új streaming szolgáltatás egyik szoftver fejlesztője is olvasta és nem találtak benne javítani valót.

Csodálkoztam volna, ha találtak volna benne javítanivalót, mikor olyan szépen kihoztad a végére, hogy nekünk, felhasználóknak az égvilágon semmibe sem kerül ez a csodás technológia, bár mindenki más fizet érte, hogy mi jobban érezzük magunkat tőle Végülis mindenki érdekelt abban, hogy ezt elhiggyük, nem?

Sokan elfelejtik, hogy ennek az egész zenész - stúdió - audio cucc gyártó stb. lánc legvégén a fizető ügyfél, a fizető zenehallgató áll. Ezért lett gyomorgörcsöm attól, hogy "az MQA az ingyen van, nem kerül pénzbe". Aki ezt mondja az hazudik.

[Luxor Audio]

Így egyre inkább érthető nekem, miért is a nagy koncertekből jön a bevételek nagyobb része a zenészeknek. Legalábbis ez hírlik. A jegyárak az egekben, a stadionok mégis tele vannak, a streamingből meg a nagy többségnek nagyon lassan csorog a sok sűrű fillér.

A jegyárak nem emelkedtek az infláció mértéke felett (pláne nem a magyarhoz képest), de nagyjából 3x annyi koncert van mostanában, mint a CD korában. A menőbb zenekarok szinte megállás nélkül tolják a turnékat, de a kisebb csapatoknak is jóval több fellépési lehetőség jut, mivel a koncerthelyszínek és szervezők száma is megugrott. Mondhatni pénzszagra gyűlnek, de ez inkább egy közönséges gazdasági reflexió az olcsó streaming zenehallgatások miatt töredékére eső zenekiadási bevételekre. Pozitív hozadék, hogy a színpadtechnika soha nem látott tempóban fejlődik.

[Vinkler]

Én ezt az emailt kaptam:

.

[Aszpirin]

Az egykori és az új MQA cég, az egyik legnagyobb kiadó, és az egyik licenszelő DAC gyártó több vezetője illetve a most bejelentett új streaming szolgáltatás egyik szoftver fejlesztője is olvasta és nem találtak benne javítani valót.

Csodálkoztam volna, ha találtak volna benne javítanivalót, mikor olyan szépen kihoztad a végére, hogy nekünk, felhasználóknak az égvilágon semmibe sem kerül ez a csodás technológia, bár mindenki más fizet érte, hogy mi jobban érezzük magunkat tőle Végülis mindenki érdekelt abban, hogy ezt elhiggyük, nem?

[pali923]

A BJPP LP hasznának a 66%-a megy a zenészeknek. Ahhoz hogy a 300 LP eladásával keresett pénzt megkeressék a streaminggel kb pár tíz millió meghallgatást kellene a streamingen produkálniuk, arra meg a rétegzenéjükkel gyakorlatilag 0 az esély. Így meg pár hónap alatt megkapják a nekik járó részesedést.

Így egyre inkább érthető nekem, miért is a nagy koncertekből jön a bevételek nagyobb része a zenészeknek. Legalábbis ez hírlik. A jegyárak az egekben, a stadionok mégis tele vannak, a streamingből meg a nagy többségnek nagyon lassan csorog a sok sűrű fillér.
Nekem ez így látszik ebből az írásból.

[kaef2]

Így azért eléggé lejt a pálya az MQA irányaba, ezek szerint miattad (inkább úgy fogalmaznám meg, hogy egyéni döntésed alapján).
Majd kiderül, hogy ez jó döntés volt-e vagy sem.

Egyébként úgy tudom van lehetőség egyszerre több féle felbontást is feltenni.

A streaming oldalakon történő 60.000 letöltés valljuk be az ismertségnek tudható be és nem a fájlformátumnak. Ez szerintem nem megfelelő érv, hogy felbontás-függetlenül ennyi lenne a letöltések száma... azért ennyi, mert egy rétegzene. Ha Mark Knopfler albumát tennéd fel, már most 1 millió felett lennél, mindegy milyen felbontásban, és az audiofilek nagyobb előfizetéseivel vélhetően lenne differencia a nagy és alacsony felbontások között is.

Megértem azt is, hogy ez egy stratégiai döntés, mindenkinek kell ilyeneket hoznia, aki ebben az iparágban dolgozik. Vagy bejön, vagy nem. Egyszer már aki MQA-ra tett, az rossz lóra tett. Kiderül most jobb lesz-e... csak nehogy ez a döntés egy amúgy másik, máshogy jól menő üzletet is magával húzzon.

1. Ha a kiadó nem akarja a kiadói jogait megosztani az un music distributorral, akkor nem tud olyan distributort választani, akinel 44k/16 bitnél magasabb felbontást is disztributálnának.
2. Akik igen, azok kérnek egy szeletet a kiadói jogokból is, azt meg nem adjuk.
3. MQA-t jelenleg nem terjeszt senki és nem is lehet feltölteni igy, amik a Qobuznál és az Apple Music esetében előfordulnak (például 2L kiadványok) azokat is mind korábban töltötték fel disztributoron keresztül.
4. "A nagy felbontás csak pénzért legyen elérhető" döntésemben az MQA semmilyen szerepet nem játszik.
Nem érzem fairnek azt, amit a streaming cégek csinálnak és igy csak 44k flac-ot töltünk fel, az MQA-tól teljesen függetlenül. Az MQA-t még csak letöltésen keresztül sem tettük fel sehová egyelőre. Csak tőlünk lehet megvenni, más forrásból nem. Vagyis semmilyen lóra nem tettem vele. A processzálást az MQA cég csinálta, közvetlenül, mert érdekesnek találták, hogy ugyanaz az előadás kétféle módon is benne van a kiadványban, ráadásul nagy felbontásban.
5. Nem Mark Knopflert, hanem inkább Lukács Miklóst, Oláh Krisztiánt, Juhász Gábort, Szaniszló Ricsit, Sebestyén Ernőt vagy a Besh O Dromot szeretném azzal is támogatni, hogy eljuttatom a zenéjüket az audiofilekhez, igényes, nagy felbontású kiadványokkal is akár.

6. A BJPP LP hasznának a 66%-a megy a zenészeknek. Ahhoz hogy a 300 LP eladásával keresett pénzt megkeressék a streaminggel kb pár tíz millió meghallgatást kellene a streamingen produkálniuk, arra meg a rétegzenéjükkel gyakorlatilag 0 az esély. Így meg pár hónap alatt megkapják a nekik járó részesedést.

[wittao]

Így azért eléggé lejt a pálya az MQA irányaba, ezek szerint miattad (inkább úgy fogalmaznám meg, hogy egyéni döntésed alapján).
Majd kiderül, hogy ez jó döntés volt-e vagy sem.

Egyébként úgy tudom van lehetőség egyszerre több féle felbontást is feltenni.

A streaming oldalakon történő 60.000 letöltés valljuk be az ismertségnek tudható be és nem a fájlformátumnak. Ez szerintem nem megfelelő érv, hogy felbontás-függetlenül ennyi lenne a letöltések száma... azért ennyi, mert egy rétegzene. Ha Mark Knopfler albumát tennéd fel, már most 1 millió felett lennél, mindegy milyen felbontásban, és az audiofilek nagyobb előfizetéseivel vélhetően lenne differencia a nagy és alacsony felbontások között is.

Megértem azt is, hogy ez egy stratégiai döntés, mindenkinek kell ilyeneket hoznia, aki ebben az iparágban dolgozik. Vagy bejön, vagy nem. Egyszer már aki MQA-ra tett, az rossz lóra tett. Kiderül most jobb lesz-e... csak nehogy ez a döntés egy amúgy másik, máshogy jól menő üzletet is magával húzzon.

[kaef2]

Ez a streamingszolgaltatokhoz 24/192-ben fog felkerulni?

Fent van 14 honapja 100 szolgaltatonal 44k/ 16 bitben, nem fog felkerulni ettol magasabb mintavetelezessel. A nativedsd-n es a highresaudio.com oldalakon meg lehet venni nagy felbontasban illetve tolunk is.

Ha jol ertettem, akkor rendelkezesre all az eredeti DXD 24/352.8 felbontas, amibol csak MQA kicsomagolhato illetve PCM 16/44.1 all rendelkezesre?
Miert nem kerult fel egy legalabb 24/88.2 vagy 24/176.4 felbontas is a streamingszolgaltatokhoz MQA nelkul?

Az én döntésem volt, kiadóként, hogy nem lesz lehetséges a nagy felbontású streamelés, csak a CD felbontás.

Aki kiváncsi a nagy felbontásra, az meg kell, hogy vegye. Létezik szalagos verzió is az Album 1-ből, azt is megveheti, aki le tudja játszani és érdekli.

Kb 60000 - en hallották a 100 streaming szolgáltatónál az albumot, 14 hónap alatt. Ez eddig 27 dollár bevételt hozott volna. Ha lehetne 150 dollár alatti összeget számlázni, de nem lehet. A 192k/24 bites verzió pontosan ugyanennyi bevételt termelne, nem jön érte több pénz és más audiofil felvételekt is kiadó prducerek, kiadók tapasztalata szerint több meghallgatást sem hoz. A HDTracks új streaming szolgáltatásában valószínűleg elérhető lesz, mint MQA. Már beszéltem velük erről.

A most megjelent, szalagról és élőben készülő Babindák, Juhász, Papesch, Pettik: Egy! című LP-nk sem lesz fenn egyik streaming oldalon sem. Semmilyen formában, egyelőre.
A szalag DSD256 átírása egy nativ DSD bónusz track-kel elérhető lesz DSD256-ban a nyár vége felé.

Vagyis, én vagyok az oka, hogy a nagyfelbontású változatok nem elérhetőek streamingen keresztül és nem is lesznek mostanában.