Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

Csak azért kérdeztem, mert lépten-nyomon hivatkozol rá, de még nem írtad milyen. Nem kell mentegetőzni, nem szólom le biztos komoly gép.

Ez eredetileg egy 25000 Eurós projektor ... volt 10-12 éve. Most 800 euróért nem kellett senkinek, levitte az eladó az árát 700 euróra, annyiért lecsaptam rá. Azért ha egy projektor 800 euróért nem kelt el, az mutatja a gép általános megítélését ... szerintem.

NEKEM ez egy komoly gép, mert nagyjából értem és szeretem az elméletet ami meg van benne valósítva, optikailag csúcs (az új gépekben is kb. ugyanez az optika van) és mivel jelenleg én is optikával foglalkozom, nekem ez is fontos. Másoknak értéktelen ez a gép, de én szeretem. Ízlések és pofonok... :-)

> Akkor mégis miért van jól hallható különbség a CD lejátszók digitális kimenetei között?

Mert az audio CD nem igazából hordozza a digitális technika ismérveit. Nincs rajta rendes hibaellenőrzés, hibajavítás meg főleg nincs. Ez a 70-es évek végének technikája amit a 80-as évek eljén kezdtek el árulni. Minden normális file-rendszer azzal indít, hogy egyedi azonosítót rendel a szektorokhoz. Az audio-CD esetén még ez is hiányzik, ezért volt ultra-nagy szívás olyan progit írni ami felmásolja a CD-ről a hangot PC-re. Az audio CD majdnem egy bakelit lemez csak digitális adatokkal. Ha a "tű" ugrik egyet, akkor onnan folytatja a lejátszást, ahova esett az ugrás után. Persze később szoftveresen fejlesztették a lejátszókat, de ettől még a CD egy alapvetően félmegoldás ha a mai digitális technikához hasonlítjuk.

> Vagy miért ad más hangi és képi produkciót egy tisztán digitális eszköz, ha egy jobb minőségű tápegységről tápláljuk, vagy egy rezgésmentes környezetbe helyezzük?

Nemtom, de tuti, hogy ha tényleg van ilyen jelenség, akkor logikus magyarátata is van. De szerintem ha tényleg tisztán digitális az eszköz, akkor nem lehet más sem a hang sem a kép. Ha igen, akkor bit-eknek kell különbözni a kimenetén kijövő adatoknak és akkor meg KELL, hogy lehessen mondani, hogy a különbséget mi okozza. Szerintem a különbség létezésén és lejhetséges okain akkor érdemes elkezdeni gondolkodni, ha egy vakteszt során valaki sikeresen azonosította, hogy mikor melyik tápegységről megy az eszköz. Vagy Te elhiszed, hogy ha egy matematikai számítást elindtasz pl. egy laptop-on és ha mondjuk autóban számolja ki a gép az eredményt rezgő környezetben akkumulátorról, akkor más lesz az eredmény, mint otthon az asztalon a hálózati tápegységről? Ha megbízható input-ról kapja a gép az adatokat (pl. HDD vagy SD kártya azaz tipikusan NEM optikai lemez) tehát ha nem baromságokat olvas, akkor az eredmény sem lehet más.

> A sportközvetítéseknél használt mobil, kábel nélküli összeköttetéses kamerák

A profi cuccok azzal indítanak, hogy 4:4:4 színábrázolással és tömörítés nélkül viszik át az adatokat. Ez kb. 100x-os sávszélesség egy BD lemezhez képest. Ez azért más feladat mint egy youtube videót lejátszani

> ... amit bárki ki tud otthon próbálni ha akarja és nem lusta megtenni ...

Egyedül nem megy. Kell egy ember aki cserélgeti az eszközt vagy kábelt, egy másik aki VAKON megmondja, hogy melyiket hallja. Az, hogy "kábelt cseréltem, mennyivel jobb lett a kép" az SEMMIT nem jelent. Ez csak az önbecsapás tipikus esete.

> Nem tudom elképzelni, hogy a világ összes eddig kiadott BD lejátszója gyakorlatilag ugyanazt a képet produkálja, ha ugyanazt a lemezt beteszem.

NEM IS!!!! ERRŐL SZÓ SINCS!!! Csak arról van szó, hogy a h.264 dekóder bemenetére ugyanazok a bit-ek érkeznek, ha a lemez nincs nagyon összekaristolva. A lényeg, hogy a film tömörítve van tárolva és az NEM igaz, hogy a kitömörítés mindig azonos eredményt adna, mivel ezt egy szoftver végzi ami ezer ponton hoz döntéseket, a programozók ízlése szerint, kerekítési hibák vannak benne, stb. Emiatt természetesen VAN különbség a lejátszott film képében, ugyanúgy, ahogy PC-n sem ugyanolyan képet ad pl. az Nvidia dekódere meg az ATI megoldása. De ha ugyanaz a CODEC játsszale két különböző gépen ugyanazt, akkor bit szinten azonos a kimenet is. ELMÉLETILEG tehát lehetne minden tévén azonos a kép, ha ugyanazt a szoftvert használná mindenki a lejátszáshoz. Vagy ha egyszer valaki ír egy tökéletes szoftvert, akkor bárki használhatja azt, ha tökéletes képet akar. A lényeg, hogy a hardvertől függés meg van szüntetve.

> Kíváncsi lennék egy vaktesztre nálad, amikor cserélgetem a kábeleket, de mondjuk nem tudnád és az egyik csere után kicsit állítanék a kép-beállításokon is. Nem sokat, csak egy picit.
Tutira 10x azt mondanád, hogy nincs különbség!

Aki nem hisz valamiben, az alkalmatlan arra, hogy a létezését vagy nemlétezését bizonyítsa. Én ebben a kísérletben csak a kábelt cserélgető emberke lehetek. Aki azt hiszi, hogy lát különbséget, annak a feladata a természetes statisztikai fluktuációk feletti eredménnyel megmondani azt, hogy mikor melyik változatot látja vagy hallja.

Pont ennek a matematikájával foglalkoztam egy időben (ok, túloztam, mivel nem foglalkoztam csak tanítottam biometriát, ami magyarul alkalmazott statisztika :-) és annyi a lényeg, hogy pl. ha egy pénzérmét tízszer feldobsz, az általában nem 5x fog fejre és 5x írásra esni, hanem 4:6, 6:4 arányok és még "rosszabbak" is kijönnek sokszor. Emiatt ha tényleg teljesen véletlenszerűen rámondja valaki, hogy mikor melyik változatot hallja, akkor is elég jó esélye van, hogy mondjuk 6:4 arányban sikerüljön a dolog. DE EZ CSAK VÉLETLEN! Ez tényleg teljesen vakon választva a lehetőségek közül is sokszor sikerülhet. DE mondjuk a 8:2 arány egymás után 2-3-szor ... na, az már jelentene valamit. Értitek, hogy mire akarok kilyukadni, ugye?

> Én nem utasítok el semmit sem, azt hogy valamit nem látok vagy hallok az nem jelent sokat(lehetek vak meg süket is) ,de az sem számít akkor ,hogy valaki meg igen vagy éppen beképzeli.. szóval ez patthelyzet a javából..

Ez tévedés. Az ilyen esetek matematikailag precíz eldöntésére vannak módszerek amelyek működnek. Enélkül pl. hogyan mernél beszedni egy gyógyszert? Hogyan hihetnéd el, hogy az hatni fog? Azért mert valaki egyszer beszedte és meggyógyult tőle? Honnan tudod, hogy a gyógyszertől gyógyult meg és nem mondjuk teljesen spontán?

Ezeket a dolgokat mateamatikai precizitással BIZONYÍTANI lehet, ebben felesleges kételkedni. A dolognak nem a bizonyítása a gond, hanem az, hogy senki nem ül oda a vaktesztre és mondja azt, hogy lássuk, meg tudom-e mondani a különbséget.

>Tehát, ha jól értem a HDMI kábel képre nem gyakorol semmilyen hatást.

Gyakorolhat hatást, de akkor nincs kép. Tehát VAGY tökugyanaz jön ki a másik végén ami az egyik végén bement VAGY hibás a kábel. Csak ez a két eset van. Pont ezért nem gond, hogy egy kábelen megy a kép és a hang, mert SEMMI nem változhat a kábel két vége között.

A CD-t szerintem kiveséztük. Annak a D-A konverziójánál is lehetnek cselek, ezért ott lehet különbség. De egy HDMI kábelnél nem.

Tehát, ha jól értem a HDMI kábel képre nem gyakorol semmilyen hatást. Ezt a logikát követve a hangra sem, de a CD játszók digitális kimeneteire is mindegy mit kötünk mivel kötünk, a végeredményt a külső DAC fogja befolyásolni vagy az sem csak az onnan kijövő analóg kábel?! A HDMI közel sem tökéletes szerintem. Képet hangot egy kábelen vinni...

Hát ... izé ... igazából egy 10 éves Digital Projection Titan a vetítőm ... ami ugyan éppen egy 3 chip DLP de csak 720p felbontással, amit a Tisztelt Bíróság lesz szíves komoly enyhítő körülményként figyelembe venni az ítélet meghozatalánál ... kérem alássan ... :-)

Ja, és 700 Euróért vettem (+50 a szállítás) ami szintén komoly enyhítő körülmény!!! Én nem vagyok bűnös, kérem alássan!

Csak azért kérdeztem, mert lépten-nyomon hivatkozol rá, de még nem írtad milyen. Nem kell mentegetőzni, nem szólom le biztos komoly gép.

Hozzászólás Szerző: **Fish** » 2016.03.08., kedd 22:39

Teljesen fölösleges olvasgatni, ahogy Muszklismick írta - ki kell próbálni és kész.

Viszont ez vagy fehér, vagy fekete és semmi köze a hithez.

Én a teljes elutasítást nem értem.
Nem tudom elképzelni, hogy a világ összes eddig kiadott BD lejátszója gyakorlatilag ugyanazt a képet produkálja, ha ugyanazt a lemezt beteszem.
Ha javítani nem lehet, akkor rontani sem - ha átmegy az 1 és a 0, akkor a végeredmény ugyanaz.
Ezt olvastam ki a hozzászólásokból.
Azt sem hiszem, hogy nem fordult elő olyan, hogy egy új erősítőbe bevezetett és azon átvezetett HDMI jelnél ne tapasztalta volna valaki, hogy esetleg rosszabb lett a képminőség, mint addig direktben, vagy másik erősítőn keresztül vezetett jelnél volt.

Én nem utasítok el semmit sem, azt hogy valamit nem látok vagy hallok az nem jelent sokat(lehetek vak meg süket is) ,de az sem számít akkor ,hogy valaki meg igen vagy éppen beképzeli.. szóval ez patthelyzet a javából..

a bd lejátszót és más lejátszókat teljesen felesleges ide keverni ,sokkal összetettebb dolog ,mint egy szál hdmi kábel,és itt most erről volt szó nem másról! Az erősítők kép korrekciója meg aztán a hab a tortán,, ha a hangot is áteresztjük úgy hogy ne nyúlkáljon bele és már már eretnekségnek számít a dsp, meg az akusztikai mérés,állítgatás,akkor sztem az az első ,hogy minden ilyen opciót le kell tiltani a fenébe ami belenyúlna a képbe is.. sztem.. de aztán lehet ez is hülyeség.. egy biztos én minden ilyesmit kikapcsoltam legyen az hang vagy kép modifikáció!
Aztán persze mindenkinek szíve joga azt csinálni ami jólesik ,ezért ennyire összetett dolog az hogy kinek milyen kép v. hang tetszik jobban! Egy biztos valóban az a legrosszabb amikor valaki megpróbálja megmondani azt ,hogy pld.. nekem mi a jó ,vagy mi lenne a jó.. olyan sosem lesz semmilyen formában,hogy minden embernek ugyanaz legyen a tuti, és szetm. ez így van rendjén!

Csutka

kivesézik itt,lehet olvasgatni!

http://www.expertreviews.co.uk/tvs-ente ... lute-proof

Teljesen fölösleges olvasgatni, ahogy Muszklismick írta - ki kell próbálni és kész.

Viszont ez vagy fehér, vagy fekete és semmi köze a hithez.

Én a teljes elutasítást nem értem.
Nem tudom elképzelni, hogy a világ összes eddig kiadott BD lejátszója gyakorlatilag ugyanazt a képet produkálja, ha ugyanazt a lemezt beteszem.
Ha javítani nem lehet, akkor rontani sem - ha átmegy az 1 és a 0, akkor a végeredmény ugyanaz.
Ezt olvastam ki a hozzászólásokból.
Azt sem hiszem, hogy nem fordult elő olyan, hogy egy új erősítőbe bevezetett és azon átvezetett HDMI jelnél ne tapasztalta volna valaki, hogy esetleg rosszabb lett a képminőség, mint addig direktben, vagy másik erősítőn keresztül vezetett jelnél volt.

De azért azt halkan megjegyezhetem, hogy az alább említett vaktesztet eddig még soha, senki nem vállalta. Ez azért jól mutatja azt, hogy ANNYIRA azért senki nem akarja tudni, hogy tényleg van-e különbség a digitális kábelek között.

A "vak"teszt pont nem jó.

Kíváncsi lennék egy vaktesztre nálad, amikor cserélgetem a kábeleket, de mondjuk nem tudnád és az egyik csere után kicsit állítanék a kép-beállításokon is. Nem sokat, csak egy picit.
Tutira 10x azt mondanád, hogy nincs különbség!

Hozzászólás Szerző: **lacy** » 2016.03.08., kedd 20:50

Már megint vallásnak van beállíta az amit bárki ki tud otthon próbálni ha akarja és nem lusta megtenni, ez
valamiért rendszeresen előjön. Ennyire elkényelmesedtünk volna hogy már a saját érdekünkben sem vagyunk
hajlandóak valamit megtenni, kipróbálni ?

én már felajánlottam a hdmi tesztre a dógaim

2 hdmi kimenetes erősítő, és két hdmi bemenetes projektor
bal sarokban a szutyok kínai noname kábelem 15 méter - aktív toldó - fél méter kábel összeállításban
jobb sarokba várjuk a kihívót, aki lehet bármilyen gyártású de legalább 7-8 méter hosszú mert különben nem ér oda

Hozzászólás Szerző: **Fish** » 2016.03.08., kedd 20:44

kivesézik itt,lehet olvasgatni!

http://www.expertreviews.co.uk/tvs-ente ... lute-proof

Már megint vallásnak van beállíta az amit bárki ki tud otthon próbálni ha akarja és nem lusta megtenni, ez
valamiért rendszeresen előjön. Ennyire elkényelmesedtünk volna hogy már a saját érdekünkben sem vagyunk
hajlandóak valamit megtenni, kipróbálni ?

Ez a jó megoldás, ez nem fáj senkinek. Baj csak akkor van, amikor valaki a saját elméleti igazát tekinti szentségnek és elkezdi a saját tapasztalattal rendelkező másik felet erről győzködni.

Szerintem baj egyáltalán nincs, Sőt, az a jó, ha beszélünk, ettől okosodik mindenki.

De azért azt halkan megjegyezhetem, hogy az alább említett vaktesztet eddig még soha, senki nem vállalta. Ez azért jól mutatja azt, hogy ANNYIRA azért senki nem akarja tudni, hogy tényleg van-e különbség a digitális kábelek között. Beszélgetünk, érvelgetünk, elméleteket gyártunk, de mégis úgy tűnik, hjogy a "valamiben hinni" az millió éves igénye az emberi lényeknek. A tények megölik a hitet és mindenki szomorúbb lenne a végén: akinek a hite elbukott a teszten, az azért, a másik meg azért mert sajnálná az egyiket. Lehet, hogy bizonyos esetekben mindkét tábor boldogabb lesz a végén ha nem születik döntés ... más szóval jobb lehet ha egymás mellett békésen él két vallás, mint ha állandóan ölik egymást a felek.

Senkinek nem tűnt fel, hogy a 74 perces CD adat módban nem 740 megabyte hanem csak 650? Ez azért van mert audio módban nincs annyi plusz hibaellenőrző és javító kód rajta, ezért akkor ha jól emlékszem 2352 byte adat van egy szektorban tárolva, adat módban csak 2048 byte és a különbség a hibaellenőrző- és javító kód. Erre megvannak a matematikai módszerek, ezért amikor pl. egy HDD adatfelülete megsérül, észleli az operációs rendszer a hibás szektort és lekezeli a problémát.

Az, hogy egy készülék százmilliókba kerül, az sok ok miatt lehet, de nem azért, mert a kábelen a bithibák számát hivatott csökkenteni. Ezt ma már egy olcsó mobiltelefon is megcsinálja és még kábel sem kell neki.

Akkor mégis miért van jól hallható különbség a CD lejátszók digitális kimenetei között? Vagy miért ad más hangi és képi produkciót egy tisztán digitális eszköz, ha egy jobb minőségű tápegységről tápláljuk, vagy egy rezgésmentes környezetbe helyezzük? Talán mert ott sem csupán nullák és egyesek mozgolódnak? Egy jelfolyam soha nem számokból áll, hanem elektromos, vagy optikai jelekből (vagy rádióhullámokból, de azt most inkább hagyjuk). Számok, azaz bitek csupán a tárolásnál és a processzálásnál, feldolgozásnál használatosak. Amint ezeket kiolvasod, máris nagyfrekvenciás elektromos jellé alakulnak át és ezek utaznak a kábeleken is.

Valóban létezik sokféle hibajavító eljárás, de nem célszerű keverni az adatmásolást és a realtime streamet. Előbbinél nincs időkorlát, utóbbi esetén erősen van. Ott a fogadónak nincs lehetősége visszanyúlni a feladóhoz, hogy ugyan küldd már át még egyszer, mert valami nem stimmel, hiszen már érkezik az újabb adat, az órajel szigorúan ketyeg. Ilyenkor a hiányzó adatokat mégis miből állítod elő? Interpolálhatsz, de ugye az már nem adathű továbbítás. Mond-e valamit az a kifejezés, hogy Bit Perfect? Érdemes utánanézni.

Csak egy példa a való világból: A sportközvetítéseknél használt mobil, kábel nélküli összeköttetéses kamerák jelét egy igen speciális eszköz továbbítja a néhány száz méterre lévő közvetítő kocsi felé. Amit szerinted egy mobiltelefonnal is meg lehet oldani, azt a broadcast mérnökök valamiért egy több millió forintos eszközzel végeztetik el, ami semmiféle manipulációt nem végez a jellel, csak megpróbálja továbbítani. És ez még 2016-ban sem mondható tökéletesnek, digitális világ ide, vagy oda.

Inkább hagyjuk, mert elkanyarodtunk a témától, amiért elnézést kérek. No meg hát mindig arra jutunk mi ketten, hogy Te elméleti alapon próbálod kitalálni, hogyan működik a világ, én meg a valóságot veszem alapul! Béke!

... mindenki olyan kábelt vesz magának amilyet akar:)
Ez a jó megoldás, ez nem fáj senkinek. Baj csak akkor van, amikor valaki a saját elméleti igazát tekinti szentségnek és elkezdi a saját tapasztalattal rendelkező másik felet erről győzködni.

Plagueis

Engem meggyőztetek...

arról,hogy mindenki olyan kábelt vesz magának amilyet akar:)

A kábelen nem számok utaznak, hanem elektromos jel, amiből speciális eszközök bináris adatokat képesek előállítani. És mint tudjuk, az elektromos jel meglehetősen érzékeny a környezetre és a vivő közegre, illetve maga a jel is hatással van ezekre.

Nem hiszem, hogy lenne értelme a HDMI kábelek képminőségre gyakorolt hatásáról elméletben vitázni. Aki lát köztük különbséget, az bátran válogasson, aki meg nem érzékel eltérést, nyugodtan használja a legolcsóbbat!

Igazad van az elektromos jelekkel kapcsolatban, de hibaellenőrző és hibajavító kód is utazik a kábelen (vagy rádiós interfészen) és a végére csatlakoztatott eszközből SZÁMOK jönnek ki. Pl. egy jpeg kép byte-jai vagy egy film következő adatblokkja.

Ha egy adatblokk megsérül, akkor ez azonnal kiderül az ellenőrző összeg eltéréséből és ha úgy sérül meg, hogy a hibajavító kód elég a javításhoz, akkor javítódik a hiba, ha meg nem, akkor újra lehet küldeni. A kontraszt tuti nem csökken és a színek sem romlanak.

Senkinek nem tűnt fel, hogy a 74 perces CD adat módban nem 740 megabyte hanem csak 650? Ez azért van mert audio módban nincs annyi plusz hibaellenőrző és javító kód rajta, ezért akkor ha jól emlékszem 2352 byte adat van egy szektorban tárolva, adat módban csak 2048 byte és a különbség a hibaellenőrző- és javító kód. Erre megvannak a matematikai módszerek, ezért amikor pl. egy HDD adatfelülete megsérül, észleli az operációs rendszer a hibás szektort és lekezeli a problémát.

1999 óta tavaly januárig távközlés-informatikában dolgoztam, ezeket a dolgokat szemmel láttam az elmúlt közel két évtizedben. mondjuk én konkrétan rádióhullámokon átküldött digitális adatokkal foglalkoztam, de ma már azok esetén is nagyon kicsi a bithibák aránya, a kábelen meg még nagyságrendekkel kisebb. Vagy szerinted ha mobiltelefonon nézel meg egy weboldalt akkor kevésbé lesznek kontrasztosak a jpeg képek meg szarabbak lesznek a színeik? Vagy más szöveg lesz egy Word dokumentumban? Vagy egy YouTube videó kevésbé lesz kontrasztos?

Az, hogy egy készülék százmilliókba kerül, az sok ok miatt lehet, de nem azért, mert a kábelen a bithibák számát hivatott csökkenteni. Ezt ma már egy olcsó mobiltelefon is megcsinálja és még kábel sem kell neki. De mondjuk ezek a gépek valós időben manipulálják a képet, több képet összekevernek, úsztatnak, blue-boxolnak (green-ben) egymillió dolgot csinálnak, gondolom izmos processzorok vannak bennük, komoly technika, nyilván drága. Ezek a gépek nem TOVÁBBÍTJÁK hanem MANIPULÁLJÁK a képet/hangot, ez teljesen más feladat.

Ha ma egy h.264 stream-et beküldenek a kábelbe a stúdió oldali végén, a teljes távközlési rendszeren (rádióhullámokon is) úgy juthat át ELMÉLETILEG, hogy a tévéd h.264 dekódere bit szinten ugyanazt kapja a bemenetére ami a stúdióból kijött. Van átviteli hiba de az eltéréseket javítja a hibajavítás (ECC azaz Error Correction Code, lásd adat-CD), ha meg már annyi hiba van az átvitelben, hogy ez is lehetetlen (mondjuk folyamatosan villámlik miközben egy blokk adat próbál átjönni a rádiós interfészen) akkor megáll a kép, bekockásodik vagy a hiba jellegétől függően más hibát produkál, de NEM A KONTRASZT VAGY A SZÍNEK ROMLANAK és nem is a hangminőség. Vagy perfekt kép van, vagy hiba van ... de csökkenő kontraszt meg rossz színek nem lehetnek, mert a h.264 tömörítés működése miatt ez nem lehetséges. Pont ahogy a tömörített hangban sem lehet egyetlen bit-et sem módosítani anélkül, hogy ez kiderülne.

Az igaz, hogy ha tömörítetlen adatok mennek át egy kábelen, akkor lehet úgy tervezni a rendszert, hogy a hibákkal ne törődjön, pl. az audio CD is előre definiált de össze-vissza sorrendben tárolja a blokkon belül a mintákat, így ha egy pár megsérül, akkor a sorrend visszaállítása után a hibák eloszlanak a sok minta között és nem valószínű, hogy meghallod a problémát. De a CD a hetvenes évek végének a technológiája. Ma már tömörítetlen/hibajavítatlan adat talán csak a HDMI interfészen a kép átvitele. Ezen kb. egy perc kiszúrni, ha szar a kábel, aki látott már ilyet, tudja.

- a digitális tárolást és jelátvitelt (nem csak kábelt!!!) azért fejlesztette ki sok-sok mérnök sok éves munkával, hogy SEMMI ne számítson ami a tárolás, átvitel és másolás közben a jel "útjában van". Sem a videokamera (digitális) kazettájának a gyártója, sem a szalagot továbbító csapágy származása, sem a másoláskor a kábel, sem a film tárolására szolgáló HDD interface-e, a feldolgozó számítógép processzorának a gyártója, sem az USB csatoló verziószáma, sem a HDD lemezeinek a mérete sem a SATA kábel minősége, sem SEMMI. Ezért dolgoztak a mérnökök évtizedekig.

- aki elhiszi, hogy két digitális kábel között lehet bármi különbség a képminőségben, az VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍT a mérnökök munkájáról, mivel azt állítja, hogy az említett mérnökök ennyi évtizedet feleslegesen dolgoztak és nem érte el a munkájuk a célját, azaz MÉGSEM független az átvitt jel információ-tartalma a kábel minőségétől

- a digitális átvitel/tárolás a jel kezelését a matematika nyelvére fordítja le, hiszen számokat viszünk át a kábelen

Nem akarok semmilyen hitvitába becsatlakozni, de amiket érvként írsz, egyszerűen nem igazak. Ha a digitális jel útjában semmi nem számít, akkor miért dolgoznak egy televíziós közvetítésen broadcast mérnökök (!) tucatjai és a TV stúdiók miért költenek százmilliókat eszközökre? Azért, hogy az a bizonyos - szerinted - sérthetetlen digitális jel ne sérüljön annyit, mire kijut a stúdióból és hogy a végeredmény élvezhető legyen. Ha igaz lenne, amit állítasz, annak mindenki örülne, de sajnos nincs így. Továbbá a stúdió kimenetén és otthon a kábel végén szintén messze nem ugyanazt a képminőséget kapjuk, ha rádugunk egy monitort. Hogy lehet ez, ha végig digitális volt a jel? Az audio iparágat már nem is hozom szóba, de ott is végtelen számú példát lehetne hozni arra, hogy a digitális nem egyenlő a tökéletessel. Ennek nincs köze ahhoz, hogy ki mit képes érzékelni, vagy mit nem akar elhinni.

A kábelen nem számok utaznak, hanem elektromos jel, amiből speciális eszközök bináris adatokat képesek előállítani. És mint tudjuk, az elektromos jel meglehetősen érzékeny a környezetre és a vivő közegre, illetve maga a jel is hatással van ezekre.

Nem hiszem, hogy lenne értelme a HDMI kábelek képminőségre gyakorolt hatásáról elméletben vitázni. Aki lát köztük különbséget, az bátran válogasson, aki meg nem érzékel eltérést, nyugodtan használja a legolcsóbbat!

Most már igazán elárulhatnád milyen vetítőd van, mert még nem mondtad. Vagy az én figyelmemet kerülte el.
Hát ... izé ... igazából egy 10 éves Digital Projection Titan a vetítőm ... ami ugyan éppen egy 3 chip DLP de csak 720p felbontással, amit a Tisztelt Bíróság lesz szíves komoly enyhítő körülményként figyelembe venni az ítélet meghozatalánál ... kérem alássan ... :-)

Ja, és 700 Euróért vettem (+50 a szállítás) ami szintén komoly enyhítő körülmény!!! Én nem vagyok bűnös, kérem alássan!

Igazad van de én DLP hívő vagyok, amint az előző írás is mutatja. Ez ugyanaz mint a benzines autó v.s. Diesel autó és a hasonló dolgok, ahol van akinek ez tetszik, van akinek az. Nekem a DLP ELMÉLETE tetszik és mivel én szeretem az elméletet, ezért én ilyen projektort akarok magamnak ... mindaddig amíg majd egyszer az ízlésem meg nem változik, hiszen ízlések és pofonok...

Sajnos a 3 chip-es DLP-k olyan árakon mennek, amiket írtam. Ezért nem tudom megvenni őket ... de attól elméletben még szerethetem őket! Pont mint akinek van 10db Ferrari modell a polcán, de amúgy biciklivel jár a városban. Vannak az álmok és a valóság...

Most már igazán elárulhatnád milyen vetítőd van, mert még nem mondtad. Vagy az én figyelmemet kerülte el.

Tehát,a sony-nak 2-3 mill a "valós" 4k sxrd vetítői,nem több 10 millio....

Igazad van de én DLP hívő vagyok, amint az előző írás is mutatja. Ez ugyanaz mint a benzines autó v.s. Diesel autó és a hasonló dolgok, ahol van akinek ez tetszik, van akinek az. Nekem a DLP ELMÉLETE tetszik és mivel én szeretem az elméletet, ezért én ilyen projektort akarok magamnak ... mindaddig amíg majd egyszer az ízlésem meg nem változik, hiszen ízlések és pofonok...

Sajnos a 3 chip-es DLP-k olyan árakon mennek, amiket írtam. Ezért nem tudom megvenni őket ... de attól elméletben még szerethetem őket! Pont mint akinek van 10db Ferrari modell a polcán, de amúgy biciklivel jár a városban. Vannak az álmok és a valóság...

Tudjátok mit? Ha már az a téma címe, ami, akkor ideteszek egy méretes írást ami elég mélyen szánt bele a projektorok lelki világába. Hátha a döbbenettől mindenki elfelejti a kábeles kérdést ... :-)

Kérdés: hányféle digitális projektort ismerünk?
Válasz: egyet. Ez a DLP projektor. Lehet meglepődni.

Jelenleg két fő vetítő technológia van a piacon (plusz a CRT de az már ritka) felületesen azt gondolhatnánk, hogy az LCD és a DLP is digitális, a CRT pedig analóg. De ez tévedés. Az LCD és a CRT is analóg kijelző. A kvarcóra LCD kijelzője még valóban digitális volt, de onnantól, hogy a szürke árnyalatait is meg akarjuk jeleníteni, már egy analóg eszközről beszélünk. Digitális áramkörök vezérlik ugyan, de az analóg konverzió már a panel pixeleinek vezérlése előtt megtörténik, maga a panel pixele analóg feszültséggel van vezérelve. Az tény, hogy a pixelstruktúra rögzített, tehát a pixelek HELYE szempontjából ez valóban digitális vetítő, de a pixelek fényereje analóg folyamat által változik. DE EZ NEM BAJ!!! Ettől még ugyanolyan jó lehet egy LCD projektor!!! Itt most elméleti kérdésekről beszélünk NEM A KÉP/KÉSZÜLÉK MINŐSÉGÉRŐL!!!

Amit ÉN SZEMÉLYESEN egy digitális vetítőtől várok, az az, hogy:
- a pixel által áteresztett fény mennyisége arányos legyen a vezérlő (digitális) jellel
- a pixel által áteresztett fény mennsisége időben hűen kövesse a vezérlő jel változását
- az egész rendszer működése független legyen a készülék által már vetített üzemórák számától (állandó képminőség a gép teljes élettartama alatt)

Nézzük ezeket hogyan teljesítik az LCD vetítők:

Az első probléma a kisebb, hiszen a vezérlő jelet lehet úgy "gyúrni" (digitálisan) hogy figyelembe vesszük a feszültség-fénymennyiség függvény alakját. A gond az, hogy ez a függvény pl. a hőmérséklettől is függ (hiszen ettől függ a molekulákra hatósúrlódás, azaz a folyadékkristály viszkozitása) meg még akár másik 10 paramétertől is függhet. Nem nagy gond a gyakorlatban, de elméleti tény.

A második probléma a mozgófilm vetítésekor gond, hiszen ott a képek változnak. Vannak tesztábrák a mozgásmegjelenítés tesztelésére, ezek jól mutatják, hogy bármit is hazudnak a gyártók, a folyadékkristály nem képes gyorsan állapotot váltani. (Emiatt nincs is szellemképtől mentes 3D vetítő LCD alapon, tudtommal). Mivel amúgy a nézők élvezik az LCD projektorok képét, ez valószínűleg szintén nem gyakorlati, csak elméleti probléma, de ez most itt az elmélet helye.

A harmadik gond (számomra) talán a legnagyobb: az LCD panelben a hosszúláncú molekulák az UHP lámpa fényében levő UV sugárzástól idővel szétdarabolódnak (mivel az UV foton már elég energiát hordoz ahhoz, hogy felszakítsa a kötéseiket). Ezeket a fotonokat elsősorban a kék panel kapja, ezért annak az élettartama a legrövidebb. De a többi panel is meleg a használat közben, mivel az LCD elnyeli a fény energiáját, tehát hővé alakítja azt. A meleg lassabban, de ugyanúgy tönkreteszi az LCD folyadék molekuláit (statisztikai fluktuációk miatt néha spontán módon elég energiát gyűjt egy molekula ahhoz, hogy szétszakadjon) ezért azok minden
egyes vetített üzemóra után picit más számban (és hosszban) lesznek jelen. Analóg eszközről lévén szó, minden órában egy picit más lesz a vetített kép. Nem mondom, hogy ez gyakorlati probléma, vagy hogy ez szemmel észrevehető, csak azt, hogy az én elméleti gondolkodásomat zavarja. Ettől még vígan lehet örömmel mozizni egy jó LCD géppel ... de engem a TUDAT MAGA zavar, hogy "rombolom" a gépet azzal, hogy bekapcsolom.

Kevesen tudják, de ez az oka annak, hogy nem terjednek a nagymozikban a 4K-s Sony gépek. Ezek minden paraméterben szénné verik a DLP-ket: sokszoros kontraszt, dupla felbontás, mindenben sokkal jobbak. Egyetlen paraméter kivételével: a moziban 10x-30x nagyobb fénymennyiségek mennek át egy-egy LCD panelen, mint egy kis otthoni vetítőben. Ami a kis otthoni vetítőben pár ezer óra után lesz probléma, az a moziban párszáz óra után is az lehet. Mivel egy kereskedelmi moziban NEM heti 3-4 órát mennek a vetítők, könnyű kiszámolni, hogy mennyi időnként kell bennük panelt cserélni. Ezt nem én találtam ki, hanem egy nagymozikat telepítő és karbantartó cég technikusa mondta egy beszélgetés során. Sajnos a fizika alól senkinek nincs felmentése...

Halkan jegyzem meg, hogy még egy komoly gond van az LCD-vel nagymozis környezetben: amikor a gép feketét vetít, akkor az LCD panelek nyelik el a lámpából jövő brutális mennyiségű energiát (vagy előtte a polárszűrő, de tökmindegy). Ezekben a gépekben több kiloWatt teljesítményű Xenon lámpák vannak. Mivel az LCD panel átlátszó, nem is igazán lehet hatékonyan hűteni egyik oldalról sem, hiszen mindkét oldalán át kell eresztenie a fényt. Házimoziban ezek minimális dolgok, de nagymozis környezetben nincs rájuk
valódi megoldás.
A CRT projektorok ma már ritkán vannak használatban, de megemlítendő, hogy ezek is analóg gépek. Viszont van egy előnyük (illetve általában a katódsugárcsőnek) ami pedig az, hogy (egy tartományon belül) nagyon lineárisan vezérelhetőek. Dupla jel hatására pontosan dupla fényes lesz a rajzolt kép (pixel). Ezért van az, hogy a millió problémájuk ellenére (konvergencia, képgeometria,fókusz, optika, sávszélesség, stb.) nagyon életszerű, azaz "ÉLŐ" képet tud rajzolni egy katódsugárcső. Van CRT monitorom és (amikor éppen működik) akkor tényleg durván élvezetes a képe.

A két analóg rendszerrel ellentétben a DLP panel kis tükrei valóban digitális vetítést tesznek lehetővé. Annyira digitálisat, hogy ennél a rendszernél a D/A konverzió nem hogy a panel előtt, de még csak nem is utána történik, hanem konkrétan a szemünk fényérzékeny sejtjei végzik az analóg konverziót (az időbeli tehetetlenségük által). Egész addig teljesen digitális módon jut el az információ, tehát SEHOL nincs lehetőség arra, hogy a kép "véletlenül" és "kicsit" megváltozzon... elméletileg legalábbis. Ettől persze még lehet olyan vezérlő szoftvert írni egy DLP projektornak ami "tökbénán" vezérli a pixeleket és ultra-fos lesz a
kép, de ELMÉLETILEG lehet olyat is, ami tökéletesen teszi a dolgát. Itt legalább az elméleti lehetőség adott. És mivel ez digitális rendszer, minden a szoftveren meg az optikán múlik ... ez már mégis csak egy fokkal jobb, mint ha a megjelenítő hardver is beleszólhatna a képminőségbe.

Nézzük az elvárásaim mennyire teljesülnek a DLP esetén:

- a fény mennyisége pontosan arányos a jellel, mivel az IDŐ a fény mennyiségének a modulálására használt paraméter. Dupla időre "bebillentve" a tükröket pontosan kétszer annyi fotont tükröznek az optikába, vita itt nincs

- a DLP kis tükrei miután egy kép vetítésével végeztek, teljesen "tiszta lappal" kezdik a következő képet, semmilyen kapcsolat nincs az egymást követő képek között. A tükrök billenése mikroszekundumos időskálán történik, ezért vetít(het) szellemkép mentes 3D-t egy gagyi DLP projektor is 120/144Hz-en.

- a tükrök nem nyelnek el (számottevő) energiát, csak IRÁNYÍTJÁK az áramlását: vagy az optikába, vagy egy elnyelő felületre tükrözve a fényt. Alig melegszenek, ezért alkalmasak nagyteljesítményű mozivetítők építésére is a DMD (Digital Micromirror Device) panelek, hiszen a fény gyakorlatilag nem károsítja őket. Mivel tükröznek, hátulról nem átlátszóak, tehát hatékonyan hűthetőek a hátoldalukról. Amíg a kis tükrök mozogni tudnak, addig semmit nem változik a képminőség ... amikor meg egy DMD végül elromlik (elméletileg 100000 óra után, kivéve az elcseszett tervezésű típusok amik hamar halnak) akkor igen könnyű észrevenni, mert feltűnő hiba lesz a képben. De amíg működik, az első órától az utolsóig teljesen azonos a képminőség. Pont ez a digitális technika lényege, nem? :-)

Az elvárásaimat tehát tökéletesen teljesíti a DLP vetítő ... vagy legalábbis amíg kicsit mélyebbre nem ásunk a technológiába. Mert hiszen nincsen rózsa tövis nélkül.

A DMD hátrányokkal is rendelkezik. Ebből a legnagyobb az, hogy a kontraszt maximális értékére elméleti korlát van, az pedig annál kisebb, minél kisebbek a tükröcskék. Nagy tükrökkel kiváló kontrasztú gépet lehet építeni, de szar lesz a felbontás. Kicsi tükrökkel jó lesz a felbontás, de a tükrök peremén a Huygens-Fresnel elvből következően fényszórás keletkezik, ami szürkeséget ad a háttérnek és ez ellen kb. semmit nem lehet tenni. Ebből a szempontból a DMD egy vesztes és idővel csak tovább fog nőni a hátránya. Mondtam már, hogy a fizika alól senkinek nincs felmentése?

Aki nem hiszi el amit mondok, csinálja meg a következő kísérletet: fogjon egy piros-cián színszűrős (anaglyph) 3D szemüveget és vetítsen "feketét" egy DLP projektorral. Egy szemmel nézzen át a szemüveg piros lencséjén. Szinte feketét fog látni a vásznon. A másik (zöld-kék) lencsén átnézve ott lesz a szürkeség. Miért?
Mert a kis tükrök peremén a fényszórás hullámhossz-függő. Ez nem csak fény, hanem hanghullámokra is igaz, ezért kell a magassugárzó környékén lekerekíteni a hangfal sarkait is, mert a magas frekvenciák jobban szóródnak a hangfal szélein. Ja, kérem, a Huygens-Fresnel elv alól sem a Texas Instruments-nek, sem a hangfalak gyártóinak nincs felmentése ... vagy említettem már ilyesmit? :-)

A lényeg tehát az, hogy vörösben durván jó kontrasztja van a DLP projektornak, de zöldben már nem annyira, kékben meg még kevésbé. Rövidebb hullámhossz, gyengébb kontraszt. Kisebb tükrök -több perem a tükör felületéhez képest - gyengébb kontraszt. Ezt mutatja a szemüveg is a fenti kísérletben.
Amit tenni lehet a probléma ELFEDÉSE (azaz NEM MEGOLDÁSA!!!) érdekében:
- dinamikus írisz vagy LED vezérlés
- xenon lámpát használni, mert az nem sugároz többszörös mennyiségű kéket-zöldet mint pirosat (házimoziban ritka)
- ha UHP lámpa a fényforrás, akkor szűrni a fényét (felesleges kéket-zöldet kiszedni) mielőtt a vetítőbe engedjük a fényt. Csak a
legdrágább projektorok csinálják ezt ... sajnos
- legrosszabb esetben a vetítőből kijövő fényt szűrni (vörös színszűrős kontraszt-tuning)

A legegyszerűbb megoldás a projektor által használt fény előszűrése lenne, de ez sajnos ritkaság. 3 Chip-es projektor esetén ez megoldható úgy, hogy valamilyen hullámhossz-függő eszközön vezetjük át a fényt. Nálam a Titán például egy interferencia-tükörrel (ami hullámhossz-függően ver vissza) irányítja a fényt a tüköralagútba, ez azonnal kiszedi a felesleges kék és zöld nagyrészét, így 6500K közeli a fény (és a vetítő NATÍV) színhőmérséklete. Előny: 4000:1 feletti on/off kontraszt (2006 környékén!!!) hátrány: nincs "bright" mód, hiszen az ehhez szükséges plusz fény eleve be sem jut a projektorba. 1 chip-es gépek esetén ugyanezt meg lehet úgy csinálni, hogy hosszabbra veszik a színkerék vörös szegmensét és a kéket-zöldet rövidebbre. Ugyanúgy működne mint 3 chip-es esetben, de nem lehetne "sokezer" lumen fényességet beírni a katalógusba, ezért gyakorlatilag sehol nem használják ezt a megoldást, egy kivételről tudok: a Barco cserélhető szíkereskes, komoly DLP gépeihez adnak "házimozis" színkereket, ami pontosan ezt csinálja. De azok nem olcsó képek, kommersz gép ilyet nem tud. Sem LCD sem DLP, pedig a probléma mindkettőben ugyanaz.

A DLP tehát az egyetlen olyan (elterjedt) vetítési rendszer manapság, ahol teljesen digitális lehet a jel útja a film felvételére szolgáló digitális kamera CCD szenzorának a pixelétől a szemünkig és csak konkrétan itt történik meg a D/A konverzió. Számomra kb. ennek a TUDATA a vonzereje ezeknek a gépeknek. Tudom, hogy kb. minden paraméterben jobbak a modern LCD gépek, jobb képet is vetítenek ... de nekem akkor is a DLP a digitális vetítő. Nekem fontos az elmélet ... talán túlzásba is viszem, de hát különbözőek vagyunk.
Ha viszont DLP akkor lehetőleg 3 chip-es legyen. Nem sznobizmusból, hanem mert nekem az elmélet is fontos. És elméletileg a 3 chip-es DLP egy igen jól kitalált projektor típus. Az előnyei:
- több fény
- tisztább színek
- nincs szivárvány
- több bit/pixel színenként
A több fény egyik oka az, hogy ez a rendszer "szétosztja" a fényt a különböző színekért felelős DMD-k között és így egyetlen foton sem vész el (ami persze nem igaz, de próbál rá törekedni a gép). Az 1 chip-es DLP viszont minden időpillanatban "eldob" a három alapszínből egyet, ezáltal harmadolja a fény mennyiségét ... de még ez sem teljesen igaz, mert amikor meg a színkerék szegmenseinek a határa van a fényfolt alatt, akkor minden alapszínt eldob, hiszen ekkor nem tud vetíteni. Elméletileg. Azért nem tud, mivel ekkor senki nem tudja biztosan hogy milyen szín jut át a színkeréken ... de tippelni azért lehet, a BrilliantColor ezt teszi, ezért ekkor is vetít, több kevesebb sikerrel azt a színt, amit szeretne. A színhűség romlik, de a fényerő nő tőle, meg a kontraszt is javul.

A több fény másik oka az, hogy mivel nincs színkerék, ezért nem kell egy picike pontra fókuszálni az összes fényt, tehát a lámpa foncsorának tökéletlenségei miatt sokkal kevesebb fény vész el. Márpedig ha nem pici pontra fókuszáljuk a fényt egy 1 chip-es gépben, akkor a nagy fényfolt alatt lassan halad át a színkerék szegmenshatára és tovább kell tétlenül várni a gépnek, még több fény vész el. Saját farkába harapó kígyó...

A színek bitmélységének különbségét akkor fogjuk megérteni ha értjük a DMD működését egy szinttel mélyebben.

A DMD a vezérlő elektronika irányából nézve egy memória, ami annyi bit adatot tud tárolni, ahány kis tükör van rajta. Csakúgy mint a memória 1 bit-jének, minden kis tükörnek két állapota van: on és off vagy 0 és 1, tökmindegy hogy hívjuk. Hogyan lehet ezzek szürkeárnyalatokat megjeleníteni? Egyszerű lépések sorozata, mondjuk egy 3 bit-es szürkeskálát használó szürkeárnyalatos kép esetén, ahol tehát 3 bit-en van a rendszermemóriában tárolva minden pixel fényessége (0..7 fényesség tárolható):

- vesszük a kép minden pixelének a legkisebb helyiértékű bitjét (2 nulladik hatványa, azaz 1-es helyiérték) és bemásoljuk a DMD memóriájába. Ahol ez a bit 0 volt, ott a tükör "off" állapotban marad, ahol 1 ott "on" állapotba billen.

- várunk 1 időegységet, ez alatt valamennyi fény kimegy a vászonra az "on" állapotú pixelek esetén

- töröljük a DMD bit-jeit, azaz minden tükröt kikapcsolunk

- vesszük a kép minden pixelének a fényesség MÁSODIK legkisebb helyiértékű bitjét és bemásoljuk a DMD memóriájába (2 első hatványa, azaz 2 -es helyiérték).

- most jön a csel: várunk 2 időegységet, ez alatt "valamennyi duplája" fény kimegy a vászonra, tehát ez a helyiérték dupla fényt ad egy pixelnek ... kezd alakulni!

- vesszük a kép minden pixelének a HARMADIK legkisebb helyiértékű bitjét és bemásoljuk a DMD memóriájába (2 második hatványa, azaz 4-es helyiérték).

- most jön a csel: várunk 4 időegységet, ez alatt "valamennyi négyszerese" fény kimegy a vászonra

Persze ezt rohadt gyorsan csinálja a DMD ezért a szemünk azt látja, hogy ahol "0" volt a pixel fényessége ott sötét a vászon, majd az 1...7 értékeknek megfelelően PONTOSAN 1...7 RELATÍV fényességű a vászon szemmel nézve. A csel az, hogy a kettes számrendszerben ábrázolt fényesség bit-jeinek megfelelően billentjük a tükröket a helyiértéknek megfelelő kettes-hatvány időtartamra. CSODÁLATOS, NEM???

Látszik, hogy 3 bit-es szürkeskála megjelenítése 2 harmadik hatványa "ciklust" vett igénybe, ahol a ciklus hossza a kis tükrök legrövidebb nyitási ideje, aminek persze fizikai korlátai vannak. Innen már látszik is a DMD hátránya: 8 bit-es fényesség-ábrázoláshoz 256 ciklus időtartam kell, 9 bit-hez 512 ciklus, 10 bit-hez 1024 ciklus. Minden új bit duplázza a szükséges időt. Innen már látszik az 1 chip-es DLP hátránya: mivel benne a DMD egymás után, azaz SORBAN jeleníti meg a színeket, ezért nagyon kevés idő jut egy-egy színre, főleg ha mondjuk ráadásul 6x-ös sebességgel forog a színkerék, tehát mindezt 6x gyorsabban kell megcsinálni. Mivel a DMD-nek egyszerűen nincs elég ideje mondjuk a 8 bit-es szürkeskálát megjeleníteni, ezért pl. csak 6-7 valós
bit-et vetítenek egyes gépek színenként és pontszórással próbálják eltüntetni ennek a látható következményeit.
Ezért "zajos" egyes DLP projektorok képe. És a kígyó már megint a farkába harap: ha gyorsabb a színkerék, akkor kevésbé látható a szivárvány,de vissza kell venni a bit-ek számából tehát zajosabb/szemcsésebb lesz a kép. Fordított esetben szép plasztikus lesz a kép, de kiég a szemünk a villogástól. Ja, és a színkerék szegmensváltásainak idejét még nem is említettük ... szegény kígyó!

A 3 chip-es DLP ezt a problémát úgy oldja meg, hogy sokszoros időt ad minden egyes DMD-nek arra, hogy a saját színét a vászonra rajzolja. Ennek a kulcsa az, hogy a DMD-k egyszerre, azaz párhuzamosan dolgoznak. Pont mint egy 3 magos CPU, aminek a magjai lényegében független feladatokat hajtanak végre, tehát 3x gyorsabban történik minden, miközben senkinek nem kell kapkodnia. Mivel itt van elég idő, ezért ezek a gépek 10 bit-et is tud(hat)nak megjeleníteni színenként és nincs szükség pontszórásra, ezért plasztikus, zajmentes képet kapunk. Amin persze a vetített film képi hibái is jobban látszanak, de ez egy másik téma.
A tisztább színeknek azonban ez csak az egyik oka. A 3 chip-es DLP-k csodaszép színeiről minden review ódákat zeng, de egyikben sem olvastam még a dolog fizikai okairól, pedig ez tökegyszerű: mivel itt interferencia-tükrök végzik a fény szétosztását a DMD-k között, ezek meg igen meredeken vágnak adott hullámhossz felett vagy alatt, itt MINDEN foton ami egy adott hullámhossz felett van, az az egyik DMD-re kerül és minden ami alatta, az megy tovább egy másikra. Keveredés nincs. A DMD-ről visszatérő fény ismét ilyen tükrökön halad át, aminek a végére a színek olyan tisztára lesznek szűrve, hogy ezek a gépek nagyobb szíteret lennének
képesek megjeleníteni, mint amire most használjuk őket. A LED-es projektorok monokromatikus színeitől azért messze vannak, de az átlag 1 chip-es DLP-nél tisztább színekből vetítenek és ezt valahogy a szem érzékeli akkor is, ha amúgy rendesen be van kalibrálva a gép. Nem tudom biztosan, hogy ez előny vagy hátrány, de talán előny. Kár, hogy a gyakorlatban a plusz színtelítettséget nem tudjuk otthon kihasználni ...

A 3 chip-es DLP projektorok tehát olyan előnyökkel rendelkeznek, amelyek elméletileg megoldhatatlanok 1 chip-es gép esetén. Azt NEM mondom, hogy ezért érdemes lenne őket megvenni és ettől még egy 1 chip-es DLP projektor sem lesz semmivel rosszabb, én itt most tisztán elméleti dolgokról beszéltem. De azt gondolom, hogy ezek a gépek tényleg a vetítés technológiájának a csúcsai, hiszen teljesen digitális módon vetítenek és minimális számú kompromisszum van bennük. Így biztosítható, hogy szinte darabra annyi foton kerüljön a szemünk minden egyes idegsejtjére (persze időátlagban) amennyit oda a film rendezője elképzelt.

De ez csak elmélet. Nem mondom, hogy emiatt érdemes tízmilliókat fizetni egy ilyen gépért, de hogy ezek a gépek (elméletileg) jók, azt komolyan gondolom.

A gyakorlatban az LCD projektorok sokak szerint jobb képet vetítenek és ezzel nem tudok vitatkozni, komoly szakemberek mondják, biztosan igazuk van. Más szakértők szerint a 3 chip-es DLP a jobb. Lehet, hogy ezen a szinten már csakis az egyéni ízlés dönt.

Az biztos, hogy NINCS szükség drága projektorra ahhoz, hogy élvezettel mozizzunk. 3 chip-es DLP-re különösen nincs szükség. A valóságban nekem sincs rá szükségem ... DE AKAROM!!! :-)

Ez egy értelmetlen vita, SOHA nem fogja tudni az egyik tábor meggyőzni a másikat. Próbálkozni is felesleges.

Az egyetlen lehetséges eldöntése a dolognak egy kísérlet ami valóban bizonyít a tudományos értelemben. Egy vakteszt. Ezt azonban még soha nem vállalta, egyetlen digitális-kábel-hívő sem.

A kihívás: 10-ből 8-szor mondja meg a hívő vakon, hogy melyik kábel képét/hangját látja/hallja. Ezt csinálja meg 3x egymás után. Ezután én is kábel hívő leszek. De nem hiszem, hogy ez bárkinek is sikerülne.

Minden más csak találgatás és pszichológia.

Ja, amúgy a hang tömörítve megy át a HDMI kábelen (normál esetben). Saját, több évtizedes szakmai tapasztalatom, hogy ha egy tömörített hang-stream-ben bithiba van, annak olyan következménye van, amit meg tudok mutatni de NEM a saját hangfalaimon. Ha valaki azt hiszi, hogy a tömörített stream bit-jeinek a sérülése a hangminőséget rontja, akkor alapjaiban nem érti, hogy hogyan működik a tömörített hang átvitele. Ez tényleg tiszta matematika és EBBEN vitának nincs helye. A fenti kísérletet csak tömörítetlen adatok átvitele esetén érdemes megcsinálni.

Nem mintha ez az egész valamit számítana, mivel pl. most is csengetik a telefont az ELTE geometria tanszékén az önjelölt kör-négyszögesítők, akik úgy godolják megoldották azt, amiről bizonyítva van, hogy lehetetlen. És ez még egy vszonylag ártalmatlan példa...

Plagueis

Kérdés:

Mi okozza a "hibát" (akadás,zajos kép,stb) egy kábelnél ha a digitális jelátvitelt azért tervezték,hogy semmi ne álljon az útjába?

Egy kábel nem tud "javítani",csak kevesebbet rontani vagy hibázni.

Plagueis

Egy házi-mozi kábelezése igen is számít,a rendszer kb 10%-át illik rákölteni a kábelezésre.
Hiszen ugyan úgy az rendszer része,pláne egy vetítő esetében,ahol nem ritkán akár 10m-es hdmi kábelt kell használni.

Kedves gyebi72 ,ebben max. igazad van, de még is mi okzhatja? le kell menni mélyre a fémek szerkezet tanára? ,vagy mi másra lehet még gondolni?
Fodesz a megoldás,: nyisson egy topikot a házimozikábelekről is, ahol már nem lenne offos a téma...

Viszont itt afórumon sokak személyes tapasztalata szerint az egyik kábelen közvetitett müsoranyag ,szemmel láthatóan szebb képet ad,
mint egy másik kábellel?
Ilyenkor mi van az 1-kel és a 0-kal,?

Ja, a kábel kérdés. Bocsi, elfelejtettem.

Ebben az ügyben NEM nyilvánítok véleményt, de pár tényt felsorolok:

- a digitális tárolást és jelátvitelt (nem csak kábelt!!!) azért fejlesztette ki sok-sok mérnök sok éves munkával, hogy SEMMI ne számítson ami a tárolás, átvitel és másolás közben a jel "útjában van". Sem a videokamera (digitális) kazettájának a gyártója, sem a szalagot továbbító csapágy származása, sem a másoláskor a kábel, sem a film tárolására szolgáló HDD interface-e, a feldolgozó számítógép processzorának a gyártója, sem az USB csatoló verziószáma, sem a HDD lemezeinek a mérete sem a SATA kábel minősége, sem SEMMI. Ezért dolgoztak a mérnökök évtizedekig.

- aki elhiszi, hogy két digitális kábel között lehet bármi különbség a képminőségben, az VÉLEMÉNYT NYILVÁNÍT a mérnökök munkájáról, mivel azt állítja, hogy az említett mérnökök ennyi évtizedet feleslegesen dolgoztak és nem érte el a munkájuk a célját, azaz MÉGSEM független az átvitt jel információ-tartalma a kábel minőségétől

- a digitális átvitel/tárolás a jel kezelését a matematika nyelvére fordítja le, hiszen számokat viszünk át a kábelen

- a számok ritkán hazudnak

- nálam 1000 Forintos HDMI kábel köti össze a projektort a HTPC-vel

- a tudatlan ember első lépése általában az hogy zsigerből hülyének nézi azokat a mérnököket, akik valóban értenek valamihez és hosszú évtizedek tanulásával és munkájával letettek valami csodálatosat az asztalra. Érdekes módon ezek az emberek viszont a "Sarki Pista" kékre festett kábeléről azonnal elhiszik, hogy kerekebb "0" és hegyesebb "1" megy át rajta mint egy másik kábelen

- a mai világban egész iparágak alapoznak az ember tudatlanságra. Aki nem hiszi, kapcsolja be a tévét.

- az Apple alapító elnöke azért halt meg, mert amikor beteg lett, egy kuruzslóhoz ment orvos helyett. Hiszen Nehogy már 200 év orvosi kutatásainak higgyünk, amikor a "Sarki Pista" kék kapszulája minden betegséget meggyógyít!

Lenne bármi értelme ezek után nekem saját véleményt nyilvánítani?

Szerintem inkább térjünk vissza a projektorokra...

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.