Általában a hifiről

Had tegyek fel egy kérdést. Tegyük fel hogy van két különböző gyártónak két különböző hangszórója (legyen az egyszerűség kedvéért két széles sávú egyutas hangszóró) Minden mérhető paraméterében megegyeznek, (méret, T/S , freki görbe stb ) . Beépítjük őket két teljesen azonos dobozba.
Ugyan úgy szólnak? Van, lehet hangzásban észrevehető eltérés?
Kíváncsi vagyok kinek mi a véleménye.

Nagyon viszket a kezem, hogy feltegyem a kérdést, mit értesz hangminőség alatt...

Ami tetszik.

A "jó" hangú rendszer halka(bba)n is jól szól. Ha a hangulat megvan, különösen. Idegesen, nyomás alatt, kétségek közt nehéz ügy.

Nagyon viszket a kezem, hogy feltegyem a kérdést, mit értesz hangminőség alatt, de nem akarlak összeborzolni.

Kis hangerőn is megfelelő hangminőség... Igen, én is elvárom a cucctól, hogy éjjel lábujjhegyen is hozzon élvezetes produkciót, de ilyenkor azért felmerül bennem, hogy az agyonszapult hangfelvételeknél rendszeresen felróják a degradált dinamikát, mint fő hibát. Éjszaka, mikor a kis hangerő miatt alig néhány dB dinamikát tud a rendszer létrehozni, miért nem probléma a szűkülés? Vagy nem ezen múlik a hangminőség?

Késő, már feltetted a kérdést, nyugodtan vakaródzhatsz
Nem chord helyett, inkább csak a téma iránt fogékonyként válaszolok:
Kis hangerőn minden hangsugárzó jóval kevesebbet torzít, ha nincs nagyon felborult frekvenciamenet, akkor nem lesz élvezhetetlen, sőt, a kommersz cuccokra jellemző alul/felül kissé kiemel tulajdonság is jól jön halk zenehallgatáskor. A csökkentett dinamika azért nem néhány dB (bár sok fos könnyűzenén tényleg nem több, de ott hangosan is) de ha a 40dB dinamika lecsökken 20dB-re, attól még az élvezhető marad a legtöbb esetben.
A hangminőség akkor oké, ha az ottlét illúzióját tudja kelteni a hallgatóban, számára zavaró hatások nélkül. Ez így tömény, bele lehet kötni, de előtte érdemes inkább mélyebben elgondolkodni...
Persze a mezsgye mindenkinél máshol állhat, de nincs annyi variáns a valóságban, mint amennyit próbálnak elhitetni...

Én ezeket értem, csak az a baj, hogy az a hangminőség, ami után loholunk, az aránylag kis hangerőn is jelen van, ill. kéne, hogy legyen. Ahol nincs 200 fok, de még 40 sem a hangszóró tekercsén.
Nagyon viszket a kezem, hogy feltegyem a kérdést, mit értesz hangminőség alatt, de nem akarlak összeborzolni.

Kis hangerőn is megfelelő hangminőség... Igen, én is elvárom a cucctól, hogy éjjel lábujjhegyen is hozzon élvezetes produkciót, de ilyenkor azért felmerül bennem, hogy az agyonszapult hangfelvételeknél rendszeresen felróják a degradált dinamikát, mint fő hibát. Éjszaka, mikor a kis hangerő miatt alig néhány dB dinamikát tud a rendszer létrehozni, miért nem probléma a szűkülés? Vagy nem ezen múlik a hangminőség?

Kedves Fülelek Mester.... Ez a "némi vasporral dúsított szilikonzsír" nagyon költői fogalmazás volt, azt gondolom te is tudod....
Annál azért kicsit több, másképp nem lenne igazolható az ára. (10 köbcentiméter kb. 5 ezer Ft).
A hivatalos verzió:
"A ferrofluidok olyan kolloid keverékek, melyek nanoméretű ferromágneses részecskéket tartalmaznak, melyeket általában szerves oldószer vagy más folyadék szállít. A ferromágneses nanorészecskéket felületaktív anyaggal vonják be, mely meggátolja, hogy a mágneses, valamint a van der Waals-erők hatására egy bizonyos pontba felhalmozódjanak vagy összetapadjanak." (Wiki)

Szerinted a legolcsóbb Wharfedale magassugárzókba is raknak ebből a ferrofluid csuszpájzból? mert valami kenőcs van benne, anélkül még ennyit se bírna ki
Valamint felmerül a kérdés, melyik oldószer vagy folyadék bírja ki azt a hőmérsékletet, ami a 0,1mm átmérőjű drótot melegíti?
Neked biztos nagyobb tapasztalatod van ebben, mert jóval többféle hangszórót fogtál már a kezedben...

Én ezeket értem, csak az a baj, hogy az a hangminőség, ami után loholunk, az aránylag kis hangerőn is jelen van, ill. kéne, hogy legyen. Ahol nincs 200 fok, de még 40 sem a hangszóró tekercsén.

Az, hogy egy zongorahang tónusához hasonlít-e egy hangdoboz hangja, ott ezek a lenti dolgok csak egy részei a nagy kirakósjátéknak.

Nevetségesen rossz paraméterű hangszórókból én már hallottam meghökkentően jó hangot.

Kicsit elkalandoztunk a tudomány érdekességei technika vívmányai között

chord

Én ezeket értem, csak az a baj, hogy az a hangminőség, ami után loholunk, az aránylag kis hangerőn is jelen van, ill. kéne, hogy legyen. Ahol nincs 200 fok, de még 40 sem a hangszóró tekercsén.

Az, hogy egy zongorahang tónusához hasonlít-e egy hangdoboz hangja, ott ezek a lenti dolgok csak egy részei a nagy kirakósjátéknak.

Nevetségesen rossz paraméterű hangszórókból én már hallottam meghökkentően jó hangot.

Hallott már valaki ezüst lengőtekercses hangszórót (hangfalat)?

A lengőtekercs ellenállásának változása a hőmérséklet függvényében. pl. 200 C-on (akár ezt is elérheti a lengőtekercs hőmérséklet) 1,73 szorosa lehet a 20C fokon mérthez képest az ellenállás. Ez kb.-4,7 dB változást jelent az érzékenységben. Lila :ezüst, kék: alumínium, piros: réz anyagminőség esetén.
lehet az még több is. Én most hirtelen 0,0038/C-nál kisebbet nem találtam réz ellenállás hőfoktényezőt. márpedig ez kis matekkal 20-ról 200C fok emelkedésnél 1,98 szoros ellenállás növekedést ad.

Mint említettem volt, az a szerencse, hogy csak rövid ideig éri a lengőt nagy áram, nagyobbrészt mély frekvenciákon, ahol tud hűlni, mivel mozog rendesen. A pillanatnyi áramsűrűség elérheti a 100A/mm2-t, hangosításnál használt mélyhangszóróknál akár a 250A/mm2-t! Én szedtem már szét koncert utáni mélyládát, amiben a mélyhangszórót csak kesztyűvel lehetett megfogni.
Könnyű belátni,. hogy a magassugárzók miért terhelhetők jóval kevésbé, ott nincs számottevő mozgás, ami a hőátadást serkentené, igaz, előfordul a "mágneses folyadék" használata, ami nem más, mint némi vasporral dúsított szilikonzsír, ami ezerszer jobban vezeti a hőt, mint a levegő. Gyakran találkozni apró neodímium-vas--bór (NeFeB) mágnessel szerelt magassugárzóval, aminek a hátulján alu hűtőborda van -nem véletlenül.

A lengőtekercs ellenállásának változása a hőmérséklet függvényében. pl. 200 C-on (akár ezt is elérheti a lengőtekercs hőmérséklet) 1,73 szorosa lehet a 20C fokon mérthez képest az ellenállás. Ez kb.-4,7 dB változást jelent az érzékenységben. Lila :ezüst, kék: alumínium, piros: réz anyagminőség esetén.

itt a chart 4 idetartozo ugye ? ezek azert eleg szep görbek, nem ? 70->90-re szep, 95-re mar kezd "megbicsklani"

vagy ugy erted, hogy pl. 70dB-röl 95 dB-re több erösitöteljesitmenynövekedes kell, mint a szamok matematikailag adnak (azaz romlik a hatasfok) ?

https://www.soundstagenetwork.com/measu ... focus_110/

Szerintem ez a mérés nem korrekt.
"Deviation from linearity - Measured with a frequency sweep across the audible spectrum on axis at 2 meters.
Purpose: Shows how a speaker is stressed and if it compresses at certain frequencies as the sound-pressure level is increased."

A frequency sweep lassú mérés, a nagy hangnyomású zenei részlet ennél sokkal gyorsabb szokott lenni, rövid ideig nincs számottevő kompresszió.
Ráadásul pont egy dínónál vizsgálták, amely büszkén hirdeti, hogy 1ms-ig 1kW teljesítményen sem komprimál, legalábbis a 75mm átmérőjű lengőtekercses hangszórói. Akkor mit várhatunk egy 30mm vagy 25mm lengő átmérőjű hangszórótól?
Szóval ne tessék ezt véresen komolyan venni, akkor se, ha épp Kanadában mérték nemzeti süketszobában...

...Eddig nem említett szempont, hogy a hangsugárzók is kompresszálnak, nagyobb hangerőn akár 5-6dB-t is ( frekvenciától függően )
...

itt a chart 4 idetartozo ugye ? ezek azert eleg szep görbek, nem ? 70->90-re szep, 95-re mar kezd "megbicsklani"

vagy ugy erted, hogy pl. 70dB-röl 95 dB-re több erösitöteljesitmenynövekedes kell, mint a szamok matematikailag adnak (azaz romlik a hatasfok) ?

https://www.soundstagenetwork.com/measu ... focus_110/

Aki hangfalakat csinál, nyilván mér, mert kell a gyártási folyamathoz...
Már miért kellene? Simán összerakhatsz egy hangsugárzót mérés nélkül, hallás után is be tudod hangolni. Ez nem lehetetlen, csak (nem lebecsülve a képességeidet) szerintem elég kicsi a siker esélye.

Minden hobbit sokféleképpen lehet űzni. Továbbra is állítom, hogy felesleges ezen utak között ellentétet állítani, feszültséget kelteni. Hogy számodra a műszaki mérés butaságnak, vagy időpocsékolásnak számít, csupán azért van, mert számodra a görbék nem sokat mondanak. Nem tudom, pontosan mit értesz hangminőség alatt, de biztos vagyok benne, hogy a mért adatok és a szubjektív hangélmény között szoros összefüggések vannak, még ha nem is 100 %-os átfedéssel. Elég kevés olyan példát tudunk hozni, mikor egy készülék mérési eredményei csapnivalóak, de a produkciója világbajnok, de még az ellenkezőjére sincs sok esetünk. Hogy számodra milyen hangzás tetszik, annak nincs sok köze az objektív hangminőséghez. A frekvenciaválasz, vagy a harmonikus torzítás szerinted mennyiségi, vagy minőségi paraméter?

Ha az ember tisztában van a méréstechnikával és a saját elvárásaival, illetve azokat meg is tudja fogalmazni műszaki nyelven, akkor műszerek, szaktudás és némi szerencse segítségével fülelés nélkül is meg tudja valósítani a vágyott megszólalást. Erre a kellő tudás hiányában nagyon kevesen képesek, így hát a konstruktőrök, építkezők, DIY-erek, rendszertelepítők többsége párhuzamosan használja műszereit és füleit. Még a legtapasztaltabb szakember sem képes fülre, pár perc alatt beállítani egy szoba akusztikáját, egy szubsugárzó korrekt illesztését, vagy egy keresztváltó működését, így hát mérnek, ellenőriznek, majd ha az adatok már elfogadhatóak, jöhet a (felhasználói) füllel történő finomhangolás. Számomra ez a korrekt és leginkább hatékony ügymenet.

Ellenpéldákat napokon át lehetne sorolni. A rossz fázissal bekötött középsugárzót és az elcseszett keresztváltót másfél éven át hallás alapján csiszolgató hobbitársunk története elevenen él néhányunk memóriájában. Egy 2 perces méréssel megspórolt volna magának 18 hónapot és 2 maroknyi hajszálat. De az is nehezen feledhető, mikor házimozis fórumtársunk több hónapig tekergette és tologatta a szubsugárzóját, mire egy akusztikai mérés során kiderült, hogy hibás az elektronika, a cucc egyáltalán nem azt csinálja, amit a leírás és a kezelőszervek feliratai szerint kellene. Arra pedig rengeteg példám van, mikor emberek a rossz akusztika tükrében cserélgetik végtelenül a készülékeiket és mérés nélkül nem veszik észre, hogy újra és újra ugyanabba a gödörbe pottyannak bele, ami persze nem tilos, csak kellemetlen.

Persze ha mezei végfelhasználóként kizárólag gyári, korrekt módon beállított készülékeket használsz, akkor nincs sok mérni valód, elboldogulsz egy mérőszalaggal is, de a hifisták nagy hányada nyúl bele itt-ott a rendszere elemeibe. Többségük tisztában van vele, hogy mérés nélkül csak sötétben tapogatózás történik. Te magad is sokszor hangsúlyoztad, hogy szívesen módosítod a készülékeidet, kísérletezel alkatrészek cseréjével. Amíg ez kimerül kábelek, csatlakozók cserélgetésében, nyilván elvagy műszerek nélkül, de a tuningnak van néhány mélyebb rétege is. Nyugalmi áramot, DC offsetet, processzor terhelést fülre beállítani nem lehet.

Még ennyit sem tud, mert ne a 18cm legyen a mérvadó méret, hanem a tényleges löket átmérője, ami ennél jóval kevesebb.
24mm-t kellene egy irányba libbennie a membránnak -ennyit nem tud -ettől még ez egy kitűnő és drága hangszóró...
A valóságban a reflexnyílás sokat segít az ügyben -a linkelt kalkulátor zárt dobozra számol.

Nem ezért találták ki többek között a több utas (mondjuk 3) nagyobb és több mélysugárzókkal szerelt dobozokat?

Dragonweed, fülelek, köszönöm szépen a válaszokat.

Még ennyit sem tud, mert ne a 18cm legyen a mérvadó méret, hanem a tényleges löket átmérője, ami ennél jóval kevesebb.
24mm-t kellene egy irányba libbennie a membránnak -ennyit nem tud -ettől még ez egy kitűnő és drága hangszóró...
A valóságban a reflexnyílás sokat segít az ügyben -a linkelt kalkulátor zárt dobozra számol.

Pl.: egy 18 cm-es mélyközépből 40 Hz-en 100 dB-t elérni (1 méterről), a membránnak 14 mm-t kellene mozdulni -lineárisan-, kompresszió nélkül.

http://www.baudline.com/erik/bass/xmaxer.html

Bocsánat, vállaltan laikusként kérdezem, hogy ez nem lehetséges, vagy valami elvi problémát jelent?

Gondolom, itt már az erősítő is lényeges, igazából az áll a produkált hangminőség mögött, nem?

Ismét próbálsz ellentétet kreálni ott, ahol nem kell. Ha eltekintünk a márkafanoktól és a számok bűvöletében élőktől, a HiFi-ben szerintem a többség a saját (vagy még inkább valaki más) fülére hallgat, de köztük (!) vannak olyanok is, aki a megélt jelenségeket érteni, esetleg tudatosan befolyásolni is szeretnék, nem csak találomra kísérletezni. Miért baj ez? Te is profitálsz belőle, felhasználhatod az adatokat, hivatkozhatsz a paraméterekre (és szoktál is).

Tökéletesen értelek, minden hobbiban vannak méricskélők, vannak, akik méreteik alapján ítélnek meg nőket, hozzávalók, receptek alapján egy ételt, görbék alapján hangfalakat, és vannak, akik próbát tesznek és nem többet várnak, hanem jobbat, sajnos, ezt műszer nem mondja meg.

Aki hangfalakat csinál, nyilván mér, mert kell a gyártási folyamathoz, de asszem a hifisták elenyésző hányada épít hangfalat, számuk a statisztikai hibahatáron jóval belül van. Ugyanakkor minőséget műszerrel mérni ők sem tudnak, sajnálom őket, ha nehéz eldönteniük, hogy nekik mi a fontosabb, amit mérnek (mennyiségi mutatók) vagy amit hallanak (minőségi jellemzők), eddig ax+b alkalommal írtam le, hogy túl sokáig túl különböző szempontból elmélyülten elemezni szitukat az állásfoglalás kényszerével, skizofréniához vezethet, amiből komoly bajok származhatnak.

Ha a mért eredmények hasonlóak, de valamelyik változat a fülünknek kellemesebb, hallgathatóbb, akkor azt kell választani. Igen, azért, mert sajnos mindent megmérni nem tudunk, ezt meg el kell fogadni mint tényt....

Köszönöm, pont ezt írtam. Más a frekivadászat, mint a zeneélvezet. Az én dobozomat megmérték a gyárban és én totál elégedetten hallgatom már n+1 éve. Biztos, hogy másik doboz is produkálna hasonló mérési eredményt, de valamiért a hifisták se csak grafikonokat meg görbéket mutogatnak egymásnak egy közösségi hallgatózás alkalmával.

Analógiával élve: lehet, hogy a 90-60-90-es csajsziméretet fogadjuk el "ideálisnak", de kívánom mindenkinek, aki ez alapján kötelezi el magát hosszú időre, hogy csak ez alapján ne kötelezze el magát hosszú időre :-))).

Szép számolás, tetszik meg minden, de mintha keveredne a csúcs és az RMS. Ha csúcsokban van 80 Watt igény, akkor nem elegendő egy olyan erősítő, ami csúcsokban tud 80 Wattot, biztonsággal, a másodperc tört részére?

Az is megérne egy misét, hogy mondjuk a 70-es években a Marantz (Superscope), Harman mennyire szigorúan specifikálta a teljesítményt és ahhoz képest az elmúlt évtizedkeben a nagy gyárak mennyiben más szempontok szerint specifikáltál, különösen HM vasaknál.

Másrészt fölmerül a nagyobb mindig jobb (erősítőkre szorítkozva) én annyiban vitatom ezt, hogy egy nagyobb teljesítményű erősítő összetettebb kapcsolást igényel, amit úgymond könnyebb elrontani. Nem azt modnom, hogy nincs jó és nagy teljesítményű erősítő, de azért vigyáznék az ennyire általános kijelnetésekkel.

Igazából nem olyan bonyolult ez a csúcs- és folyamatos kimeneti teljesítmény témakör.
Általánosságban minél nagyobb teljesítményű-, minél inkább túlméretezett tápegység van egy erősítőben, annál kisebb az eltérés a két adat között.

Pl. 40W-hoz képest 80W kimenti teljesítmény mindössze 3dB-lel nagyobb hangnyomást hoz létre. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a hangsugárzók is egyre jobban torzítanak a teljesítmény növekedésével.
Eddig nem említett szempont, hogy a hangsugárzók is kompresszálnak, nagyobb hangerőn akár 5-6dB-t is ( frekvenciától függően )

Szóval, ha a dinamikát valóban szeretnénk visszaadni, akkor kellenek tartalékok. Határhelyzetre tervezve meg csak torzítás és dinamikakompresszió lesz belőle...

Ismét az origóban vagyunk. Van, akinek mérve számít, van, akinek hallgatva :-))) Szeretném hinni, hogy inkább a fülünknek hallgatózunk, mint frekiket idomítunk mérőműszerek kedvéért :-))).
Ismét próbálsz ellentétet kreálni ott, ahol nem kell. Ha eltekintünk a márkafanoktól és a számok bűvöletében élőktől, a HiFi-ben szerintem a többség a saját (vagy még inkább valaki más) fülére hallgat, de köztük (!) vannak olyanok is, aki a megélt jelenségeket érteni, esetleg tudatosan befolyásolni is szeretnék, nem csak találomra kísérletezni. Miért baj ez? Te is profitálsz belőle, felhasználhatod az adatokat, hivatkozhatsz a paraméterekre (és szoktál is).

... mert olykor belassul a hang, vagy egyszerűen nem lesz olyan énekhang rajta, mint a fele akkora méretűn. Pedig mérve minden jobb.

Ismét az origóban vagyunk. Van, akinek mérve számít, van, akinek hallgatva :-)))

Szeretném hinni, hogy inkább a fülünknek hallgatózunk, mint frekiket idomítunk mérőműszerek kedvéért :-))).

WHAT ...?
A https://en.wikipedia.org/wiki/Audio_powerlinken a 3.1...3.4 szakaszokra utalok.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.