Általában a hifiről

[juliush]

...Például az analóg mikrobarázdás hanglemez hangszedője mondjuk átvisz 25kHz-ig. Elsősorban azért életszerűbb a hangja például a CD-nél, mert az analóg hangfelvétel 20kHz-es szinuszgörbéje periódusának cikkcakkos alakjának cikkcakkosságában nagymértékben benne van a 160kHz-es felhang is!

Szerinted egy 25kHz-ben sávhatárolt hangszedő mennyivel többet visz át a 160kHz felhangból, mint egy 20kHz-ben sávhatárolt CD? No, matekozd már ki nekünk!

[juliush]

"A 20kHz-es színuszgörbe cikkcakkosságának 160kHz-es felhangja"

[juliush]

...mert az analóg hangfelvétel 20kHz-es szinuszgörbéje periódusának cikkcakkos alakjának cikkcakkosságában nagymértékben benne van a 100kHz-es felhang is! A CD meg a cikkcakkokból tökéletesdigitális szabályos szinuszjelet generál a 20kHz-en. Hurrá. (Aztán még téglafal szűrővel vág is 20kHz-en. Hurrá.)

Bizony, közismert tény, hogy Új-Zélandon...

[Aszpirin]

A szövegem egzakt. Mutattam a példát, hogy a hangszerhang "szinusz" periódusa (annak vetülete) hogyan néz ki, ellentétben a Shannon-Nyquistben használt "eszmei" szinuszperiódusokkal. A hangszerhang-jelenség mint rezgés, mint hullám periódusa jellemzően NEM OLYAN, mint amilyennek az informatikusok és a bitperfekhifisták ábrázolni próbálják. Jellemzően lényegileg eltér.
A Shannon-Nyquist és epigonjai mindenhol és itt is állítják, hogy periódusonként 2,1 darab minta elegendő a hangszerhangok periódusainak pontos visszaállítására. Én pedig kiosztottam a feladatot a példák alapján, hogy valós hangszerhangok valós periódusait állítsák vissza az epigonok 2,1 mintavétel segedelmével. Várom a feladat megoldását. Minden egyéb, a feladatteljesítést megkerülni irányozó szöveg terelés.

Szerintem ezt nem kellene erőltetned.

https://en.wikipedia.org/wiki/Dunning%E ... ger_effect

[kammerer]

Esetleges további hasonló tereléspaneleket megelőzendő két szempont. [Na elküldés előtt persze most gyorsan megnéztem a fejleményeket, és látom, hogy elkéstem, túl sokáig írtam, nem előztem meg vele sokmindent. Hehe. Lelketek rajta - már akinek inge a sztereotipikus "gondolkodás", csak az vegye magára.]

1. A hangszerhangok hangjának alább általam idézett elvi(!) példáiban nem csak azért nem érdekes, hogy bármely digitális felbontás mintavételi gyakoriságához képest éppen milyen frekvenciájú hang ábráját mutatják. Hanem azért sem, mert az alakjuk éppen azért ilyen szabálytalan, mert adott alaphang(!) frekvenciájának itt látható eredő jellegű(!) ábrájában benne vannak a felharmonikusai is, ugyebár újabb és újabb kétszeres-kétszeres-kétszeres... frekvenciákon, azaz oktávokon. Az alaphang szép szabályos tiszta szinuszos hang is tudna lenni bármely hangszernél. Csakhogy akkor még nem hangszer, mert akkor még nincs neki például hangszíne (se). Attól még csak egy szinuszjelgenerátor lenne, nem hangszer. Szóval abban az akárhány hertzes periódus cikkcakkjaiban benne vannak a kétszeres, háromszoros... tízszeres... felhangfrekvenciáknak a hatásai az alaphang frekvenciáján nézve. Az ábrákon látható cikkcakkosodás a felharmonikusok hatása az alaphangra (a felharmonikusok is tudnak szabályos tiszta szinuszok lenni, de az ábrán látható hangszerhang az alap- és a sokféle felharmonikus-frekvenciának az eredője, és emiatt ilyen cikkcakkos). A Shannon-Nyquist informatikai törvény nem valós hangszerhangokat képzel el, hanem eszmei szinuszjelgenerátorokat, hangszín nélkül.

2. A CD-bejövetelekor, amikor az első tesztek születtek a hangjáról ("Compact Discéret"...), és az első saját tapasztalatainkat is szereztük hifistaként, ugyebár szállóige lett, hogy "ezer szerencsénk, hogy a zenei történések zöme nem terjed a középtartomány fölé" - értsd, a felharmonikusok zöme. Mindezt ugyebár a "44,1kHz mintavételi sűrűség elegendő a 20kHz-hez" és "a hallásunkhoz elegendő a 20kHz" tökéletesdigitálismarketingszövegek kalodájában. Úgyhogy nekem nem kell mondani, hogy adott hangszerek (alap!)hang-terjedelme hány Hertzig terjed, mert már a digitális technika origójánál éreztük, hogy mekkora szerencsénk, hogy a hangszerhangok felhangtartományának jellemzően "csak" egy részét iktatja ki a Red Book patent. Például az analóg mikrobarázdás hanglemez hangszedője mondjuk átvisz 25kHz-ig. Elsősorban azért életszerűbb a hangja például a CD-nél, mert az analóg hangfelvétel 20kHz-es szinuszgörbéje periódusának cikkcakkos alakjának cikkcakkosságában nagymértékben benne van a 160kHz-es felhang is! A CD meg a cikkcakkokból tökéletesdigitális szabályos szinuszjelet generál a 20kHz-en. Hurrá. (Aztán még téglafal szűrővel vág is 20kHz-en. Hurrá.)

[juliush]

Kedves kammerer!
Picit fordítsunk hátat az általad mutogatott időtartománybeli viselkedésnek, és vizsgáljuk meg a hangszerek hangját a frekvenciatartományban! Az alábbi ábrák négy hangszeren a normál A hang megszólalásának spektrális összetevőit mutatják.
Ezt úgy kell értelmezni, hogy az időtartományban látható bonyolult hullámforma valójában különböző frekvenciákon adott amplitúdójú színuszhullámok összesége. Jól látható az általános jelleg, miszerint egyre magasabb frekvenciák felé csökken az amplitudó és energiatartalom. Tehát mindaddig, míg el tudjuk tárolni a hallási tartományba eső frekvenciakomponensek amplitúdóit, megvan minden információnk a hangszer hangjából hallható tartomány reprodukciójához. És bármilyen hihetetlennek tűnik, de Shannon és Nyquist matematikailag bizonyította, hogy az időtartományban ilyen kevésnek tűnő, a legmagasabb frekvencia mindössze kétszeresének megfelelő mennyiségű mintavétel elegendő ilyen bonyolult folyamat reprodukciójához, hiszen egy színuszhoz nem kell több két mintánál, vagyis a 20kHz-es összetevő is ott lesz!
Ehhez technikailag csak annyi kell, hogy egy változtatható amplitudójú impulzusgenerátorral a mintavétellel megegyező frekvenciával az adott mintának megfelelő méretű impulzussal gerjesszük az aluláteresztő rekonstrukciós sűrőt, amelynek az egyes impulzusválaszai összegeződve visszaadják az eredeti, időtartományban bonyolultnak tűnő folyamat mintavételi frekvencia felében sávhatárolt reprodukcióját, mint említettük némi kvantálási zajjal.
Ha nem hiszed, járj utána!

hangszerek_spektruma.jpg (88.44 KiB) Megtekintve 1147 alkalommal

[Aszpirin]

De ez még egy 15kHzesre is jó eséllyel igaz.

Csak óvatosan!
Már megint nem fogom tudni, ki kivel van. Még a végén a vita hevében eljutunk oda, hogy az itt tárgyalt dolgok 90-99%-ának nincs semmi értelme / jelentősége, és igazat adsz a bomlasztó megmondósuttyóknak.

Nem értem. Nem tévesztel össze valakivel? Én mindig próbálok a tudomány oldalán maradni. Szubjektív meggyőződésem, hogy sikerül is.

[fererencz]

De ez még egy 15kHzesre is jó eséllyel igaz.

Csak óvatosan!
Már megint nem fogom tudni, ki kivel van. Még a végén a vita hevében eljutunk oda, hogy az itt tárgyalt dolgok 90-99%-ának nincs semmi értelme / jelentősége, és igazat adsz a bomlasztó megmondósuttyóknak.

[Aszpirin]

No, akkor pontosítsunk.

Szerintem totál félreértetted a “játszadozás”-t, de hagyjuk.
Cserébe, ha erre jársz, szívesen vendégül látlak egy kis hallgatózásra, hogy milyen az, amikor DSP-játszadozással próbálják meg a tökéletes RIAA-visszaállítást. Aztán döntsön a füled, hogy mennyire szar.
Komolyan.

[Aszpirin]

Kedvenc példám.

"szinuszos hang (a)
fuvola (b),
oboa (c)
hegedű (d)
hangjának időbeli lefutása" (Miller: Sound Waves; The Macmillan Co., New York, 1937)

hangszerhangok periódusai - hifimagazin.jpg

Nem várom el az oboáét. Megelégszem, ha megmatematikaitörvénytényezik a Shannon-Nyquist epigonok a fuvola vagy a hegedű egy periódusának megközelítését periódusonként 2,1 darab mintavétellel.

Alapperiódusonként 2.1 mintavételnél 20 kHz-es kellene legyen az alaphang, ha CD minőségű mintavételezésről beszélünk. Fuvolával vagy hegedűvel 20kHz-es alaphang? Ember, te láttál vagy hallottál már ilyen hangszereket életedben?
A hegedűvel ha egyáltalán ki lehet adni 20kHz-es alaphangot, akkor azt egy rosszul gyantázott vonóval a palló alatti húrrészen visíttatva talán, esetleg. De annak a jelformája nem így fog kinézni, abban biztos lehetsz.
Egy 20 kHz-es alaphangot - ha meghallod egyáltalán - ami esetben még fiatalon is nagyon szerencsés vagy, mert ez kb az emberi hallóképesség legfelső határa, de az is csak a nagyon szerencséseknél, és fiatalon… - szóval ha egyáltalán meghallod, fogqlmad sem lesz milyen hangszerből jön. De ez még egy 15kHzesre is jó eséllyel igaz.
A többi megjegyzésedre nem is reagálnék, mert az ismeretek hiányával dicsekedésre és a tudomány gúnyolására - bevallom - noncs adekvát válaszom (figyeled, milyen lehelletfinoman fogalmazok?).

[kammerer]

Szóval a feladat Shannon-Nyquist megoldását várom, nem terelést.

Hogy mondjam, hogy ne értsd személyeskedésnek... hiszen nem ismerlek, csak dumálunk.
Szóval, amíg nemhogy a mások által leírtakat, de még a saját szöveged se olvasod el, addig ne osztogass feladatokat.
Szerintem

Pedig személyeskedés.
A szövegem egzakt. Mutattam a példát, hogy a hangszerhang "szinusz" periódusa (annak vetülete) hogyan néz ki, ellentétben a Shannon-Nyquistben használt "eszmei" szinuszperiódusokkal. A hangszerhang-jelenség mint rezgés, mint hullám periódusa jellemzően NEM OLYAN, mint amilyennek az informatikusok és a bitperfekhifisták ábrázolni próbálják. Jellemzően lényegileg eltér.
A Shannon-Nyquist és epigonjai mindenhol és itt is állítják, hogy periódusonként 2,1 darab minta elegendő a hangszerhangok periódusainak pontos visszaállítására. Én pedig kiosztottam a feladatot a példák alapján, hogy valós hangszerhangok valós periódusait állítsák vissza az epigonok 2,1 mintavétel segedelmével. Várom a feladat megoldását. Minden egyéb, a feladatteljesítést megkerülni irányozó szöveg terelés.

.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,
Szerk.: Félreértés ne essék, nehogy valaki ebbe kössön bele, én nem várom el senkitől, hogy a feladat megoldásával foglalkozzék, ez mindenkinek belügye, hogy magára veszi-e az inget, engem nem érdekel. Nem vagyok animátora ennek a fórumnak, és nem is gondolom, hogy lenne itt animátori dolgom. Terelésekre ellenben válaszolok.

[ZolaBA]

Szóval a feladat Shannon-Nyquist megoldását várom, nem terelést.

Hogy mondjam, hogy ne értsd személyeskedésnek... hiszen nem ismerlek, csak dumálunk.
Szóval, amíg nemhogy a mások által leírtakat, de még a saját szöveged se olvasod el, addig ne osztogass feladatokat.
Szerintem

[kammerer]

Nem várom el az oboáét. Megelégszem, ha megmatematikaitörvénytényezik a Shannon-Nyquist epigonok a fuvola vagy a hegedű egy periódusának megközelítését periódusonként 2,1 darab mintavétellel.

Itt egy ábra, kb. 2 milli sec egy periódus hegedűnél.
A CD minőség 44,1Khz, ami 22 érték/ms szóval kb. 44 minta egy-egy periódusra. Nem tudom nálad honnan jött a 2,1 darab.


vwave.jpg

"Nem tudom nálad honnan jött a 2,1 darab."
Nálam nem jött. A Shannon-Nyquistnél és epigonjainál jön mint mindig, most is. Nálam (a bejegyzésemben) nem volt semmi jele annak, hogy én kijelentést tettem volna arra nézvést, hogy valamekkora felbontásban hány darab mintavétel jut egy adott hangszer, jelesül egy hegedű valamely hangmagasságú valamilyen vonókezeléssel vagy pizzicato elért, valamilyen lefogástechnikájú hangrezgésének egy periódusára. Ez egy külön téma. Terelés.

Persze, beszélhetünk arról a témáról is, hogy mekkora felbontásban hány darab mintavétel jut egy adott hangszer adott hangjának egy periódusára - horribile dictu, egy sok és sokféle hangszerből álló nagyzenekar és kórus hangjainak periódusaira. Beszélhetünk erről is, mert fontos téma, de erről az én bejegyzésemmel vitatkozva nem tudunk beszélni, mert e témának nincs köze az én bejegyzésem mondandójához, és főleg nincs köze az általam megfogalmazott feladathoz, amely feladat teljesítését nem véletlenül várja el a bejegyzésem a Shannon-Nyquist epigonok informatikai dogmáira reagálva.

.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,
A fentiektől függetlenül az előző bejegyzésemhez hozzáteszem Shannon-Nyquist-ügyileg, hogy az ott látható folyamatábrák ugyebár valójában nem az adott hangszerhang periódusait rajzolják meg, hanem csak a háromtérdimenziós időbeni jelenség kéttérdimenzós, azaz síkbeli vetületét az idő mentén. Ez persze nem a digitalizálás bűne, hanem a mikrofonozásé, és az analóg konzervzenére is jellemző - de azért érdekes adalék ahhoz, hogy a digitalizálás Shannon-Nyquist szinuszhullám törvénye hogyan viszonyul az eredeti háromtérdimenziós valóshulllám jelenséghez.


.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,.,
vlaca:
"1-2 minta? Mutass egy kottát ahol 20khz-en fuvoláznak(1 periódus)"

Láthatólag vlacának is szól a fenti válaszom - és még esetleg sokan mások.
Kiegészítem egy metaforával. Amikor az utcán megállítanak vagy a lakásba bekopognak a mormon hittérítők, már rég előre ismerem azokat a típuspaneleket, amelyeket az istenérveik bizonyításaként elő fognak vezetni. Van úgy, hogy már előre megválaszolom a még el sem hangzott mondatot, amihez éppen levegőt vesznek. Namost az előző bejegyzésem mondandójára vonatkozó tereléspaneleket is egzaktul előre meg tudom jósolni adott fórumon, ismervén az adott fórum emberanyagának karakterét. Ennek fényében érdemes próbálkozni további terelésekkel.

Szóval a feladat "Shannon-Nyquist" megoldását várom, nem terelést.

[ELEX]

A RIAA-korrekció már eleve egy "csalás", hogy a lemezek úgy szóljanak, hogy az emberi füllel hallgatható legyen. Ha ez a "de-ekvalizáció" (a mesterlemezek készítéséhez alkalmazott szabványos EQ-zás megfordítása) nem lenne, a földhöz vágnád a legjobb lemezedet is. Gyula arról írt, hogy ezt a RIAA-korrekciót a digitális doménben sokkal pontosabban (horribile dictu: akár testre szabhatóan is) el lehet végezni, azaz a RIAA-görbére lehet illeszteni a hangszedő jelét (kicsit most pancserül fogalmaztam, mea culpa), függetlenül a hangszedő karakterisztikájától, és ha nem látod be, hogy ezt miért lehet intelligens DSP-zéssel jobban megcsinálni, mint egy generikus RIAA-filter áramkörrel, az a te problémád, de mondjuk nem ártana egy kicsit jeobban elmélyedni azokban aa témákban, amiket itt felhozol, akár magasztalsz, akár fikázol valamit. Szerintem.

......hogy a phono-bemenete jobban szól (nem kicsit, nagyon), mint a korábbi csöves phonóm. A meglepetés nem is innen jön, mert az én (a mi) pénztárcánkkal mérve elég drága ez a készülék, elvárhatjuk, hogy jól szóljon a beépített phono, csakhogy ez a készülék a phono bemenetén (is) azt csinálja, amit juliush fórumtárs írt: digitalizálja egy AKM ADC csip segítségével, állítható frekivel (én a maximális 192 kHz-re állítottam), és onnantól a digitális doménben "játszadozik" vele.
....... Persze a "jobb" jelző saját szukjektivizmusombeli értelmezésével, azaz NEKEM egy nagyságrenddel jobban szól. Ami nem kicsi

No, akkor pontosítsunk.
Az inverz RIAA előkiemelést (korrekciót) a lemezgyártásban azért találták ki, hogy a lejátszás során alkalmazott RIAA korrekciós (utóelnyomás) fokozat a lemezzajokat, egyéb zajokat elnyomja (plusz a vágótű és lejátszó tű sebességét korlátozza technológiai okok miatt). Ennek az inverz korrekciós hálózatnak nem csak korrekciós frekvencia függő amplitudó (erősítés) átvitele van, hanem frekvencia függő fázismenete is. Ez szabvány szerint egy passzív négypólus átvitelénak felel meg, az Bode diagramokkal leírható. Amúgy analóg szalagos magnetofonoknál is hasonló elven működik a felvétel és a lejátszás, csak más karakterisztikák szerint, amik függnek a szalag alapanyagától is.

Ha a lejátszás során digitális tartományban végezzük el a RIAA korrekciót (frekvencia függő utóelnyomást), akkor annak illik követnie a szabványt mind amplitudó, mind fázis tartományban.
Ha most ebbe belekeverjük a DSP-t, kedvünk szerint manipuláljuk az átvitelt, "játszadozunk" azzal, akkor nem ragaszkodunk a szabványhoz, hanem kedvünk, ízlésünk szerint módosítjuk azt - csalunk, manipulálunk. Itt nincs helye a "játszadozásnak". Pontosabban van, csak akkor ne beszéljünk korrekt, szabványos átvitelről.

Természetesen ezt a "játszadozást" meg lehet úgy csinálni, hogy az a felhasználó értékelése szerint jobb, jobban tetszik neki, csak éppen ez saját magunk becsapása.
Ettől persze tökéletesen korrekt DSP nélküli RIAA karakterisztika szerint esetben is lehet jobb egy digitalizált hang lemezjátszóról. Csak ne keverjük ebbe a DSP-s "játszadozást".

[vlaca]

Kedvenc példám.

"szinuszos hang (a)
fuvola (b),
oboa (c)
hegedű (d)
hangjának időbeli lefutása" (Miller: Sound Waves; The Macmillan Co., New York, 1937)

hangszerhangok periódusai - hifimagazin.jpg

Nem várom el az oboáét. Megelégszem, ha megmatematikaitörvénytényezik a Shannon-Nyquist epigonok a fuvola vagy a hegedű egy periódusának megközelítését periódusonként 2,1 darab mintavétellel.

Hi!

1-2 minta? Mutass egy kottát ahol 20khz-en fuvoláznak(1 periódus)

[ZolaBA]

Nem várom el az oboáét. Megelégszem, ha megmatematikaitörvénytényezik a Shannon-Nyquist epigonok a fuvola vagy a hegedű egy periódusának megközelítését periódusonként 2,1 darab mintavétellel.

Itt egy ábra, kb. 2 milli sec egy periódus hegedűnél.
A CD minőség 44,1Khz, ami 22 érték/ms szóval kb. 44 minta egy-egy periódusra. Nem tudom nálad honnan jött a 2,1 darab.

vwave.jpg (21.2 KiB) Megtekintve 1129 alkalommal

[cables]

...

Biztosra veszem, hogy ha nem is az evolúció, inkább a fizikai és biológiai tudományágak fejlődése által, de néhány évtizeden belül megjelenik a technológia, ami közvetlenül az agyunkban, elménkben hozza létre a hangi és vizuális élményt, kihagyva az érzékszerveinket.

Elnézve a világban zajló mai társadalmi/szociális/kulturális folyamatokat évtizedek múlva lehet, hogy ősemberi viszonyok lesznek és nem éppen az audiofil törekvések fognak dominálni. Mondom ezt annak ellenére hogy tudom Fapaci szemlélettel minden a legnagyobb rendben van tökéletes a fejlődési irány.

[kammerer]

Kedvenc példám.

"szinuszos hang (a)
fuvola (b),
oboa (c)
hegedű (d)
hangjának időbeli lefutása" (Miller: Sound Waves; The Macmillan Co., New York, 1937)

hangszerhangok periódusai - hifimagazin.jpg (31.04 KiB) Megtekintve 1186 alkalommal

Nem várom el az oboáét. Megelégszem, ha megmatematikaitörvénytényezik a Shannon-Nyquist epigonok a fuvola vagy a hegedű egy periódusának megközelítését periódusonként 2,1 darab mintavétellel.

[Rock60]

A RIAA-korrekció már eleve egy "csalás", hogy a lemezek úgy szóljanak, hogy az emberi füllel hallgatható legyen. Ha ez a "de-ekvalizáció" (a mesterlemezek készítéséhez alkalmazott szabványos EQ-zás megfordítása) nem lenne, a földhöz vágnád a legjobb lemezedet is.

Nekem egy "all-in-one" készülékem van, pár hete, és az "All-in-one készülékek" topikban leírtam elég sok tapasztalatot, többek között a meglepődésemet, hogy a phono-bemenete jobban szól (nem kicsit, nagyon), mint a korábbi csöves phonóm.

Nem csalás, így lett a technológia kitalálva.
Mélyvágással kerül a jel a lemezre - az ok most másodlagos - amit mélykiemeléssel hoznak vissza / közel / líneárisra a korrektorral. De, ezt nyilván tudod.
Ezt csalásnak nevezni olyan, mintha a benzines autónak felrónánk, hogy csak úgy képes működni, hogy ha előtte megtankoljuk.
Vagy, csalással vádolnánk a síelőt, hogy könnyű úgy lecsúszni, hogy előtte felmászott a hegyre. Próbáljon meg úgy lecsúszni, hogy nem megy fel előtte ! Na, ugye !
Na, mindegy...

Milyen típusú volt a csövi phonód ?

[Luxor Audio]

... még lehet (mondjuk több ezer, tízezer stb ... év múlva) , hogy az emberi evolúció egyszer csak eljut oda, hogy már nem csak a sima analóg hangokat (longitudinális hullámok által megmozgatott levegőt) fogja hallani, hanem a digitális (vagy ami akkor már majd lesz bármi ... ) formátumú hangokat is.
Kérem nem röhögni rajta, ki tudja mit hoz a távoli jövő ...

Biztosra veszem, hogy ha nem is az evolúció, inkább a fizikai és biológiai tudományágak fejlődése által, de néhány évtizeden belül megjelenik a technológia, ami közvetlenül az agyunkban, elménkben hozza létre a hangi és vizuális élményt, kihagyva az érzékszerveinket. Ez lesz a szó szerint értelmezett agybadugós fejhallgató. Belegondolni is nehéz, az élet hány területén hoz majd forradami változásokat a pornóipartól a kommunikáción át az oktatásig.

[fererencz]

4bc9e6674463e360f478a16bc6e6db28.jpeg (12.08 KiB) Megtekintve 1175 alkalommal

[kammerer]

...Az analóg ugyebár azt jelenti, hogy azonos. Jelen esetben az élőzenei hangjelenséggel azonos elvű jelenség az analóg zenekonzerv. Hullámok leképezése hullámokkal. Analóg. Ez a jó benne. A digitális pedig ezt veszi el belőle...

Vesd össze a kétszeres elektromechanikus átalakítás és a közéjük ékelt RIAA-ekvalizáció (illetve annak több tucatnyi eltérő alternatívája) eredményeképp a lemezre rögzített "hullámot" az általa reprezentálandó hanghullámokkal, majd elmélkedj picit az "azonos elvűség", analógia, vagy azonosság fogalmak jeletésén!
Épp most hallgatom egyik kedvenc LP-met (Alan Parsons Project "Turn of a Friendly Card" korabeli német nyomáson) a fonó-előerősítő jelét közvetlenül az Exogal Comet+Ion PowerDAC digitalizált analóg bemenetére kötve és bizony nem igazán érzem, hogy elvenne belőle a csöves előfokos analóg erősítéshez képest, amivel minap hallgattam...sőt! És hasonlóról számolt be Aszpirin is.
Szóval az "analóg maradjon mindvégig analóg" általános igazságból mára inkább egyéni preferenciává szelidült, amit természetesen tiszteletben kell tartani!

"Vesd össze a kétszeres elektromechanikus átalakítás (...) eredményeképp a (...) rögzített "hullámot" az általa reprezentálandó hanghullámokkal..."
Ezt teszem, ezt tettem. Erről az összevetésről szólt a mondandóm. Az analóg konzervzene hanghordozója elektromechanikus (mechanoelektrikus, höhö) átalakítás a mikrofonban, majd vagy elektromechanikus vagy elektromagnetomechanikus vagy optomechanikus vagy pusztán mechanikus... ésatöbbi átalakítás a hanghordozókészítésben, majd a zene megszólaltatása során mindennek az inverze - de a következő mondataimra és bekezdéseimre előremutatólag megjegyzem, a digitális konzervzene egyébként szintén elektro-/opto-... mechanikus átalakítás és annak az inverze, ugyanis számok a világban nem léteznek, a számok csak kitalált emberi fogalmak.
Az analóg leképezés az eddig létezett analóg hanghordozók esetében azt jelenti, hogy a 3+1 dimenziós természeti jelenséget, azaz a zenei hullámokat, azaz a jellemzően levegőbeni nyomásváltozási rezgéseket átalakítjuk másfajta hullámokká 2+1 vagy 3+1 dimenzióban (szalagok, lemezek, hengerek...). Hullámjelenség-hullámjelenség. Hardver-hardver. "Versus" a digitális hanghordozók esetében szintén elektromechanikus vagy optomechanikus vagy ... átalakítás történik (és a megszólaltatás során az inverzei), de a zenei nyomásváltozási rezgést mint folytonos hullámjelenséget ugyebár valamely ponton szétszedjük diszkrét kétdimenziós függvényelemekké, kvázi síkbeli koordinátapontokká - azaz kvantáljuk, azaz "négyszögjelekké" alakított mintákat veszünk ki a rezgés makrofizikailag folytonos "szinuszhullámából". Amilyen frekvenciával a mintavételt és az azzal való műveletezést eleddig végrehajtani szoktuk, az elég távol áll a korrekt mintavételezés fogalmától - szoktam mutatni, hogy hogyan néz ki egy-egy akusztikus hangszer hangjának jellemzően veszettül bickés-buckás hullámperiódusa ahhoz képest, hogy a kvantálási "törvény" szabályos szinuszhullámperiódusnak tekinti - és egyéb bajai is vannak a digitalizálásnak, sőt, a mintavételezés sűrítése is persze új gondokat hoz elő, de ezt most hagyjuk, maradjunk annyiban, hogy minél sűrűbben mintavételezett a digitális konzervzene, annál inkább van ESÉLYE közelíteni az analóg konzervzene eleve meglévő hullámfolytonosságát. Minden hanghordozó formátumnak, analógnak is, digitálisnak is rengeteg hibája - és előnye - van, ezeket lehet súlyozni, de ott vízválasztó van, hogy a digitalizálásban a folytonos jelenséget diszkrét mintahalmazzá REDUKÁLJUK.

"...a közéjük ékelt RIAA-ekvalizáció (illetve annak több tucatnyi eltérő alternatívája) eredményeképp a lemezre rögzített..."
Magnószalag. Optikai szalag (lásd pl. mozifilmek). Makrobarázdás lemez... A RIAA-korrekció kényszere nem eleve kényszer az analóg hangrögzítésben és hordozásban. Persze, tudom, a szövegedben az "LP", azaz analóg nagylemez lejátszásáról volt szó, és annak már a digitális formátumba alakítás utáni RIAA-korrekciójáról, a RIAA-korreciót mint érvet felhozva a digitalizálás mellett, de "a magam részéről" én már ugye ott állítottam meg a folyamatot, hogy egy adott analóg hangformátum azért analóg hangformátum, hogy ne lehessen tudni utólagos, a lejátszás utáni digitalizálással megjavítani akarni. Már maga a szándék értelmezhetetlen, hogy egy megtörtént eseményt utólag megjavítani.
Ezzel együtt persze értem ezt a RIAA-görbe DSP-zési szempontodat mint érvet, csakhogy amellett, hogy nem fogadom el az érvet, még ha elfogadnám is, csepp a tengerben. A RIAA-korrekció csepp a tengerben a mikrobarázdás hanglemez formátumának hátrányait számbavéve is, vannak ennél sokkal nagyobb hátrányai is - az analóg alapelőnyei mellett. Az ugyan nyilván vitatható, hogy én (természetesen) azt se fogadom el, hogy a kiolvasott lemezhang RIAA-visszakorrekcióját jobb digitálisan csinálni, mint analógban, de ez a szempont csepp a tengerben ahhoz képest, hogy a mikrobarázdás hanglemez hangját valaki a barázdáinak KIOLVASÁSA UTÁN digitalizálni akarja hangminőségi feljavítás végett, ugyanis ez értelmezhetetlen (a RIAA-visszakorrekcióra nézve is értelmezhetetlen).
És az, hogy ezt sokan értelmezhetőnek tartják, már annak (is) következménye (lásd cables kiinduló alapvetése), hogy a számítástechnika virtualizálta a hifit (is), és sokan azt hiszik, hogy már megtörtént valós audiális eseményeket utólag meg lehet javítani virtuális eszközökkel. A hanglemez hangjának kiolvasása, azaz lejátszása megtörtént, utána azon már csak tovább rontani lehet - még azzal együtt is, ha önmagában a RIAA-visszakorrekció jobb lehetne digitálisan.

[Aszpirin]

De lehet ehez az fog kelleni, hogy ne csak kb 5%-at hasznaljuk az agyuknak.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Ez az 5%-os agykihasználtság szerintem csak valami urban legend.

[tottyi]

A digitális/analóg átalakítás vége az ún. rekonstrukciós szűrő kimenetén létrejövő tökéletesen folyamatos jel, "analóg", ha úgy tetszik, ami az erősítés és a hangfal által végrehajtott elektromechanikus transzformációt követően ugyanolyan "longitudinális hullámok által megmozgatott levegő".
Nincs olyan, hogy "digitális formátumú hang", a rendszer bemenete itt is "analóg", kimenete "analóg", csak a belsejében digitális kódolás/dekódolás zajlik, a tisztán "analógként" aposztrofált megoldásokban alkalmazott ekvalizáció/de-ekvalizáció, illetve médium/jelforma transzformációk helyett.

Lehet hogy most te értetted félre azt, amit Snipi írt...
Ő szerintem arra gondolt, hogy valamikor eljutunk arra az evolúciós szintre (biológiailag vagy a technológiánkkal), hogy a digitális elektromágneses domainből közvetlenül tudjuk stimulálni a hallóidegeinket, nem kell hozzá a levegő, mint közvetítő közeg. Ezt nevezte ő a "digitális formátumú hang" meghallása képességének (de lehet, hogy én értettem félre).

En is igy ertettem, lehet valami telepatiaval vagy majd kitalalnak szavat ra hogyan hivjak de akkor mar a filmnezes is lehet, hogy almokban fog megvalosulni amolyan kontrollalt alvas feleben. :)
De lehet ehez az fog kelleni, hogy ne csak kb 5%-at hasznaljuk az agyuknak.

[Aszpirin]

A digitális/analóg átalakítás vége az ún. rekonstrukciós szűrő kimenetén létrejövő tökéletesen folyamatos jel, "analóg", ha úgy tetszik, ami az erősítés és a hangfal által végrehajtott elektromechanikus transzformációt követően ugyanolyan "longitudinális hullámok által megmozgatott levegő".
Nincs olyan, hogy "digitális formátumú hang", a rendszer bemenete itt is "analóg", kimenete "analóg", csak a belsejében digitális kódolás/dekódolás zajlik, a tisztán "analógként" aposztrofált megoldásokban alkalmazott ekvalizáció/de-ekvalizáció, illetve médium/jelforma transzformációk helyett.

Lehet hogy most te értetted félre azt, amit Snipi írt...
Ő szerintem arra gondolt, hogy valamikor eljutunk arra az evolúciós szintre (biológiailag vagy a technológiánkkal), hogy a digitális elektromágneses domainből közvetlenül tudjuk stimulálni a hallóidegeinket, nem kell hozzá a levegő, mint közvetítő közeg. Ezt nevezte ő a "digitális formátumú hang" meghallása képességének (de lehet, hogy én értettem félre).