Zöld topik

[supravox]

Szép estét mindenkinek!
Ezzel a vízhiánnyal, vízmegtartással kapcsolatban szeretnék megosztani néhány gondolatot, információt.
Szombat délelőtt betértem a kedvenc horgászboltomba Velencén, a Fogas Horgászboltba. A tulajdonos család régi jó ismerőseim, a vásárlás mellett mindig jókat beszélgetünk is, ha arra járok. Természetesen most mi más lehetett volna a téma, mint a hőség, a vízhiány, és hát szegény Velencei-Tó.
Közvetlenül utánam jött be a boltba az éppen szolgálatban lévő Mohosz halőrpáros, és velük kiegészülve eléggé mélyre ható diskurzus bontakozott ki.
Elmondásuk szerint, néhány napja volt egy konferencia a tó megmentéséről, ahol értekezett a szép számú szakember, és egyéb érintett. A vízügyi szakembereken kívül a tó körüli települések polgármesterei, Mohosz tisztségviselők, számos helyi vállalkozó(a horgászboltos barátom is), civil szervezetek vezetői, stb. S nem utolsó sorban a kormány részéről Dr. Bögi Viktória államtitkár, az Élő Környezetért Felelős Miniszter, Gajdos László helyettese, aki történetesen éppen a Velencei-Tó környéki, Fejér megye 3-as számú választókerületének Országgyűlési képviselője is. Hozzáteszem, az államtitkár asszonyt személyesen is ismerem, a gyerekeink osztálytársak voltak álltalános iskolában.
Na most ezen a konferencián elhangzottak érdekes dolgok, amikről eddig a híradásokban nem hallottam. A vízügyi szakemberek ugyanis elmondták, hogy Ők már 10+ éve figyelmeztettek a jelentkező/közelgő/kezelendő problémákra, de a döntéshozóknál süket fülekre találtak. Illetve a másik, ami megdöbbentő, hogy elmondásuk szerint ugyan viszonylag kicsi a Velencei-Tó vízgyűjtő területe, az ott összegyűlő víz ha nem is maximálisan, de elégséges volna a tó szinten tartásához, legalábbis jelenleginél sokkal kedvezőbb állapot fentartásához. De! És itt van a kutya elásva. Ugyanis a vízgyűjtő területen a felszini vizek, vízfolyások túl vannak használva, jónéhány magántulajdonú halastó üzemel, illetve öntözés céljából visszatartott tározó található. Ezeknek a hasznosítói ugyan rendelkeznek vízhasználati engedéllyel, de ezeket az engedélyeket még a rendszerváltás után adták ki, és ráadásul nem olyan feltételekkel használják, ami az engedélyben le van fektetve.
A vízügyes szakemberek elmondása szerint ezek az engedélyek csak bővizes időszakokra jogosítanak vízvisszatartásra, vízkivételre, és akkor sem olyan mértékben, ahogy az jelenleg is folyik. Konkréta a Velencei-Tó fő tápláló vízfolyása a Császár-víz, ami jelenleg is teljesen ki van száradva, holott a teljes vízhozamának visszatartására senkinek sincs jogosultsága, mégis ez történik. Mindez a Velencei-Tó kárára! A vízhasználati engedély állítag úgy szól, hogy bővizű időszakokban engedélyezett a vízkivétel a vízfolyásokból, de aszályos időkben nem, sőt, az elsőszámú prioritást a Velencei-Tó élvez(ne), és ezeket a visszatartott vizeket, halastavakat, öntözővíz tározókat teljes egészében a Velencei-Tóba kellene leengedni, de sajnos mégsem ez történik. Szólt a vízügyesek beszámolója.
A miértekre egyértelműen az volt a válaszuk, hogy ezek a vízhasznosítók ugyan valóban durván szabályt szegnek, ezzel veszélybe sodorják a Velencei-Tó teljes ökoszisztémáját, de ezek az emberek sajnos "érinthetetlenek", "védettek", a vízügynek nincs ellenük eszköze.
Ez hallva az Államtitkár Asszony sürgős, és szigorú fellépést ígért, bízzunk benne, hogy sikkerrel.
Néhány apróbb kiegészítéssel ezeket tudtam meg erről a konferenciáról.

Aztán tegnap délelőtt a fiammal bringáztunk, hosszan a falunk melletti vízfolyás, a Szent-László patak mentén, én pedig elkezdem nosztalgiázva mesélni neki, hogy ez a patak régen, úgy a 90' évek előtt mennyivel bővizűbb volt, remek horgászati lehetőséget kínálva a helyieknek, sőt, néhány km-rel feljebb még egy kisebb víztározó is volt, amiből a környékbeli földeket öntözték.
Ezen elgondolkozva, hogy ma mért ilyen éppen csak csordogáló "pocsolya" ez a régen sokkal bővizűbb patak, gondoltam utánajárok kicsit.
Segítségül hívtam az AI-t, "Ő" először levezette, hogy hol ered, milyen településeket érint, majd melyik vízzel egyesülve jut el a Dunáig, de a fírtatásomra ugyanazokat a jelenségeket írta le, amiket a Velencei-Tóval kapcsolatban is elmondtak a szakemberek az említett konferencián!
Elmondása szerint a Szent-László patak felső folyásán túlhasználat tapasztalható. Több halastó, öntözővíz tározó üzemel. Sőt, kb. 10 éve egy konkrétan a patakra épült, felduzzasztott víztározó is létesült Bicske közelében. Mindezek együtt eredményezik, hogy az alsó folyásán(Martonvásártól a Dunáig) az utóbbi évtizedekben kifejezetten alacsony a vízhozama, és a meder már teljesen növényzettel fedett. Az AI azt is hozzátette, hogy ez az alsó folyáson tapasztalható extrém alacson vízállás, a folyás menti talajvíz készleteket is negatívan befolyásolja.
Tehát hiába van itt a globális felmelegedés, sohasem látott aszály, még Mi(Ők) is tovább rontjuk a helyzetet.
Feltételezem, hogy ez sajnos nem csak az emlitett vizek esetében tapasztalható, hanem számos más helyen is az országban.
Szomorú, hogy önös érdekeket látok előtérbe helyezve a természet rendjének.
Vágjuk a fát magunk alatt...
Köszönöm szépen a figyelmet!

És én ezen miért nem csodálkozom???
Szerintem még rettenetes dolgok fognak itt kiderülni.
A végtelen kapzsiság és az önzés legtorzabb formái voltak itt jelen az elmúlt időszakban.
Remélem ez gyökeresen meg fog változni
Habár már az is lehet,hogy minden késő.

[zoli73]

Szép estét mindenkinek!
Ezzel a vízhiánnyal, vízmegtartással kapcsolatban szeretnék megosztani néhány gondolatot, információt.
Szombat délelőtt betértem a kedvenc horgászboltomba Velencén, a Fogas Horgászboltba. A tulajdonos család régi jó ismerőseim, a vásárlás mellett mindig jókat beszélgetünk is, ha arra járok. Természetesen most mi más lehetett volna a téma, mint a hőség, a vízhiány, és hát szegény Velencei-Tó.
Közvetlenül utánam jött be a boltba az éppen szolgálatban lévő Mohosz halőrpáros, és velük kiegészülve eléggé mélyre ható diskurzus bontakozott ki.
Elmondásuk szerint, néhány napja volt egy konferencia a tó megmentéséről, ahol értekezett a szép számú szakember, és egyéb érintett. A vízügyi szakembereken kívül a tó körüli települések polgármesterei, Mohosz tisztségviselők, számos helyi vállalkozó(a horgászboltos barátom is), civil szervezetek vezetői, stb. S nem utolsó sorban a kormány részéről Dr. Bögi Viktória államtitkár, az Élő Környezetért Felelős Miniszter, Gajdos László helyettese, aki történetesen éppen a Velencei-Tó környéki, Fejér megye 3-as számú választókerületének Országgyűlési képviselője is. Hozzáteszem, az államtitkár asszonyt személyesen is ismerem, a gyerekeink osztálytársak voltak álltalános iskolában.
Na most ezen a konferencián elhangzottak érdekes dolgok, amikről eddig a híradásokban nem hallottam. A vízügyi szakemberek ugyanis elmondták, hogy Ők már 10+ éve figyelmeztettek a jelentkező/közelgő/kezelendő problémákra, de a döntéshozóknál süket fülekre találtak. Illetve a másik, ami megdöbbentő, hogy elmondásuk szerint ugyan viszonylag kicsi a Velencei-Tó vízgyűjtő területe, az ott összegyűlő víz ha nem is maximálisan, de elégséges volna a tó szinten tartásához, legalábbis jelenleginél sokkal kedvezőbb állapot fentartásához. De! És itt van a kutya elásva. Ugyanis a vízgyűjtő területen a felszini vizek, vízfolyások túl vannak használva, jónéhány magántulajdonú halastó üzemel, illetve öntözés céljából visszatartott tározó található. Ezeknek a hasznosítói ugyan rendelkeznek vízhasználati engedéllyel, de ezeket az engedélyeket még a rendszerváltás után adták ki, és ráadásul nem olyan feltételekkel használják, ami az engedélyben le van fektetve.
A vízügyes szakemberek elmondása szerint ezek az engedélyek csak bővizes időszakokra jogosítanak vízvisszatartásra, vízkivételre, és akkor sem olyan mértékben, ahogy az jelenleg is folyik. Konkréta a Velencei-Tó fő tápláló vízfolyása a Császár-víz, ami jelenleg is teljesen ki van száradva, holott a teljes vízhozamának visszatartására senkinek sincs jogosultsága, mégis ez történik. Mindez a Velencei-Tó kárára! A vízhasználati engedély állítag úgy szól, hogy bővizű időszakokban engedélyezett a vízkivétel a vízfolyásokból, de aszályos időkben nem, sőt, az elsőszámú prioritást a Velencei-Tó élvez(ne), és ezeket a visszatartott vizeket, halastavakat, öntözővíz tározókat teljes egészében a Velencei-Tóba kellene leengedni, de sajnos mégsem ez történik. Szólt a vízügyesek beszámolója.
A miértekre egyértelműen az volt a válaszuk, hogy ezek a vízhasznosítók ugyan valóban durván szabályt szegnek, ezzel veszélybe sodorják a Velencei-Tó teljes ökoszisztémáját, de ezek az emberek sajnos "érinthetetlenek", "védettek", a vízügynek nincs ellenük eszköze.
Ez hallva az Államtitkár Asszony sürgős, és szigorú fellépést ígért, bízzunk benne, hogy sikkerrel.
Néhány apróbb kiegészítéssel ezeket tudtam meg erről a konferenciáról.

Aztán tegnap délelőtt a fiammal bringáztunk, hosszan a falunk melletti vízfolyás, a Szent-László patak mentén, én pedig elkezdem nosztalgiázva mesélni neki, hogy ez a patak régen, úgy a 90' évek előtt mennyivel bővizűbb volt, remek horgászati lehetőséget kínálva a helyieknek, sőt, néhány km-rel feljebb még egy kisebb víztározó is volt, amiből a környékbeli földeket öntözték.
Ezen elgondolkozva, hogy ma mért ilyen éppen csak csordogáló "pocsolya" ez a régen sokkal bővizűbb patak, gondoltam utánajárok kicsit.
Segítségül hívtam az AI-t, "Ő" először levezette, hogy hol ered, milyen településeket érint, majd melyik vízzel egyesülve jut el a Dunáig, de a fírtatásomra ugyanazokat a jelenségeket írta le, amiket a Velencei-Tóval kapcsolatban is elmondtak a szakemberek az említett konferencián!
Elmondása szerint a Szent-László patak felső folyásán túlhasználat tapasztalható. Több halastó, öntözővíz tározó üzemel. Sőt, kb. 10 éve egy konkrétan a patakra épült, felduzzasztott víztározó is létesült Bicske közelében. Mindezek együtt eredményezik, hogy az alsó folyásán(Martonvásártól a Dunáig) az utóbbi évtizedekben kifejezetten alacsony a vízhozama, és a meder már teljesen növényzettel fedett. Az AI azt is hozzátette, hogy ez az alsó folyáson tapasztalható extrém alacson vízállás, a folyás menti talajvíz készleteket is negatívan befolyásolja.
Tehát hiába van itt a globális felmelegedés, sohasem látott aszály, még Mi(Ők) is tovább rontjuk a helyzetet.
Feltételezem, hogy ez sajnos nem csak az emlitett vizek esetében tapasztalható, hanem számos más helyen is az országban.
Szomorú, hogy önös érdekeket látok előtérbe helyezve a természet rendjének.
Vágjuk a fát magunk alatt...
Köszönöm szépen a figyelmet!

[diagnet]

Az meg sem fordult a kis fejecskedben, hogy esetleg a vallast is erdemes lenne bevenni a kepletbe?
Es azt sem szabad elfelejteni, hogy a magas szuletesszam elsosorban a csaladfenntartas biztositasa miatt van/volt. Nalunk sem kell messzire menni, amikor 8-10 gyerek volt egy csaladban, azert hogy 3-4 megeli a felnottkort (jo esetben)!
Miert ne elnek at a fejlodo orszagok nepcsoportjai ugyanazt a fejlodesi gorbet, amit mi 50-100 evvel ezelott.
Igen hiheto a 0.0 es a 0g CO2 is :)
(Amugy a 0.0 reprodukcios rata rad vonatkozik szemelyesen… elkotottek vagy mi?)
EV temaban meg ha nem vagy otthon, akkor ne erolkodj.

Amugy az egesz tema felesleges, itt maximum mi jarunk rosszul. 100.000 ev es a Fold mar emlekezni sem nagyon fog rank, nyomunk sem lesz.

Milyen vallást? Semmilyen szinten nem gátolja a modern embert a vallása abban, hogy pusztítson, lopjon, csaljon, hazudozzon. Kiválogatják az adott valásból ami az érdekeiket és kollektív eszmevilágukat képviseli, az apróbetűt meg szarják le. Még a buddhizmussal is visszaélnek.
A családfenntartás nehogymár mennyiségi oldalon legyen kezelve a 21. sz-ban. A disznókat tenyésztik így de a már nemesebb fajok sem szaporodnak elégtelen körülmények esetén.

A 100K évvel nagyon optimista vagy, így már értem a yolo hozzáállást, hisz nem a te dolgod.
Én arra fogadtam, hogy 20 éven belül vége a foszilis energiahordozók általi viszonylagos jólétnek.
Aztán majd meglátjuk kinek jön be, csak hagyj egy emlékeztetőt a google calendarba, mert addigra ennek a fórumnak a helyén is más adat lesz.

@luxoraudio: Értelmetlen részletezni, mert úgysem csinálja senki. Most a könnyű lét könnyű pénz korát éljük amiért majd megint mások fognak megfizetni. Élvezzétek.

[Luxor Audio]

... havi 600-800 EUR fennmaradási költség mellett amit 2 kezi munkával 0g hozzáadott CO2 kibocsátás mellett bárhol megtermelek.

Mi a titkod? Tényleg érdekel, hogyan és milyen tevékenységet lehet nulla kibocsátás mellett űzni.

Az is nagyon érdekes, hogy a fejlettnek számító magas IQ-val rendelkező populációk körében legalacsonyabb a születésszám. Vajon mitől félnek, hisz mindenük megvan, a legjobb helyeken élnek és minden happy...

Talán nem félnek semmitől és pont az általad is felsorolt körülmények miatt nem akarnak gyerekneveléssel bíbelődni? De erről a témáról még nem láttam olyan beszélgetést, ami ne csapott volna át ősi reflexekkel fűtött gyűlölködésbe és egymás megvetésébe, szóval inkább hanyagoljuk!

[wittao]

Az meg sem fordult a kis fejecskedben, hogy esetleg a vallast is erdemes lenne bevenni a kepletbe?
Es azt sem szabad elfelejteni, hogy a magas szuletesszam elsosorban a csaladfenntartas biztositasa miatt van/volt. Nalunk sem kell messzire menni, amikor 8-10 gyerek volt egy csaladban, azert hogy 3-4 megeli a felnottkort (jo esetben)!
Miert ne elnek at a fejlodo orszagok nepcsoportjai ugyanazt a fejlodesi gorbet, amit mi 50-100 evvel ezelott.
Igen hiheto a 0.0 es a 0g CO2 is :)
(Amugy a 0.0 reprodukcios rata rad vonatkozik szemelyesen… elkotottek vagy mi?)
EV temaban meg ha nem vagy otthon, akkor ne erolkodj.

Amugy az egesz tema felesleges, itt maximum mi jarunk rosszul. 100.000 ev es a Fold mar emlekezni sem nagyon fog rank, nyomunk sem lesz.

[diagnet]

Gondolom lenne otleted hogy kellene eltuntetni 5 milliard embert a Foldrol…
Tulnepesedesrol beszelsz, de te is egy vagy kozuluk. Es a te nem luxizos eleted (tudjuk a hifidrol VALOBAN NEM AZ! Psszt! ) feler 20 afrikai vagy 10 azsiai ember terhelesevel. Trhat meg mielott az azsiaiak szuletesszabalyozasarol es afrikaiak valasi szokasairol beszelnenk azt is erdemes lenne megvizsgalni a Fold akkor jarna-e jobban ha az europaiak es eszak-amerikaiak tunnenek el a Fold szinerol (1 milliard emberkent 10 milliardnyit fogyasztunk).

Nyugodtan vádolj meg népírtással amiért a személyes tapsztalataimat & megfigyeléseimet a who, fda, ensz szervezetekkel megegyező adatokkal és a multinacionális vállalatokat kiszolgálók perekkel bizonyított felelősségvállalásának hiányával támasztok alá. Csinálj mindenből személyeskedést ha elfogynak az ész érvek és vezesd vissza egy 15 éves tartós használati cikkre. Ha van még olyan hasznos hülye aki ezt beveszi, akkor duplán megérdemlitek.
De akkor játszunk tiszta lapokkal, ne kamu hangulatkeltéssel, provokációval hanem valós adatokkal:
A reprodukciós rátám 0.0 és havi 600-800 EUR fennmaradási költség mellett amit 2 kezi munkával 0g hozzáadott CO2 kibocsá
tás mellett bárhol megtermelek. Te jössz.



Ha szerinted is a fejlett nyugaton 1 ember 10x annyit fogyaszt, akkor nem mégiscsak az általad annyira preferált fogyasztói szokásokkal van a gond? Lehet, hogy az évenkénti e-SUV csere és rendszeresen sznob privilégiumokra költekezés mégse javít az arányokon?
https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A ... st%C3%A1ja
Az is nagyon érdekes, hogy a fejlettnek számító magas IQ-val rendelkező populációk körében legalacsonyabb a születésszám.
Vajon mitől félnek, hisz mindenük megvan, a legjobb helyeken élnek és minden happy. Ezzel szemben afrika partjainál milliók várják, hogy 4x reprodukciós rátával megtermékenyítsék európa anyácskát. És tévedés azt hinni, hogy a tizedét fogják fogyasztani, ugyanis ez nem etnikai vagy vallási tulajdonság hanem csupán az adott régió földrajzi és gazdasági helyzete által limitált érték. A fogyasztási kultúra már szinte mindenhol azonos. Csak nem minden országban lehet kimaxolni. Itt teljesen mindegy, hogy afrikai, ázsiai vagy európai családon ömlik át az a havi 2-3000EUR-nyi szemét. Az eredmény ugyanaz.

[Luxor Audio]

Hetente jönnek ki a tech/agrár ceo-k a világmegváltó ötleteikkel úgyhogy még lehet fokozni az álszent képmutató ultra"civilizált" életmódot és évekig polemizálni a recsegő-ropogó ellátási lánc foltozgatásán. Remélhetőleg az onkológia fejlődik a legjobban és akkor nem lesz igazam.

Jobb lenne, ha senki nem próbálkozna, reménytelen letargiában élnénk és lehajtott fejjel várnánk a kollektív kihalást?

Egykori és legjobb főnököm mondta pozícióba kerülése után néhány értekezleten (akkor még nem meetingnek hívtuk ezeket) a felmerülő reklamációkra reagálva, hogy "Te magad mit tettél a probléma enyhítésére és mi a javaslatod a megoldására?" Érdekes módon tizedére esett vissza a pampogások száma pár hét alatt, a maradékot pedig megoldottuk.

[wittao]

Igen. Nagyon logikusan hangzik, ha -5mrd ember, hirtelen zold mezok lesznek ujra a Karpat-medenceben…

Jól írod, logikus. 2 évszázad alatt cseszte szét az iparosított "ember" a bolygót és egy ciklus csúcs utáni korrekció fele ennyi idő alatt le fog zajlani. Ez földtörténeti távlatban észrevehetetlen. Az ökoszisztéma emberi terhelés nélkül rendkívül gyorsan regenerálódik és hozza magát újra egyensúlyba.
Persze addig még el lesz tolva 10-12 milliárdig, azt majd kiderül, hogy az emberi szervezet mennnyire tud adaptálódni a full szintetikus és szélsőséges életmódhoz. Hetente jönnek ki a tech/agrár ceo-k a világmegváltó ötleteikkel úgyhogy még lehet fokozni az álszent képmutató ultra"civilizált" életmódot és évekig polemizálni a recsegő-ropogó ellátási lánc foltozgatásán. Remélhetőleg az onkológia fejlődik a legjobban és akkor nem lesz igazam.

Gondolom lenne otleted hogy kellene eltuntetni 5 milliard embert a Foldrol…
Tulnepesedesrol beszelsz, de te is egy vagy kozuluk. Es a te nem luxizos eleted (tudjuk a hifidrol VALOBAN NEM AZ! Psszt! ) feler 20 afrikai vagy 10 azsiai ember terhelesevel. Trhat meg mielott az azsiaiak szuletesszabalyozasarol es afrikaiak valasi szokasairol beszelnenk azt is erdemes lenne megvizsgalni a Fold akkor jarna-e jobban ha az europaiak es eszak-amerikaiak tunnenek el a Fold szinerol (1 milliard emberkent 10 milliardnyit fogyasztunk).

[diagnet]

Igen. Nagyon logikusan hangzik, ha -5mrd ember, hirtelen zold mezok lesznek ujra a Karpat-medenceben…

Jól írod, logikus. 2 évszázad alatt cseszte szét az iparosított "ember" a bolygót és egy ciklus csúcs utáni korrekció fele ennyi idő alatt le fog zajlani. Ez földtörténeti távlatban észrevehetetlen. Az ökoszisztéma emberi terhelés nélkül rendkívül gyorsan regenerálódik és hozza magát újra egyensúlyba.
Persze addig még el lesz tolva 10-12 milliárdig, azt majd kiderül, hogy az emberi szervezet mennnyire tud adaptálódni a full szintetikus és szélsőséges életmódhoz. Hetente jönnek ki a tech/agrár ceo-k a világmegváltó ötleteikkel úgyhogy még lehet fokozni az álszent képmutató ultra"civilizált" életmódot és évekig polemizálni a recsegő-ropogó ellátási lánc foltozgatásán. Remélhetőleg az onkológia fejlődik a legjobban és akkor nem lesz igazam.

[istvan01]

A szélesre duzzasztott Dnyeper vizét emelik ki.

Majd azért előbb kérdezzük meg a közeli falvak lakóit, melyik falut számoljuk fel egy tó kedvéért.

Ha értően olvastad a posztom, akkor abban a lényeg a hűtési mód alternatíva volt említve a Heller tornyos párologtató-víz lecsapatós módszerrel és jelenlegi lehetetlen paksi módszerrel szemben. A Heller torony zárt rendszerű kevés víz veszteségű. A több hektáros vízpermetezés nem tűnik zártrendszerűnek, lehet alacsonyabb fajlagos költség igényű a Hellernél és alacsonyabb visszatérő hőmérsékletű víz mehet vissza a folyóba, mint a paksi módszernél. A Duna duzzasztása Paks után az elegendő vízkivételhez (is) lenne érdek, egy olyan víztartással, ami a mai -120cm felett lenne kb +500cm (120+500=620cm). Az 150cm-rel alacsonyabb lenne mint az elsőfokú árvízvédelmi szint Paksnál, tehát falu/település elöntésről szó sincs. Talán még a Gemenci erdő, tájvédelmi terület, ami eleve árterületen fekszik, stabilabban és egyenletesen kapna vizet, attól függően, hol lenne optimális a duzzasztási hely.

[Snipi]

@pali923: Spanyolországban évtizedek óta így öntözik az élettelen homokot a fóliasátrakban.

Semmilyen öntözési módszer vagy gazdálkodási mód nem oldja meg a vízhiányt és a felmelegedést. A lényeg, hogy hogyan alkalmazkodunk a felmerülő új problémákhoz.

Nagyon egyszerű példa: évek óta látni az elrettentő képeket az alig 10 centire megnövő vagy később elszáradó kukoricákról. Én bármekkora összegben le merném fogadni, hogy ezek a gazdák már régen valami egészen mást termelnének, ha nem lenne a földalapú EU-s támogatás. Így a vetőmag és a traktorozás költsége merül fel nekik, azt meg kihozzák a támogatásból, még marad is. A termés lényegtelen (szinte). Amiről Raskó beszél a videóban: lehet alkalmazkodni a régi módszerekkel, öntözni (már ahol lehet) a régi, pazarló és sikertelen módon, vagy valami egészen mást csinálni. Érdekes módon a lengyel mezőgazdaság a kelet-európai csoda, mert ott nem a földalapú támogatásokat osztják, hanem annak adnak pénzt, aki értéket tud termelni a földjén. A magyar és a lengyel mezőgazdasági export 2004-ben (EU-ba lépéskor) 4-4Md € volt. Ma a magyar export 12Md €, a lengyel meg 50. Szerintem nagyon nem mindegy.

Azért itt azt is figyelembe kell venni szerintem, hogy 3X nagyobb az ország, így a termőterület/termés is sokkal több lehet. Igaz északabbra van, de az lehet, hogy még jó is. Így azért nem a 12-öt kéne hasonlítani az 50-hez, hanem mondjuk a 36-ot. Igaz még úgy sem éppen szívderítő a kép, ahhoz képest, hogy 50 éve még Magyarországot úgy emlegették mint Európa "éléstárát".

[pali923]

@pali923: Spanyolországban évtizedek óta így öntözik az élettelen homokot a fóliasátrakban.

Semmilyen öntözési módszer vagy gazdálkodási mód nem oldja meg a vízhiányt és a felmelegedést. A lényeg, hogy hogyan alkalmazkodunk a felmerülő új problémákhoz.

Nagyon egyszerű példa: évek óta látni az elrettentő képeket az alig 10 centire megnövő vagy később elszáradó kukoricákról. Én bármekkora összegben le merném fogadni, hogy ezek a gazdák már régen valami egészen mást termelnének, ha nem lenne a földalapú EU-s támogatás. Így a vetőmag és a traktorozás költsége merül fel nekik, azt meg kihozzák a támogatásból, még marad is. A termés lényegtelen (szinte). Amiről Raskó beszél a videóban: lehet alkalmazkodni a régi módszerekkel, öntözni (már ahol lehet) a régi, pazarló és sikertelen módon, vagy valami egészen mást csinálni. Érdekes módon a lengyel mezőgazdaság a kelet-európai csoda, mert ott nem a földalapú támogatásokat osztják, hanem annak adnak pénzt, aki értéket tud termelni a földjén. A magyar és a lengyel mezőgazdasági export 2004-ben (EU-ba lépéskor) 4-4Md € volt. Ma a magyar export 12Md €, a lengyel meg 50. Szerintem nagyon nem mindegy.

[pali923]

A szélesre duzzasztott Dnyeper vizét emelik ki.

Majd azért előbb kérdezzük meg a közeli falvak lakóit, melyik falut számoljuk fel egy tó kedvéért.

[istvan01]

Atomerőmű hűtés kapcsán ismét érdemes lenne átgondolni a Zaporizzsja atomerőműnél vízhűtési mód alkalmasságát Paksnál. Az ukrán erőmű névleges teljesítménye 6GW. A szélesre duzzasztott Dnyeper vizét emelik ki. A Dnyper átlagos vízhozama valamivel kevesebb is a Duna vízhozamánál. Ezért sem hűtenek úgy, mint Paksnál, és nem építettek Heller forgó betontornyokat sem. Heller tornyok műszakilag nem is egyszerűek, lényegében zárt vízkörűek, vízlágyítást és intenzív karbantartást igényelnek. Hatásfoka vízfogyasztás szerint persze sokkal jobb mint az eddigi paksi módszer. A Heller torony módszer ellen is sok érvet szoktak felsorolni.
A Zaporizzsja atomerőműnél több hektárnyi területen szabad téren permetezik/porlasztják a melegvizet, ami ezáltal részben elpárolog, részben lehűlve csatornákba visszacsurgatva eljut a Dnyper víztározóhoz. /Néhány netes képen látszik egy-két heller torony, de az állítólag egy közeli hőerőműhöz tartozik/
https://www.google.com/maps/place/Zapor ... FQAw%3D%3D

[Luxor Audio]

Nyilván 2 hét alatt mindenkiből vízügyi és atomenergiai szakértő vált a pocakos bácsik egymásnak ellentmondó nyilatkozati láttán. Csak MP ne szólta volna el magát, hogy "ez csak tűzoltás"... Mindenki tudja, hogy makrogazdasági szinten nem lehet hosszabb távon megoldást nyújtani a globális probléma egyre súlyosbodó következményeire. Gondolom a románok is kitörő örömmel fogadnák a +2 duzzasztót...

Ha így vesszük, az egész élet egy folyamatos tűzgyújtás és tűzoltás, tehát nincs ebben semmi meglepő. Azért leírhatnád, ha szerinted semmit sem lehet tenni, akkor mégis mit kellene tenni.

Duzzasztó... Alattunk és felettünk Horvátország kivételével mindenki épített már néhányat a Dunára (a románok még pár napja is sziklákat robbantottak a folyóba saját atomerőművük hűtése érdekében), ez alapján fura lenne, ha nagyon tiltakoznának a mienk ellen.

Nem az okoskodó fotelvitézekre gondoltam. Nyilatkozott az atomerőmű volt vezetője, főmérnöke, egykori tervezői és az ő gondolataik között egyáltalán nem volt ellentmondás. Mindannyian azt képviselték, hogy a felmerült problémák műszakilag megoldhatók, ha van rá politikai szándék (azaz pénz), még az 5. és 6. blokk hűtését is meg lehet építeni úgy, hogy nem forralja fel a Duna fogyatkozó vizét. Persze hozzátették, hogy megoldani azt lehet, amiről tudunk, de hogy milyen gondokat hoz a klímaváltozás, arról többnyire még fogalmunk sincs.

[Snipi]

Bakker a hétvégén kiakadtam. Néztem a MotoGp (bocs a kicsit off-ért, nem lesz az) Silverstone-i nagydíját, és kb. 2-3 perc múlva arra lettem figyelmes, hogy a pálya melletti "fű" tiszta sárga, ki van égve mint állat. Ha ott ez van (Angliában baszki!) akkor ITT mire számítsunk? (Vagy már ne is számítsunk, hiszen ez most van.) Emlékszem rá a 90-es években azt szoktuk mondogatni egymásnak : "Ha tényleg ZÖLDET akarsz látni, akkor nézd meg a füvet Nagy-Britanniában".

[wittao]

Igen. Nagyon logikusan hangzik, ha -5mrd ember, hirtelen zold mezok lesznek ujra a Karpat-medenceben…

[diagnet]

Aki az elmúlt napokban nem futott bele tucatnyi szakmai beszélgetésbe a hazai áramtermelésről, atomerőmű üzemeltetésről, az nagyon vastag zsákot húzott a fejére.

Jelen esetben nemzetgazdasági haszonról van szó, amit nehéz zsebre tenni, inkább úgy érdemes értelmezni, hogy bizonyos folyamatok kevesebb támogatással is el tudnak ketyegni, ha időközönként rendbe tesszük őket. A mindentszarozás rövid távon (sem) kecsegtet sikerrel.

Nyilván 2 hét alatt mindenkiből vízügyi és atomenergiai szakértő vált a pocakos bácsik egymásnak ellentmondó nyilatkozati láttán. Csak MP ne szólta volna el magát, hogy "ez csak tűzoltás"... Mindenki tudja, hogy makrogazdasági szinten nem lehet hosszabb távon megoldást nyújtani a globális probléma egyre súlyosbodó következményeire. Gondolom a románok is kitörő örömmel fogadnák a +2 duzzasztót...

@pali923: Spanyolországban évtizedek óta így öntözik az élettelen homokot a fóliasátrakban. Aztán mégis évente van víz és áramkimardás, vagy éppen 1 hét alatt esik le az éves csapadékmennyiség fele. Az egyre durvább szélsőségekre lehetetlen minden területen felkészülni és folyamatosan előre fejleszteni. Nem lehet egész kontinenseket becsövezni, hogy nyáron ne égjen szét, télen meg ne fagyjon el a termény. Majd amikor újra csak 2-3 milliárd embert kell etetni nem lesz ilyen gond...

[pali923]

A mezőgazdaság amúgy is gatya, ha van víz ha nincs.

Figyelmébe ajánlom mindenkinek az itt hallható 2-3 perces részletet. Jó lenne a döntéshozóknak és a gazdálkodóknak is meghallgatni és megvalósítani ezt. Elvileg odapörgettem, ami a lényeg.
https://youtu.be/VyWwwg8UyQU?t=1883

[Luxor Audio]

Kik mondták el, az AI hírfelolvasó youtuberek?:) agyarországon ha egy forint hasznot is ki lehet venni valami támogatott beruházásból, azt meglépik.

Aki az elmúlt napokban nem futott bele tucatnyi szakmai beszélgetésbe a hazai áramtermelésről, atomerőmű üzemeltetésről, az nagyon vastag zsákot húzott a fejére.

Jelen esetben nemzetgazdasági haszonról van szó, amit nehéz zsebre tenni, inkább úgy érdemes értelmezni, hogy bizonyos folyamatok kevesebb támogatással is el tudnak ketyegni, ha időközönként rendbe tesszük őket. A mindentszarozás rövid távon (sem) kecsegtet sikerrel.

[diagnet]

Ugyanakkor azt is elmondják, hogy a helyzet menthető, pár száz milliárd forint és politikai szándék szükséges hozzá, ráadásul gyorsan meg is térülne a befektetés. A közelmúltban rémes dolgokra költöttek hasonló összegeket, pl. az akkumulátoripari beruházásoknak nyújtott állami támogatás összege 1500–2000 milliárd forint körül mozog. Mostanában talán az ország érdekeit szolgáló beruházásokra is futja.

Kik mondták el, az AI hírfelolvasó youtuberek?:) agyarországon ha egy forint hasznot is ki lehet venni valami támogatott beruházásból, azt meglépik. A helyi vízgazdálkodásból nem tudnak. De már nem is volna értelme. A mezőgazdaság amúgy is gatya, ha van víz ha nincs. Az EU most könnyített a gmo növények szabályozásán, mert pontosan tudják, hogy ugyanaz a forgatókönyv valósul meg mint amerikában. Özönlenek be az ilyen-olyan átcsomagolt szárazságtűrő-mindennekellenálló vetőmagok.

[pali923]

Magyarországot még a közelmúltban is a vizek országának hívták egyesek, volt miniszterelnökünk pedig alig pár hónapja nevetségesnek minősítette a vízkészletért aggódók gondolatait.

Ma már az is nevetségesnek hat, amire nem olyan sokan emlékeznek biztosan: még az Antall-kormány idején, azaz a 90-es években egyes szélsőséges politikusok komolyan azzal riogattak, hogy az izraeliek tönkre akarják tenni az országunkat, mert akkor könnyebben tudják elfoglalni, ugyanis itt biztos és állandó a vízkészlet, ami ugye ott a sivatagban hiányzik. Én már akkor sem értettem ezt, szerintem a zsidók nem hülyék. Ha vízhez akarnak jutni, akkor én a helyükben Norvégiát vagy Svájcot foglaltam volna el. Már csak azért is, mert ezek sokkal gazdagabb országok, mint mi.
Valószínűleg ezt a tervet most már Jeruzsálemben is újragondolják, ha volt ilyen.

[Luxor Audio]

Mi jut eszedbe először Angliáról? Hogy sokszor esik az eső. Hát nem.

Magyarországot még a közelmúltban is a vizek országának hívták egyesek, volt miniszterelnökünk pedig alig pár hónapja nevetségesnek minősítette a vízkészletért aggódók gondolatait. Ha ránézünk a térképre, egy medencét látunk az ország helyén, ahova elvileg sok víz folyik össze a környező hegyvidékekről, alpesi országokból. Csodát tettünk azzal, hogy ilyen adottságú területből félsivatagot hoztunk létre. Mivel nem értek a témához, nem okoskodnék bele, de nagyon informatív írások, dokumentumfilmek részletezik, hogy az elmúlt két évszázad döntései miként vezettek ide a folyók kiegyenesítésével, a mocsarak lecsapolásával, az Alföld betonozott csatorna rendszereivel. Külföldről is kaptunk gyomrosokat, pl. a német és osztrák vízlépcsők ha a vizet nem is, de a hordalékot megfogják, így a Duna medre nálunk folyamatosan mélyül, lefelé húzva a talajvíz szintjét is.

Ugyanakkor azt is elmondják, hogy a helyzet menthető, pár száz milliárd forint és politikai szándék szükséges hozzá, ráadásul gyorsan meg is térülne a befektetés. A közelmúltban rémes dolgokra költöttek hasonló összegeket, pl. az akkumulátoripari beruházásoknak nyújtott állami támogatás összege 1500–2000 milliárd forint körül mozog. Mostanában talán az ország érdekeit szolgáló beruházásokra is futja.



youtu.be/jaoDnhjtd2g

[pali923]

A vízhiány bizonyításaként csak egy adat: 155 éve vezetik a mérési adatokat az Egyesült Királyságban. Azóta idén fordult elő először, hogy volt egy olyan hónap (július), amikor egyetlen csepp eső sem esett az országban. Mi jut eszedbe először Angliáról? Hogy sokszor esik az eső. Hát nem.
Sőt. Júliusban voltunk Írországban egy teljes hétig. A zöld vagy smaragd sziget, ez a beceneve. Vízálló cipőt vittem, esőkabátot, asszonypajtás, aki fázós, 3 pulóvert, dzsekit, meg minden. Van az a mondás: "ha látod ott a hegyeket, akkor esik, ha nem látod, esni fog". Egyszer láttunk szemerkélést pár percig, Dublinban éppen slagtilalom volt, kiszáradt füvek a híres helyeken is. Egész héten majd megsültünk, felhő is alig. Hát, ez van.

[pali923]

Lehet lamentálni, melyik okoz nehezebben életkörülményt, költséget, ellátásban hiányt.

Szerintem egyértelműen a vízhiány jelent nagyobb problémát. Mondjuk Bali átlaghőmérséklete 26-28 fok körül van, de a sok eső miatt a növényzet nagyon buja. A Szahara átlaghőmérséklete is 30 fok (nagyon nagy ingadozásokkal persze), ezek szerint mint nálunk mostanában, de a körülmények egészen mások, mint a trópusi éghajlatban. Sajnos úgy tűnik, hogy erre haladunk inkább.