Általában a hifiről

[vlaca]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

Koscsó Feri ezzel a kiadói tevékenységgel lényegében egy missziót teljesít, ami üzleti szempontból nemigazán értelmezhető. Az eladott fizikai zenehordozók jó esetben épphogy fedezik a felvételkészítés és a kiadás költségeit. Így szerintem igazán megengedhetünk neki itt némi "reklámot".

Az online streaming platformok esetén még rosszabb a helyzet. Mesélte nekem múltkorjában, hogy szinte az összes létező streaming platformra feltette Juhász Gábor Planets albumát. Fél év után meg is érkezett az ebből származó első jogdíjkifizetés, amin osztozik a kiadó és a zenészek. Azt magamtól is sejtettem, hogy rétegzenék online streameléséből nem lehet meggazdagodni, de mégis megdöbbentem az arcpiritóan alacsony összegen.

Írtam egy hosszú posztot, de nem küldtem el.
Az említett album egy év alatt, 98 streaming szolgáltatónál, 60e feletti meghallgatás számmal 27 dollárt termelt.
De számlázni csak 150 dollár elérésekor lehet.

Hi! Ezek a számok furák. Nekem van fent pár trackem több streamingen, most ránéztem, kb. 2700 meghallgatás 8 dollárt “termelt”.(Kifizetés 50dollártól indul. Egy ingyenes netes “kiadó”-nál van.)
Lehet hogy nálatok a kiadó/terjesztő gázsija a magas?

[Luxor Audio]

Koscsó Feri ezzel a kiadói tevékenységgel lényegében egy missziót teljesít...

Valóban fontos küldetés...

[OFF - katt ide ha látni akarod]

...nek indult és míg értelmét láttam, pár évig magam is benne voltam. Ennek nyomai azóta el lettek tüntetve, még az általam írt tartalmakból is, na de ez most/már mindegy, nem ez a téma.

De mikor napi szinten látsz valamit (csak e topikban egy hónap alatt 21 alkalommal, meg szinte az összes FB csoportban ugyanez), akkor azért felmerülhet a kérdés, hogy esetleg túl van tolva a bicikli. OK, magánügy, ne szóljunk bele egymás dolgába, de mi lenne, ha a fórum másik 16 céges támogatója veled és velem együtt hasonló tempóban tolná. A világ egyik legmenőbb kerékpáros fóruma lehetne az AVX.

Ezt nem értem. Nem a meghallgatási számmal kellene arányban állnia a jövedelmezőségnek ? Vagy a 60 e. nem számít soknak ?

Szorozd fel azzal a pár fillérrel, amit a szolgáltatók fizetnek egy-egy meghallgatásért!

[Rock60]

Az említett album egy év alatt, 98 streaming szolgáltatónál, 60e feletti meghallgatás számmal 27 dollárt termelt.

Ezt nem értem.
Nem a meghallgatási számmal kellene arányban állnia a jövedelmezőségnek ?
Vagy a 60 e. nem számít soknak ?

[kaef2]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

Koscsó Feri ezzel a kiadói tevékenységgel lényegében egy missziót teljesít, ami üzleti szempontból nemigazán értelmezhető. Az eladott fizikai zenehordozók jó esetben épphogy fedezik a felvételkészítés és a kiadás költségeit. Így szerintem igazán megengedhetünk neki itt némi "reklámot".

Az online streaming platformok esetén még rosszabb a helyzet. Mesélte nekem múltkorjában, hogy szinte az összes létező streaming platformra feltette Juhász Gábor Planets albumát. Fél év után meg is érkezett az ebből származó első jogdíjkifizetés, amin osztozik a kiadó és a zenészek. Azt magamtól is sejtettem, hogy rétegzenék online streameléséből nem lehet meggazdagodni, de mégis megdöbbentem az arcpiritóan alacsony összegen.

Írtam egy hosszú posztot, de nem küldtem el.
Az említett album egy év alatt, 98 streaming szolgáltatónál, 60e feletti meghallgatás számmal 27 dollárt termelt.
De számlázni csak 150 dollár elérésekor lehet.

[alto]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

Koscsó Feri ezzel a kiadói tevékenységgel lényegében egy missziót teljesít, ami üzleti szempontból nemigazán értelmezhető. Az eladott fizikai zenehordozók jó esetben épphogy fedezik a felvételkészítés és a kiadás költségeit. Így szerintem igazán megengedhetünk neki itt némi "reklámot".

Az online streaming platformok esetén még rosszabb a helyzet. Mesélte nekem múltkorjában, hogy szinte az összes létező streaming platformra feltette Juhász Gábor Planets albumát. Fél év után meg is érkezett az ebből származó első jogdíjkifizetés, amin osztozik a kiadó és a zenészek. Azt magamtól is sejtettem, hogy rétegzenék online streameléséből nem lehet meggazdagodni, de mégis megdöbbentem az arcpiritóan alacsony összegen.

[tottyi]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

Én örülök ezeknek az infóknak, még ha van is egy hajszálnyi reklám feelingje.
Különben is, ha jól sejtem, majdnem minden kiadvány már régen " elővételben " elkelt, úgy hogy különösebben reklámozni sem kell.
De mi az az MRC ?

Tudomásom szerint direkt vágott lemez és élőben, utómunka nélkül felvett szalag kettő jelent meg az elmúlt kb 30 évben.
Az egyik a Djabe Art In Tone albuma, a másik az említett BJPP LP és szalag, olyan amit részben a vásárlók finanszíroztak az előrendeléssel, meg egy sem, ez lehet az első valószínűleg. Anno hasonló kiadványokat a Hungaroton is csak kisérleti céllal, belső használatra készített, ahogy ezt Selmeczi Imitől megtudtam pár hete.

Ha erről nem lehet úgy írni, egy aktuális analóg/digitális diskurzus kapcsán, hogy ne a "reklám" jusson az emberek eszébe, akkor nem érdemes semmilyen műszaki, zenei újdonságról, innovációról írni általában sem ezen a platformon, amit bárki is gyárt vagy árul idehaza.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Bárki számára nyitva áll a lehetőség, hogy elmenjen a hifi kiállításra, kivegye a legnagyobb termet, szervezzen 17 meghívott előadóval előadásokat általános hifivel, zenéléssel kapcsolatos témákról, életmű díjakat osszon, összehozzon 6 koncertet, felvegye azokat három különböző technológiával és videóban is, és meggyőzze a zenészeket, hogy engedjék a felvételeket kiadni, majd megpróbálja az átlag hifistához mindezt eljuttatni, amit lehet ingyen, amit meg nem, azt pici pénzért, mégcsak a költségeket sem fedezve. Mindezt abban a reményben, hogy hátha egyszer nem az lesz a legfontosabb, hogy mi a "jobb" vagy hogy "A eszköz leverte-e B eszközt".

Több, mint 30 évnyi AV/IT rendszerintegrációs gyakorlattal, ezernél több hifi rendszer összerakásában segédkezve valamilyen formában, jól látom, hogy milyen őrületes pénzeket tudtak volna azok megspórolni, akik nem a "jobbat" keresték, hanem, azt ami a környezetüknek, izlésüknek, igényeiknek leginkább megfelel. Ezt próbálom segíteni (sokak önzetlen segítségével) például ezzel a kiadvánnyal és a sok előadással, és ismeretterjesztő anyagok írásával is. Ahhoz, hogy a vásárolni kívánók hosszú távon jó döntéseket tudjanak hozni, kellenek olyan referencia felvételek is, amin ott lehetett ülni vagy amiről egyáltalán tudni lehet, hogyan készültek.

Mert ugye az audiofil lét nagy ellentmondása az, hogy olyan felvételek alapján hozunk milliós döntéseket, amikről gőzünk nem lehet, mi volt a kiadásuk során alkotók szándéka.

De mi ugye ettől függetlenül tudjuk, hogy a zongorának hogyan kellett volna szólnia....

En ezt nem ertem, ilyen irasokkal kellene, hogy tele legyen a forum es meg ha reklam is lenne az azert is jo mert aki meg szeretne venni legalabb tud rola. A szegyen az, hogy meg neked kell magyarazkodnod.

[Rock60]

Ha erről nem lehet úgy írni, egy aktuális analóg/digitális diskurzus kapcsán, hogy ne a "reklám" jusson az emberek eszébe, akkor nem érdemes semmilyen műszaki, zenei újdonságról, innovációról írni általában sem ezen a platformon, amit bárki is gyárt vagy árul idehaza.

Dehogynem lehet, legtöbbünk nevében állíthatom, hogy hálásak vagyunk ezért a sok érdekes infóért és persze a kiadványokért.
Érdeklődve várjuk bármilyen fejleményről az újabb beszámolóidat.
Ugyanakkor a mai világban annyira ritka az ilyen karitatív jellegű szemlélet, hogy nem csoda, ha valakinek a megfelelő háttérismeret nélkül automatikusan a reklám és az üzlet jut eszébe bármilyen magasabb szintű tevékenység láttán.

[kaef2]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

Én örülök ezeknek az infóknak, még ha van is egy hajszálnyi reklám feelingje.
Különben is, ha jól sejtem, majdnem minden kiadvány már régen " elővételben " elkelt, úgy hogy különösebben reklámozni sem kell.
De mi az az MRC ?

Tudomásom szerint direkt vágott lemez és élőben, utómunka nélkül felvett szalag kettő jelent meg az elmúlt kb 30 évben.
Az egyik a Djabe Art In Tone albuma, a másik az említett BJPP LP és szalag, olyan amit részben a vásárlók finanszíroztak az előrendeléssel, meg egy sem, ez lehet az első valószínűleg. Anno hasonló kiadványokat a Hungaroton is csak kisérleti céllal, belső használatra készített, ahogy ezt Selmeczi Imitől megtudtam pár hete.

Ha erről nem lehet úgy írni, egy aktuális analóg/digitális diskurzus kapcsán, hogy ne a "reklám" jusson az emberek eszébe, akkor nem érdemes semmilyen műszaki, zenei újdonságról, innovációról írni általában sem ezen a platformon, amit bárki is gyárt vagy árul idehaza.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Bárki számára nyitva áll a lehetőség, hogy elmenjen a hifi kiállításra, kivegye a legnagyobb termet, szervezzen 17 meghívott előadóval előadásokat általános hifivel, zenéléssel kapcsolatos témákról, életmű díjakat osszon, összehozzon 6 koncertet, felvegye azokat három különböző technológiával és videóban is, és meggyőzze a zenészeket, hogy engedjék a felvételeket kiadni, majd megpróbálja az átlag hifistához mindezt eljuttatni, amit lehet ingyen, amit meg nem, azt pici pénzért, mégcsak a költségeket sem fedezve. Mindezt abban a reményben, hogy hátha egyszer nem az lesz a legfontosabb, hogy mi a "jobb" vagy hogy "A eszköz leverte-e B eszközt".

Több, mint 30 évnyi AV/IT rendszerintegrációs gyakorlattal, ezernél több hifi rendszer összerakásában segédkezve valamilyen formában, jól látom, hogy milyen őrületes pénzeket tudtak volna azok megspórolni, akik nem a "jobbat" keresték, hanem, azt ami a környezetüknek, izlésüknek, igényeiknek leginkább megfelel. Ezt próbálom segíteni (sokak önzetlen segítségével) például ezzel a kiadvánnyal és a sok előadással, és ismeretterjesztő anyagok írásával is. Ahhoz, hogy a vásárolni kívánók hosszú távon jó döntéseket tudjanak hozni, kellenek olyan referencia felvételek is, amin ott lehetett ülni vagy amiről egyáltalán tudni lehet, hogyan készültek.

Mert ugye az audiofil lét nagy ellentmondása az, hogy olyan felvételek alapján hozunk milliós döntéseket, amikről gőzünk nem lehet, mi volt a kiadásuk során alkotók szándéka.

De mi ugye ettől függetlenül tudjuk, hogy a zongorának hogyan kellett volna szólnia....

[Rock60]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

Én örülök ezeknek az infóknak, még ha van is egy hajszálnyi reklám feelingje.
Különben is, ha jól sejtem, majdnem minden kiadvány már régen " elővételben " elkelt, úgy hogy különösebben reklámozni sem kell.
De mi az az MRC ?

[kaef2]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

Ezt gondolod?

Őszintén sajnálom. Biztosan van blokkolási lehetőség a fórumon, bátran blokkolj.

Tök mindennapos dolog idehaza gondolom, amikor megjelenik egy 45-ös fordulatú LP, ami szalagról,élőben felvéve, utómunka nélkül készül. Az is biztosan mindennapos, hogy egy ilyen album kiadója hajlandó kommunikálni is a kiadványról, arról hogy hogyan készült.

Bocs, ha azt hittem, hogy ez érdekes lehet, például ha már ennyi szó esett az analóg - kontra digitális témában.
Amúgy az MRC nevet nem tudom, hogy 2-3-nál többször írtam le itt egyáltalán az elmúlt egy hónapban, az aláírásomban megjelenik az tény, de majd kiveszem illetve javaslom ne az aláírást olvasgasd.

[gomolalaci]

Kikapcs

Vajon miért érzem úgy, hogy ez a topik már csak kaef2 és a MRC reklámozásáról szól?
Lehet bennem van a hiba? Nem zárható ki! Akkor bocsánat!

Bekapcs

[Snipi]

MInd Eriknél mind Lodovicnál fel lehet fedezni erőteljes afrikai motívumokat, Ferdi Lance-éknál meg erőteljes francia-holland-belga népzenei behatások vannak. De szerintem zenei stílusokról felesleges okfejteni, mert ki ezt mondja, ki azt.

[kaef2]

2. A Besh o DroM azért már vagy 25 éve világsztár és Juhász Gábornak is, mint jazz gitárosnak van vagy 50-60 különböző kiadványa és több évtizedes zenei múltja. Ők azért nem olyan nagyon ismeretlenek. Ráadásul többször is letölthetővé tettem mintákat a felvételekből dsd-ben is, pcm-ben is, nem olyan nagyon zsákbamacska igy ez az album. :)

A Besh o Drom-ot ismerem/ismertem rég óta. Juhász Gábort nem ismerem.
Én amúgy a jazzes világzenéhez sorolom mondjuk a Saint Germain-t, vagy mondjuk a Garde du Nord-ot, és mondjuk Erik Truffaz-t is akiket imádok, de pl. olyat is amit egyszerűen nem bírok elviselni. Azokat inkább nem nevezném meg, nem is biztos, hogy meg tudnám, mert meghallgatom, nem tetszik és onnantól nem is érdekel.
Nekem ez a zene nem igazán tetszik, és nálam mindig is fontosabb maga a zene mint a hangminőség. Nem is vettem soha csak azért egy lemezt mert jól szól, ha nem tetszik a zene. Amik vannak (mert van elég sok) azokat mind apámtól örököltem. Persze az "örökségemben" is vannak piszok jól szóló és szuper zenéket tartalmazó lemezek - és szerencsére ebből van sokkal több - amik ma már beszerezhetetlenek, vagy ha igen akkor csillagászati összegekért. (Pl. 70-es, 80-as évek-beli eredeti USA nyomású Telarc LP-k.)

A felsoroltak nem igazán világzenei művészek szerintem, inkább a jazz elektronikusabb, itt-ott talán fúziósnak is mondható részéhez tartoznak.

Juhász Gábor a nemzetközileg is talán legismertebb jazz gitárosaink egyike.

https://juhaszgabor.eu/lemezek.html

Érdemes meghallgatni pár albumát, a Juhász Gábor Trió (Karosi Júliával, Tony Lakatossal) közösen kiadott Planets dupla CD-je például minden streaming szolgáltatónál fent van. Magam is osztottam meg belőle két tracket is nagy felbontásban is az elmúlt hónapok során, mert ugye volt némi közöm a kiadáshoz.

A BJPP album meghallgatása azért is izgalmas (még ha az ember esetleg azt gondolja, hogy nem szereti a jazzes világzene műfaját), mert két mikrofonnal készült, pár méterről, semmilyen dinamikai korlátozás/hamisítás nem volt és mert nem volt benne utómunka sem egyáltalán. Nincs a szólamonkénti eq-zással audiofilre simogatva, nincsenek az első sorokban hallható arányok megváltoztatva, nincs neki zengetett tere, vagyis minden olyasmi hiányzik belőle, amitől szokás elájulni egy rövid demón. Mondhatni ez egy anti-Stockfisch kiadású album.

Ha valakinek van olyan jó a rendszere, hogy a leghangosabb részeket 95dB feletti hangosságúra tudja beállítani, akkor tényleg azt fogja hallani amit az első sorokban ülők hallottak. Itt a halk részek nagyon halkak, a hangos részek nagyon hangosak, ahogy élőben is megesett. Ami dinamikát a Nagra megengedett 38-as sebességen, az benne van a felvételben, és a 45-ös fordulaton ez szépen át is jön, a két lemezoldal kb 29 perc, ami kényelmesen ráfért, különösebb trükközés nélkül.

Van a lemezen valami olyan "élőség", spontaneitás, amit manapság egyre ritkábban hallani a felvételekből és ami engedi a zenészeket szárnyalni. A fiúk hosszabban játszottak, mint megbeszéltük, elvitte őket a lendület és így kifutott a szalag pár perccel korábban, mint ahogy a koncert végetért. A szalagról digitalizált DSD256 kiadásban pár hét múlva majd bónusz track-ként benne lesz a digitálisan felvett teljes hosszúságú utolsó track is.

[Snipi]

2. A Besh o DroM azért már vagy 25 éve világsztár és Juhász Gábornak is, mint jazz gitárosnak van vagy 50-60 különböző kiadványa és több évtizedes zenei múltja. Ők azért nem olyan nagyon ismeretlenek. Ráadásul többször is letölthetővé tettem mintákat a felvételekből dsd-ben is, pcm-ben is, nem olyan nagyon zsákbamacska igy ez az album. :)

A Besh o Drom-ot ismerem/ismertem rég óta. Juhász Gábort nem ismerem.
Én amúgy a jazzes világzenéhez sorolom mondjuk a Saint Germain-t, vagy mondjuk a Garde du Nord-ot, és mondjuk Erik Truffaz-t is akiket imádok, de pl. olyat is amit egyszerűen nem bírok elviselni. Azokat inkább nem nevezném meg, nem is biztos, hogy meg tudnám, mert meghallgatom, nem tetszik és onnantól nem is érdekel.
Nekem ez a zene nem igazán tetszik, és nálam mindig is fontosabb maga a zene mint a hangminőség. Nem is vettem soha csak azért egy lemezt mert jól szól, ha nem tetszik a zene. Amik vannak (mert van elég sok) azokat mind apámtól örököltem. Persze az "örökségemben" is vannak piszok jól szóló és szuper zenéket tartalmazó lemezek - és szerencsére ebből van sokkal több - amik ma már beszerezhetetlenek, vagy ha igen akkor csillagászati összegekért. (Pl. 70-es, 80-as évek-beli eredeti USA nyomású Telarc LP-k.)

[kaef2]

1 : ... a hifizés még mindig maga a nagy ismeretlen és még nagyon sok mindent nem tudunk arról, hogy mit miért is szeretünk és az, hogy mi szeretjük mit jelenthet a másiknak.

2 : Ami persze nem baj, lehet, hogy csak az itteni aktív többség nem szereti a jazzes világzenét.

1 : szerintem először mindenkinek a "legnagyobb" ismeretlennel kell valamennyire tisztába jönni : saját magával. Ha ez megvan, egy lépéssel előbbre vagyunk a hifi terén is.
2 : azért ez a "jazzes világzene" elég tág fogalom. Pl. nekem van olyan amit imádok, de van olyan is amitől futkos a hideg a hátamon. Ez akkor a legszembetűnőbb, ha egy előadónál van ilyen. Nevet nem mondanék ... magyar.

1. Igen.
2. A Besh o DroM azért már vagy 25 éve világsztár és Juhász Gábornak is, mint jazz gitárosnak van vagy 50-60 különböző kiadványa és több évtizedes zenei múltja. Ők azért nem olyan nagyon ismeretlenek. Ráadásul többször is letölthetővé tettem mintákat a felvételekből dsd-ben is, pcm-ben is, nem olyan nagyon zsákbamacska igy ez az album. :)

[Snipi]

1 : ... a hifizés még mindig maga a nagy ismeretlen és még nagyon sok mindent nem tudunk arról, hogy mit miért is szeretünk és az, hogy mi szeretjük mit jelenthet a másiknak.

2 : Ami persze nem baj, lehet, hogy csak az itteni aktív többség nem szereti a jazzes világzenét.

1 : szerintem először mindenkinek a "legnagyobb" ismeretlennel kell valamennyire tisztába jönni : saját magával. Ha ez megvan, egy lépéssel előbbre vagyunk a hifi terén is.
2 : azért ez a "jazzes világzene" elég tág fogalom. Pl. nekem van olyan amit imádok, de van olyan is amitől futkos a hideg a hátamon. Ez akkor a legszembetűnőbb, ha egy előadónál van ilyen. Nevet nem mondanék ... magyar.

[kaef2]

A történelmi hűség kedvéért megjegyezném, hogy habverés nem volt, én idéztem egy posztot pár napja, Steve Hoffmanntól a Facebookon, aki egyike azon kevés hangmérnököknek, akinek még a Miles Davis Kind Of Blue mesterszalagját is szivesen odaadja a jogtulajdonos, mert tudja, hogy értő kezekbe kerül.

Feri, szerintem Te tudod a legjobban, hogy a digitális kontra analóg egy hitvita, és a hitviták parttalanok és értelmetlenek, ezért nem érdemes sem megnyitni, sem kiprovokálni az új fejezetét ennek a soha véget nem érő cicaharcnak. Tudom, itt tévhiteket akartál eloszlatni, régebb én is próbáltam, de feladtam.
Megjegyezném, hogy jól csináljátok a kiadványaitokkal, mert mindkét tábor megkapja amit szeretne, igen jó minőségben.
Kár, hogy az itteni legaktívabb szószólók között szinte senki nem él ezzel a lehetőséggel.

Könyveket lehetne írni annak a 3 mondatnak a kapcsán, amit írsz. Nem is egyet.
Ha valamiről általában próbálom az olvasókat meggyőzni, leginkább az, hogy legyenek nyitottak mindenre.
Főképpen arra, hogy nincsenek mindenkire és mindenféle környezetre érvényes általános igazságok.

Azért tartottunk

[OFF - katt ide ha látni akarod]

rohadt sok pénzt kifezetve a részvételért

a tavalyi hifi shown 17 előadást, meg 6 mini koncertet és 0 eszközdemót, vagy tesztet, hogy megpróbáljuk elmondani a látogatóknak, a hifizés még mindig maga a nagy ismeretlen és még nagyon sok mindent nem tudunk arról, hogy mit miért is szeretünk és az, hogy mi szeretjük mit jelenthet a másiknak.

A kiállításon felvett zenék közül az első a most megjelent LP (és szalag), remélem még kettőt ki tudunk majd legalább adni. 130-an rendelték elő és fizették ki a kiadvány árát hónapokkal ezelőtt és vártak türelemmel. Habár nem figyeltem erre, de most, hogy említed, nem tünt fel, hogy az előrendelők közül bárki is részese lenne az itteni beszélgetéseknek aktívan (elnézést, ha mégis).
Ami persze nem baj, lehet, hogy csak az itteni aktív többség nem szereti a jazzes világzenét.

[kammerer]

Jellemzően VIFA és környéke. Azon nem érdemes fennakadni, hogy "régi konstrukció", mert minden hangsugárzó, a legfrissebb is "régi konstrukció". Amint a csöves erősítők is - és az A, A/B osztályú tranzisztorosok is (sőt, a D-osztály is évtizedekkel ezelőtt jelent meg).
A peremezésen se érdemes fennakadni, ugyanis az ugyanúgy az egymás ellen játszó paraméterek közti választás ill. kompromisszum kérdése, mint minden a hifiben. Aki habszivacs peremű hangszórót gyárt/vesz, az bevállalja, hogy 10-15 évente majdnem bizonyosan peremezni kell majd, mert porlad. Azért vállalja, aki vállalja, mert a habszivacs perem általában jobb hangminőségűnek tartatik, mint a tartós gumiperem.

A habszivacs pereműeknél biztos. Speciel az AN/J-nek gumipereme van. Lehet, hogy sok minden évtizedekkel ezelőtt jelent meg, de azért azóta a tudomány és technika fejlődött annyit, hogy esetleg új dolgok is előjöttek, ami a jelzett hangsugárzóknál nincs. Amúgy a jelzett gumiperem - mint az írtam is - nem évtizedek után, hanem PÁR év alatt ment tönkre, és nem elporlad, hanem egyszerűen kilyukadt. (Amint szintén írtam.) Amúgy apám nagyon ritkán kapcsolta be a rendszerét - ő inkább építeni szerette az erősítőt mint hallgatni - és akkor se hangosan, szóval azt se lehet mondani, hogy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre. Azért ment tönkre a GUMIPEREM, mert gyenge minőségű volt gondolom.

Akkor viszonylag eseti hiba lehetett az a perem.
Olyasmivel talán inkább találkozhatni AN-eknél, hogy szövetdóm impregnálása megrepedezik - ez persze más márkáknál is előfordul.

[kaef2]

A kilencvenes években, mint a Merlin hivatalos AN viszonteladója, az akkori cégemmel adtunk rádió és tv stúdióknak is AN K és J dobozokat, több tucatot, nekem volt E is otthon pár évig...

A nyolcvanas évek vége felé, amikor tájt megvásároltam az első Merlin Audio által értékesített terméket - Rock Reference - szoros barátság alakult ki köztem és a tulaj között.
Rengeteget voltam a Ráday-ban, jóformán többet hallgattam zenét az ottani rendszereken, mint a sajátomon.
Nem tudom mi az, ami abban a hangban nem tetszhet valakinek, én nagyon élveztem.
A teljes árspektrumban, a JPW Sonata - tól az ezüstös AN - E - ig, a Systemdeck - től a Voyd Reference - ig minden kategóriában kiemelkedő hang volt. / Nem hifi./
A Meishu, a Neiro és az Ongaku. Na ja.
Mindig fülemben cseng a hangjuk, bármikor elcserélném a mostanit rájuk.

Nem is ezt akartam írni, most már mindegy...
Hanem, hogy egyetlen tönkrement szélű AN dobozzal sem találkoztam azokban az években és a következő 8 - 10 év alatt.
Utána már kevesebbet voltam a tűz közelében sajnos, házasság és egyebek...

A tavalyi Hifi Show 17 előadása közül az egyik egy megemlékezés volt Vass Andrási Gyuriról, és természetesen Csontos Istvánról is. Gyuri lányai, Jurecz Laci, Nagy József és Kürthy Tamás (RIP) segítségével emlékeztünk meg.





István egykori élettársa ajánlott fel két rajzot István gyűjteményéből az Életmű-díjhoz, amit Darvas Lacinak (és a HFM szerkesztőségének) illetve Dr Balogh Gézának, a BEAG volt főmérnökének ajánlottam fel.

[Snipi]

Szegény Csontos Pista sok embert el tudott varázsolni. Apám is nagyon szerette. Én sajnos nem ismertem.

[Rock60]

A kilencvenes években, mint a Merlin hivatalos AN viszonteladója, az akkori cégemmel adtunk rádió és tv stúdióknak is AN K és J dobozokat, több tucatot, nekem volt E is otthon pár évig...

A nyolcvanas évek vége felé, amikor tájt megvásároltam az első Merlin Audio által értékesített terméket - Rock Reference - szoros barátság alakult ki köztem és a tulaj között.
Rengeteget voltam a Ráday-ban, jóformán többet hallgattam zenét az ottani rendszereken, mint a sajátomon.
Nem tudom mi az, ami abban a hangban nem tetszhet valakinek, én nagyon élveztem.
A teljes árspektrumban, a JPW Sonata - tól az ezüstös AN - E - ig, a Systemdeck - től a Voyd Reference - ig minden kategóriában kiemelkedő hang volt. / Nem hifi./
A Meishu, a Neiro és az Ongaku. Na ja.
Mindig fülemben cseng a hangjuk, bármikor elcserélném a mostanit rájuk.

Nem is ezt akartam írni, most már mindegy...
Hanem, hogy egyetlen tönkrement szélű AN dobozzal sem találkoztam azokban az években és a következő 8 - 10 év alatt.
Utána már kevesebbet voltam a tűz közelében sajnos, házasság és egyebek...

[Snipi]

A kilencvenes években, mint a Merlin hivatalos AN viszonteladója, az akkori cégemmel adtunk rádió és tv stúdióknak is AN K és J dobozokat, több tucatot, nekem volt E is otthon pár évig. A debreceni tévé stúdiójában kb 10-12 évig használták a világosítói hídra felfogott kulissza monitorként, ha jól emlékszem 6 darab volt a J-ből. Amikor átépítették a stúdiót, az első ami gazdára talált a hat AN doboz volt. Nem emlékszem, hogy a peremre panaszkodtak volna.

Hát apámé megdöglött ... újra lett peremeztetve. Mondjuk ez amikor eladtam előny volt, mert aki csinálta nagyon szép munkát végzett, és a srác aki itt volt megvenni, még mondta is, hogy milyen szép az új perem. (Mondtam neki, nem árultam zsákbamacskát.) Mondjuk két nap alatt el is vitték, szóval tény, hogy van neki kultusza. Anno Darvas Lászlónak (Hifi Magazin) is AN E doboza volt (tudom, mert nagyon ajánlotta apunak, hogy vegye meg - úgy 30 évvel ezelőtt ... ).

[Aszpirin]

Az AVX a szigorú moderáció miatt még maga a béke szigete - látszólag.

Hát ha még azt is tudnád, hogy néha miket kapok ezért.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

A legenyhébb formája, amikor egy figyelmeztetésre (aminek önmagában semmi következménye) bedurcul valaki, mint egy hároméves, és kivonul, az összes hozzászólása törlését követelve. Hát nagyon kitol velünk (az esetek többségében pedig max pár hónap múlva viszajön, mert a fórumfüggőség az fórumfüggőség, na :) )
Középfokon már büdös komcsi vagyok.
Felsőfokon pedig olyanokat is írnak, amit nem idéznék, de elképzelni nem tudom, hogy normális ember hogy képes ilyeneket kimondani is, nemhogy leírni... na ezek nem törzstagok, of course

[kaef2]

Jellemzően VIFA és környéke. Azon nem érdemes fennakadni, hogy "régi konstrukció", mert minden hangsugárzó, a legfrissebb is "régi konstrukció". Amint a csöves erősítők is - és az A, A/B osztályú tranzisztorosok is (sőt, a D-osztály is évtizedekkel ezelőtt jelent meg).
A peremezésen se érdemes fennakadni, ugyanis az ugyanúgy az egymás ellen játszó paraméterek közti választás ill. kompromisszum kérdése, mint minden a hifiben. Aki habszivacs peremű hangszórót gyárt/vesz, az bevállalja, hogy 10-15 évente majdnem bizonyosan peremezni kell majd, mert porlad. Azért vállalja, aki vállalja, mert a habszivacs perem általában jobb hangminőségűnek tartatik, mint a tartós gumiperem.

A habszivacs pereműeknél biztos. Speciel az AN/J-nek gumipereme van. Lehet, hogy sok minden évtizedekkel ezelőtt jelent meg, de azért azóta a tudomány és technika fejlődött annyit, hogy esetleg új dolgok is előjöttek, ami a jelzett hangsugárzóknál nincs. Amúgy a jelzett gumiperem - mint az írtam is - nem évtizedek után, hanem PÁR év alatt ment tönkre, és nem elporlad, hanem egyszerűen kilyukadt. (Amint szintén írtam.) Amúgy apám nagyon ritkán kapcsolta be a rendszerét - ő inkább építeni szerette az erősítőt mint hallgatni - és akkor se hangosan, szóval azt se lehet mondani, hogy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre. Azért ment tönkre a GUMIPEREM, mert gyenge minőségű volt gondolom.

A kilencvenes években, mint a Merlin hivatalos AN viszonteladója, az akkori cégemmel adtunk rádió és tv stúdióknak is AN K és J dobozokat, több tucatot, nekem volt E is otthon pár évig. A debreceni tévé stúdiójában kb 10-12 évig használták a világosítói hídra felfogott kulissza monitorként, ha jól emlékszem 6 darab volt a J-ből. Amikor átépítették a stúdiót, az első ami gazdára talált a hat AN doboz volt. Nem emlékszem, hogy a peremre panaszkodtak volna.

[Snipi]

Jellemzően VIFA és környéke. Azon nem érdemes fennakadni, hogy "régi konstrukció", mert minden hangsugárzó, a legfrissebb is "régi konstrukció". Amint a csöves erősítők is - és az A, A/B osztályú tranzisztorosok is (sőt, a D-osztály is évtizedekkel ezelőtt jelent meg).
A peremezésen se érdemes fennakadni, ugyanis az ugyanúgy az egymás ellen játszó paraméterek közti választás ill. kompromisszum kérdése, mint minden a hifiben. Aki habszivacs peremű hangszórót gyárt/vesz, az bevállalja, hogy 10-15 évente majdnem bizonyosan peremezni kell majd, mert porlad. Azért vállalja, aki vállalja, mert a habszivacs perem általában jobb hangminőségűnek tartatik, mint a tartós gumiperem.

A habszivacs pereműeknél biztos. Speciel az AN/J-nek gumipereme van. Lehet, hogy sok minden évtizedekkel ezelőtt jelent meg, de azért azóta a tudomány és technika fejlődött annyit, hogy esetleg új dolgok is előjöttek, ami a jelzett hangsugárzóknál nincs. Amúgy a jelzett gumiperem - mint az írtam is - nem évtizedek után, hanem PÁR év alatt ment tönkre, és nem elporlad, hanem egyszerűen kilyukadt. (Amint szintén írtam.) Amúgy apám nagyon ritkán kapcsolta be a rendszerét - ő inkább építeni szerette az erősítőt mint hallgatni - és akkor se hangosan, szóval azt se lehet mondani, hogy a nem megfelelő használat miatt ment tönkre. Azért ment tönkre a GUMIPEREM, mert gyenge minőségű volt gondolom.