Kábel készités házilag

Tisztelettel kérek mindenkit Lamalas és egyéb trollok beírásanak figyelmen kivül hagyására!
Tehát akkor mi is a hatásmechanizmusa a hálózati táp kábeleknek a sztereó térleképzésre?

Kettős vaktesztek során is sikerült egyértelműen megkülönböztetned a kétféle kábelt?
Maradjunk abban, hogy a kettős vakteszt az ártani nem használ tipikus esete, egyetlen haszna az audio szkeptikusok élvezése kárörömük felett

Azért totális hülyeség, mert a zenehallgatás körülményei igenis változnak még a zenehallgatás folyamán is, mindenféle megszakítás, csere nélkül is! Kényelmetlenné váló ülés, szélgörcs, levegő oxigéntartalmának változása, ha nyitott az ablak, akkor meg légáramlás változás, agyi fáradás, a lejátszott felvétel hibáinak nem megfelelő értékelése-ha több hibát hallunk, az lehet a felvétel hibája is, meg a lejátszásé is, ezt csak akkor tudjuk kiszűrni, ha jól ismert, sokszor sokfelé hallgatott műről van szó, és akkor még nem is említettem a társas zenehallgatás során fellépő személyi zavarást, ami minden kiállításon rémálma a bemutató cégeknek, hogy bejön egy ember a szobába, nem szól semmit, csak hallgat, nem is ismeri senki, és úgy elromlik a hangzás élvezhetősége, hogy csak na. Kimenetele után egy-két perccel visszaáll a hangminőség a megszokottra. Ezen lehet csodálkozni, meg hümmögni, meg tiltakozni, de ez az igazság, jó néhány alkalommal volt szerencsém megtapasztalni, más gyártók, kereskedők is beszámoltak hasonló esetekről. A csöves erősítők varázsa csak részben magyarázható műszaki indokokkal, más oka is van, elég egy nyitott dizájnos csöves erősítőt bekapcsolva tartani az audio stelázsin, (nem kell csatlakoztatni sehová), miközben tudjuk, hogy egy félvezetős szól, élvezhetőbb lesz a hangzás, és nem azonnal jön elő meg nem azonnal múlik el, hanem fél-egy perc alatt (nem lehet kapcsolgatással azonnali változást okozni).
Lamalas és tsai még nem rendelkeznek kellő ismeretanyaggal, persze ezt nem lehet az interneten ingyé beszerezni, hanem élőben lehet csak tapasztalni sok (nem vaksi) kísérlettel. Rod Elliott internetes munkásságának értékes része vitathatatlan, de nem kell mindent elhinni neki, mert egy csomó mindenben nincs igaza, nagyon gyengék a hallgatási referenciái. ennél már jobb oldal a tnt-audiopontcom, vagy az audesignguidepontcom, hogy csak az ismertebbeket említsem.

Nem kérek a "bizonyítsd be az igazadat!" felszólításból, -mert különben irgum-burgum hülye vagy, mert én nagyon tudományos cikket olvastam ám az interneten! Sőt a vikipédia is említi, akkó mán biztosan úgyvan az kajakra! http://en.wikipedia.org/wiki/ABX_test

Hogy ne legyek totáll off topik, ezennel ingyen felajánlok ABXYZW hasznosításra, no meg zenehallgatásra egy szett (4 szál) szénszálas interconnect kábel készítésére alkalmas vezetéket, amit 4 tetszőleges saját rca dugóra ráforrasztva máris (bejáratás nélkül) meghallgathat az a szerencsés nyertes, akit számítástechnikai véletlen generátorral (random.org)kisorsolunk holnap reggel 8 órakor.
Az igénylők (bárki avx tag) a fórum püben küldjenek egy jelentkezést holnap reggel 7:30-ig. Az eredményeket dokumentálni fogom a zsigerből szkeptikusok megnyugtatására. Az esetleges postai költséget is álljuk természetesen.

Folyhat, ha direkt beépítesz egy földhurkot a rendszerbe.
Minden rendszerben voltak, vannak és lesznek földhurok, csak a számuk és az impedanciájuk a kérdés. Két sztereó (nem dual mono) készülék összekötésénél is keletkezik hurok, sőt a készülékek tápjain keresztül is, a trafók izolációja sem végtelen impedanciával bír. És ahogy nőnek az összedugott készülékek száma, úgy nő a lehetséges hurkok száma is.

Kettős vaktesztek során is sikerült egyértelműen megkülönböztetned a kétféle kábelt?
Egymagamban nehezen tudtam volna összehozni egy ilyen tesztet, meg ez a fajta teszt ennyire nem hajt. Többször oda-visszacserélgettem a kábeleket, a különbség egyértelmű és megfogalmazható. Bár a Klotz MY-206 produkciója elég kiegyensúlyozott, a Belden 2 pontban egyértelműen jobban tetszik és van egy terület ahol kevésbé tetszetős. A lényeg, hogy a saját preferenciáim alapján egyértelmű döntést tudtam hozni. Persze biztos, hogy létezik jobb kábel is a földön és valószínű, hogy lesz még más kábelem is. De a lényeg hogy most ezzel happy vagyok...

Az aktív keresztváltó utáni kábelek keresztbe cserélgetésével is játszadoztam és itt is véltem fel különbségeket még 2 különböző 1m-es (MC5000 és SQxxx) Klotz kábel között is. Itt mondjuk elfogadom, hogy egy kettős vakteszttel zavarba lehetne hozni az embert...

Tisztelettel kérek mindenkit Lamalas és egyéb trollok beírásanak figyelmen kivül hagyására!

A cryo és egyéb fém vitákhoz meg annyit szólnék hozzá, hogy a kábelekben nemcsak hogy fémek vannak, hanem huzalok. Ez annyival más, hogy van bennük egy nagyon drasztikus megmunkálás, a drót húzás. Egy fémtannal foglalkozó szakember (Verő Balázs) mesélte nekem, hogy a dróthúzás teljesen szétszakítja a fém belső szerkezetét alkotó szemcséket. Ez azért érdekes audio szempontból, mert a szemcse határokon történik valami az elektron árommal, valószínüleg ezért érdes az új huzalok hangja. Balázs elmondta, hogy nyugalomban a huzal belső szerkezete, a szemcse szerkezet visszaáll, hosszú évek alatt.
A dróthúzás extrém esetben felhevítheti olyan hőmérsékletre az anyagot, hogy az újrakristályosodással járhat. De ez azért nem jellemző a technológiára.Viszont a kristályszerkezetben fellépő kristályhibák igen. Valószínűleg erre gondolhatott Balázs. De a húzást követően szokták ezt a problémát orvosolni, pontosan a hevítéssel történő újrakristályosítással.

Szerintem ez maximum a régi gyártási módszerekre volt jellemző.

(Az persze más kérdés, hogy az újrakristályosítás során milyen kristályokat alakítanak ki, lásd lent írt, hőn tartás és gyors hűtés - állapotábrák, etc kapcsán írtam.)

Furcsállanám azért ha a szemcsehatárokon lennének a problémák az elektromos átvitellel. Ugyanis szemcsehatárból annyi de annyi van, hogy képtelenség lenne ezt valós problémaként kezelni - ha valóban hatása lenne akkor azt már régen észrevettük volna - mármint a tudomány.
Sokkal inkább valószínű, hogy maga az anyag (ötvözet)..illetve a kialakuló szemcse típusa, esetlegesen a kristályszerkezeti hibák okozzák az eltérő hatást. /szigorúan az anyagnál maradva, mert ugye a huzal átmérő és egyéb kábel szerkezet kialakítás típusok már más tészta/

Hozzászólás Szerző: **bege** » 2014.07.06., vas. 10:11

Kettős vaktesztek során is sikerült egyértelműen megkülönböztetned a kétféle kábelt?Én egyszer fültanúja voltam egy VDH Revelation Hybrid, illetve egy, a töredékébe kerülő Cambridge Linea 4 "párharcának". Egy ilyen felállást érdemes lenne akár vaktesztben, akár nélküle is megvizsgálni.

Tisztelettel kérek mindenkit Lamalas és egyéb trollok beírásanak figyelmen kivül hagyására!

A cryo és egyéb fém vitákhoz meg annyit szólnék hozzá, hogy a kábelekben nemcsak hogy fémek vannak, hanem huzalok. Ez annyival más, hogy van bennük egy nagyon drasztikus megmunkálás, a drót húzás. Egy fémtannal foglalkozó szakember (Verő Balázs) mesélte nekem, hogy a dróthúzás teljesen szétszakítja a fém belső szerkezetét alkotó szemcséket. Ez azért érdekes audio szempontból, mert a szemcse határokon történik valami az elektron árommal, valószínüleg ezért érdes az új huzalok hangja. Balázs elmondta, hogy nyugalomban a huzal belső szerkezete, a szemcse szerkezet visszaáll, hosszú évek alatt.

...

Nálam jó pár (4,5m) méter van az EMU (módosított) kimenete és a célállomás között, korábban Klotz-ot használtam, de nem rég váltottam Belden 83320E-re. Jelentős különbségek vannak a kábelek hangja között.
Kettős vaktesztek során is sikerült egyértelműen megkülönböztetned a kétféle kábelt?

Hozzászólás Szerző: **fdsa** » 2014.07.06., vas. 01:06

A szimmetrikus kábel árnyékolásán is folyhat zavar áram és az is bekerülhet a belső vezetékekre, jó esetben szimmetrikusan mindkét érbe. A közösmódusó zavar pedig bekerülhet a rendszerben a bemenet véges elnyomása miatt. A szimmetrikus bemenet sem old meg mindent, hanem csak enyhíti a problémákat.

Ott van a kábelek szigetelésének dielekromos abszorpciója is amin a kábel szimmetrikus mivolta semmit nem segít. Ezen csak a kis impedanciás hajtás segíthet.

Nálam jó pár (4,5m) méter van az EMU (módosított) kimenete és a célállomás között, korábban Klotz-ot használtam, de nem rég váltottam Belden 83320E-re. Jelentős különbségek vannak a kábelek hangja között.

Folyhat, ha direkt beépítesz egy földhurkot a rendszerbe.

Szólhatnak másképp egyes kábelek, de csak az aszimmetrikusak, ahol az árnyékoláson is folyik hangáram, illetve az árnyékolás által felszedett zavar hozzáadódik a hasznos jelhez.

A szimmetrikus kábel árnyékolásán is folyhat zavar áram és az is bekerülhet a belső vezetékekre, jó esetben szimmetrikusan mindkét érbe. A közösmódusó zavar pedig bekerülhet a rendszerben a bemenet véges elnyomása miatt. A szimmetrikus bemenet sem old meg mindent, hanem csak enyhíti a problémákat.

Ott van a kábelek szigetelésének dielekromos abszorpciója is amin a kábel szimmetrikus mivolta semmit nem segít. Ezen csak a kis impedanciás hajtás segíthet.

Nálam jó pár (4,5m) méter van az EMU (módosított) kimenete és a célállomás között, korábban Klotz-ot használtam, de nem rég váltottam Belden 83320E-re. Jelentős különbségek vannak a kábelek hangja között.

http://www.gilszkilabor.hu/elektronika/ ... kabel.html

Érdekes a fórummotor. :-p

Szóba került itt már edzés meg vas-szén állapotábra és hasonlóak. Szerény ismereteim alapján megmagyaráznám mire is vannak ezek, hogy az esetleges laikusok nehogy félreértsék - sajnos láttam erre utaló beírást már itt - vagy félreértelmezzék ezeket.

A vas-szén állapotábra, ahogy mutatja is, a vas és szén ötvözése során kialakuló jellegzetes kristályszerkezet megállapítására való alapvetően. Bizonyos mértékig maguk a kialakuló kristályok százalékos aránya is - a hűtési hőmérséklet időben való alakulása függvényében megállapítható.
Minden egyes ötvözetre - bizonyos mértékig az ötvözetlen anyagokra - is készíthető (adott esetben létezik is már) ilyen állapot ábra.

Az edzés gyakorlatilag semmi mást nem jelent, minthogy az általunk elvárt kristályszerkezetet kívánjuk kialakítani (a vas szén állapotábra alapján látható, hogy milyen szén arány esetén van érdemleges játékterünk..ez alapján lett ugye az öreg barátunk az acél definiálva). Ehhez mérten az edzés során vagy egy kívant hőmérsékleten tartással vagy hirtelen hűtéssel érhető el nagyságrendileg a kívánt hatás.

Ezek alapján bármilyen kábel anyagra is értelmezhetőek a fentiek. Van nekik hűtési hőmérséklet függvényében (vagy éppen cryo hatására) kialakuló kristályszerkezetűk.
Az, hogy ezeknek ténylegesen milyen hatása van/lehet a "hangra", de méginkább az elektromos vezetésre, pediglen más kérdés.

Az időben eltérő viselkedésre (lásd lentebb jelzett cryo hatás múlandósága), magyarázat lehet a kialakuló kristályszerkezetben való feszültség kiegyenlítődése. De az sem kizárt, hogy a cyro kristályhibákat okoz a rácsszerkezetben, ami mint ismert az idővel fokozatosan "helyreáll", no de itt azért ne napokra gondoljunk..

Egyet kell értenem azzal, hogy a hatás és az ok között keresendő összefüggést nem egy atomtudomány lenne megmérni, megismerni. Gyakorlatilag a rácsszerkezet egy elektromikroszkóppal könnyen vizsgálható.
Ami inkább problémás, hogy elég eltérő ötvözeteket használnak. Így az összehasonlítás elég bonyodalmas lenne. Viszont aki csak azonos ötvözeteket cryozik vagy voodoozik (a hevítéses bejáratás is gyakorlatilag csak egy újra kristályosítás) annak nem lenne nagy valami megvizsgáltatni az anyagot..s talán kicsit tudományosabban állni a dologhoz.

Szólhatnak másképp egyes kábelek, de csak az aszimmetrikusak, ahol az árnyékoláson is folyik hangáram, illetve az árnyékolás által felszedett zavar hozzáadódik a hasznos jelhez.

Érdemes Rod Elliottot olvasgatni ( http://sound.westhost.com/cables.htm#intro )
Interconnects might sound different, but only if they use odd construction techniques. Generally speaking, all properly (sensibly) designed and well made interconnects will sound the same - excluding noise pickup which is common with unshielded designs.

Érthetetlen számomra,hogy napokig, de akár hetekig a kábelezésről tudtok beszélni.
Azt gondolom ,hogy egy rendszer hangját,tudását alapvetően nem a kábelezés fogja olyanná tenni mint amilyen.
Nem azt akarom mondani,hogy nem fontos a kábelezés,persze hogy fontos,el sem tudnám képzelni,hogy mondjuk a gyári tápkábeleket használjam a készülékeimhez,de ennyit rugózni rajta. .......
Jó rendszer ,gyengébb kábelezéssel is tud/kell jól szólni..
Rossz rendszer jó kábelezéssel sem lesz jó,fordítva viszont van esély arra,hogy jól szóljon.
Illetve az egész hifi nagy átverés, de a kábelezés áll a dobogó első fokán.
Sokan a kábelektől várják a csodát,pedig velük javítani nem lehet a hangon,csakis rontani.

Zoli, mi a véleményed arról, hogy a cryo eljárás hatása csak egy ideig tart, és az így kezelt kábelek ebből fakadó előnye egy idő után lassan megszűnik?
amennyire én tudom, a cryo valamelyest átalakítja a fém kristályszerkezetét, szét "tördeli" és vagy újrakristályosítja, kicsit hasonlóvá válik mint az amorf fémöntés, ami a folyékony fémet stressz hűtéssel nem engedi kristályosítani, vagy a kristály kezdeményeket megnőni-egyesülni. Az érdekes ebben az, hogy van a másik vonulat a vezető fém nagy-kristályokba rendezése, persze tiszta és zárványmentesen. Szóval ez a cryo kezelésnek tartósnak kell lennie.

Nem tudom hallottatok-e a meleg kábel kezelésről? a kész kábelt magas hőn, de szigetelők olvadáspontja alatt, itt teflon az optimális, nagy egyenárammal járatják, úgy hogy maga az áram is melegíti a vezetőt. Ez több mint a bejáratás, de lehet annak is nevezni.

kétszersültel

Zoli, mi a véleményed arról, hogy a cryo eljárás hatása csak egy ideig tart, és az így kezelt kábelek ebből fakadó előnye egy idő után lassan megszűnik?

érdekes, hogy ök igy irjak - szerintem hibasan.
amit irnak abban van rendszer, szerintem anyagszerkezettanbol tanultuk paran a vas-szén allapotabrat

viszont a cryogenic epp az ellentete - legalabbis igen igen sok es komoly helyeken is -annak, amit irnak. vhaudio-n ezt irjak: "material is then typically heated" (es ez passzol is a martenzithez, ausztenithez)

cryogenics (van ilyen nevü tudomanyos ujsag is, az megiscsak durva lenne - még USA-ban is :-) - ha az nem stimmelne) viszont az igen alacsony hömersekletre lehütest jelenti, ahol jellemzöen mar a nitrogen, hidrogen is folyadek (ezek a leggyakrabban alkalmazottak), könnyü a neten utannezni

Az első bekezdést én sem értettem, szerintem is elírtak valamit, mert aztán már csak a hűtésről esik szó ( slow cool-down cycle from room temperature to the temperature of liquid nitrogen (-320 ºF).
De ehhez még egy kicsit tovább kellett volna olvasni...
Sebaj, a lényeg a belekötés, nem?
Addig én is szkeptikus vagyok cryo ügyben, amíg nem hallgattam két ugyanolyan cuccot kezelve, illetve kezeletlenül.
Azt látom, hogy bármit írok, még ha véletlenül megegyezik a véleményünk, akkor is bele kell valahogy kötni, mert hogy meri elrontani egy vén f@szi a szkeptikusok 90dB/m/lerágott csont csámcsogását.
A szkeptikusok bizonyítéka annyit ér, mint az mp3 statisztikái, miszerint a 320 Kbps már elegendő, hogy statisztikailag ki lehessen jelenteni, hogy ugyanolyan jó, mint tömörítés nélkül. Magyarul sz@rt se ér.
Egyrészt azért, mert egy csomó zenén tényleg hallatszik -amennyiben nem törekedünk totál kommersz cuccokon hallgatni, másrészt meg azért, mert az ember nem ejthető ki a többi közül, ha nem fér bele a statisztikai fősodorba. És ha csak egyetlen egy ember van, aki akármilyen abxyz vakteszten mindig (persze statisztikai szempontból)) meghallja a különbségeket, akkor a következtetés, miszerint csak pszichológia az egész, máris fals.
Na gyerünk, lehet még csámcsogni egy sort, addig úszkálok egy kicsit a Palatinus-tóban...

Vendég

Tegye fel a kezét, aki hallja! Aki nem hallja, az meg üljön le! De tényleg.

Látom, nem érted, vagy nem akarod megérteni.
Mondjuk készítesz egy kábelt, sok próba, sok mérés, sok idő, különféle szigetelések, vezetők, stb. ,majd a végén úgy gondolod, hogy na most már végre jó. Odaadod valahová tesztelésre, ahol kiderül, hogy nem is olyan jó, mint az te gondolod. Aztán kiderül, hogy úgy hallgatták meg, hogy egy másik kábel földje folyamatosan párhuzamosan volt kapcsolva, míg a másik kábel meleg pontja meg a levegőben (ha az egy gyengén, vagy egyáltalán nem árnyékolt, akkor még antennaként is működhet). Mit szólnál hozzá?
Amúgy egy 1m hosszú összekötő kábel kapacitása 50-300pF, és nem 1-2pF.
Ha az RCL paraméterek alapján nem lehet sem megjósolni, sem eldönteni, hogy jó kábel, vagy sem, akkor talán mégis csak oda kellene figyelni az összehasonlítás részleteire, nem? Esetleg (sőt egész biztosan) vannak olyan paraméterek, amikről még csak halvány fogalmaink vannak, vagy még az sem, de kizárni nem kellene, mert a hallható különbség létezése már régóta nem kérdőjelezhető meg, ezen ne rugózzunk már többet, ha lehetséges. Nincsenek ez ügyben alapkutatások, mert nagyon drága móka, sokkal egyszerűbb és célravezetőbb a kábelgyártó cégeknek kísérleti módszerekkel fejleszteni, mint tudományos megalapozottsággal kutatni. De homokba dugni a fejünket/fülünket azért, mert valamit nem tudunk, hogy miért halljuk, és inkább kreálunk olyan teszteket, amikkel bizonyítható, hogy csak pszichológia az egész, az elég butaság, párosulva némi destrukcióval is.
Mi az és miért jó a kriogén eljárás? Sok cég hirdeti kábeleit ilyen kezeléssel, amit senki nem tud ellenőrizni, hogy igaz-e és hogy attól jó vagy jobb-e, mint egy másik. Ez a cég elég jól magyarázza, mi ez az eljárás, és hogy történik: http://www.vhaudio.com/cryo.html

Legyen 100 pF méterenként.
Kiváló DIY-er kollégánk, Gilszkilabor mutat egy egyszerű, bárki által megismételhető módszert a kábelkapacitás hatásának mérésére: http://gilszkilabor.audiodiy.hu/mericsk ... kabel.html
Működhet egy kábeldarab antennaként, sőt, egy 1 m-es darab kábel működhet lambda/4-es rezonátorként - 75 MHz körül. Ezeket a dolgokat már 50-60 évvel ezelőtt is tanították, mert ismert dolgok voltak.

A VH Audio leírása meg egyszerűen szélhámosság.

Nincsenek ez ügyben alapkutatások, mert nagyon drága móka, sokkal egyszerűbb és célravezetőbb a kábelgyártó cégeknek kísérleti módszerekkel fejleszteni, mint tudományos megalapozottsággal kutatni.Mekkora szöveg! Inkább azt mondanám, hogy egyszerűbb (és olcsóbb) nem kutatni, hanem a tudomány mögé bújva butaságokat beszélni.

Ez a cég elég jól magyarázza, mi ez az eljárás, és hogy történik: http://www.vhaudio.com/cryo.htmlItt is arról van szó amit előbb írtam. Van egy kidolgozott eljárás amit arra használnak, hogy az acélt edzék. Erre jön a hifis, kezeli a kábelt (felhevíti vagy lehűti? fene se tudja) és láss csodát, jobb lett a hang. Persze senki nem tudja miért ("The truthful answer is no one really knows"), ráadásul az acél edzésének nem sok köze van az elektronikában használt fémekhez. A legjobb persze, hogy bármit csinálnak a kábelekkel mindig ugyanazok a "hifis paraméterek" javulnak. Többek között:

"Wider dynamic range

Smoother, more refined highs

Better bass articulation

More organic presentation

Deeper, more three dimensional soundstage"

Magyarázzátok már el nekem légyszíves hogy lehet az, hogy az említett cég által gyártott kábelek hatása olyan mint más kábelgyártók kábeleinek a hatása. Szinte bármelyik céget vagy kábelkészítőt megemlíthetném, mindenkinél hasonló dolgok javulnak. Gyakran olyan dolgok (én már csak hifis paramétereknek nevezem őket) javulnak együtt amiknek semmi köze egymáshoz. De említhetnék bármilyen más hifis csodát is a demagnetizálóktól kezdve a hálózati ösvényeken át egészen a mágikus, ki tudja milyen kavicsok és kövek világáig. Mindegyik megfoghatatlan, mérhetetlen, abszolút szubjektív "paramétereken" javít amik ráadásul rendszer- és emberfüggőek. Csak nekem furcsa ez a dolog?

...Mi az és miért jó a kriogén eljárás? Sok cég hirdeti kábeleit ilyen kezeléssel, amit senki nem tud ellenőrizni, hogy igaz-e és hogy attól jó vagy jobb-e, mint egy másik. Ez a cég elég jól magyarázza, mi ez az eljárás, és hogy történik: http://www.vhaudio.com/cryo.html

érdekes, hogy ök igy irjak - szerintem hibasan.
amit irnak abban van rendszer, szerintem anyagszerkezettanbol tanultuk paran a vas-szén allapotabrat

viszont a cryogenic epp az ellentete - legalabbis igen igen sok es komoly helyeken is -annak, amit irnak. vhaudio-n ezt irjak: "material is then typically heated" (es ez passzol is a martenzithez, ausztenithez)

cryogenics (van ilyen nevü tudomanyos ujsag is, az megiscsak durva lenne - még USA-ban is :-) - ha az nem stimmelne) viszont az igen alacsony hömersekletre lehütest jelenti, ahol jellemzöen mar a nitrogen, hidrogen is folyadek (ezek a leggyakrabban alkalmazottak), könnyü a neten utannezni

A néhányszor 10 ohm kimenő ellenállású meghajtó eszköz kimenetére 1-2 pF plusz terhelést kapcsolva több száz kHz-en változik meg a jel 3 dB-nyit. 20 kHz-en az amplitúdóváltozás tized dB-nyi, az okozott fázistolás 1-2 fok.
Látom, nem érted, vagy nem akarod megérteni.
Mondjuk készítesz egy kábelt, sok próba, sok mérés, sok idő, különféle szigetelések, vezetők, stb. ,majd a végén úgy gondolod, hogy na most már végre jó. Odaadod valahová tesztelésre, ahol kiderül, hogy nem is olyan jó, mint az te gondolod. Aztán kiderül, hogy úgy hallgatták meg, hogy egy másik kábel földje folyamatosan párhuzamosan volt kapcsolva, míg a másik kábel meleg pontja meg a levegőben (ha az egy gyengén, vagy egyáltalán nem árnyékolt, akkor még antennaként is működhet). Mit szólnál hozzá?
Amúgy egy 1m hosszú összekötő kábel kapacitása 50-300pF, és nem 1-2pF.
Ha az RCL paraméterek alapján nem lehet sem megjósolni, sem eldönteni, hogy jó kábel, vagy sem, akkor talán mégis csak oda kellene figyelni az összehasonlítás részleteire, nem? Esetleg (sőt egész biztosan) vannak olyan paraméterek, amikről még csak halvány fogalmaink vannak, vagy még az sem, de kizárni nem kellene, mert a hallható különbség létezése már régóta nem kérdőjelezhető meg, ezen ne rugózzunk már többet, ha lehetséges. Nincsenek ez ügyben alapkutatások, mert nagyon drága móka, sokkal egyszerűbb és célravezetőbb a kábelgyártó cégeknek kísérleti módszerekkel fejleszteni, mint tudományos megalapozottsággal kutatni. De homokba dugni a fejünket/fülünket azért, mert valamit nem tudunk, hogy miért halljuk, és inkább kreálunk olyan teszteket, amikkel bizonyítható, hogy csak pszichológia az egész, az elég butaság, párosulva némi destrukcióval is.
Mi az és miért jó a kriogén eljárás? Sok cég hirdeti kábeleit ilyen kezeléssel, amit senki nem tud ellenőrizni, hogy igaz-e és hogy attól jó vagy jobb-e, mint egy másik. Ez a cég elég jól magyarázza, mi ez az eljárás, és hogy történik: http://www.vhaudio.com/cryo.html

Az áramkörben éppen olyan fontos szerepet játszik a föld vezető, mint a "meleg" vezető. Azonkívül az épp nem kapcsolt kábel kapacitása hozzáadódik a hallgatott kábel kapacitásához.
A néhányszor 10 ohm kimenő ellenállású meghajtó eszköz kimenetére 1-2 pF plusz terhelést kapcsolva több száz kHz-en változik meg a jel 3 dB-nyit. 20 kHz-en az amplitúdóváltozás tized dB-nyi, az okozott fázistolás 1-2 fok.

Vendég

Csak nekem tűnik fel az ellentmondás? Valójában hogyan is álltok a fene nagy egyetértéssel? A "nüanszokkal"? :lol!:
Biztos félreérthető volt a hozzászólásom, illetve talán én értettem félre az idézettet.
Konkrétan: szvsz egy belépő szintű rendszeren is észlelni akár az "olcsóbb" kábelek közötti különbségeket is, nem csak a nüanszokat, nem kell ehhez nagy körítés, ahol nem így van, ott tényleg " gáz van", az más kérdés, hogy mivel...
További jó eszmecserét az "ezreseknek", de mivel nem vagyok egy diy kábel fan ( "gyári" drót hozzáértő által dugózva ide nem értve) nem is szaporítanám tovább itt hozzászólásaim számát.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.