Általában a hifiről

[cables]

---
Nálam egy alsó kategóriás LP ágon (le se merem írni a hardvert) és egy felső kategóriásnak mondott Sony S7700 lejátszón ugyanazon erősítőn hallgattuk meg egy album két kiadását egy gyakorlott fülű vendéggel. Az LP az enyém a CDt ő hozta. Mindkettőnknek jobban tetszett az LP hang. A vendég, amikor azt kérdeztem, hogy mit érzett másnak a két hang között, a következőket mondta: Az LP hang valahogy "sűrűbb". Ez ugye nonszensz, de akkor a hallottak alapján, nagyon igaznak tűnt nekem is. Talán több részlet lett volna a helyes válasz. Dinamikában is az LP változat tűnt jobbnak mindkettőnknek.

Ted_Heat LP és CD2.jpg (111.39 KiB) Megtekintve 1232 alkalommal

[dixie-chicken]

Ezzel én nem teljesen értek egyet.
Általában az van, hogy egy alsó-közép kategóriájú CD játszót valóban lealáz egy átlagos lemezjátszó. Viszont elég sok a HA!
Mert sok digit masterelt LP van, és sok gyatra minőségő CD. Érdemes lenne tehát elhelyezni minőségi szintem az adott kiadványokat, esetleg azonos cég azonos kiadványait tesztelni.
Egy kedves fórumtársunk jóvoltából volt sokszor alkalmam felső kategóriánál is jobb CD játszót hallgatni, egy szintén űber tuningolt LP-vel (Philips CD-100 vs. Lurnier Air Tangent), és nagyon nem volt egyértelmű a kép. Az volt inkább egyértelmű, hogy modern, digital masterelt LP-t javarészt felesleges venni, mert akkor már ugyanaz jobb CD-ről, már eleve a zajtalansága, dinamikája miatt is.
Aztán azóta az is eldőlt, hogy egy agyontuningolt CD játékosnál is tud jobban szólni egy jó streamer :-)

rengeteg felvételem megvan CD,és LP-én is ahol "D" jelen van(volt) felvételkészitésnél...olyan is ahol a "D" jelen volt,de még a CD sehol sem volt (lásd pl. Ry Cooder "Bop till you drop")...én az LP-ét preferálom minden esetben,az én szerény rendszeremben,igaz nekem nincs, nem volt,és nem is lesz,sem CD100,sem Lurne a házam környékén

a jó streamer is képletes,kinek ez,kinek az....

minden csak a pap,papné,lányai (fiai ?) kérdés reszelgetése

de szwsz,3x...

[kaef2]

Ha ez így van, ahogy beidézted Feri a hangmérnököt, akkor mitől van az, hogy ugyanaz az album lemezen sokkal jobban (mondjuk élőbben meg ilyesmi) szól mint CD-n? Van nagyon sok ilyen albumom, ami megvan mindkét formátumban, és mindig az LP a jobb. Van pár rendszerem, és ez mindegyiken így van. Egyszer hallottam (nem nálam) olyat, hogy jobban szólt ugyanaz a CD mint az LP, de ott kiderült, hogy a lemezjátszó beállításai nagyon el voltak tolva. Amint az helyre lett téve, ott is jobban szólt a hanglemez mint a CD. És nem vagyok benne biztos, hogy ez csak ízlés dolga lehet, mert bárkinek (akár "laikusnak" is) megmutattam, mindenki ugyanezt mondta.
Persze azt azért megjegyzem, hogy ritkán szoktam hasonlítgatni, és ha arra van mód/kedv/lehetőség, hogy ugyanazt a zenét CD-n hallgassam, azon is nagyon szívesen megteszem ezt.
Mondjuk azt tudom, hogy a CD sehol sincs a mai csúcs digitális hangrögzítéshez képest, de a beidézett hozzászólásban is CD-ről van szó, nem valami nagy felbontású digitális anyagról.

Általában a CD és az LP másképpen van maszterelve, ezért nem igazán hasonlíthatók össze.
Teljesen más a dinamikai viselkedés például. Amikor a kétféle formátumot összehasonlítjuk, akkor a masztert is hasonlítjuk, nemcsak a médiát.

[-CB-]

Ezzel én nem teljesen értek egyet.
Általában az van, hogy egy alsó-közép kategóriájú CD játszót valóban lealáz egy átlagos lemezjátszó. Viszont elég sok a HA!
Mert sok digit masterelt LP van, és sok gyatra minőségő CD. Érdemes lenne tehát elhelyezni minőségi szintem az adott kiadványokat, esetleg azonos cég azonos kiadványait tesztelni.
Egy kedves fórumtársunk jóvoltából volt sokszor alkalmam felső kategóriánál is jobb CD játszót hallgatni, egy szintén űber tuningolt LP-vel (Philips CD-100 vs. Lurnier Air Tangent), és nagyon nem volt egyértelmű a kép. Az volt inkább egyértelmű, hogy modern, digital masterelt LP-t javarészt felesleges venni, mert akkor már ugyanaz jobb CD-ről, már eleve a zajtalansága, dinamikája miatt is.
Aztán azóta az is eldőlt, hogy egy agyontuningolt CD játékosnál is tud jobban szólni egy jó streamer :-)

[Snipi]

Ha ez így van, ahogy beidézted Feri a hangmérnököt, akkor mitől van az, hogy ugyanaz az album lemezen sokkal jobban (mondjuk élőbben meg ilyesmi) szól mint CD-n? Van nagyon sok ilyen albumom, ami megvan mindkét formátumban, és mindig az LP a jobb. Van pár rendszerem, és ez mindegyiken így van. Egyszer hallottam (nem nálam) olyat, hogy jobban szólt ugyanaz a CD mint az LP, de ott kiderült, hogy a lemezjátszó beállításai nagyon el voltak tolva. Amint az helyre lett téve, ott is jobban szólt a hanglemez mint a CD. És nem vagyok benne biztos, hogy ez csak ízlés dolga lehet, mert bárkinek (akár "laikusnak" is) megmutattam, mindenki ugyanezt mondta.
Persze azt azért megjegyzem, hogy ritkán szoktam hasonlítgatni, és ha arra van mód/kedv/lehetőség, hogy ugyanazt a zenét CD-n hallgassam, azon is nagyon szívesen megteszem ezt.
Mondjuk azt tudom, hogy a CD sehol sincs a mai csúcs digitális hangrögzítéshez képest, de a beidézett hozzászólásban is CD-ről van szó, nem valami nagy felbontású digitális anyagról.

[kaef2]

Pár nappal ezelőtti poszt, az egyik legismertebb amerikai mastering mérnöktől a Facebookon.
Ő az, akinek a munkáját a híres DCC Gold CD kiadványok esetében is általában élvezhetjük.



A szöveg magyar fordítása a DeepL segítségével.

Zenerajongók:

Utoljára mondom, nincs olyan, hogy "durva digitális hangzás"! Ha durva hangzású digitális zenét hallasz, a mérnök szándékosan csinálta!

Az emberek még mindig használják ezt a kifejezést, sokféleképpen:
"Megszelídítem a durva digitális hangzást azzal, hogy lágy sztereó rendszert építek".
"A digitális durva, az analóg meleg, ezért játszom csak bakelitlemezt."
És más hasonló hülyeségek.

Ez már olyan régóta tart, hogy sokan tényként kezelik. De vajon az én CD-masteringjeim közül bármelyik "durva"? Nem hiszem, miért nem?

Úgy értem, ha valamit digitálisra masterelek, az miért nem durva? Kevésbé durvává teszem a mastering során? NEM. Nem, hacsak a tényleges master mix nem hangzik szarul. De ha feltételezzük, hogy nem így van, akkor nem.

A digitális hangzás semleges. Csak semleges. NINCS hangja.
Csak azt adja vissza, amit felvettek rá, ennyi az egész.

Az 1980-as évek elején a hangfelvevő és mastering mérnökök, akik először szabadultak meg a bakelit "korlátaitól", más szóval azoktól a szabályoktól, amelyeket követni kell a lemezvágáshoz (nincs óriási magassági erősítés stb.), teljesen megőrültek és parametrikus EQ-val felerősítették a magasságot, leborotválták a basszusfelhőt és általában nagyon szar hangzású CD-ket készítettek.
Mindenki azt gondolta, hogy "a digitális durva".

Valójában egyáltalán nem az. Az emberek mostanra már tudják ezt, de még mindig folyton beleesnek ebbe a régi kultikus gondolkodásmódba.

Bizonyítékot akarsz? Valamit, amit te magad is meg tudsz csinálni?
Ha van egy CD-felvevőd, vagy bármi másod, dobj be egy dalt a kedvenc bakelit albumodról.
Most játssza vissza a tényleges lemezzel szinkronizálva.
Látod, hogy majdnem 100%-ig pontos, amikor oda-vissza váltasz?

A digitális felvétel megragadta a bakelit varázslatát, és úgy adja vissza, hogy nem ad hozzá semmilyen "digitális durvaságot", mert ilyen nincs.

Egyébként boldog születésnapot kívánok Sir Paul McCartney-nak, aki ma 82 éves.

[zoli73]

De, lehet, de ilyesmivel nem szeretnék bíbelődni, inkább törekednék az "autentikusabb" megoldásra, ha lehet.

A video recorder hibátlanúl működik, de sajnos a beszerzett két távirányítók közűl egyik sem kommunikál vele.

Még a végén kénytelen leszel egy kevésbé autentikus megoldást választani.
De, még az sem biztos hogy összejön, ahhoz is szerencse kell...

Most első körben vettem ma egy tanítható távirányítót, csak hogy kezelni tudjuk(még nem próbáltam ki), de azért nem adom fel, előbb-utóbb lesz hozzá egy gyári.

[Rock60]

Valamelyik tanítható táv nem mozgatná meg a Sony-t ?

De, lehet, de ilyesmivel nem szeretnék bíbelődni, inkább törekednék az "autentikusabb" megoldásra, ha lehet.

A video recorder hibátlanúl működik, de sajnos a beszerzett két távirányítók közűl egyik sem kommunikál vele.

Még a végén kénytelen leszel egy kevésbé autentikus megoldást választani.
De, még az sem biztos hogy összejön, ahhoz is szerencse kell...

[zoli73]

Szép napot mindenkinek!
Érdeklődnék, hogy létezik-e olyan oldal, "adatbank" ahol ki lehet deríteni, melyik készülékhez, melyik távirányító tartozik?

Valamelyik tanítható táv nem mozgatná meg a Sony-t ?

De, lehet, de ilyesmivel nem szeretnék bíbelődni, inkább törekednék az "autentikusabb" megoldásra, ha lehet.
Amúgy érdekes a helyzet, igen, a Sony videóhoz kell a távirányító. Nyomozásom során arra jutottam, hogy a használt piacon a szóban forgó modellt(SLV-E1000), sokféle távirányitóval kínálják a gyárin kívül. Egyik sem utángyártott, vagy tanítható táv, hanem eredeti, Sony video távirányítók, ráadásul nagyon hasonlatosak a gyárihoz.
Sokféle távirányító készült akkoriban a videókhoz, de feltételezhetően mindegyikkel működik, ha adják hozzá.
A csavar a történetben, hogy maga a video még nincs itthon, jövő héten hozom haza, de közben már szereztem két távirányítót is, amik korban stimmelnek, nagyon hasonlatosak a gyárilag hozzá járó távirányítóhoz, de mégsem pontosan ugyanazok. A hírdetésekben fellelhető fotók alapján, pont ugyanilyen távirányítóval nem kínálják, mint amilyeneket nekem sikerült beszereznem. Tehát a kompatibilitás kipróbálására jövő hét csütörtökig várnom kell.
Ennek megelőzésére, ellenörzésére lenne, lett volna jó valami "adatbank", ahol megtudható mi, mivel kompatibilis.
Amivel gyárilag kijött távirányító, annak a pontos típusa RMT-V174, a használt piacon ezen kívül még vagy 4 másik típussal is kínálják, de pont egyik sem az, amilyeneket nekem sikerült beszereznem.
Amik nekem vannak, RMT-V167, ill. 187, bízom benne, hogy valamelyikkel, vagy mindkettővel működni fog, és az eltérő típusszámok csak a funkciók esetleges különbözőségére utal.

A video recorder hibátlanúl működik, de sajnos a beszerzett két távirányítók közűl egyik sem kommunikál vele.

[Rock60]

Azt hiszem, erre pontos választ majd csak a próba fog adni.

Most jön a dobpergés...

[zoli73]

Szép napot mindenkinek!
Érdeklődnék, hogy létezik-e olyan oldal, "adatbank" ahol ki lehet deríteni, melyik készülékhez, melyik távirányító tartozik?
Valami olyanra gondolok, mint az a lista, amiben a cd játszók futóművét, dac-ját ismertetik.
Nyílván egy távirányitós lista ennél sokkal szerteágazóbb, de ettől még lehet, hogy van.
Köszönöm!

A készülékek "service manual"-ja mindig tartalmazza ezt az információt, pl.:
Clipboard01.jpg
https://elektrotanya.com/sony_slv-e1000 ... nload.html

Köszönöm, ezt én is megtaláltam és le is töltöttem, ha már szert tettem egy ilyen készülékre. Innen tudtam meg, hogy gyárilag melyiket mellékelték hozzá.
Viszont ahogy írtam is, a használt piacon több más típusú távirányítót is mellékelnek hozzá, feltételezhetően azok is működtetik. Elképzelhetőnek tartom, hogy azegy időben készült készüléksorozatok távirányítói csereszabatosak egymással.
Azt hiszem, erre pontos választ majd csak a próba fog adni.

[shany]

Szép napot mindenkinek!
Érdeklődnék, hogy létezik-e olyan oldal, "adatbank" ahol ki lehet deríteni, melyik készülékhez, melyik távirányító tartozik?
Valami olyanra gondolok, mint az a lista, amiben a cd játszók futóművét, dac-ját ismertetik.
Nyílván egy távirányitós lista ennél sokkal szerteágazóbb, de ettől még lehet, hogy van.
Köszönöm!

A készülékek "service manual"-ja mindig tartalmazza ezt az információt, pl.:

Clipboard01.jpg (36.85 KiB) Megtekintve 1201 alkalommal

https://elektrotanya.com/sony_slv-e1000 ... nload.html

[zoli73]

Szép napot mindenkinek!
Érdeklődnék, hogy létezik-e olyan oldal, "adatbank" ahol ki lehet deríteni, melyik készülékhez, melyik távirányító tartozik?

Valamelyik tanítható táv nem mozgatná meg a Sony-t ?

De, lehet, de ilyesmivel nem szeretnék bíbelődni, inkább törekednék az "autentikusabb" megoldásra, ha lehet.
Amúgy érdekes a helyzet, igen, a Sony videóhoz kell a távirányító. Nyomozásom során arra jutottam, hogy a használt piacon a szóban forgó modellt(SLV-E1000), sokféle távirányitóval kínálják a gyárin kívül. Egyik sem utángyártott, vagy tanítható táv, hanem eredeti, Sony video távirányítók, ráadásul nagyon hasonlatosak a gyárihoz.
Sokféle távirányító készült akkoriban a videókhoz, de feltételezhetően mindegyikkel működik, ha adják hozzá.
A csavar a történetben, hogy maga a video még nincs itthon, jövő héten hozom haza, de közben már szereztem két távirányítót is, amik korban stimmelnek, nagyon hasonlatosak a gyárilag hozzá járó távirányítóhoz, de mégsem pontosan ugyanazok. A hírdetésekben fellelhető fotók alapján, pont ugyanilyen távirányítóval nem kínálják, mint amilyeneket nekem sikerült beszereznem. Tehát a kompatibilitás kipróbálására jövő hét csütörtökig várnom kell.
Ennek megelőzésére, ellenörzésére lenne, lett volna jó valami "adatbank", ahol megtudható mi, mivel kompatibilis.
Amivel gyárilag kijött távirányító, annak a pontos típusa RMT-V174, a használt piacon ezen kívül még vagy 4 másik típussal is kínálják, de pont egyik sem az, amilyeneket nekem sikerült beszereznem.
Amik nekem vannak, RMT-V167, ill. 187, bízom benne, hogy valamelyikkel, vagy mindkettővel működni fog, és az eltérő típusszámok csak a funkciók esetleges különbözőségére utal.

[Rock60]

Szép napot mindenkinek!
Érdeklődnék, hogy létezik-e olyan oldal, "adatbank" ahol ki lehet deríteni, melyik készülékhez, melyik távirányító tartozik?

Valamelyik tanítható táv nem mozgatná meg a Sony-t ?

[zoli73]

Szép napot mindenkinek!
Érdeklődnék, hogy létezik-e olyan oldal, "adatbank" ahol ki lehet deríteni, melyik készülékhez, melyik távirányító tartozik?
Valami olyanra gondolok, mint az a lista, amiben a cd játszók futóművét, dac-ját ismertetik.
Nyílván egy távirányitós lista ennél sokkal szerteágazóbb, de ettől még lehet, hogy van.
Köszönöm!

[kupecke]

Elég kalandos úton nálam meg éppen mishow tunere van, útközben kicsit "túszul ejtettem", bánatomra nem felejtette el

[sutemenyx]

Végre! Egy szép új rádió :) Xilop-nak hála!
Minihifi 2A3

[tunerman]

Szerintem elbeszéltek egymás mellett Jenővel

Szerintem is, én csak egy elvi kijelentést tettem az alkatrészekről, amelyek bárhol, bármikor műszerrel megmérhetőek.
Ennyi, másról én nem ìrtam egy betűt sem.
(Nincs itt semmi szobaakusztika, hangváltó, damping factor, meg hasonló mindenféle más iderángatott téma)
TJ.

[kaef2]

.......

Ez miközben igaz is lehetne, aközben nem feltétlenül releváns - lásd a tegnapi pár gondolatomat az alkatrészek és részegységek optimális működési környezetéről:

- nem alkatrészeket, hanem alkatrészek és részegységek összességét halljuk zenehallgatás közben, egy adott környezetben, és ez így alkot hangrendszert.

Hadd világítsam meg ezt egy triviális példával, előre is elnézést kérek azoktól, akik ezt túl triviálisnak mondják majd:

Kicseréljük a (mondjuk keresztváltó) alkatrészeit valami csudajóra. Kisimul a hang, bevon a zenébe, beáll a tonális egyensúly, maximalizálódik a dinamika, öröm van és boldogság.

Majd jön az asszonytárs és azt mondja, hogy nem tud takarítani a szoba közepére kirakott hangfalaktól és vagy betoljuk a sarokba rá a falra, hogy ne legyen útba, vagy kidob bennünket a hifivel együtt.

Betoljuk hát a sarokba.

Oda a simaság, a tonális egyensúly és hallgathatatlanná vált a rendszer. Pedig a legjobb keresztváltó alkatrész van a hangsugárzóban.

Ezért is írtam tegnap, hogy az alkatrészek abszolút jóságánál fontosabb (szerintem), hogy az alkatrészek és részegységek optimálisan működhessenek és szolgálják ki a többi egységet.

Kondo például ebben is zseniális volt, és a maga módján Tim Paravicini is.

Értem mire gondolsz, de talán nem a legjobb példát hoztad fel. Szerintem elbeszéltek egymás mellett Jenővel. Mindkettőtöknek igaza van, itt a kérdés szerintem, hogy melyik szempont a fontosabb a végeredmény szemszögéből. Ha csak egy készüléket nézünk, akkor a legjobb minőséghez szükség van a legjobb alkatrészekre. Ha rendszer szinten nézzük a dolgokat akkor a készülékek egymásra (esetleg oda vissza) történő ráhatása is hasonlóan fontos. (A 1,5 W-os erősítő erre szerintem egy jó példa, mert önmagában vizsgálva lehet messze jobb mint a konkurencia, csak hát éppen nem tud jól együtt működni akármilyen hangfallal, ergo a végeredmény egy bonyolult hangváltós hangsugárzóval akár pocsék is lehet).
Akkor most jó vagy nem az erősítő? Más szemszögből vizsgálva, attól automatikusan jó lesz a hangja egy erősítőnek ha pl. minden hangsugárzót meghajt? Szóval mindkét szempont fontos, egyedi esetekben dől el kinek melyik a fontosabb. Szerintem.

Nem tudunk eszközt, alkatrészt önmagában, a rendszer egésze nélkül meghallgatni.
Csakis egy hangrendszerben. Ez a felvetésem lényege.
Vagyis muszáj a szubjektivitást (amit a megszólalás általunk történő értékelése jelent) is idekeverni.

[kaef2]

Kedves kaef2!
Az objektivitást ne állítsd szembe bárki szubjektivitásával.
Az elvárható minimum, hogy amit leírok az a föld nevű bolygó bármely pontján érvényes és reprodukálható legyen.
Amit itt néhányan beírogatnak az a bosszantás, kellemetlenkedés határvonalán mozog... pl. egy Ausztrál, vagy Izlandi ember számàra az érthetetlen és felfoghatatlan között helyezkedik el.
Amúgy a topik cimének megfelelő beírásokkal továbbra is telnek meg az oldalak.
TJ.

Később reagálok majd röviden arra amit írtál, de addig is megmondanád, hogy a képen látható, erősítőket általánosságban jól jellemző mérés alapján melyik erősítő szól jobban? A két mérés alapján? Mondjuk egy átlagos, 88-89 db/W/m érzékenységű, 4-6 ohm impedenciájú hangsugárzót feltételezve, ideálisan elhelyezve egy 25-30m"-es, átlagos bútorozottságú szobában?

[Tctronic]

.......

Ez miközben igaz is lehetne, aközben nem feltétlenül releváns - lásd a tegnapi pár gondolatomat az alkatrészek és részegységek optimális működési környezetéről:

- nem alkatrészeket, hanem alkatrészek és részegységek összességét halljuk zenehallgatás közben, egy adott környezetben, és ez így alkot hangrendszert.

Hadd világítsam meg ezt egy triviális példával, előre is elnézést kérek azoktól, akik ezt túl triviálisnak mondják majd:

Kicseréljük a (mondjuk keresztváltó) alkatrészeit valami csudajóra. Kisimul a hang, bevon a zenébe, beáll a tonális egyensúly, maximalizálódik a dinamika, öröm van és boldogság.

Majd jön az asszonytárs és azt mondja, hogy nem tud takarítani a szoba közepére kirakott hangfalaktól és vagy betoljuk a sarokba rá a falra, hogy ne legyen útba, vagy kidob bennünket a hifivel együtt.

Betoljuk hát a sarokba.

Oda a simaság, a tonális egyensúly és hallgathatatlanná vált a rendszer. Pedig a legjobb keresztváltó alkatrész van a hangsugárzóban.

Ezért is írtam tegnap, hogy az alkatrészek abszolút jóságánál fontosabb (szerintem), hogy az alkatrészek és részegységek optimálisan működhessenek és szolgálják ki a többi egységet.

Kondo például ebben is zseniális volt, és a maga módján Tim Paravicini is.

Értem mire gondolsz, de talán nem a legjobb példát hoztad fel. Szerintem elbeszéltek egymás mellett Jenővel. Mindkettőtöknek igaza van, itt a kérdés szerintem, hogy melyik szempont a fontosabb a végeredmény szemszögéből. Ha csak egy készüléket nézünk, akkor a legjobb minőséghez szükség van a legjobb alkatrészekre. Ha rendszer szinten nézzük a dolgokat akkor a készülékek egymásra (esetleg oda vissza) történő ráhatása is hasonlóan fontos. (A 1,5 W-os erősítő erre szerintem egy jó példa, mert önmagában vizsgálva lehet messze jobb mint a konkurencia, csak hát éppen nem tud jól együtt működni akármilyen hangfallal, ergo a végeredmény egy bonyolult hangváltós hangsugárzóval akár pocsék is lehet).
Akkor most jó vagy nem az erősítő? Más szemszögből vizsgálva, attól automatikusan jó lesz a hangja egy erősítőnek ha pl. minden hangsugárzót meghajt? Szóval mindkét szempont fontos, egyedi esetekben dől el kinek melyik a fontosabb. Szerintem.

[tunerman]

Kedves kaef2!
Az objektivitást ne állítsd szembe bárki szubjektivitásával.
Az elvárható minimum, hogy amit leírok az a föld nevű bolygó bármely pontján érvényes és reprodukálható legyen.
Amit itt néhányan beírogatnak az a bosszantás, kellemetlenkedés határvonalán mozog... pl. egy Ausztrál, vagy Izlandi ember számàra az érthetetlen és felfoghatatlan között helyezkedik el.
Amúgy a topik cimének megfelelő beírásokkal továbbra is telnek meg az oldalak.
TJ.

[Tctronic]

..... az a jó hifi, ami jól szól

Pontosabban a saját magunk által felállított mércéhez képest jól szól. (Magunknak jó) Ez nem jelenti automatikusan, hogy másnak is. Biztosan lesz egy kisebb-nagyobb halmaz akinek tetszik, de mindenkinek biztos hogy nem.
A hifiben az a legjobb, hogy mindenki maximálisan személyre tudja szabni, ha pénze és ideje engedi. Mert mindenki mást keres az otthoni zenehallgatásban, ugyanúgy ahogy az életben is. Sőt saját magunk számára is lehet többfajta jó hang, ezért sem ritka ha valaki akár több rendszert birtokol vagy épít. Mindegyikben lehet valami, ami jobb-szebb mint a másikban ami szintén a szívünk csücske.

[kaef2]

.............

Ez már egy műszakilag értelmetlen meghatározás volt, nem is támasztottad alá semmilyen szakmai tanulmánnyal, ok-okozati összefűggéssel.
.......
TJ.

És ti, konsrtuktőrök, mivel tudnátok alátámasztani olyan dolgokat, amivel konkrétan dolgoztok? Műszakilag értelmesen? pl. a tápkábelek viselkedését...? Csatlakozókét? Dróthossz-anomáliák? Függesztések? Trafó hangkülönbségek?
Én szívesen olvasnék erről szakmai tanulmányokat, vagy elképzeléseket az ok-okozati összefüggésekről.
Amit elő lehet ásni, az kb. a homályt növeli, erősen üzlet-ízű, ráadásul egy jó részük sehogyan sem pásszol az otthoni tapasztalatokhoz.

Legyen konkrét példa: szeretnék egy DC12V-ot egy futóműbe. Nagy feladat?, hát, enyhén nevetséges. Ja, nem a feladat, bár annak kéne lennie, hanem az, hogy már ott elakad a project, hogy milyen diódákkal, vagy egyáltalán mivel történjen az egyenirányítás. Mindenki mást mond. Késhegyre menő véleménykülönbségek vannak. Mire a szűrőkondenzátorokig eljutnánk, vagy a csatlakozó kérdéséig, már az sem lesz világos, hogy eredetileg mit is akartunk...

Maradok a saját beírásom szövegénél:

Minden passzív és aktív elektronikai alkatrész ami bekerül a zenei jefolyam útjába az ront a hangzáson.
Ezeket a bekövetkező változtatásokat műszerekkel is ki lehet mérni, de nem itt van a helye, hogy erről tovább értekezzem

Mint az idézetben olvasható - "A BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOKAT MŰSZEREKKEL KI LEHET MÉRNI" - , tehát az alkatrészek zaját és a különféle keletkező torzításokat. Részemről ez egy objektív, igazolható kijelentés volt...ennyi, aki többet akar, annak ott a DIY erősítő topik, lehet mélyebbre ásni.
viewtopic.php?f=28&t=1043
viewtopic.php?f=28&t=52905
TJ.

Ez miközben igaz is lehetne, aközben nem feltétlenül releváns - lásd a tegnapi pár gondolatomat az alkatrészek és részegységek optimális működési környezetéről:

- nem alkatrészeket, hanem alkatrészek és részegységek összességét halljuk zenehallgatás közben, egy adott környezetben, és ez így alkot hangrendszert.

Hadd világítsam meg ezt egy triviális példával, előre is elnézést kérek azoktól, akik ezt túl triviálisnak mondják majd:

Kicseréljük a (mondjuk keresztváltó) alkatrészeit valami csudajóra. Kisimul a hang, bevon a zenébe, beáll a tonális egyensúly, maximalizálódik a dinamika, öröm van és boldogság.

Majd jön az asszonytárs és azt mondja, hogy nem tud takarítani a szoba közepére kirakott hangfalaktól és vagy betoljuk a sarokba rá a falra, hogy ne legyen útba, vagy kidob bennünket a hifivel együtt.

Betoljuk hát a sarokba.

Oda a simaság, a tonális egyensúly és hallgathatatlanná vált a rendszer. Pedig a legjobb keresztváltó alkatrész van a hangsugárzóban.

Ezért is írtam tegnap, hogy az alkatrészek abszolút jóságánál fontosabb (szerintem), hogy az alkatrészek és részegységek optimálisan működhessenek és szolgálják ki a többi egységet.

Kondo például ebben is zseniális volt, és a maga módján Tim Paravicini is.

[tunerman]

.............

Ez már egy műszakilag értelmetlen meghatározás volt, nem is támasztottad alá semmilyen szakmai tanulmánnyal, ok-okozati összefűggéssel.
.......
TJ.

És ti, konsrtuktőrök, mivel tudnátok alátámasztani olyan dolgokat, amivel konkrétan dolgoztok? Műszakilag értelmesen? pl. a tápkábelek viselkedését...? Csatlakozókét? Dróthossz-anomáliák? Függesztések? Trafó hangkülönbségek?
Én szívesen olvasnék erről szakmai tanulmányokat, vagy elképzeléseket az ok-okozati összefüggésekről.
Amit elő lehet ásni, az kb. a homályt növeli, erősen üzlet-ízű, ráadásul egy jó részük sehogyan sem pásszol az otthoni tapasztalatokhoz.

Legyen konkrét példa: szeretnék egy DC12V-ot egy futóműbe. Nagy feladat?, hát, enyhén nevetséges. Ja, nem a feladat, bár annak kéne lennie, hanem az, hogy már ott elakad a project, hogy milyen diódákkal, vagy egyáltalán mivel történjen az egyenirányítás. Mindenki mást mond. Késhegyre menő véleménykülönbségek vannak. Mire a szűrőkondenzátorokig eljutnánk, vagy a csatlakozó kérdéséig, már az sem lesz világos, hogy eredetileg mit is akartunk...

Maradok a saját beírásom szövegénél:

Minden passzív és aktív elektronikai alkatrész ami bekerül a zenei jefolyam útjába az ront a hangzáson.
Ezeket a bekövetkező változtatásokat műszerekkel is ki lehet mérni, de nem itt van a helye, hogy erről tovább értekezzem

Mint az idézetben olvasható - "A BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOKAT MŰSZEREKKEL KI LEHET MÉRNI" - , tehát az alkatrészek zaját és a különféle keletkező torzításokat. Részemről ez egy objektív, igazolható kijelentés volt...ennyi, aki többet akar, annak ott a DIY erősítő topik, lehet mélyebbre ásni.
viewtopic.php?f=28&t=1043
viewtopic.php?f=28&t=52905
TJ.