Általában a hifiről

Én éppen egy számomra új Doors koncertet hallgattam. Szerintetek milyen a hangminőség? A párom fent dolgozik, amikor kikapcsoltam -amíg elmentem a sörért- rám szólt, hogy hallgatni szeretné. pocsékul szól, és imádom.

Én lennék a legboldogabb, ha egy 8 ezer forintos magas úgy szólna, mint az esotar 2.
Én meg annak örülnék, ha még hallanám a különbséget...

...
Én lennék a legboldogabb, ha egy 8 ezer forintos magas úgy szólna, mint az esotar 2.

Egy csapnivaló hangváltóval és egy igen hitvány erősítővel ez könnyen elérhető!

Ha eléggé megnézzük a görbéket*, akkor kérdés az, hogy létezik-e egyáltalán a világon "veszett jó" hangdoboz!

(*: frekiátvitelt, fázist, harmonikus torzításokat, impedanciagörbét, iránykaraterisztikát, vízesésdiagaramokat)

Ha jobban meggondolom, akkor az összes gyakorlati esetben sokkal inkább az a kérdés, hogy az ideálistól fényévekre levő, igen tökéletlen berendezések közül melyik a kevésbé bántó a gyakorlatban. És mivel fényévekre van az átvitelük az ideálistól, így csakugyan nehéz balanszírozni, hogy melyik hiba mennyire lesz bántó.
De nem az van, hogy az átviteli jellemzőknek semmi köze a minőséghez, hanem az, hogy kb. minden esetben annyira rosszak az átviteli jellemzők, hogy ugyancsak nehéz megmondani, hogy hogy lehet, hogy egyáltalán nem bántó a hang!

Ha pedig a saját reális lehetőségeimre gondolok, akkor pláne tökéletlen hangsugi lesz az eredmény, mert egy szint fölött ha tudnék sem áldoznék rá.

Arrol meg nem beszelve, hogy ki kell szolgalni high endet es a belepo szintet is. Mas-mas kompromisszumok, mas budzse.

Tökigaz, de mindegyikből ki lehet erőszakolni/csalogatni egy hallgatható hangot, nem? Más kompromisszumok, más büdzsé, más hangminőség, sajnos...

Én lennék a legboldogabb, ha egy 8 ezer forintos magas úgy szólna, mint az esotar 2.

Ha eléggé megnézzük a görbéket*, akkor kérdés az, hogy létezik-e egyáltalán a világon "veszett jó" hangdoboz!

(*: frekiátvitelt, fázist, harmonikus torzításokat, impedanciagörbét, iránykaraterisztikát, vízesésdiagaramokat)

Most az jön, h nem hallottál még olyat, amelyik nagyon tetszett volna... :-))) Mármint hangra... :-)))

Fül után fogsz dönteni, ijfú padawan, elmondom Neked úgy, ahogy van... :-)))

Azért mert a dolog egyáltalán nem úgy működik, hogy JóskaPista rajzol egy jó görbét és a gyárban azt megcsinálják, hanem fordítva. Hogy úgy mondjam ez nem kívánságműsor!
Elkészül egy reális hangszóró, próbálnak minél jobbat csinálni a körülményekhez képest, utána megmérik és utána lesznek meg a görbék és azok egy reális hangszóró esetében azért messze nem ideálisak lesznek!
Kb. bárki tudna olyan görbéket rajzolni, hogy ha létezne olyan hangsugárzó az jobb lenne bármilyen létező hangsugárzónál, csakhogy azt egészen egyszerűen nem lehet realizálni, elvi okokból sem, meg technikai okokból sem!
A valóságban van egy csomó olyan technikai jellegű korlát, amit nem lehet átlépni egészen egyszerűen. (Ezek nyomot hagynak a görbék egy részén is).

Én elsősorban nem hangsugárzókra gondoltam!
Gyuri

Azért mert a dolog egyáltalán nem úgy működik, hogy JóskaPista rajzol egy jó görbét és a gyárban azt megcsinálják, hanem fordítva. Hogy úgy mondjam ez nem kívánságműsor!
Elkészül egy reális hangszóró, próbálnak minél jobbat csinálni a körülményekhez képest, utána megmérik és utána lesznek meg a görbék és azok egy reális hangszóró esetében azért messze nem ideálisak lesznek!
Kb. bárki tudna olyan görbéket rajzolni, hogy ha létezne olyan hangsugárzó az jobb lenne bármilyen létező hangsugárzónál, csakhogy azt egészen egyszerűen nem lehet realizálni, elvi okokból sem, meg technikai okokból sem!
A valóságban van egy csomó olyan technikai jellegű korlát, amit nem lehet átlépni egészen egyszerűen. (Ezek nyomot hagynak a görbék egy részén is).

Arrol meg nem beszelve, hogy ki kell szolgalni high endet es a belepo szintet is. Mas-mas kompromisszumok, mas budzse.

Jó nyomon jársz Antonio, a kérdés nem az, hogy van-e olyan hangsugi, ami rossz mérési eredményeket produkál, lehet találni nyilván milliót. A kérdés, hogy mondjuk 2 veszett jó doboz közül, amelyek közül mindkettőt hazavihetnéd, illetve hazavitted és bepróbáltad, és mind a kettő kiváló, mi a lilaságos babfelhő alapján fogsz dönteni?

Valami azt súgja, h se chartokat nem fogsz nézegetni, se mérőműszerrel nem fogsz szaladgálni, hanem becsukott szemmel adott pillanatban azt fogod mondani: "EZ AZ!!!"

És itt készen vagyunk.

Ha eléggé megnézzük a görbéket*, akkor kérdés az, hogy létezik-e egyáltalán a világon "veszett jó" hangdoboz!

(*: frekiátvitelt, fázist, harmonikus torzításokat, impedanciagörbét, iránykaraterisztikát, vízesésdiagaramokat)

Ha ennyire nyilvánvaló,hogy technikai paraméterekkel,görbékkel meg lehet tervezni egy berendezést,akkor miért nem csinálják meg a" tökéletest"?
(Több készülékgyártó mérnököt ismerek személyesen(igaz csak Magyarországon),aki esküszik a technikai paraméterekre,ezért nem is fül alapján gyártja készülékeit.Némelyik jó lesz,némelyik meg nagyon nem!)
Gyuri

Azért mert a dolog egyáltalán nem úgy működik, hogy JóskaPista rajzol egy jó görbét és a gyárban azt megcsinálják, hanem fordítva. Hogy úgy mondjam ez nem kívánságműsor!
Elkészül egy reális hangszóró, próbálnak minél jobbat csinálni a körülményekhez képest, utána megmérik és utána lesznek meg a görbék és azok egy reális hangszóró esetében azért messze nem ideálisak lesznek!
Kb. bárki tudna olyan görbéket rajzolni, hogy ha létezne olyan hangsugárzó az jobb lenne bármilyen létező hangsugárzónál, csakhogy azt egészen egyszerűen nem lehet realizálni, elvi okokból sem, meg technikai okokból sem!
A valóságban van egy csomó olyan technikai jellegű korlát, amit nem lehet átlépni egészen egyszerűen. (Ezek nyomot hagynak a görbék egy részén is).

"Normális értékekkel rendelkező" dobozok közül már csakugyan nem árt fülelni, hogy dönthessünk.
Más kérdés, hogy pl. ez általam említett példában azt simán megmondom, hogy meliyk hangsugi nem kellene nekem élből, simán van olyan specifikáció, ami alapján élből megmondom, hogy nekem nem kell!

"Mert pl simán lehet, h mindkettőnek az elvárásaid alatti HANGMINŐSÉGE van, noha a görbéik frankók."
Szerintem nem lehet, pontosabban az lehet, hogy a nagyon szűkös specifikációkból nem derül ki, hogy miért rossz az összhatás, de egy kicsit komolyabb méréssel világosan kideríthető, hogy hol vannak durva hiányosságok!

Úgy mondanám, hogy ha kiváló hangú, neutrális, informatív a rendszer, akkor kiválóak lesznek a mérései is.
Kontrapozicióval ha a mérési adatok súlyos hiányosságot mutatnak, akkor a hangja sem lesz eléggé neutrális, informatív stb.

Olyan esetben, ha a hang bántó, és a "görbék frankók" sztem. nem ástak eléggé mélyre a mérésekkel és simán felgönygölhető az ok.
ha a mérési

Jó nyomon jársz Antonio, a kérdés nem az, hogy van-e olyan hangsugi, ami rossz mérési eredményeket produkál, lehet találni nyilván milliót. A kérdés, hogy mondjuk 2 veszett jó doboz közül, amelyek közül mindkettőt hazavihetnéd, illetve hazavitted és bepróbáltad, és mind a kettő kiváló, mi a lilaságos babfelhő alapján fogsz dönteni?

Valami azt súgja, h se chartokat nem fogsz nézegetni, se mérőműszerrel nem fogsz szaladgálni, hanem becsukott szemmel adott pillanatban azt fogod mondani: "EZ AZ!!!"

És itt készen vagyunk.

Határozottan opponálom!

A hangminőség nagyon sok aspektusa objektív, számszerű mennyiség és mérhető jól.

Ezek nem a hangdobozok elméleti görbéi, hanem valós, mért empirikus értékek. Abban van igazság, hogy a szoba akusztika elhúzza a dolgot és szükségszerűen süketszobában mérnek.
Nagyon sok esetben jó hatásfokkal előre meg lehet mondani, hogy egy hangdoboz mit fog művelni egy rendszerben. Az, hogy semmit se lehetne mondani az végképp túlzás.

Sokat előre meg lehet mondani objektív adatok alapján, abban mondjuk megegyzehetünk, hogy a Hi-Fi gyártók slendrián specifikációi alapján csak a legalapvetőbb dolgokat lehet előrejelezni.

(Pl legyen
A: terhelhetőség 30 Watt, f3: 70 Hz, érzékenység: 83dB,
B: terhelhetőség 150 Watt, f3: 30 HZ, érzékenység: 89dB)
Ne mondd, hogy ezek alapján nem lehet semmit (!!) modnani arról, hogy hogyan és mennyire különbözően fognak viselkedni!

Áki! Nem rajzol egyformát.
Arra jók a görbék, hogy a legtöbbről már ott kiderüljön, hogy kár vele foglalkozni.
Az viszont tény, hogy objektív mérésekből szubjektív véleményekre következtetni nem kis feladat.

Ha ennyire nyilvánvaló,hogy technikai paraméterekkel,görbékkel meg lehet tervezni egy berendezést,akkor miért nem csinálják meg a" tökéletest"?
(Több készülékgyártó mérnököt ismerek személyesen(igaz csak Magyarországon),aki esküszik a technikai paraméterekre,ezért nem is fül alapján gyártja készülékeit.Némelyik jó lesz,némelyik meg nagyon nem!)
Gyuri

Bocsáss meg, Antonio, de pontatlanul obszerválsz és elhamarkodottan extrapolálsz!

Pont én írtam, h a gyártóknak létfontosságú a mérés. Ezzel együtt a valódi együtt-tudok-élni-vele-vagy-nem dilemmában a végső döntéshez nem biztos, hogy köze lesz. (Két "normális" értékekkel rendelkező doboz közül pl, amik közül pl itt az adivétiben megvehetők, meghallgathatók.)

Nyilván más a két említett doboz, nyilván különbözően fognak viselkedni, de az, h Neked melyik tetszik jobban, melyik a tudnék-vele-élni-féle, azt nem ez a számsor mondja meg. Mert pl simán lehet, h mindkettőnek az elvárásaid alatti HANGMINŐSÉGE van, noha a görbéik frankók.

Rajzol Neked közel ugyanolyan görbét egy 15ezres meg egy 150 ezres magassugi, aztán melyiknek jobb a hangja például nagy valószínűség szerint?

"Normális értékekkel rendelkező" dobozok közül már csakugyan nem árt fülelni, hogy dönthessünk.
Más kérdés, hogy pl. ez általam említett példában azt simán megmondom, hogy meliyk hangsugi nem kellene nekem élből, simán van olyan specifikáció, ami alapján élből megmondom, hogy nekem nem kell!

"Mert pl simán lehet, h mindkettőnek az elvárásaid alatti HANGMINŐSÉGE van, noha a görbéik frankók."
Szerintem nem lehet, pontosabban az lehet, hogy a nagyon szűkös specifikációkból nem derül ki, hogy miért rossz az összhatás, de egy kicsit komolyabb méréssel világosan kideríthető, hogy hol vannak durva hiányosságok!

Úgy mondanám, hogy ha kiváló hangú, neutrális, informatív a rendszer, akkor kiválóak lesznek a mérései is.
Kontrapozicióval ha a mérési adatok súlyos hiányosságot mutatnak, akkor a hangja sem lesz eléggé neutrális, informatív stb.

Olyan esetben, ha a hang bántó, és a "görbék frankók" sztem. nem ástak eléggé mélyre a mérésekkel és simán felgönygölhető az ok.
ha a mérési

Áki! Nem rajzol egyformát.
Arra jók a görbék, hogy a legtöbbről már ott kiderüljön, hogy kár vele foglalkozni.
Az viszont tény, hogy objektív mérésekből szubjektív véleményekre következtetni nem kis feladat.

Na végre, Drusza! :-)))

Nem azt mondtam, hogy nem kell a mérés. A gyárban.

Szerinted hány mozdulat lenne egy jól (fülünknek élvezhetően) szóló rendszert egy hangsugárzókábelcserével hallgathatatlan, orrhangú, sávszélszegény, lompos, teretlen ésatöbbi "rendszerré" tenni? UGYANAZZAL A HANGFALLAL. Hogy rendszerben milyen hangja lesz, azt nem tudod megmérni. Sokmindent persze igen.

Ami szubjektív, azt nem lehet megmérni, ugyanaz a mennyiségi arány is másmilyen tetszést arat mindenkinél.

Bocsáss meg, Antonio, de pontatlanul obszerválsz és elhamarkodottan extrapolálsz!

Pont én írtam, h a gyártóknak létfontosságú a mérés. Ezzel együtt a valódi együtt-tudok-élni-vele-vagy-nem dilemmában a végső döntéshez nem biztos, hogy köze lesz. (Két "normális" értékekkel rendelkező doboz közül pl, amik közül pl itt az adivétiben megvehetők, meghallgathatók.)

Nyilván más a két említett doboz, nyilván különbözően fognak viselkedni, de az, h Neked melyik tetszik jobban, melyik a tudnék-vele-élni-féle, azt nem ez a számsor mondja meg. Mert pl simán lehet, h mindkettőnek az elvárásaid alatti HANGMINŐSÉGE van, noha a görbéik frankók.

Rajzol Neked közel ugyanolyan görbét egy 15ezres meg egy 150 ezres magassugi, aztán melyiknek jobb a hangja például nagy valószínűség szerint?

Áki! Nem rajzol egyformát.
Arra jók a görbék, hogy a legtöbbről már ott kiderüljön, hogy kár vele foglalkozni.
Az viszont tény, hogy objektív mérésekből szubjektív véleményekre következtetni nem kis feladat.

Határozottan opponálom!

A hangminőség nagyon sok aspektusa objektív, számszerű mennyiség és mérhető jól.

Ezek nem a hangdobozok elméleti görbéi, hanem valós, mért empirikus értékek. Abban van igazság, hogy a szoba akusztika elhúzza a dolgot és szükségszerűen süketszobában mérnek.
Nagyon sok esetben jó hatásfokkal előre meg lehet mondani, hogy egy hangdoboz mit fog művelni egy rendszerben. Az, hogy semmit se lehetne mondani az végképp túlzás.

Sokat előre meg lehet mondani objektív adatok alapján, abban mondjuk megegyzehetünk, hogy a Hi-Fi gyártók slendrián specifikációi alapján csak a legalapvetőbb dolgokat lehet előrejelezni.

(Pl legyen
A: terhelhetőség 30 Watt, f3: 70 Hz, érzékenység: 83dB,
B: terhelhetőség 150 Watt, f3: 30 HZ, érzékenység: 89dB)
Ne mondd, hogy ezek alapján nem lehet semmit (!!) modnani arról, hogy hogyan és mennyire különbözően fognak viselkedni!

Bocsáss meg, Antonio, de pontatlanul obszerválsz és elhamarkodottan extrapolálsz!

Pont én írtam, h a gyártóknak létfontosságú a mérés. Ezzel együtt a valódi együtt-tudok-élni-vele-vagy-nem dilemmában a végső döntéshez nem biztos, hogy köze lesz. (Két "normális" értékekkel rendelkező doboz közül pl, amik közül pl itt az adivétiben megvehetők, meghallgathatók.)

Nyilván más a két említett doboz, nyilván különbözően fognak viselkedni, de az, h Neked melyik tetszik jobban, melyik a tudnék-vele-élni-féle, azt nem ez a számsor mondja meg. Mert pl simán lehet, h mindkettőnek az elvárásaid alatti HANGMINŐSÉGE van, noha a görbéik frankók.

Rajzol Neked közel ugyanolyan görbét egy 15ezres meg egy 150 ezres magassugi, aztán melyiknek jobb a hangja például nagy valószínűség szerint?

Engedelmeddel vitatkoznék pár ponton:
Nem a leírt kottát hallgatjuk, hanem annak interpretációját az előadó(k) által, akik a dinamikai előírás hiányát saját döntéseikkel pótolják. Nem kis mértékben pont ezek a kis nüanszok (vagy épp egetverő különbségek) azok, amelyek igazán egyedivé, a szakavatott füleknek jól beazonosíthatóvá az eltérő egyedi előadói stílusokat (sőt azok esetleges változását egy előadó esetén az idő előre haladtával ld. Glenn Gould "Goldberg variációk" előadásait 1955-ben és 81-ben!)

Tökjó poszt volt az egész, Glenn Gould-hivatkozás váratlan volt és állva hagyott .

Első bekezdéshez csak annyit, h énekhang... Nyilván elméletileg ugyanazt éneklik a kottából, de gyakorlatilag nincs két egyforma.

Bocsánat, h beleokoskodtam...

Amit műszerekkel meg lehet mérni, az mennyiségi dolog, csináják a szakik, meg aki akarja, én is leírtam, hogy fontos. Amit műszerekkel nem lehet mennyiségi alapon megmérni, az a hangminőség. Erről szól ez a hobbi.

Hangdobozok elméleti görbéit is lehet nézegetni, semmit nem fog elmondani arról, hogy ebben vagy abban a rendszerben, URAMBOCSÁ, KÜLÖNBÖZŐ KÁBELEZÉSSEL hogy fog megszólalni. Ez a különbség a méréstechnika és a valóság között. MÁSOK.

Határozottan opponálom!

A hangminőség nagyon sok aspektusa objektív, számszerű mennyiség és mérhető jól.

Ezek nem a hangdobozok elméleti görbéi, hanem valós, mért empirikus értékek. Abban van igazság, hogy a szoba akusztika elhúzza a dolgot és szükségszerűen süketszobában mérnek.
Nagyon sok esetben jó hatásfokkal előre meg lehet mondani, hogy egy hangdoboz mit fog művelni egy rendszerben. Az, hogy semmit se lehetne mondani az végképp túlzás.

Sokat előre meg lehet mondani objektív adatok alapján, abban mondjuk megegyzehetünk, hogy a Hi-Fi gyártók slendrián specifikációi alapján csak a legalapvetőbb dolgokat lehet előrejelezni.

(Pl legyen
A: terhelhetőség 30 Watt, f3: 70 Hz, érzékenység: 83dB,
B: terhelhetőség 150 Watt, f3: 30 HZ, érzékenység: 89dB)
Ne mondd, hogy ezek alapján nem lehet semmit (!!) modnani arról, hogy hogyan és mennyire különbözően fognak viselkedni!

Az audio, a hangok világa az a terület, ahol a műszaki oldal - tervezés, kapcsolástechika, mérhető paraméterek alapján- ugyanolyan fontos, mint a szubjektív megítélés, bár a végső szót mindig a hallgató füle "mondja ki", részben függetlenül az alkalmazott technikai megoldásoktól.
Attól, hogy itt van sok dolog ami ugyan nem mérhető, számosítható, egy terméknek műszakilag is korrektnek kell(ene) lenni, bár sok esetben tény, hogy nem könnyű korrelációt találni a mért adatok, és a hangminőség között. Aki komolyabban -nem csak hobbiszinten- foglalkozott tervezéssel ezt nagyon jól tudja.

Ezt adom. Nem vagy-vagy, hanem is-is. Illetve szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Nem értettél meg, de ez nem baj. Az a néhány tucatnyi szakember, aki pusztán műszaki hozzáállással is képes egy bizonyos hangzást létrehozni, nem hobbit űz, hanem egy szakmát. Az a sok milliónyi hifista, akiknél nincs meg ez a tudás (miért is lenne?), kénytelen a fülére hagyatkozni, esetleg néhány mérőeszközt is segítségül hív. Aki teljes ellentétet lát a mérés és a meghallgatás között, az szerintem nem érti a méréstechnika szerepét és lehetőségeit.

Az első két mondatod között nem ellentét van, hanem a két társaság KÜLÖNBÖZŐ. A hifisták nem KÉNYTELENEK a fülükre hivatkozni, hanem direkt ezt szeretnék.

Amit műszerekkel meg lehet mérni, az mennyiségi dolog, csináják a szakik, meg aki akarja, én is leírtam, hogy fontos. Amit műszerekkel nem lehet mennyiségi alapon megmérni, az a hangminőség. Erről szól ez a hobbi.

Hangdobozok elméleti görbéit is lehet nézegetni, semmit nem fog elmondani arról, hogy ebben vagy abban a rendszerben, URAMBOCSÁ, KÜLÖNBÖZŐ KÁBELEZÉSSEL hogy fog megszólalni. Ez a különbség a méréstechnika és a valóság között. MÁSOK. Nem ellentétesek, hanem mások.

Tiszteletem mindenkinek!

Azért kezdem udvariasan, mert ellenvéleményt szeretnék leírni, de úgy, hogy az ne idegesítsen fel senkit. Az audió technológiában használt mérések nem sokat árulnak el a rendszerek hangjáról. A fülünk annál többet. Azt nehéz becsapni. Lehet szép ábrákat, meg koncepciókat kreálni, de a fülünk igen érzékeny a hibákra, így hamar észrevesszük azokat.

Tegnap olvastam egy cikket, amelyben levezetik, hogy miért nem befolyásolhatják az USB kábelek a hangzást. Szép levezetés, csak egy baja van, nem igaz, az USB kábelek NAGYON befolyásolják a hangot.

A cikk itt található: Digitális formátumok és bithibák

Szia Rudi bácsi!

Tiszteletem és nem azért, mert ellenvéleményt akarok írni vagy sem.
A mérések messze nem mindent, de nagyon sokat elárulnak a rendszerekről. A fülünk érzékeny, de könnyen megtéveszthető/becsapható és igen sok esetben képtelen a hibát konkrétan meghatározni.
De neked elhiszem, hogy a tiéd képes rá. Pl a Te rendszered milyen hibától (Uram bocsá hibáktól) szenved, mit hallasz?

Ja. Itt a két malom.
A dinamika előírás a szerzők részéről csak a kései zenékben adott. A barokktól visszafelé nincs előírás. A ritmusra is csak tájékoztató jelleggel.
A hangszínezetre viszont mindig is volt. Mert ott van, hogy melyik hangszerre gondolt a szerző.
Hogy ez fontos? Hát, nézőpont kérdése.
Amikor egy Bach csellódarabot pl. viola da gambán hallgatunk, az eltérés a felharmonikusokban több, mint óriási. Amúgy gyakorlatilag át kell írni a kottát hozzá. Pedig aránylag hasonló a két hangszer.

Engedelmeddel vitatkoznék pár ponton:
Nem a leírt kottát hallgatjuk, hanem annak interpretációját az előadó(k) által, akik a dinamikai előírás hiányát saját döntéseikkel pótolják. Nem kis mértékben pont ezek a kis nüanszok (vagy épp egetverő különbségek) azok, amelyek igazán egyedivé, a szakavatott füleknek jól beazonosíthatóvá az eltérő egyedi előadói stílusokat (sőt azok esetleges változását egy előadó esetén az idő előre haladtával ld. Glenn Gould "Goldberg variációk" előadásait 1955-ben és 81-ben!) A "hangszínezetre" vonatkozó szerzői előírásokkal kapcsolatban, azok sem többek már mint irányadó útmutatások, mikor az egyes hangszergyártók sokszor markánsan eltérő hangszínű hangszer változatokkal állnak elő vagy az előadók az eredeti hangszerek modern verzióin játszanak, esetleg más hangszerekre, hangszercsoportokra átültetve a darabokat (lásd csemballó, fortepiano -> zongora, stb.) A kevésbé szakavatott (de valójában a nagyobb tömeget képviselő) zenehallgatók számára az egyes hangszerek hangszín alapján történő beazonosítása nehézséget okoz. Ez valójában egy keményen tanulandó mintázatfelismerési folyamat, ráadásul "zajos" környezetben (értsd a hangszert sokszor egy nagyobb zenekar komplex hangzásából, némi környezeti zajjal megspékelve kell megkülönböztetni) - a gyakorlatlan fül számára sokszor nehéz felismerni, hogy épp egy oboa szól vagy klarinét, cselló vagy viola da gamba. Ugyanakkor a ritmus a lehető legősibb élményünk, gyakorlatilag ezzel kezdődött az emberiség szédítő utazása a zenében és szinte mindenki fogékony rá.

Jó, rendben...ott van a zeneszerző is........meg a zenekar is.
Szimfonikus zenekar nehezen képzlehető el lakószobában.
Ellenben az elképzelhető, hogy maga a zeneszerző visszahallgatja a saját művéről készült felvételt egy berendezésen akár egy lakószobában is.

chord

A dinamika a zene egyik legfontosabb alkotó eleme, amit maga a zeneszerző is előírt a kottában. A hangjegyek adottak, azok alaphangokat jelölnek (azokat illik pontosan lejátszani), a ritmus szintén elő van írva. A hangszínt az adott hangszer felharmonikus tartalma határozza meg, nincs előírva a zeneszerző által. Ahány hangszer, annyiféle hangszín. Nem eleme a zeneműnek szerzői oldalról.
Dinamika, ritmus, hangjegyek - ezek a zene előírt paraméterei. A hangszín nem előírás a zeneszerző által.
Szóval, ha a dinamika csorbul, nem beszélhetünk zenei hanghűségről. Ezért annyira fontos a dinamika pontos átvitele, már amennyire ezt az adott rendszerek megengedik. A rendszereknek illene legalább a rögzített dinamika tartományt átvinniük. Nem kis feladat. A legtöbb rendszer a dinamika átvitelében vész el. Sajnos ehhez kellenek wattok és nem is kevés (a hangfalakról nem is beszélve).
Nálam egyszer volt otthon egy AudioNet Amp 2 Max monoblokk pár, amin volt pillanatnyi teljesítmény mérő. Átlag zenehallgatási hangerőn (10-15W) nem ritkán 4-500W-ot mutatott dinamika csúcsokban (20nm-es szobában). A jelenlegi végerősítőmön nincs kijelző, de tartósan tud 800W-ot 4 Ohmon csatornánként. Nem érzem, hogy hiányom lenne dinamikában. Rendkívül lazán, könnyedén és határtalanul adja a dinamika csúcsokat a legkisebb erőlködés, elvékonyodás, felkeményedés nélkül.
Nem azért kell a nagy teljesítmény, hogy "hangosan" hallgassunk zenét, hanem azért, hogy zene egyik legfontosabb meghatározó elemét a dinamikát hűen tolmácsoljuk.
Enélkül nem beszélhetünk hanghűségről.
Szépen szólhat egy rendszer kis teljesítménnyel is, de hűen a zenéhez sohasem.

Ja. Itt a két malom.
A dinamika előírás a szerzők részéről csak a kései zenékben adott. A barokktól visszafelé nincs előírás. A ritmusra is csak tájékoztató jelleggel.
A hangszínezetre viszont mindig is volt. Mert ott van, hogy melyik hangszerre gondolt a szerző.
Hogy ez fontos? Hát, nézőpont kérdése.
Amikor egy Bach csellódarabot pl. viola da gambán hallgatunk, az eltérés a felharmonikusokban több, mint óriási. Amúgy gyakorlatilag át kell írni a kottát hozzá. Pedig aránylag hasonló a két hangszer.

Részemről, kis teljesítménnyel, sőt, halkan, egészen zseniális rendszerek léteznek. Nem túl sok. Ahol a fentiek töredék wattjával történik az üzemelés.
Más szavakkal, szigorúbban, a fenti megállapításokat tévedésnek gondolom.

A véleményeltérés a hallgatott repertoárból feltétlen következik.
Reneszánsz lant 800W erősítővel? El szoktam hinni dolgokat, de az, hogy itt szükség van ennyi lóerőre, az kérdéses.
Esetleg zongora?
Csak akkor hangszerhű, ha megközelíti a valós hangerőt?
Szerintem nagyon nem.

Egy jazzkoncert, ami alapvetően kierősített, már élőben is, ha persze 1930 után vagyunk, ott teljesen más a helyzet.
Ott vajon mi a cél? Az 1967-es előadás hangdobozainak, ott, a klubban, azoknak a jellegét elérjétek...?
Vagy az énekesnő, amikor belelehel a mikrofonba, azt a feelinget elérni...? A szénporos mikrofonnal, mert ott pont az volt...
na jó, csak viccelek ám...
A színvonalas elektronikus zenét meg sem merem említeni.

Zeneszerző lehet a szobában...
Jó, rendben...ott van a zeneszerző is........meg a zenekar is.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.