Hangsugárzó építés

Nem találtam jobb topikot, így itt tenném fel kérdésemet.

A minap volt alkalmam egy érdekes hangfallal megismerkednem, a tulaja egy hozzátartozójától kapta ajándékba, mivel használaton kívül volt.

Csak annyit tudott, hogy Mo.-on készült, több, mint 20 éve, és "BEST" névre volt keresztelve (hogy ez a gyártó fantázianeve, vagy magát a hangfalat nevezték így, nem tudni, csak ez van rágravírozva a táblácskára, ami a hangfalon volt)

Ismeri valaki ezt a nevet?

Ami még számomra ismeretlen volt, az az, hogy 2 ilyen motor is van 1 hangfalban:

(Továbbá még egy csipogó, plusz még két mélyközép)

Ez milyen hangszóró?

audio76

https://plus.google.com/u/0/photos/1033 ... 2172508866
Köszönöm a segítséget
A harmadikat fogom megépíteni a rajzodon,ahhoz ki is számoltam mindent 4 ohmos hangszóró készlettel,800 és 8000hz keresztezési frekivel,0,04mH és 0,4mH tekercset meg találtam is hozzá Janztenből.
100uF bipolar kondit is a neten és 10uF kondit is,hogy minden beszerezhető hozzá márkásból...
Még egyszer köszönöm!!!

https://plus.google.com/u/0/photos/1033 ... 2172508866

Hogy jól is működjön, nehezen. Mondjuk hogy határos a lehetetlennel. De inkább csak értelmetlen, mert az egyenletes átvitelhez szét kellene kompenzálgatni.

Egyébként úgy, hogy a közép és magas megkapja ezt a fajta kispórolt szűrőt, a mély pedig kap egy szokványos aluláteresztőt. Vagy másik megoldás, tovább folytatni a látszólag soros szűrőket. Erre kétféle lehetőség van.

audio76

Ennél a soros keresztváltó kapcsolást lehetne valahogy 3 utas doboznál is alkalmazni?
6 dB/9 dB/12 dB/oktávos soros keresztváltó

Igen, azt hiszem igazad van, ezeken el fogok gondolkodni.

Állóhullám, két visszaverő felület között alakul ki. A bárhol kicsit tág fogalom.

Hozzászólást illő lenne összefüggésében kezelni, mondatot pedig vágatlanul idézni. Így talán nem is lenne szükség effajta sejtelmes hozzászólásokra, mert ez ebben a formában szerintem eléggé OFF.
Ha pedig valamit valóban pontatlannak érzel, korrigálhatnád pontosan és illendően, nem pedig rébuszokban.
Azt hiszem ez az, ami mindannyiunk javára válhatna!
Peace!

Pedig ezt nagyon könnyű elérni. A hangsugárzók tudják a fizikát.

Ha így látod, akkor ezt kifejthetnéd részletesen is audioline fórumtársunk számára.

méteres nagyságrendű hullámhosszal rendelkező hanghullámok nemigen csillapíthatók sikeresen
Pedig ezt nagyon könnyű elérni. A hangsugárzók tudják a fizikát.

Állóhullám, két visszaverő felület között alakul ki. A bárhol kicsit tág fogalom.

A mikrofon nem rossz ötlet, a kontrollálás miatt feltétlenül előnyös. Ha nem ismerjük a csillapító anyag pontos fizikai jellemzőit, akkor még mikrofonnal együtt is marad a próbálgatás(mérés/meghallgatás) módszere. Ez bár nem túl tudományos megközelítés, de idővel eredményre vezethet. Előtte azonban tisztázni kellene, hogy mely frekvenciasávban szeretnénk csillapítást elérni. A hagyományos csillapítóanyagok(gyapjú, vatta, préselt rongy, kőzetgyapot, stb.) leginkább a középsávtól "működnek" megfelelően. A frekvencia növekedésével egyre nagyobb(de nem lineáris) csillapítás érhető el velük. Erre dB értékeket szándékosan nem írnék, mert nagyon körülményfüggő a dolog. Tehát ezekkel az anyagokkal valójában inkább a középsávot tudjuk egyengetni. Az elhelyezés sem mindegy, mivel állóhullámok frekvenciától függően a doboztérfogat bármely pontján kialakulhatnak, nemcsak pl. a dobozfalak közelében.
A mély tartománynál(kb. <150 Hz) viszont a doboz helyes méretezése az egyedüli üdvözítő út. Ha nem sikerül, utólag igen kevés és karcsú kompenzálási lehetőség marad. Itt azt hiszem belátható, hogy méteres nagyságrendű hullámhosszal rendelkező hanghullámok nemigen csillapíthatók sikeresen bolyhos, szövetszerű anyagokkal. Ezek kompenzálása inkább már térakusztikai megoldásokkal érhető el, ha az szükséges.
Abban viszont nem nagyon hiszek, hogy pusztán számítással lehessen elérni az optimális eredményt egy hangsugárzó belső csillapításánál(főleg ha az ízlésfüggő is, pl. DIY ). Szerintem egy-egy prototípus fejlesztésekor a neves gyártók is rászánnak néhány munkaórát a finomhangolásra, hogy elérhessék az optimális eredményt, már amennyiben az célként szerepel. A külső, térakusztikai megoldásoknál viszont egyértelműen az egzakt mérések és számítások jelentőségét helyezném előrébb.
Összegezve: a hitelesnek nevezhető mérések és számítások lényegesen lerövidítik egy-egy fejlesztés idejét, nyomon követhető, reprodukálható eredményeket adnak. A végeredmény szempontjából a próbálgatás is sikeres lehet, de ennek az időbeli kimenetele teljesen bizonytalan. A mérések viszont tagadhatatlanul sokat segítenek a leküzdendő problémák felismerésében. A fülünk általában sajnos nem ennyire jó a szeren. Ezt pl. a hangmérnökök és egyéb akusztikával foglalkozó szakemberek is jól tudják.

Köszönöm szépen soraid!

Gyengébbek kedvéért kifejthetnétek! Mikrofonnal/méréssel be lehet lőni, hogy milyen sűrű legyen a gyapjú, mennyi legyen grammra a dobozban, hova kerüljön? Vannak erről rajzok, számítások, alapelvek...?
Köszi!

A mikrofon nem rossz ötlet, a kontrollálás miatt feltétlenül előnyös. Ha nem ismerjük a csillapító anyag pontos fizikai jellemzőit, akkor még mikrofonnal együtt is marad a próbálgatás(mérés/meghallgatás) módszere. Ez bár nem túl tudományos megközelítés, de idővel eredményre vezethet. Előtte azonban tisztázni kellene, hogy mely frekvenciasávban szeretnénk csillapítást elérni. A hagyományos csillapítóanyagok(gyapjú, vatta, préselt rongy, kőzetgyapot, stb.) leginkább a középsávtól "működnek" megfelelően. A frekvencia növekedésével egyre nagyobb(de nem lineáris) csillapítás érhető el velük. Erre dB értékeket szándékosan nem írnék, mert nagyon körülményfüggő a dolog. Tehát ezekkel az anyagokkal valójában inkább a középsávot tudjuk egyengetni. Az elhelyezés sem mindegy, mivel állóhullámok frekvenciától függően a doboztérfogat bármely pontján kialakulhatnak, nemcsak pl. a dobozfalak közelében.
A mély tartománynál(kb. <150 Hz) viszont a doboz helyes méretezése az egyedüli üdvözítő út. Ha nem sikerül, utólag igen kevés és karcsú kompenzálási lehetőség marad. Itt azt hiszem belátható, hogy méteres nagyságrendű hullámhosszal rendelkező hanghullámok nemigen csillapíthatók sikeresen bolyhos, szövetszerű anyagokkal. Ezek kompenzálása inkább már térakusztikai megoldásokkal érhető el, ha az szükséges.
Abban viszont nem nagyon hiszek, hogy pusztán számítással lehessen elérni az optimális eredményt egy hangsugárzó belső csillapításánál(főleg ha az ízlésfüggő is, pl. DIY ). Szerintem egy-egy prototípus fejlesztésekor a neves gyártók is rászánnak néhány munkaórát a finomhangolásra, hogy elérhessék az optimális eredményt, már amennyiben az célként szerepel. A külső, térakusztikai megoldásoknál viszont egyértelműen az egzakt mérések és számítások jelentőségét helyezném előrébb.
Összegezve: a hitelesnek nevezhető mérések és számítások lényegesen lerövidítik egy-egy fejlesztés idejét, nyomon követhető, reprodukálható eredményeket adnak. A végeredmény szempontjából a próbálgatás is sikeres lehet, de ennek az időbeli kimenetele teljesen bizonytalan. A mérések viszont tagadhatatlanul sokat segítenek a leküzdendő problémák felismerésében. A fülünk általában sajnos nem ennyire jó a szeren. Ezt pl. a hangmérnökök és egyéb akusztikával foglalkozó szakemberek is jól tudják.

Mikrofonnal...
Gyengébbek kedvéért kifejthetnétek! Mikrofonnal/méréssel be lehet lőni, hogy milyen sűrű legyen a gyapjú, mennyi legyen grammra a dobozban, hova kerüljön? Vannak erről rajzok, számítások, alapelvek...?
Köszi!

Mikrofonnal...

Mérhető, tervezhető.
A gyapjú optimális sűrűségét hogyan lehet mérni?

Mérhető, tervezhető.

Hanem?
... a vakszerencsére bízzák.

Ezért nem találgatni szokták. Jó esetben.

Hanem?

Ezért nem találgatni szokták. Jó esetben.

Egyébként valóban léteznek olyan dobozok, amikbe nem kell csillapítóanyag. Csak azokat már túl komolyan kell venni.

Nincs. A csillapítás megfelelő mennyisége erősen függ az alkalmazott hangszórótól, a doboz kialakításától, méretezésétől, üzemmódjától, a környezet akusztikai hatásától és a hallgató ízlésétől is. Vannak olyan magabiztos általános érvényű kijelentések, hogy felesleges bármiféle csillapítás, csak jól kell méretezni a dobozt és persze ennek ellenkezőjét is hangoztatják néhányan, de ezeket szerintem nem célszerű komolyan venni.
Köszönöm!
Véleményed megerősíti kevéske tapasztalatomat. Érdemes néhány dl verejtéket rászánni a dobozok finom hangolására. Legutóbb egy JBL centerben és sub-ban cseréltem le a gyári szivacs szerűt gyapjúra, 5-6 szétszedés/összerakás és variálás után egyértelműen jobb lett. Őszinte elismerésem a Diyer hangsugárzó gyártóknak, nem kis feladat lehet egy nagyobb literszámú doboznál eltalálni a megfelelő mennyiséget, sűrűséget ill. hova kerüljön, hova ne. Nem egyszerű történet...

...van e valami szabályszerűség arra, hogy milyen mennyiségű és sűrűségű gyapjú kell egy dobozba.
Nincs. A csillapítás megfelelő mennyisége erősen függ az alkalmazott hangszórótól, a doboz kialakításától, méretezésétől, üzemmódjától, a környezet akusztikai hatásától és a hallgató ízlésétől is. Vannak olyan magabiztos általános érvényű kijelentések, hogy felesleges bármiféle csillapítás, csak jól kell méretezni a dobozt és persze ennek ellenkezőjét is hangoztatják néhányan, de ezeket szerintem nem célszerű komolyan venni.

Szevasztok
Ilyen hangszóró tuskere lenne szuksegem! 1/4" - 20 x 1/2" spike.
Pontosabban 8 darab kellene egy par REVEL PERFORMA F 50 hangfalhoz.
Köszi a segítséget!

Sziasztok!
Hangsugárzó belső csillapítás.
Kártolt gyapjú sokféle kiszerelésben létezik, én a tekercselt méretre vágottat szoktam venni. Kérdésem a szakikhoz: van e valami szabályszerűség arra, hogy milyen mennyiségű és sűrűségű gyapjú kell egy dobozba. Néhány hangsugárzóval volt alkalmam játszadozni, és döbbenet mennyire libikóka a hangzásra az akár parányi változtatás (elhelyezés, sűrűség módosítás...) Ebből következtetve nehéz elhinnem, hogy egy x helyen x mennyiséggel csillapított "belőtt" doboz minden egyes szobai/rendszerkörülményben optimális lesz. Persze lehet, hogy tévedek. Mindenesetre a végleges helyén történő finom hangolás - verejtékes meló ugyan, de szerintem nem az ördögtől való...

Elkészültek az előlapok is. Jöhet a felesleg eltávolítása és a felületkezelés.

Ha jól látom, látszanak a vezetősávok, ez nem az alufóliából készült transzformátoros megoldás, amit "valódi" jelzővel szoktam illetni.

Az utóbbi.
Tehat valodi vagy izodinamikus?

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.