Audiophile ösvény és tápszűrő kondícionáló

[prando]

Valahol el kell kezdeni...

Az igen egyszerre három ősvény hmm ez már maga a kénaán... gratulálok hozzá szép munka

Igen 3 ösvényt építek...,de még nincs kész...

Megelőzöl, nekem csak kettő van.

[nemtomm]

Nekem egy van sajna de már nem tudok másodikat huzni sajna bánom is ....ez még a régebbi tuning széria bizti tartó?

De .... tulajdonképpen ez egy FERRAZ SHAWMUT CMC101 csak azt drágábban tudtam volna beszerezni mint itthon tuning matricássat.

Nem ismerem ezt a márkát nekem már az új fajta van otthon beépítve amivel tőkéletesen elégedett vagyok....

[csövi]

Az igen egyszerre három ősvény hmm ez már maga a kénaán... gratulálok hozzá szép munka
[/quote



Igen 3 ösvényt építek...,de még nincs kész...

Nekem egy van sajna de már nem tudok másodikat huzni sajna bánom is ....ez még a régebbi tuning széria bizti tartó?

De .... tulajdonképpen ez egy FERRAZ SHAWMUT CMC101 csak azt drágábban tudtam volna beszerezni mint itthon tuning matricássat.

[nemtomm]

Valahol el kell kezdeni...

Az igen egyszerre három ősvény hmm ez már maga a kénaán... gratulálok hozzá szép munka

Igen 3 ösvényt építek...,de még nincs kész...

Nekem egy van sajna de már nem tudok másodikat huzni sajna bánom is ....ez még a régebbi tuning széria bizti tartó?

[csövi]

Valahol el kell kezdeni...

Az igen egyszerre három ősvény hmm ez már maga a kénaán... gratulálok hozzá szép munka

Igen 3 ösvényt építek...,de még nincs kész...

[nemtomm]

Valahol el kell kezdeni...

Az igen egyszerre három ősvény hmm ez már maga a kénaán... gratulálok hozzá szép munka

[csövi]

Valahol el kell kezdeni...

IMG_20221107_141455.jpg (3.06 MiB) Megtekintve 2300 alkalommal

[istvan01]

Nem tudom, a dc blokkoló elhelyezése számíthat-e, ti. milyen közel, vagy távol van a készülékektől?

Ha biztos vagy abban, hogy a DC-t generáló eszköz/eszközök lakáson, házon kívülről hozzák be a DC-t, akkor lehet az árammérő-lakáselosztónál blokkoló. De, ha lakáson belül is van egyenetlen terhelő a hifis fázison( csak a tisztán ohmikus fogyasztó, ami még BE-KI szabályozó kapcsolást sem végez, az garantáltan nem képez DC-t), akkor mégis jobb ha készülék közelébe rakod a DC blokkolót.

Hát, nem tudom....illetve azt már igen, hogy fázis csak egy jön be a lakásba és az órák előtt ágaznak szét. Ahogy írtam, a "hifi-óra" után, a biztitábla elé van rakva (ebből is kettő van), ezen csak a két telefontáp és egy csillár van a hifin kívül, de a hifi része két Microsoft táp, hozzájuk router és két tv beltéri....ezek közül mi számíthat dc "visszatáplálás" szempontjából, nem tudom. A többi készülék az aláírásomban van. A teló tápokra gondolva írtam, hogy azok vezetékeire a fali biztiből kijőve valami ketyere nem kellhetne-e? A másik órán van minden egyéb, boyler, mikró, mosógép, stb. Ami onnan jönne azt elvileg megfogja a blokkoló.

Ezt neked kell eldöntened, kihallgatnod, hova tegyed, hol jobb, vagy kevésbé zavaró egy DC blokkoló működése. Azonban javaslok pár szempontot figyelembe venni.

Ha fogyasztás mérő közelébe rakod, akkor a DC blokkoló legyen akkora áramkapacitású ami megfelel annak a leágazás biztosító-kismegszakító túláramának. De ehhez tudni illik a B-C kismegszakítók a névleges áramuk 4-10szeresét átengedik 5-8secundumig, azután oldanak le.

Másik szempont. Tegyél a DC blokkolóval párhuzamosan egy stabil áthidaló kapcsolót, amivel kiiktatod az egységet. Ezzel nem csak tesztelni tudod gyorsan-egyszerűen a hatását, hanem amikor nincs is zavaró DC, akkor az nem kavar be az áram folyásba. Ennek van még egy előnye, meg tudod különböztetni a DC és terhelés okozta trafó búgást is. A DC blokkoló a terhelési búgásra nincs hatással, csak annyival, hogy csökken vele kb 1,5V-al kimenetén a fázis feszültség. Igen, a magasabb fázis feszültség viszont képes mindkét fajta trafó búgás szintet kicsit emelni, a DC és terhelés okozta szintet is, olykor még az üresjárati, terhelés nélkülit is.

[prando]

Nem tudom, a dc blokkoló elhelyezése számíthat-e, ti. milyen közel, vagy távol van a készülékektől?

Ha biztos vagy abban, hogy a DC-t generáló eszköz/eszközök lakáson, házon kívülről hozzák be a DC-t, akkor lehet az árammérő-lakáselosztónál blokkoló. De, ha lakáson belül is van egyenetlen terhelő a hifis fázison( csak a tisztán ohmikus fogyasztó, ami még BE-KI szabályozó kapcsolást sem végez, az garantáltan nem képez DC-t), akkor mégis jobb ha készülék közelébe rakod a DC blokkolót.

Hát, nem tudom....illetve azt már igen, hogy fázis csak egy jön be a lakásba és az órák előtt ágaznak szét. Ahogy írtam, a "hifi-óra" után, a biztitábla elé van rakva (ebből is kettő van), ezen csak a két telefontáp és egy csillár van a hifin kívül, de a hifi része két Microsoft táp, hozzájuk router és két tv beltéri....ezek közül mi számíthat dc "visszatáplálás" szempontjából, nem tudom. A többi készülék az aláírásomban van. A teló tápokra gondolva írtam, hogy azok vezetékeire a fali biztiből kijőve valami ketyere nem kellhetne-e? A másik órán van minden egyéb, boyler, mikró, mosógép, stb. Ami onnan jönne azt elvileg megfogja a blokkoló.

[istvan01]

Nem tudom, a dc blokkoló elhelyezése számíthat-e, ti. milyen közel, vagy távol van a készülékektől?

Ha biztos vagy abban, hogy a DC-t generáló eszköz/eszközök lakáson, házon kívülről hozzák be a DC-t, akkor lehet az árammérő-lakáselosztónál blokkoló. De, ha lakáson belül is van egyenetlen terhelő a hifis fázison( csak a tisztán ohmikus fogyasztó, ami még BE-KI szabályozó kapcsolást sem végez, az garantáltan nem képez DC-t), akkor mégis jobb ha készülék közelébe rakod a DC blokkolót.

[gomolalaci]

Illetve ACt..

Sziasztok!

Napelemrendszer "hangjával" foglalkozott már valaki?

Pl. Van minőségi inverter ami egyenletes sinusz DCt állít elő? Tippem szerint ez a sarkallatos pontja/buktatója a napelemes ellátásnak.

Van erről valahol anyag, tudtok linket kuldeni? angolul se talalni csak egy ket forumprobalkozast elvétve.
Egy helyen tesztelte egy srác a hálózati áramhoz képest, de rengeteg befolyásoló tényező van.

7 éve van napelemem csak 2 kW-os és 3 fázis van a házban. Bekötésekor arra ügyeltem, hogy ne arra a fázisra kössék amelyiken a hifi külön vezetéke (ösvény) kapja az áramot. Így semmi különös vátozást nem veszek észre.

[prando]

A legtöbb félvezetős erősítőnél soha nincs probléma, mert a PSRR kellően nagy. Persze kellenek az optimális méretű kondenzátorok, meg még néhány turpisság... Elfogadom, hogy a te (meglehetősen ritka felépítésű) csöves erősítőd jóval érzékenyebb bármilyen zavarra, ami a tápból jön. De ez inkább a ritka kivétel, ami gyengíti a szabályt...

nálam eddig (1982-2022 - te JóIsten, 40 éve hi-fi-zek ) bármilyen DC-blokkolásra alkalmas kütyü járt (100eFt-ig), a sávszélekből és a ritmusjátszó képességből és időzítésből (összefoglalóan és 'magyarul' dinamika ) mindig levett, így én is anélkül hallgatom a rendszert

Nem tudom, a dc blokkoló elhelyezése számíthat-e, ti. milyen közel, vagy távol van a készülékektől? Azt gondolom talán igen, nekem a villanyóra után a biztosítéktábla előtt van. Két villanyórám van, erről csak két ösvény, egy csillár és két dugalj megy a telefontöltőkkel, meg egy állólámpával. Elé közvetlenül egy túlfeszvédő van a kábelen, abba van dugva a dc blokkoló, majd megy a kábel a biztosítéktáblához.
Azt nem tudom, esetleg mit lehetne kötni a biztosíték után azokra a drótokra, melyek nem az ösvényt táplálják, hanem az előbb leírtakat. Rémlik olvastam, hogy a ledes villanykörték és a kapcs. üzemű tápok valami hálózati zavarra hajlamosak.

[NADEger]

Illetve ACt..

Sziasztok!

Napelemrendszer "hangjával" foglalkozott már valaki?

Pl. Van minőségi inverter ami egyenletes sinusz DCt állít elő? Tippem szerint ez a sarkallatos pontja/buktatója a napelemes ellátásnak.

Van erről valahol anyag, tudtok linket kuldeni? angolul se talalni csak egy ket forumprobalkozast elvétve.
Egy helyen tesztelte egy srác a hálózati áramhoz képest, de rengeteg befolyásoló tényező van.

[NADEger]

Sziasztok!

Napelemrendszer "hangjával" foglalkozott már valaki?

Pl. Van minőségi inverter ami egyenletes sinusz DCt állít elő? Tippem szerint ez a sarkallatos pontja/buktatója a napelemes ellátásnak.

Van erről valahol anyag, tudtok linket kuldeni? angolul se talalni csak egy ket forumprobalkozast elvétve.
Egy helyen tesztelte egy srác a hálózati áramhoz képest, de rengeteg befolyásoló tényező van.

[istvan01]

Tapasztalatom DC blokkolóval. 35A-es greatz-el, többféle elkó nagysággal/fajtával, fóliás rásegítéssel építettem toroid trafós erősítőm elé. Nálam a DC szint (mérni nem is egyszerű) 150-600mV okoz néha trafó búgást. A trafó búgáskor hangsugárzóból rendszerhangban nem tapasztaltam hangzás változást. A DC blokkoló beiktatásával nem minden esetben szűnt meg a trafó mechanikus zúgása, azonban hangzásban valami nem jelentős zavart, tisztátlanságot hallottam. Ezért DC blokkoló nélkül zenélek, az időnként jelentkező toroid búgást kompromisszumként elfogadom.

További érdekesség a diódás DC kezelésemről. Nálam a hifi 16éve Psaudio PPP-ről táplált. Ebben furcsamód nincs beépítve hálózati DC kezelő valami, pedig a Psaudio gyárt külön Humbusztert erre a célra. akár bele is pakolhatta volna ezt a funkciót a PPP-be. Amikor hónapokig tesztelgettem a DIY diódás DC kezelőmet, akkor mindegy volt hogy PPP elé, vagy annak kimenetére iktatom be a diódás egységemet. Hatás mértéke nem változott a kettő mód között. Pedig elvében a PPP azt csinálja, hogy a igyekszik aktívan korrigálni a hálózati szinusz eltérést az ideális szinuszhoz közelítéssel. Persze ez neki sem megy tökéletesen, de azért javítja. Ebben a korrigálási műveletben arra már nincs technikája (elegendő?) hogy a +/- periódusokat egymáshoz képest is kiegyenlítse, ezzel a látszólagos DC szintet eliminálja. Talán P10, P15 későbbi áramgenerátorok ebben ügyesebbek, nagyobb mértékeben, több erőforrással alakítják az áramot mint a PPP.

[fülelek]

A legtöbb félvezetős erősítőnél soha nincs probléma, mert a PSRR kellően nagy. Persze kellenek az optimális méretű kondenzátorok, meg még néhány turpisság... Elfogadom, hogy a te (meglehetősen ritka felépítésű) csöves erősítőd jóval érzékenyebb bármilyen zavarra, ami a tápból jön. De ez inkább a ritka kivétel, ami gyengíti a szabályt...

[istvan01]

"A DC-re be lehet építeni DC blokkoló diódákat, azonban ennek van hangzás rontó hatása is."
Ez nem igaz minden dc blokkoló szerkezetre. És nem elég csak diódákat használni, más alkatrész is kell hozzá, csak diódákkal nem is működik megfelelően. Ha megfelelően tervezték és kivitelezték, akkor akár jobb is lehet a hangzás, nem hogy rosszabb. Nekem pl. senki nem panaszkodott, persze én nem sajnálom az 50 amperes diódákat a készülékből...

Akkor beszéljünk ismét a diódás DC blokkolóról.
Persze hogy az nem csupán 4db diódából áll. (6db vagy 8db attól függően mekkora DC szintet akarunk kezelni). A kiegészítő fő elem a bypassz kondenzátor, ami a diódák záráskor viszi egyedül az áramot.
De, azt is tudjuk, ez a hálózati feszültségen megjelenő DC, ez nem egy valódi DC, hanem a közeli hálózatot terhelők okozta szinusz periódus aszimmetrikus hullámformája, ami időben, perióduson belül is jelentősen változó.

Ettől a DC blokkoló egységtől azt várjuk, hogy feszültség nullátmenete környékén csak és kizárólag AC áramot engedjen át. De ezzel megjelent a legfőbb ellentmondás. A diódás-kondis egység nem feszültség nullátmenetnél vált dióda áramról tisztán kondenzátor áramra, hanem áram nullátmenet diódákon megjelenő +/- 1,5V-nál. Ráadásul a diódán folyó főáram az inkább rezisztív viselkedésű beiktatott elem, a kondenzátor meg ugye áram fázist 90fokban előre "húzza". Azonban terhelés is meghatározza a feszültség áram fázisát, a rezisztívnél azonos, és feszültség nullátmenetnél is, induktív és kapacitív terhelésnél fázisban eltér, néha jelentősen eltér. Tehát ez a 10msecundumonkénti fázis kb 50usec-ig tartó ugri-bugri okoz némi zavart ebben a DC blokkolóban.

Tapasztalatom DC blokkolóval. 35A-es greatz-el, többféle elkó nagysággal/fajtával, fóliás rásegítéssel építettem toroid trafós erősítőm elé. Nálam a DC szint (mérni nem is egyszerű) 150-600mV okoz néha trafó búgást. A trafó búgáskor hangsugárzóból rendszerhangban nem tapasztaltam hangzás változást. A DC blokkoló beiktatásával nem minden esetben szűnt meg a trafó mechanikus zúgása, azonban hangzásban valami nem jelentős zavart, tisztátlanságot hallottam. Ezért DC blokkoló nélkül zenélek, az időnként jelentkező toroid búgást kompromisszumként elfogadom.

[fülelek]

"A DC-re be lehet építeni DC blokkoló diódákat, azonban ennek van hangzás rontó hatása is."
Ez nem igaz minden dc blokkoló szerkezetre. És nem elég csak diódákat használni, más alkatrész is kell hozzá, csak diódákkal nem is működik megfelelően. Ha megfelelően tervezték és kivitelezték, akkor akár jobb is lehet a hangzás, nem hogy rosszabb. Nekem pl. senki nem panaszkodott, persze én nem sajnálom az 50 amperes diódákat a készülékből...

[prando]

Sziasztok!
Leválasztó trafón töröm a fejem. Eddig azt tudtam, hogy veszek egy teljesítményben megfelelőt, bekötöm és hajrá, de kb két hete olvastam valahol, hogy készülékenként legyen egy-egy db, talán valami zárlat, érintésvédelem miatt. Eddig ilyenről nem hallottam.
Mi az igazság?
Köszi a választ!

Leválasztó trafó esetleg valamit segít a zajcsökkentésben, ez lenne a fő feladata, de ennek is vannak technikai hátrányái a költségen kívül.
Talán a legfontosabb, hogy 1:1 áttételnél szekunder feszültsége várhatóan megegyezik a primer feszültségével, de csak névleges terhelésen. Kisebb terhelésen, vagy üres járatban viszont magasabb. Itt jön egy kellemetlen ellentmondás, mégpedig az, hogy javasolt a trafó névleges áramterhelhetőségét (VA) magasabbra kell választani, nem +20%-al, legalább 30-50%-al. Ezzel csökken a terhelés változás okozta feszültség ingadozás, hátrány, hogy ez a kevésbé ingadozó szekunder feszültség primer feszültség felett fog mozogni. Van erre is két megoldás, márpedig, szekunder oldalon 5Voltos lépcsőkben több leágazás kivezetni, de ezt mégis ritkán használják. Ennél jobb, ha a leválasztó trafó toroid, mert ez elvben is kisebb szekunder feszültség mozgást mutat terhelés változásra. Igen ám, a toroid trafóknak van egy másik szokásos baja, sokkal hajlamosabbak a primeren lévő DC-re, amihez még társulhat a terhelő áram meneteket/lemezeket mozgató búgás jelensége is. A DC-re be lehet építeni DC blokkoló diódákat, azonban ennek van hangzás rontó hatása is. Ideális mégis a toroid úgy hogy trafólemez max indukció alá terveznek 30%-al és/vagy 230V-nál magasabbra primer gerjesztésre méretezik Pl 250V, ez csökkenti DC hatást, de ekkor az áttétel 1:1,1 kb. EI trafó kevésbé búg primer DC-től, ellenben terhelő áram okozta búgása mégis magasabb mint a toroid trafóé.

Köszönöm!

[nemtomm]

Sziasztok!
Leválasztó trafón töröm a fejem. Eddig azt tudtam, hogy veszek egy teljesítményben megfelelőt, bekötöm és hajrá, de kb két hete olvastam valahol, hogy készülékenként legyen egy-egy db, talán valami zárlat, érintésvédelem miatt. Eddig ilyenről nem hallottam.
Mi az igazság?
Köszi a választ!

Leválasztó trafó esetleg valamit segít a zajcsökkentésben, ez lenne a fő feladata, de ennek is vannak technikai hátrányái a költségen kívül.
Talán a legfontosabb, hogy 1:1 áttételnél szekunder feszültsége várhatóan megegyezik a primer feszültségével, de csak névleges terhelésen. Kisebb terhelésen, vagy üres járatban viszont magasabb. Itt jön egy kellemetlen ellentmondás, mégpedig az, hogy javasolt a trafó névleges áramterhelhetőségét (VA) magasabbra kell választani, nem +20%-al, legalább 30-50%-al. Ezzel csökken a terhelés változás okozta feszültség ingadozás, hátrány, hogy ez a kevésbé ingadozó szekunder feszültség primer feszültség felett fog mozogni. Van erre is két megoldás, márpedig, szekunder oldalon 5Voltos lépcsőkben több leágazás kivezetni, de ezt mégis ritkán használják. Ennél jobb, ha a leválasztó trafó toroid, mert ez elvben is kisebb szekunder feszültség mozgást mutat terhelés változásra. Igen ám, a toroid trafóknak van egy másik szokásos baja, sokkal hajlamosabbak a primeren lévő DC-re, amihez még társulhat a terhelő áram meneteket/lemezeket mozgató búgás jelensége is. A DC-re be lehet építeni DC blokkoló diódákat, azonban ennek van hangzás rontó hatása is. Ideális mégis a toroid úgy hogy trafólemez max indukció alá terveznek 30%-al és/vagy 230V-nál magasabbra primer gerjesztésre méretezik Pl 250V, ez csökkenti DC hatást, de ekkor az áttétel 1:1,1 kb. EI trafó kevésbé búg primer DC-től, ellenben terhelő áram okozta búgása mégis magasabb mint a toroid trafóé.

Hmmm nem is olyan egyszerű egy ilyet megcsinálni…főleg ha az ember minőségi cuccot akar magának….
Egyszer szívesen kipróbálnék egy ilyet saját rendszerben

[istvan01]

Sziasztok!
Leválasztó trafón töröm a fejem. Eddig azt tudtam, hogy veszek egy teljesítményben megfelelőt, bekötöm és hajrá, de kb két hete olvastam valahol, hogy készülékenként legyen egy-egy db, talán valami zárlat, érintésvédelem miatt. Eddig ilyenről nem hallottam.
Mi az igazság?
Köszi a választ!

Leválasztó trafó esetleg valamit segít a zajcsökkentésben, ez lenne a fő feladata, de ennek is vannak technikai hátrányái a költségen kívül.
Talán a legfontosabb, hogy 1:1 áttételnél szekunder feszültsége várhatóan megegyezik a primer feszültségével, de csak névleges terhelésen. Kisebb terhelésen, vagy üres járatban viszont magasabb. Itt jön egy kellemetlen ellentmondás, mégpedig az, hogy javasolt a trafó névleges áramterhelhetőségét (VA) magasabbra kell választani, nem +20%-al, legalább 30-50%-al. Ezzel csökken a terhelés változás okozta feszültség ingadozás, hátrány, hogy ez a kevésbé ingadozó szekunder feszültség primer feszültség felett fog mozogni. Van erre is két megoldás, márpedig, szekunder oldalon 5Voltos lépcsőkben több leágazás kivezetni, de ezt mégis ritkán használják. Ennél jobb, ha a leválasztó trafó toroid, mert ez elvben is kisebb szekunder feszültség mozgást mutat terhelés változásra. Igen ám, a toroid trafóknak van egy másik szokásos baja, sokkal hajlamosabbak a primeren lévő DC-re, amihez még társulhat a terhelő áram meneteket/lemezeket mozgató búgás jelensége is. A DC-re be lehet építeni DC blokkoló diódákat, azonban ennek van hangzás rontó hatása is. Ideális mégis a toroid úgy hogy trafólemez max indukció alá terveznek 30%-al és/vagy 230V-nál magasabbra primer gerjesztésre méretezik Pl 250V, ez csökkenti DC hatást, de ekkor az áttétel 1:1,1 kb. EI trafó kevésbé búg primer DC-től, ellenben terhelő áram okozta búgása mégis magasabb mint a toroid trafóé.

[prando]

Sziasztok!
Leválasztó trafón töröm a fejem. Eddig azt tudtam, hogy veszek egy teljesítményben megfelelőt, bekötöm és hajrá, de kb két hete olvastam valahol, hogy készülékenként legyen egy-egy db, talán valami zárlat, érintésvédelem miatt. Eddig ilyenről nem hallottam.
Mi az igazság?
Köszi a választ!

attól függ, mennyi pénzed és helyed van - de én nem erőltetném a készülék/trafó dolgot . viszont a teljesítményt (legalább +20%, mint amilyen max. áramfelvételhez használnád) - nomeg a gyártót - jól válaszd meg

Nagyon köszönöm!

[prando]

Sziasztok!
Leválasztó trafón töröm a fejem. Eddig azt tudtam, hogy veszek egy teljesítményben megfelelőt, bekötöm és hajrá, de kb két hete olvastam valahol, hogy készülékenként legyen egy-egy db, talán valami zárlat, érintésvédelem miatt. Eddig ilyenről nem hallottam.
Mi az igazság?
Köszi a választ!

[gomolalaci]

Jó tanácsok ezek, megerősíteném jó magam is.
A 4 mm2 keresztmetszet elég lesz, nem a tovább vastagítástól lesz jobb az ösvény, inkább a minőségi alapkábeltől.
A szakmában szerintem nem kisiskolás A.J. Van den Hul Úr véleménye és tapasztalata nálam bevált:

"Az audio-komponensek ellátásához építsen ki profi-módon kivitelezett külön táp-vonalat a hálózati-biztosíték dobozától a készülékig! Ez minimalizálja a hálózati szennyeződés és az egyéb készülékek által okozott zavarok bejutását a hangvonalba. Mindig egy fali csatlakozó-aljzatot használjon az összes berendezés tápfeszültséggel történő ellátására, alkalmazzon hálózati elosztót, ezzel elkerülve a földelési hurkokat az összeköttetések és a tápkábelek mentén!"

Részemről ezt javaslom.

,,3/ Az ösvény nagyobb hossz igénye persze társul azzal is, hogy az ösvény vezeték keresztmetszete ne legyen 1,5mm2, inkább 4mm2, de sokan felmennek 10mm2-ig is. Én bőven elegendőnek tartom a 4mm2 keresztmetszetet is."
Ez a keresztmetszet is lehet rendszerfüggő. Nálam a 2.5 után inkább a 1.5 -es jobban tetszik...

[goldhang]

Jó tanácsok ezek, megerősíteném jó magam is.
A 4 mm2 keresztmetszet elég lesz, nem a tovább vastagítástól lesz jobb az ösvény, inkább a minőségi alapkábeltől.
A szakmában szerintem nem kisiskolás A.J. Van den Hul Úr véleménye és tapasztalata nálam bevált:

"Az audio-komponensek ellátásához építsen ki profi-módon kivitelezett külön táp-vonalat a hálózati-biztosíték dobozától a készülékig! Ez minimalizálja a hálózati szennyeződés és az egyéb készülékek által okozott zavarok bejutását a hangvonalba. Mindig egy fali csatlakozó-aljzatot használjon az összes berendezés tápfeszültséggel történő ellátására, alkalmazzon hálózati elosztót, ezzel elkerülve a földelési hurkokat az összeköttetések és a tápkábelek mentén!"

Részemről ezt javaslom.