Scan Speak project II.

Már elindult, nagy 3 utas monitor Pro hangszórókkal.

No az engem is érdekelne.
Nyiss neki egy topicot.
Nyitott lesz a doboz?

Mikor indul az új project?
Nyiss egy új topicot itt,ha kell és majd átrendezem:
http://www.avx.hu/fo...kerdesek-helye/

Már elindult, nagy 3 utas monitor Pro hangszórókkal.

Elkelt.

Ezen nem is csodálkozom.
Mikor indul az új project?
Nyiss egy új topicot itt,ha kell és majd átrendezem:
http://www.avx.hu/forum/index.php?/foru ... sek-helye/

Elkelt.

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2012.10.02., kedd 13:01

Egy 3 utas project okán hamarosan eladó lesz a topicban szereplő példány. Akit esetleg érdekel, keressen meg!

Szerintem rakd be az adásvételi topicba.
Baromi szép a kivitele.
Egyedül a talp részen változtattam volna.

Nyugodtan írj be egy árat ide is.

Egy 3 utas project okán hamarosan eladó lesz a topicban szereplő példány. Akit esetleg érdekel, keressen meg!

Tanácsot kérnék, Scan-speak D2606/920000 dóm és 18W/8424G00 mély-középből szereltek- e hangfalat, mit tudnak ezek a hangszórók, mennyi az áruk.

Köszi, Szilvás

No, a képeket és a leírást látva igazán professzionális lett! A formaterve pedig rendkívül letisztult. Gratulálok!

Fred74

Szép munka.
én is építettem saját részre pár éve Scan-Speak hangszórókból. A külső borítás tömör (diófa), azért jobb mint a rétegelt lemez, mert bármilyen kerekítést, letörést meg lehet csinálni, nem lesz csíkos az éleken, ahol a rétegelt lemez ragasztva van. Gyönyörű dobozt lehet csinálni. Az én projektem attrakciója az ólom lemez volt. 35 kg egy doboz, 14l-re, talán világrekord.
üdv.
http://www.users.monornet.hu/szgyo/

A komplett doboz tölgyfából készül? Nem viccből kérdezem, de van ötleted, hogy ez milyen módon befolyásolja a hangot pl. MDF-hez vagy rétegelt lemezhez képest? Vagy a statikai (merevebb) karaktere miatt választottad inkább ezt? Az előlap sem vastagabb (amiben a hangszórók ülnek)?

Az előlap dupla vastagságú lesz. Az anyagválasztásnál sok szempontot kell figyelembe venni, a gyárthatóság és megmunkálhatóság legalább olyan fontos, mint a hifista nüanszok. Szerintem a kész termék minden szempontból jobb lesz a házilagos eszközökkel készült prototípusnál, ráadásul sokkal szebb lesz.

Jövő héten elindul a gyártás is, rendelésre első körben 2 pár készül 20 mm-es tölgyfából, az előlap fekete zongoralakk, a többi felület selyemfényű lakkozással. Egy pár pedig a Corg bemutató termében fog üzemelni demo eszközként.

A komplett doboz tölgyfából készül? Nem viccből kérdezem, de van ötleted, hogy ez milyen módon befolyásolja a hangot pl. MDF-hez vagy rétegelt lemezhez képest? Vagy a statikai (merevebb) karaktere miatt választottad inkább ezt? Az előlap sem vastagabb (amiben a hangszórók ülnek)?

Hozzászólás Szerző: **-KP-** » 2012.01.22., vas. 16:59

Jövő héten elindul a gyártás is, rendelésre első körben 2 pár készül 20 mm-es tölgyfából, az előlap fekete zongoralakk, a többi felület selyemfényű lakkozással. Egy pár pedig a Corg bemutató termében fog üzemelni demo eszközként.

Majd tegyél fel képeket!

A néhány hetes aktív váltásos kitérő után a hétvégén visszakerült a passzív váltó egy komolyabb alkatrészekből épített, értékeiben optimalizált verziója a dobozaimba. A DSP korrekció kiiktatásával sajnos elvesztettem a szobához "simított" basszustartományt, ellenben kaptam egy nagyon szép középtartományt (ezt a DCX2496 számlájára és az ismét hadrendbe állított KingRex DAC dicséretére írom). Végeztem néhány mérést is, ezek közül leginkább a torzítási értékre voltam kíváncsi. Felül a frekvenciamenet, alul a leginkább kritikus 3. felharmonikus torzítás 1 méterről mérve (1/10 simítással):

A teljes spectrumban 40 dB (kb. 1 %) alatt marad, 700 Hz felett pedig már jellemzően 60 dB (kb. 0.1 %) a torzítás értéke. Azt hiszem, ez nagyon szép értéknek mondható.

Jövő héten elindul a gyártás is, rendelésre első körben 2 pár készül 20 mm-es tölgyfából, az előlap fekete zongoralakk, a többi felület selyemfényű lakkozással. Egy pár pedig a Corg bemutató termében fog üzemelni demo eszközként.

Mivel nagyon jól tudom, hogy a korai és a mai komolyabb stúdiókban is 80%-os valószínűséggel mivel dolgoznak (bármilyen furcsa, megint leírom, passzív hangsugárzókkal stb.), azt mondom, hogy INKÁBB a piacok vonzereje alakítja a mai tendeciákat.

A 80 % meglepő arány számomra, de tény, a tévhitekkel ellentétben a stúdiókban sem egyeduralkodó az aktív váltás. Azonban (itt is) célszerű megkülönböztetni a stúdiókat profiljuk alapján. Másféle lehallgató lánc szükségeltetik hangfelvevő, broadcast és mastering célokra. A passzív váltású hangsugárzók inkább az utóbbi világra jellemzőek, teljesen érthető okokból.

Egy bizonyos szint felett elfogadom egyenrangúnak a két megoldást, de a hazai átlagos lehetőségekkel bíró hifista nem éri el azt a szintet, az 1 MFt alatti hangdobozokban pedig általában rémgagyi váltó dolgozik, ráadásul ugye azokban vannak a legproblémásabb, néha meglepően olcsó hangszórók is, amiket nem is túl egyszerű váltani.

Hozzászólás Szerző: **NJ_** » 2011.12.28., szer. 18:42

Ez az aktív váltás dolog rossz mellékízzel terjedt el itthon. Valami olyan ellenállás van vele kapcsolatban, mint a számítógépes zenehallgatással, meg a stúdiómonitorokkal is. Tipikus hitvita sokszor valós tapasztalatok nélkül, boszorkányüldözéshez és inkvizícióhoz nekem semmi kedvem. Aki nyitott szemmel és lélekkel mozog a HiFi világában, előbb-utóbb belátja, hogy élvezetes zenehallgatás sok módon lehetséges.

Vallom, hogy a passzív váltás sokkal inkább színezi a hangzást, de ez az irány sokaknak tetszetősebb, amit részemről elfogadok, ha nem is értek egyet vele.

Én elfogadom az aktív váltást annak előnyeivel és hátrányaival együtt. Próbáltam is, többféle megoldásban. Aktív, és passzívan aktivizált, azaz külső erősítőkkel többutas aktív váltásra előkészített rendszerek, biamp, triamp és quadamp. formában. De elmondhatom ugyanezt a passzív váltásról is. Maradok a passzív váltásnál.

Egy jól megtervezett és kitűnően elkészített passzív konfiguráció VÉGEREDMÉNYBEN semmiben nem marad el aktív társaival felállított rendszerrel szemben. Talán hangerőben. Lehet egyik másik megközelítés, elfogultságból is táplálkozva, picit más irányba húz, de nincs az a szignifikáns előny, amelyik az egyiket a másik elé helyezi. A professzionális praktikusságtól eltekintve, a vizsgált rendszerek végső hang megszólalára gondolok.

Az aktív váltásban és velejáróiban (egyazegyben analog vagy digitalis aktív váltó, szűrő, EQ, előerősítő, mikrofon előerősítő, analog-digitális oda vissza konverter, valós idejű analizátor, stb.) megfogalmazott integráció számomra hasonlatos az átlagos aktív monitor rendszerekhez illetve az integrált rendszerek, erősítők, receiverek, lejátszó DAC és előerősítő komplikációk világához, és a filozófiájuk térhódításához. Jelszó: minden egyhelyütt, kábelek és bonyodalmak nélkül, TÖBBSÉGÉBEN (megkérdőjelezhetően persze) válogatott alkatrészekből.

Nemsoká’ kritizálásra és részben elutasításra kerültek, de legalábbis háttárbe szorult ez a nézet, és eljött a szeparált részegységek, külön futóművek, konvertek, órajel gen., elő és végerősítők, ekvalizerek, külső extra minőségű hardwired passzív keresztváltók, stb. kora. Jelszó: szeparált elvárások, szeparált technológiai elvek mentén, szeparált módszerekkel, és igen, főleg szeprált tápellátásal! Nemkevésbé a komponensek variálhatósága változatosabb összeállítások kialakítására alkalmas. Nemkevésébé egyes komponensek funcionalitása jól kompenzálható más komponensek extrább minőségével.

Mára pedig megjöttek az aktív rendszerek, aktív hangsugárzókkal, keresztváltókkal, analóggal, digitálissal, szűrőkkel, illetve a CAS (computer audio source) vagy DAW (digital audio workstation) rendszerek, és a média lejátszók, média serverek térhódításával ismét az INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉS flash-el vissza úgymint egyszerre AD/DAC, előfok, HDMI proceszor, ethernet link, netrádió, media tároló, ha akarjuk ripper…és hamarosan tutibiztos végfokkal együtt.

Namost’akkor mi van itt?? Oda vissza, oda vissza…? A kérdés csak az: mennyit mozgat a keresleti piac szívó ereje, és mennyit a tényleges hangminőséget szem előtt tartó innováció?!

Mivel nagyon jól tudom, hogy a korai és a mai komolyabb stúdiókban is 80%-os valószínűséggel mivel dolgoznak (bármilyen furcsa, megint leírom, passzív hangsugárzókkal stb.), azt mondom, hogy INKÁBB a piacok vonzereje alakítja a mai tendeciákat.

Maradok a passzív oldalon.
>

Persze... ebben is van igazság, de a csöves erősítőkön túl is van élet. Bár én is szeretem őket.

Életem erősítővel kapcsolatos legnagyobb élménye egy csöves készülékhez köthető, de emiatt még nem mondanám, hogy a csöves cuccok a legjobbak és minden más gagyi.

Itthon sokan nem akarják, vagy tudják elfogadni az aktív váltás létjogosultságát, előnyeit, és hogy egy ilyen módon váltott hangszóró halmaz is tud jól zenélni. Sőt. Olyan pontosságot kaunk tőle, amit egyetlen passzív váltótól sem. Tény, hogy a jól összarakott passzív váltó érzelmesebb, lágyabb nyíltabb tud lenni, de azt a dinamikát és precíz, gyors hangképet amit az aktív váltók tudnak, nem tudja, és nem is fogja tudni soha egyetlen passzív váltó sem.

Ez az aktív váltás dolog rossz mellékízzel terjedt el itthon. Valami olyan ellenállás van vele kapcsolatban, mint a számítógépes zenehallgatással, meg a stúdiómonitorokkal is. Tipikus hitvita sokszor valós tapasztalatok nélkül, boszorkányüldözéshez és inkvizícióhoz nekem semmi kedvem. Aki nyitott szemmel és lélekkel mozog a HiFi világában, előbb-utóbb belátja, hogy élvezetes zenehallgatás sok módon lehetséges.

Vallom, hogy a passzív váltás sokkal inkább színezi a hangzást, de ez az irány sokaknak tetszetősebb, amit részemről elfogadok, ha nem is értek egyet vele.

Dehogynem, csak vedd meg hozzá nekem a többi csöves végfokhoz való alkatrészeket, és szállj be a napi plusz pár kWh villanyszámla növekménybe

Persze... ebben is van igazság, de a csöves erősítőkön túl is van élet. Bár én is szeretem őket.

Vendég

Itthon sokan nem akarják, vagy tudják elfogadni az aktív váltás létjogosultságát
Dehogynem, csak vedd meg hozzá nekem a többi csöves végfokhoz való alkatrészeket, és szállj be a napi plusz pár kWh villanyszámla növekménybe

Adja magát a kérdés, melyik a jobb, az aktív vagy a passzív váltás? Nem fogok kategorikus választ adni. Passzív váltásnál lehet játszani az alkalmazott alkatrészekkel és akár egészen egzotikus példányokat is beépíteni (amik árából már simán kijön egy aktív váltó, vagy egy végerősítő), illetve szabadon választhatunk D/A konvertert is. Aktív váltásnál 2x annyi erősítő és kábel kell, no és a manapság divatos DAC misztikumnak sem tudunk hódolni, ellenben olyan átvitelt tudunk "rajzolni", amilyent passzív eszközökkel szinte lehetetlen. Ahogy már megfogalmaztam párszor, az ideális megoldáshoz kellene egy komoly D/A fokozattal rendelkező DSP-s crossover. A Behringer DCX nagyszerű szolgáltatásokkal bír, de gyári állapotában nem túl acélos a hangja. Tuningolással sokat lehet rajta javítani, az olcsóbb DAC-okat simán lepipálja, de sajnos nem éri el az izmosabb sztereó konverterek hangzását, mint pl. a KingRex UD384. Azonban ezen veszteséget jól ellensúlyozza a hibátlanul egyenletes átvitel, illetve szerény módon az akusztikai problémák DSP alapú ellensúlyozására is van lehetőségünk. Aztán hogy kinek melyik a fontosabb... szabad a gazda.

Itthon sokan nem akarják, vagy tudják elfogadni az aktív váltás létjogosultságát, előnyeit, és hogy egy ilyen módon váltott hangszóró halmaz is tud jól zenélni. Sőt. Olyan pontosságot kapunk tőle, amit egyetlen passzív váltótól sem. Tény, hogy a jól összarakott passzív váltó érzelmesebb, lágyabb nyíltabb tud lenni, de azt a dinamikát és precíz, gyors hangképet amit az aktív váltók tudnak, nem tudja, és nem is fogja tudni soha egyetlen passzív váltó sem.

Nekem ugy tunt, hogy az utolso bekezdesben kicsit altalanosabban irtal az aktiv vs. passziv valtasrol. Habar sejtheto, hogy DSP alapu valtora erted azt amit irtal, megis kiemelnek egy kis reszletet az hozzaszolasodbol:

Ha analog aktiv valtot hasznalunk akkor viszont szabadon lehet a DAC-okkal jatszani digitalis forras eseten; ha pedig van még analog forrasunk is akkor nem kell feleslegesen AD es DA konverziot elszendvednie a hasznos jelnek (DSP-s valtast feltetelezve). Ezzel nyilvan Te is tisztaban vagy csak azert irtam ezt a kiegeszitest, ha mas, kevesbe jaratos forumos is olvassa ezeket a sorokat akkor tudjon rola, hogy aktiv valtas analog formaban is letezik.

Jogos az észrevételed, köszönöm! Aktív váltás alatt - valóban pongyola módon - DSP-t értettem, mivel a magam példáját írtam le. Természetesen léteznek analóg aktív váltók is.

Nekem ugy tunt, hogy az utolso bekezdesben kicsit altalanosabban irtal az aktiv vs. passziv valtasrol. Habar sejtheto, hogy DSP alapu valtora erted azt amit irtal, megis kiemelnek egy kis reszletet az hozzaszolasodbol:

... Aktív váltásnál 2x annyi erősítő és kábel kell, no és a manapság divatos DAC misztikumnak sem tudunk hódolni, ...
Ha analog aktiv valtot hasznalunk akkor viszont szabadon lehet a DAC-okkal jatszani digitalis forras eseten; ha pedig van még analog forrasunk is akkor nem kell feleslegesen AD es DA konverziot elszendvednie a hasznos jelnek (DSP-s valtast feltetelezve). Ezzel nyilvan Te is tisztaban vagy csak azert irtam ezt a kiegeszitest, ha mas, kevesbe jaratos forumos is olvassa ezeket a sorokat akkor tudjon rola, hogy aktiv valtas analog formaban is letezik.

Így 5 hónap járatás és többszöri módosítás után úgy érzem, a passzív váltó elkészült a dobozomhoz, tovább már nem tudok javítani rajta. A végeredmény számomra teljesen elfogadható, de a hobbival járó kíváncsiság dolgozik bennem is, ezért a napokban némi vállveregetéssel kísérve kiiktattam az immáron végleges passzív váltót és áttértem aktív váltásra, hogy kiderítsem, így mit lehet kihozni a cuccból. A váltást és a D/A átalakítást egy DCX2496 DSP végzi, ami KingRex transzporton át kapja az SPDIF jelet a PC-ből, a hangszórókat direktben hajtja oldalanként egy-egy KingRex T20U + PreAmp erősítő páros.

Leírtuk már néhányan sokszor, az aktív váltással járó lehetőségeket a passzív világ képességei meg sem tudja közelíteni. Ez nem cáfolja azt a tényt, hogy mindkettővel lehet szép eredményt elérni, az aktív világban azonban minden sokkal magától értetődőbb, gyorsabb, egyszerűbb. A doboznyi alkatrészt és a sok forrasztgatást néhány gombnyomással tudjuk helyettesíteni.

Elsőként külön-külön kisimítottam a hangszórók önálló átvitelét. A ScanSpeak mélyközepeknek van egy jellegzetes kiemelésük 1 és 4 kHz között, ezt kiszűrtem még a váltás előtt, hogy ne a crossoverrel kelljen kompenzálni a dolgot. A dómnál elhanyagolható eltérések vannak, ezekkel nem foglalkoztam, csupán a 3,5 méteres hallgatási távból következő enyhe energiaveszteséget kompenzáltam 7 kHz felett 3 dB emeléssel.

Sok váltási karakterisztikát kipróbáltam az egyszerű 6 dB/oktáv összesimítástól a durva 48 dB/oktáv nyisszantásig. Mindnek megvannak az előnyei, hátrányai és bár akármelyikkel ki lehet hozni az egyenletes átvitelt, mégis másként szólaltatják meg a muzsikát, nem egyszerű közülük választani. Némi kísérletezés után a máskor is bevált és elméletben a legjobb eredményt adó Linkwitz-Riley 24 és 48 dB/oktáv változatai maradtak. Ezek között már végképp nem tudok dönteni, némelyik zenénél ez, más muzsikánál az a tetszetősebb. A 24-es kicsit koszosabb, de melegebb, a 48-as nagyon tiszta, precíz, de kissé hűvös eredményt produkál. Ez az a fajta különbség, amivel már nem kell foglalkozni szerintem, hacsak nem akar bekattanni az ember lova.

A két váltás átvitele (felül 24, alatta 48 dB/oktáv meredekséggel):

Mielőtt valaki a szívemhez kapna, az 600 Hz alatti hepék és hupák nem a hangdoboz termékei.

A meredekségek és váltási módok mellett lehet játszani még a váltási frekvenciával is persze. Itt szerencsére könnyebb a választás. A szokványos 2,5 kHz-től eltértem le és felfelé is a logikai korlátokon belül, amiket leginkább a hangszórók tűrőképessége, rezonancia pontjai és torzítása szabott meg. Alsó végpontként 1,9 kHz-es váltást alkalmazva a középsáv teteje kissé súlytalan, erőtlen lett, míg 3,5 kHz pontot használva komorrá vált a hangzás. Mindezt úgy, hogy a mért frekvenciaválasz végig egyenletes maradt! Tanulságnak jó volt, maradtam a középútnál a 2,5 kHz értékkel.

Adja magát a kérdés, melyik a jobb, az aktív vagy a passzív váltás? Nem fogok kategorikus választ adni. Passzív váltásnál lehet játszani az alkalmazott alkatrészekkel és akár egészen egzotikus példányokat is beépíteni (amik árából már simán kijön egy aktív váltó, vagy egy végerősítő), illetve szabadon választhatunk D/A konvertert is. Aktív váltásnál 2x annyi erősítő és kábel kell, no és a manapság divatos DAC misztikumnak sem tudunk hódolni, ellenben olyan átvitelt tudunk "rajzolni", amilyent passzív eszközökkel szinte lehetetlen. Ahogy már megfogalmaztam párszor, az ideális megoldáshoz kellene egy komoly D/A fokozattal rendelkező DSP-s crossover. A Behringer DCX nagyszerű szolgáltatásokkal bír, de gyári állapotában nem túl acélos a hangja. Tuningolással sokat lehet rajta javítani, az olcsóbb DAC-okat simán lepipálja, de sajnos nem éri el az izmosabb sztereó konverterek hangzását, mint pl. a KingRex UD384. Azonban ezen veszteséget jól ellensúlyozza a hibátlanul egyenletes átvitel, illetve szerény módon az akusztikai problémák DSP alapú ellensúlyozására is van lehetőségünk. Aztán hogy kinek melyik a fontosabb... szabad a gazda.

...

u.i.: A helyzetet jól szemlélteti, hogy a DSP-s kezelés alá vett saját rendszeremen simán meg tudom mondani, Victor Wooten új lemezén mikor melyik hangszerét használta. Ez eddig nem ment, mert minden hasonlóan szólalt meg. Tudom, legtöbben nevetnek ezen, de nekem fontos. Ez van.

Veretes sorok, tőlem röppent a tízedik zöldpont!

Legutóbbi vizsgálódásom alkalmával nem tettem mást, mint a hangdobozokat tologattam egy nagyjából 0,5 m2-es négyzeten belül és a hallgatási pontból méricskéltem az átvitelt. Szerintem tanulságos az eredmény és azt is megmutatja, mennyire fontos az elhelyezés. Továbbá némileg rácáfol a szokványos, e fórumon is emlegetett képletek alapján meghatározott "ideális" pozíciók előnyeire.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.