Lemezjátszó

Sziasztok!

A segítségeteket szeretném kérni. Barátnőmmel már elég régóta gondolkozunk azon, hogy vegyünk egy lemezjátszót. Ő meglátott egy ION Classic nevezetű lejátszót (fa mintázatút) és egyből beleszeretett: https://www.ionaudio.com/products/details/classic-lp

Én egy kicsit drágább, talán minőségibb dologra gondoltam, de igazából olyan a helyzetünk most, hogy a lakás méreteiből adódóan egy jobb minőségű HI-FI cuccot amúgy sem tudnánk kialakítani és összesen egy Marley bluetooth hangfalra lenne (egyelőre) kötve http://www.thehouseofmarley.co.uk/audio ... -4192.html így szerintem teljesen felesleges lenne egy komolyabb cuccot venni.

Most biztosan sokan eretnekségnek gondolják, hogy egy ilyen "hangfalra" minek rákötni egy LP-t, de lemezeink már vannak és szeretnénk meghallgatni őket, úgyhogy mindenképpen szeretnénk venni.

A kérdésem az lenne, hogy ismeri-e valaki ezt a lejátszót/gyártót és hogy egyáltalán ajánlja-e valaki vagy a tapasztalatai/tapasztalatok alapján egyáltalán nem ajánlanátok, mert pl tönkreteszi a lemezt stb. stb.
Amiket eddig e-bay-en stb találtam róla leírást/hozzászólást azok alapján pozitívak a tapasztalatok, de szeretném a Ti véleményeteket is kikérni.

Illetve nekem eddig volt egy két Thomson cuccosom (a TV-jük jó volt, de pl a DVD játékos már egy szemét) és nem szeretnék még egyszer ilyet venni, de láttam egy LP/CD/FM/Bluetooth kombós minden az egyben cuccost és ezzel meg lenne oldva a CD lejátszás is: http://www.amazon.co.uk/Bigben-Interact ... B00J4ZITVE
Javult valamit az elmúlt pár (5-10) évben ez a márka, hogy esetleg érdemes legyen ezt is belerakni a kalapba, vagy még mindig nagy ívben kerülendő?

(úgy adódott, hogy munkahelyen kaptam olyan vásárlási utalványokat amit MM-ben elfogadnak és akkor gondoltuk, hogy egy ilyent vennénk, úh nem feltétlenül készpénzben gondolkoznánk, de ha nagyon mást ajánlotok, akkor természetesen mérlegeljük azt is)

Köszönöm szépen!

Ez ugye a fizikának ellentmondó dolognak tünik, de még is lehetséges, természetesen hibás készüléknél.
1, Nincs kivízszintezve a lemezjátszó
2, A hangkarban a kábel nem elég engedékeny (merev) illetve feszül és akad.
3, Esetlegesen ha valami mókolás volt a hangkaron, szakszerűtlen javítás, mechanikai sérülés vagy szorulás.
4, Az antiskating állító sérülése illetve rossz működése. Az ellensúlyosnál semmi ilyesmi nem lehet, de a rugós illetve a mágnesessel történhet meghibásodás

Hirtelen ennyi jut eszembe.

Vagy, ha a DJ visszafelé tekeri a lemezt.

Mi van akkor, ha a kar nem a középpont irányába, hanem ellenkezőleg, a lemez széle felé tart?
Ez ugye a fizikának ellentmondó dolognak tünik, de még is lehetséges, természetesen hibás készüléknél.
1, Nincs kivízszintezve a lemezjátszó
2, A hangkarban a kábel nem elég engedékeny (merev) illetve feszül és akad.
3, Esetlegesen ha valami mókolás volt a hangkaron, szakszerűtlen javítás, mechanikai sérülés vagy szorulás.
4, Az antiskating állító sérülése illetve rossz működése. Az ellensúlyosnál semmi ilyesmi nem lehet, de a rugós illetve a mágnesessel történhet meghibásodás

Hirtelen ennyi jut eszembe.

(nyugodtan küldjetek el melegebb éghajlatra )

Nyugi, senki sem fog téged elküldeni melegebb éghajlatra, viszont tényleg hallgathatnál az itteni szakikra. Én csak hülyéskedni akartam, de úgy látom, hogy Te komolyan gondolod a fóliás meg üveglapos történetet.

Én inkább az alábbit javasolnám Neked:
1. Vegyél egy mérőlemezt, vagy kérj kölcsön valakitől.
2. Szerezz a számítógépedre egy oszcilloszkóp szoftvert és telepítsd fel. INNEN
2. Kösd be a számítógépre (audio kártyára) a vonalszintű lemezjátszó jelet és állítsd be a oszcilloszkóp.
3. Játszd le a hanglemezről, ha van ilyen a: "Test modulation 300Hz lateral +15dB" jelet
4. Nézd a oszcilloszkópon, hogy milyen a jelforma

Ha jól van beállítva az anti skating, akkor ezt kell látnod:

Ha nem, akkor ezt:

Mindezek után próbáld ki a fóliás módszert és látni fogod, a szomorú helyzetet. Ha ez az egész nem megy, akkor kérj segítséget.

Ezt a problémát (vájatban a tű) mutatja be az általam linkelt videó. A tű oldalterhelése szerintem akkor a legkisebb, amikor a tkar és ezáltal a tű sem akar szabadon se elmozdulni. Mindez úgy igaz (szerintem), ha a barázdáltság kellően sűrű (ez adott egy bakelit lemeznél). Ha a tű szabad felületen (pl üres lemez) elmozdul valamerre (lebez széle vagy közepe felé), akkor az azt jelenti, hogy barázdában is egy oldalirányú terhelést ad a barázda valamelyik szélének.
Nem egészen, mert barázdált lemezen nagyobb a súrlódási együttható és ezáltal nagyobb a skating erő,mint totál sík felületen.

Mi van akkor, ha a kar nem a középpont irányába, hanem ellenkezőleg, a lemez széle felé tart?
Akkor túltekerted az antiskatingot.

Jellemzően sz S-karok statikus egyensúlyának a beállításához kell. Megdöntöd (megemeled) kb. 25 fokban a lemezjátszó hátsó felét, ilyenkor a kar befelé mozdul ha ez a súly nincs jól beállítva. Ha jól van, akkor a kar nem nagyon mozdul el a nyugalmi pontjából (karbakhoz képest). Csak óvatosan a próbával!

Köszönöm!

Ha már az oldalirányú erőknél tartunk...

A lemezjátszóm karján található egy "lateral weight" elnevezésű "súly".
A service manual szerint 10-15mm közötti távolságba kell állítani a súlyt, a tengelyének végétől mérve.
Mire szolgál ez a súly igazából? Mitől függ a távolságának beállítása?

Jellemzően sz S-karok statikus egyensúlyának a beállításához kell. Megdöntöd (megemeled) kb. 25 fokban a lemezjátszó hátsó felét, ilyenkor a kar befelé mozdul ha ez a súly nincs jól beállítva. Ha jól van, akkor a kar nem nagyon mozdul el a nyugalmi pontjából (karbakhoz képest). Csak óvatosan a próbával!

Ha már az oldalirányú erőknél tartunk...

A lemezjátszóm karján található egy "lateral weight" elnevezésű "súly".
A service manual szerint 10-15mm közötti távolságba kell állítani a súlyt, a tengelyének végétől mérve.
Mire szolgál ez a súly igazából? Mitől függ a távolságának beállítása?

Szerintem ilyesmi nem történhet meg. Ha mégis akkor ott nagyon nem stimmelnek a dolgok. Ha megkérdezhetem van lemezjátszód?
Igen van. Én az okokra, akár elméleti szinten is, kíváncsi vagyok.

Mi van akkor, ha a kar nem a középpont irányába, hanem ellenkezőleg, a lemez széle felé tart?

Szerintem ilyesmi nem történhet meg. Ha mégis akkor ott nagyon nem stimmelnek a dolgok. Ha megkérdezhetem van lemezjátszód?

access_denied

Mi van akkor, ha a kar nem a középpont irányába, hanem ellenkezőleg, a lemez széle felé tart?
El tudom képzelni, hogy a kar kialakítása és pozíciója miatt ilyen helyzet álljon elő (szerintem ez hiba), valamint azt is, hogy ne legyen szükség anti skating-ra.

Ez azért nem ennyire egyszerű, egy kis szöveges irodalom:

4.1.3. A skating-hatás

Skating-erő az az oldalirányú erő, amely a függőleges tengely körül elfordítható, megtört vonalú hangkaroknál lép fel, mégpedig úgy, hogy a kart a hanglemez középpontja felé húzza.
A 4.6. ábrán látható, hogy így a súrlódási pontra, vagyis a tűhegyre egy, a lemez középpontja felé mutató húzóerő (FS) is hat. Ennek következtében a kar a lemez közepe felé igyekszik siklani. Ezt az erőt a szakirodalomban mindenütt, egységesen skating-erőnek nevezik; az angol szó jelentése a korcsolyázással való nagyfokú hasonlatosságra utal.

Mi van akkor, ha a kar nem a középpont irányába, hanem ellenkezőleg, a lemez széle felé tart?

access_denied

De válasz, mivel van barázda a lemezen. A sima felületen csak a tű hegye érintkezik, míg a barázdánál a tű sokkal nagyobb része, vagyis más erők hatnak rá, mást kell kompenzálni.
Ezt a problémát (vájatban a tű) mutatja be az általam linkelt videó. A tű oldalterhelése szerintem akkor a legkisebb, amikor a tkar és ezáltal a tű sem akar szabadon se elmozdulni. Mindez úgy igaz (szerintem), ha a barázdáltság kellően sűrű (ez adott egy bakelit lemeznél). Ha a tű szabad felületen (pl üres lemez) elmozdul valamerre (lebez széle vagy közepe felé), akkor az azt jelenti, hogy barázdában is egy oldalirányú terhelést ad a barázda valamelyik szélének.

access_denied

Sima felületen kicsi a súrlódási együttható. Barázdált lemezen meg nagy. Mennél nagyobb a súrlódási együttható,annál nagyobb a trakciós erő.
És mennél nagyobb a trakciós erő, annál nagyobb a skating erő.
Big 4.6 ábráján ábrán szerepel az Fh=μ*Ft. No most a μ a súrlódási együttható. Minnél nagyobb a μ, annál nagyobb a skating erő.

Ez, amit írtál logikus is, de nem válasz a kérdésemre.
(nyugodtan küldjetek el melegebb éghajlatra )

Gratula! Gyorsan használjàtok az összes lemezhez!
Sőt! Ha ügyesek vagyunk, még le is tudjuk másolni így a lemezt!

Ez azért nem ennyire egyszerű, egy kis szöveges irodalom:

4.1.3. A skating-hatás

   A hosszanjátszó (LP) hanglemez megjelenésével kapcsolatban már említettük, hogy az idő tájt a legjobb hangszedők éppen 10pond (10cN) tűnyomóerővel működtek (1947). Természetesen ehhez még nem kellett a lejátszáskor fellépő kicsiny erők hatását figyelembe venni. Kb. tíz ével később sikerült egy "különleges" karral egybeépített mágneses hangszedővel a bűvös 1p határt elérni. Ma már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az 1cN nagyságrendjébe eső tűnyomóerő meglehetősen gyakori. Ekkora tűnyomóerő esetén azonban már nem hanyagolhatók el a lejátszáskor a cN törtrészei nagyságrendjében ható erők. Így hát azokról a jelenségekről, amelyeket régebbi szakcikkek nem említettek, vagy csak alárendelt szerepűnek tartottak, újabban egyre több szó esik.
   E tényezők legfontosabbika az ún. skating-erő hatása. Érdemes ezzel is valamivel részletesebben foglalkozni, mert a vélemények gyakran ellentmondóak, s nem egyszer tévedésen alapulnak.
   Skating-erő az az oldalirányú erő, amely a függőleges tengely körül elfordítható, megtört vonalú hangkaroknál lép fel, mégpedig úgy, hogy a kart a hanglemez középpontja felé húzza.
   A hangszedő tű nyomóereje (FT, tracing force) a barázda külső és belső falán fele-fele arányban oszlik meg, amíg a lemez áll. Ha a lemez forogni kezd, a tű és a lemez anyaga közötti súrlódás (µ) miatt FH=µ*FT húzóerő keletkezik, amely a barázdára érintőleges irányú és a lemez forgási irányába mutat. Mivel a hangszedő hossztengelye nem metszi a kar csapágyának függőleges tengelyvonalát, a kar csapágyazása nem a súrlódásból származó húzóerőt veszi fel, hanem annak csak a tűhegytengely vonal irányába eső FK nagyságú vetületét. (Szemléletesen: az egyik végén befogott kötélre húzóerő hat, a befogás mindig csak kötélirányú erőnek képes ellentartani.) A 4.6. ábrán látható, hogy így a súrlódási pontra, vagyis a tűhegyre egy, a lemez középpontja felé mutató húzóerő (FS) is hat. Ennek következtében a kar a lemez közepe felé igyekszik siklani. Ezt az erőt a szakirodalomban mindenütt, egységesen skating-erőnek nevezik; az angol szó jelentése a korcsolyázással való nagyfokú hasonlatosságra utal.
   Vegyük sorra mindazt, ami a skating-erőt befolyásolhatja. A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen már a jelenség okozója, a lemez és a tű közötti súrlódás is több dologtól függ, mint pl. a lemez és a tű anyagának felületi simasága, a felületek tisztasága, a tű és a barázda geometriai alakja stb. Ezenkívül összefüggés van a tűnyomóerő és a skating-erő között, és belátható, hogy a kar geometriai kialakítása sem közömbös. E felsorolt tényezők hatását következetes laboratóriumi méréssorozattal lehetett egyértelműen megállapítani.
   A méréseket a Shure-laboratóriumban kifejlesztett különleges skating-erő detektorral végezték. Ez lényegében egy zérushelyzet-indikátor, amelyet a hangszedő helyébe lehet illeszteni, s a tűtartó a szokásos módon cserélhető. A skatingerő mérésére használt szerkezet vázlata a 4.7. ábrán látható. A tűre oldalirányból ható erő esetén a tűtartó rendszer két miniatűr golyóscsapágy körül el tud fordulni. Az elfordulás mértékét a tűtartóhoz rögzített mutató elmozdulása jelzi. Ekkor a kar skating-erő kiegyenlítését ("antiskating") addig kell állítani, míg a mutató ismét a nulla vonalra áll. A tűhegynél keletkezett tulajdonképpeni skating-erő a kar forgáspontjára ható forgatónyomatékok összegéből egyszerűen kiszámítható. A fenti mérési módszer pontossága SME 3009 típusú karban a tűhegyre vonatkoztatva jobb, mint ±0,007cN.
   Legnagyobb gondot a skating-erő tanulmányozásánál éppen az jelenti, hogy sok tényezőtől függ. A mérési eredményeket a 4.8-4.12. ábrákon láthatjuk. Összehasonlításként 33 1/3 percenkénti fordulatú PVC anyagú hanglemez 3 3/4 inch (95,25 mm) sugarú, modulálatlan barázdája szolgált. Ehhez képest vizsgálták meg a modulált barázdák hatását, a tű alakjának változtatását, a skating-erő lemezátmérőbeli változását stb.
   A 4.8. ábrán a skating-erő és a tűnyomóerő összefüggését láthatjuk. E méréseket a statisztikus szórásból eredő hibák csökkentése érdekében nagyon sok modulálatlan barázdájú hanglemezen elvégezték. A mérések biztonságát növelte, hogy különleges vákuumszívó berendezés rögzítette a lemezeket teljesen sík helyzetbe. Kb. 1,5 cN tűerő értékig nincs is különösebben nagy szórás. Efelett azonban jelentős eltérések adódtak. A mérési eredmények 1,5 cNfeletti szórásának növekedése a mérési eljárás hibáján és a lemezpréselésbeli különbségeken kívül leginkább a súrlódási tényező megváltozására vezethető vissza. A változás jellege egyértelmű: nagyobb tűerőérték esetén elérhető a lemezanyag rugalmas alakváltozásának határa, amely felett az anyag már képlékenyen deformálódik. E határ elérése instabil mérési feltételeket jelent, s ezáltal a súrlódási erő mérése pontatlanabbá válik. (Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy egy átlagos elliptikus tű a Hertz-féle egyenlet szerint 1cN tűerő esetén 5120kp/cm2 barázdanyomást okoz, 2cN esetén a nyomás közel 6500kp/cm2 lesz!) Az ábrán 17,8µm sugarú gömbhegyű tűre és 17,8*5µm sugarú elliptikus tűre vonatkozó skating-erő-tűerő összefüggés látható. Meredekségét tekintve: a kónuszos tűre 0,15...0,18cN skating-erő hat 1cN tűerőnél, ugyanakkor az elliptikus tűre, valamivel nagyobb, 0,2cN körüli erő hat. Barázda nélküli lemezfelületen a tű csak egy pontban érintkezik a lemezzel, ezért így nem szabad sem a skating-erőt mérni, sem kiegyenlíteni.
   Modulált barázdákban a skating-erő és a tűerő kapcsolata a 4.9. ábra szerint alakul. Megfigyelhető, hogy a 271 mm/s csúcssebességű 400 Hz-es (vagy 143mm/s 4000Hz) barázda lejátszásakor az üres barázdához képest jelentősen növekszik a skating-erő. Gyakorlatilag azonban 50...80mm/s nagyságú modulációnál a skating-erő növekedése 10...20%-nál nem nagyobb.
   Bebizonyosodott az is, hogy a skating-erő nagysága modulálatlan barázdában nem függ a lejátszási sebességtől. A mérést olyan lemezjátszóval végezték, amelynek percenkénti fordulatszáma 25 és 100 között változtatható volt. Ez a 4:1 arány jóval nagyobb, mint a lemez kezdő- és záróbarázdájában mérhető kerületi sebesség aránya, ami kb. 2,3:1. A mérőberendezés mérési pontatlanságát meghaladó erőváltozás a fenti fordulatszám-határokon belül 1 és 4 cN tűerő között nem volt kimutatható. Ez egyébként a fizika tanításai szerint várható volt, hiszen a súrlódási erő a súrlódási tényezőtől és a nyomóerőtől függ, de a mozgatási sebességtől nem.
   Érdekes összefüggés tapasztalható viszont a lemezsugár és a skating-erő között (l. a 4.10. ábrát), miszerint a skatingerő kismértékben függ a lemezsugártól. Semmiképpen sem szabad ezt azonban a kerületi sebesség változására visszavezetni. A jelenség okának kiderítésére különleges lemezeket készítettek: egyeseken a csigavonalszerű barázdák helyett önmagukban záródó körkörös barázdák voltak, másokon belülről kifelé haladt a spirális. Részletes kiértékelés mutatta meg, hogy a súrlódási erő ugyan független a lemezsugártól, azonban függ néhány olyan tényezőtől, amely a lemezsugárral változik, mégha nem is teljesen törvényszerűen. Ilyenek például a lemezanyag keménységének változásai, a felületi minőség, a barázdaforma és a hullámosság.
   Itt említjük meg, hogy a vizsgálatok egy részét elvégezték nedvesítő lemeztisztítóval történt lejátszással is. Az eredmény a súrlódási tényező nagymértékű csökkenését igazolta. Egyidejűleg a mérési eredmények szórása is lényegesen kisebb volt. Egyébként az egész kísérletsorozat azt mutatta, hogy kismértékű felületi szennyeződés is megváltoztatja a súrlódási tényező értékét és ezzel együtt a skating-erő nagyságát is.
   Mint azt már a skating jelenség bemutatásakor is említettük, a befelé húzó erőkomponens nagysága függ a kar geometriai kialakításától. Adott lemezjátszó esetén a kar forgástengelye és a lemezközéppont közötti távolság állandó, de a kar hosszúsága a tűhegy és a forgáspont között többnyire állitható. Rosszul beállított túlnyomás nemcsak a vízszintes követési szöghibát növeli, hanem a skating-erőt is befolyásolja, amint az a 4.11. ábrán is látható.
   Természetesen a tűre ható skating-erő következtében a külső barázdafalra kisebb terhelés jut, mint a belsőre, és ez a jobb csatornabeli követési képességet erősen csökkenti. A 4.12. ábrán bemutatott közepes minőségű hangszedő követési képessége látható skating-erő kiegyenlítéssel és anélkül, a követési képesség változása kb. 20...25%-os. Persze megoldást jelenthet a követési képesség növelésére a tűnyomóerő növelése is, az idevágó kísérlet szerint azonban ehhez 1cN-ról 1,5cN-ra kellett növelni a tűerőt (50%-os változás!), ami azután nyilván a lemez- és tűélettartam csökkenésében bosszulja meg magát.
   Az élettartammal kapcsolatban ugyancsak részletes vizsgálatokat végeztek tucatnyinál is több hangszedővel, skatingerő kiegyenlítés nélkül és kiegyenlítéssel is. Többszáz órás lejátszás után azt tapasztalták, hogy a hangszedő tűk kétharmada a belső felén erőteljesen kopott, egyharmadrész egyenletesen kopott volt. Ez utóbbi tény a tűk anyagának és kristályszerkezetének különbségével magyarázható.
   Összefoglalásként megállapítható, hogy a skating-erő a választott tűerőnek megfelelően állandó értékű, s a skating-erővel ellentétes irányú húzóerővel szinte maradéktalanul kiegyenlíthető. Néhány jellegzetes kiegyenlítési módot az egyes kartípusok ismertetésekor fogunk elemezni. A 4.2.3. pontban lesz szó a helyes antiskating-érték tapasztalati beállításáról, s a 7.5. szakaszban pedig a műszeres ellenőrzésről.

Ezért érdemes a fiatalok figyelmét felhívni a régi, jó szakirodalomra. HFM idevonatkozó számai, ill. az itt is idézett Degrell könyv.

Őszintén nem értem, hogy ha a sima felületen nincs a tűnek oldalirányú elmozdulása, azt miért nem lehet optimálisként értelmezni és ezt a beállítást használni?

Sima felületen kicsi a súrlódási együttható. Barázdált lemezen meg nagy. Mennél nagyobb a súrlódási együttható,annál nagyobb a trakciós erő.
És mennél nagyobb a trakciós erő, annál nagyobb a skating erő.
Big 4.6 ábráján ábrán szerepel az Fh=μ*Ft. No most a μ a súrlódási együttható. Minnél nagyobb a μ, annál nagyobb a skating erő.

Hozzászólás Szerző: **Big** » 2016.01.03., vas. 18:57

Az antiskating beállítása nem arra szolgál, hogy minimalizáljuk a tű oldalirányú terhelését?
Ez azért nem ennyire egyszerű, egy kis szöveges irodalom:

4.1.3. A skating-hatás

   A hosszanjátszó (LP) hanglemez megjelenésével kapcsolatban már említettük, hogy az idő tájt a legjobb hangszedők éppen 10pond (10cN) tűnyomóerővel működtek (1947). Természetesen ehhez még nem kellett a lejátszáskor fellépő kicsiny erők hatását figyelembe venni. Kb. tíz ével később sikerült egy "különleges" karral egybeépített mágneses hangszedővel a bűvös 1p határt elérni. Ma már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az 1cN nagyságrendjébe eső tűnyomóerő meglehetősen gyakori. Ekkora tűnyomóerő esetén azonban már nem hanyagolhatók el a lejátszáskor a cN törtrészei nagyságrendjében ható erők. Így hát azokról a jelenségekről, amelyeket régebbi szakcikkek nem említettek, vagy csak alárendelt szerepűnek tartottak, újabban egyre több szó esik.
   E tényezők legfontosabbika az ún. skating-erő hatása. Érdemes ezzel is valamivel részletesebben foglalkozni, mert a vélemények gyakran ellentmondóak, s nem egyszer tévedésen alapulnak.
   Skating-erő az az oldalirányú erő, amely a függőleges tengely körül elfordítható, megtört vonalú hangkaroknál lép fel, mégpedig úgy, hogy a kart a hanglemez középpontja felé húzza.
   A hangszedő tű nyomóereje (FT, tracing force) a barázda külső és belső falán fele-fele arányban oszlik meg, amíg a lemez áll. Ha a lemez forogni kezd, a tű és a lemez anyaga közötti súrlódás (µ) miatt FH=µ*FT húzóerő keletkezik, amely a barázdára érintőleges irányú és a lemez forgási irányába mutat. Mivel a hangszedő hossztengelye nem metszi a kar csapágyának függőleges tengelyvonalát, a kar csapágyazása nem a súrlódásból származó húzóerőt veszi fel, hanem annak csak a tűhegytengely vonal irányába eső FK nagyságú vetületét. (Szemléletesen: az egyik végén befogott kötélre húzóerő hat, a befogás mindig csak kötélirányú erőnek képes ellentartani.) A 4.6. ábrán látható, hogy így a súrlódási pontra, vagyis a tűhegyre egy, a lemez középpontja felé mutató húzóerő (FS) is hat. Ennek következtében a kar a lemez közepe felé igyekszik siklani. Ezt az erőt a szakirodalomban mindenütt, egységesen skating-erőnek nevezik; az angol szó jelentése a korcsolyázással való nagyfokú hasonlatosságra utal.
   Vegyük sorra mindazt, ami a skating-erőt befolyásolhatja. A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen már a jelenség okozója, a lemez és a tű közötti súrlódás is több dologtól függ, mint pl. a lemez és a tű anyagának felületi simasága, a felületek tisztasága, a tű és a barázda geometriai alakja stb. Ezenkívül összefüggés van a tűnyomóerő és a skating-erő között, és belátható, hogy a kar geometriai kialakítása sem közömbös. E felsorolt tényezők hatását következetes laboratóriumi méréssorozattal lehetett egyértelműen megállapítani.
   A méréseket a Shure-laboratóriumban kifejlesztett különleges skating-erő detektorral végezték. Ez lényegében egy zérushelyzet-indikátor, amelyet a hangszedő helyébe lehet illeszteni, s a tűtartó a szokásos módon cserélhető. A skatingerő mérésére használt szerkezet vázlata a 4.7. ábrán látható. A tűre oldalirányból ható erő esetén a tűtartó rendszer két miniatűr golyóscsapágy körül el tud fordulni. Az elfordulás mértékét a tűtartóhoz rögzített mutató elmozdulása jelzi. Ekkor a kar skating-erő kiegyenlítését ("antiskating") addig kell állítani, míg a mutató ismét a nulla vonalra áll. A tűhegynél keletkezett tulajdonképpeni skating-erő a kar forgáspontjára ható forgatónyomatékok összegéből egyszerűen kiszámítható. A fenti mérési módszer pontossága SME 3009 típusú karban a tűhegyre vonatkoztatva jobb, mint ±0,007cN.
   Legnagyobb gondot a skating-erő tanulmányozásánál éppen az jelenti, hogy sok tényezőtől függ. A mérési eredményeket a 4.8-4.12. ábrákon láthatjuk. Összehasonlításként 33 1/3 percenkénti fordulatú PVC anyagú hanglemez 3 3/4 inch (95,25 mm) sugarú, modulálatlan barázdája szolgált. Ehhez képest vizsgálták meg a modulált barázdák hatását, a tű alakjának változtatását, a skating-erő lemezátmérőbeli változását stb.
   A 4.8. ábrán a skating-erő és a tűnyomóerő összefüggését láthatjuk. E méréseket a statisztikus szórásból eredő hibák csökkentése érdekében nagyon sok modulálatlan barázdájú hanglemezen elvégezték. A mérések biztonságát növelte, hogy különleges vákuumszívó berendezés rögzítette a lemezeket teljesen sík helyzetbe. Kb. 1,5 cN tűerő értékig nincs is különösebben nagy szórás. Efelett azonban jelentős eltérések adódtak. A mérési eredmények 1,5 cNfeletti szórásának növekedése a mérési eljárás hibáján és a lemezpréselésbeli különbségeken kívül leginkább a súrlódási tényező megváltozására vezethető vissza. A változás jellege egyértelmű: nagyobb tűerőérték esetén elérhető a lemezanyag rugalmas alakváltozásának határa, amely felett az anyag már képlékenyen deformálódik. E határ elérése instabil mérési feltételeket jelent, s ezáltal a súrlódási erő mérése pontatlanabbá válik. (Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy egy átlagos elliptikus tű a Hertz-féle egyenlet szerint 1cN tűerő esetén 5120kp/cm2 barázdanyomást okoz, 2cN esetén a nyomás közel 6500kp/cm2 lesz!) Az ábrán 17,8µm sugarú gömbhegyű tűre és 17,8*5µm sugarú elliptikus tűre vonatkozó skating-erő-tűerő összefüggés látható. Meredekségét tekintve: a kónuszos tűre 0,15...0,18cN skating-erő hat 1cN tűerőnél, ugyanakkor az elliptikus tűre, valamivel nagyobb, 0,2cN körüli erő hat. Barázda nélküli lemezfelületen a tű csak egy pontban érintkezik a lemezzel, ezért így nem szabad sem a skating-erőt mérni, sem kiegyenlíteni.
   Modulált barázdákban a skating-erő és a tűerő kapcsolata a 4.9. ábra szerint alakul. Megfigyelhető, hogy a 271 mm/s csúcssebességű 400 Hz-es (vagy 143mm/s 4000Hz) barázda lejátszásakor az üres barázdához képest jelentősen növekszik a skating-erő. Gyakorlatilag azonban 50...80mm/s nagyságú modulációnál a skating-erő növekedése 10...20%-nál nem nagyobb.
   Bebizonyosodott az is, hogy a skating-erő nagysága modulálatlan barázdában nem függ a lejátszási sebességtől. A mérést olyan lemezjátszóval végezték, amelynek percenkénti fordulatszáma 25 és 100 között változtatható volt. Ez a 4:1 arány jóval nagyobb, mint a lemez kezdő- és záróbarázdájában mérhető kerületi sebesség aránya, ami kb. 2,3:1. A mérőberendezés mérési pontatlanságát meghaladó erőváltozás a fenti fordulatszám-határokon belül 1 és 4 cN tűerő között nem volt kimutatható. Ez egyébként a fizika tanításai szerint várható volt, hiszen a súrlódási erő a súrlódási tényezőtől és a nyomóerőtől függ, de a mozgatási sebességtől nem.
   Érdekes összefüggés tapasztalható viszont a lemezsugár és a skating-erő között (l. a 4.10. ábrát), miszerint a skatingerő kismértékben függ a lemezsugártól. Semmiképpen sem szabad ezt azonban a kerületi sebesség változására visszavezetni. A jelenség okának kiderítésére különleges lemezeket készítettek: egyeseken a csigavonalszerű barázdák helyett önmagukban záródó körkörös barázdák voltak, másokon belülről kifelé haladt a spirális. Részletes kiértékelés mutatta meg, hogy a súrlódási erő ugyan független a lemezsugártól, azonban függ néhány olyan tényezőtől, amely a lemezsugárral változik, mégha nem is teljesen törvényszerűen. Ilyenek például a lemezanyag keménységének változásai, a felületi minőség, a barázdaforma és a hullámosság.
   Itt említjük meg, hogy a vizsgálatok egy részét elvégezték nedvesítő lemeztisztítóval történt lejátszással is. Az eredmény a súrlódási tényező nagymértékű csökkenését igazolta. Egyidejűleg a mérési eredmények szórása is lényegesen kisebb volt. Egyébként az egész kísérletsorozat azt mutatta, hogy kismértékű felületi szennyeződés is megváltoztatja a súrlódási tényező értékét és ezzel együtt a skating-erő nagyságát is.
   Mint azt már a skating jelenség bemutatásakor is említettük, a befelé húzó erőkomponens nagysága függ a kar geometriai kialakításától. Adott lemezjátszó esetén a kar forgástengelye és a lemezközéppont közötti távolság állandó, de a kar hosszúsága a tűhegy és a forgáspont között többnyire állitható. Rosszul beállított túlnyomás nemcsak a vízszintes követési szöghibát növeli, hanem a skating-erőt is befolyásolja, amint az a 4.11. ábrán is látható.
   Természetesen a tűre ható skating-erő következtében a külső barázdafalra kisebb terhelés jut, mint a belsőre, és ez a jobb csatornabeli követési képességet erősen csökkenti. A 4.12. ábrán bemutatott közepes minőségű hangszedő követési képessége látható skating-erő kiegyenlítéssel és anélkül, a követési képesség változása kb. 20...25%-os. Persze megoldást jelenthet a követési képesség növelésére a tűnyomóerő növelése is, az idevágó kísérlet szerint azonban ehhez 1cN-ról 1,5cN-ra kellett növelni a tűerőt (50%-os változás!), ami azután nyilván a lemez- és tűélettartam csökkenésében bosszulja meg magát.
   Az élettartammal kapcsolatban ugyancsak részletes vizsgálatokat végeztek tucatnyinál is több hangszedővel, skatingerő kiegyenlítés nélkül és kiegyenlítéssel is. Többszáz órás lejátszás után azt tapasztalták, hogy a hangszedő tűk kétharmada a belső felén erőteljesen kopott, egyharmadrész egyenletesen kopott volt. Ez utóbbi tény a tűk anyagának és kristályszerkezetének különbségével magyarázható.
   Összefoglalásként megállapítható, hogy a skating-erő a választott tűerőnek megfelelően állandó értékű, s a skating-erővel ellentétes irányú húzóerővel szinte maradéktalanul kiegyenlíthető. Néhány jellegzetes kiegyenlítési módot az egyes kartípusok ismertetésekor fogunk elemezni. A 4.2.3. pontban lesz szó a helyes antiskating-érték tapasztalati beállításáról, s a 7.5. szakaszban pedig a műszeres ellenőrzésről.

Na meg is jöttünk. Van egyébként lemeztisztításra is egy jó ötlet.

https://www.youtube.com/watch?v=iGq2NHilCI0

Gratula! Gyorsan használjàtok az összes lemezhez!

Az antiskating beállítása nem arra szolgál, hogy minimalizáljuk a tű oldalirányú terhelését?
De. De a modulált barázdában.

access_denied

De igen.
Viszont a szükséges antiskating erő adott lemezjátszón csakis és kizárólag a trakciós erő nagyságától függ.
A trakciós erő viszont a tűnyomástól és lemez barázdáltságából adódó - a tű és a barázdák közötti - "súrlódási együtthatótól" függ.
A fóliás játék arra jó,hogy demonstráljuk a skating jelenséget.
Üres lemezzel való beállításon én is gondolkodtam, de szóltak a "guruk",hogy nem lesz jó. Akkor végiggondoltam a skatikng erő keletkezési mechanizmusát - és valóban.
Vagy elhiszed, hogy antiskating érték = tű nyomóerő, vagy marad a mérőlemez.

elektrorudi és mylord
Mindkettőtöknek köszönöm a hivatkozást és a segítőkészséget.
Félreértések elkerülése végett előre leszögezem, hogy nem vagyok szakértője a témának.

Viszont pl. ez a videó is

arról győzött meg, hogy a lemez barázdái között is akkor tudunk minimális oldalterhelést elérni, ha az "üveglapon" vagy üres bakeliten nem tapasztalható oldalirányú terhelés.
Őszintén nem értem, hogy ha a sima felületen nincs a tűnek oldalirányú elmozdulása, azt miért nem lehet optimálisként értelmezni és ezt a beállítást használni?

Az antiskating beállítása nem arra szolgál, hogy minimalizáljuk a tű oldalirányú terhelését?

De igen, viszont nem szabad mindent elhinni, amit az interneten találsz...

Jó ötlet, bár nem tudom, hogy nem lesz-e karcos ez a fólia egy idő után. 1-2 beállításhoz 100% hogy jó.

Ennek alapján eljutottam oda, hogy fórumokon üres "side B" lemezeket ajánlanak anti skating beállításhoz. Már csak egy ilyen lemezt kell találnom.

Na meg is jöttünk. Van egyébként lemeztisztításra is egy jó ötlet.

Az antiskating beállítása nem arra szolgál, hogy minimalizáljuk a tű oldalirányú terhelését?
De igen.
Viszont a szükséges antiskating erő adott lemezjátszón csakis és kizárólag a trakciós erő nagyságától függ.
A trakciós erő viszont a tűnyomástól és lemez barázdáltságából adódó - a tű és a barázdák közötti - "súrlódási együtthatótól" függ.
A fóliás játék arra jó,hogy demonstráljuk a skating jelenséget.
Üres lemezzel való beállításon én is gondolkodtam, de szóltak a "guruk",hogy nem lesz jó. Akkor végiggondoltam a skatikng erő keletkezési mechanizmusát - és valóban.
Vagy elhiszed, hogy antiskating érték = tű nyomóerő, vagy marad a mérőlemez.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.