Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

[gyulaipal]

Azért egy utángyártott lámpa soha nem fogja azt a minőségi színvonalat hozni véleményem szerint, mint egy gyári...
 
Ez igaz. Simán lehet, hogy jobb lesz felújítás után. Attól függ, hogy mennyire jó a gyári lámpa, jobb kerül-e a helyére, meg persze attól, hogy hogyan történik a felújítás. Ha a foncsorral együtt lehet megvenni az adott lámpát (mondjuk ugyanazt amit a gyár is tesz a gépbe) akkor semmi különbség nem lesz. Ha a foncsorból ki kell szedni magát a lámpát és beragasztani egy újat, akkor a foncsor megmarad, aminek talán valamennyit csökken a fényvisszaverése az évek alatt, ekkor lehet pár százalék eltérés. De a gyári lámpához képest töredék pénzért még így is baromira megéri a felújítás. Mondjuk 100 órával gyakrabban cserélsz lámpát, de harmad-negyed-tized pénzt fizetsz ki érte. Ez ne érté meg?
 
Ami miatt lehet NAGY csodálkozás, az a projektor kitisztíttatása. Én kipróbáltam egy W5000-rel, hogy csak lámpát cseréltem (foncsorral együtt, a gyári lámpát tettük bele az eredeti lámpaházba) és jóval fényesebb lett a gép. Ezutánl ki is tisztíttattam (pár hét múlva) és akkor jött a döbbenet, hogy kb. UGYANANNYIVAL ismét fényesebb lett a tisztítástól, mint amennyivel a lámpacsere fényesebbé tette a képet. Persze műszerem nincs, amit mondok, azt "szemre" mondom de komolyan DÖBBENETES volt a különbség!
 
Szóval simán lehetéséges, hogy ha valakinek nem jó a tapasztalata egy itthon kicserélt lámpával, akkor a gépben levő por okozza a gondot, nem maga a lámpa...

[Firekiller]

Miért szerinted egy projektorgyártónak van izzógyára is?
 
Ezzel azt akarom mondani, hogy a csereszabatos izzó biztos fellelhető a gyár által alkalmazott/beszerzett minőségben, sőt, akár jobb is. Batyó profi e téren.

Én csak annak a véleményére támaszkodhatom aki már használt felújítottat és nem esett hanyatt a tapasztalataitól ezt illetően, jómagam nem próbáltam.

[Hiccusz]

Értem, köszönöm mindkettőtöknek az infót. 
 
Akkor majd ha lesz projektorom, akkor bekapcsolás után majd még szöszmötölhetek 10-15 percet amíg elindítom a filmet.

Vagy bírd ki az első 10-20 percet homályosan.

[Firekiller]

 
 
A vetítőkbe Batyo tesz lámpát, tudtommal minden létező típusba. Mindegy mikor gyártották és az is mindegy, hogy melyik cég, a gépekben viszonylag kis számú lámpatípus van. Egyetlen gond az lehet, ha a lámpaházban memória chip is van, amin titkosítva vannak tárolva a lámpa üzemórái. De Batyo ezt is megoldja, csak akkor kell elvinni hozzá a lámpát, amikor még van hátra párszáz üzemóra, nem amikor a gép már be sem indul a lámpával, mert akkor már lehet, hogy valóban csak egy új, gyári lámpa segít (az persze drága vagy esetleg nem is kapható).

Azért egy utángyártott lámpa soha nem fogja azt a minőségi színvonalat hozni véleményem szerint, mint egy gyári...

[Spiky03]

Vegyél drágát.
 
Ha adsz rávalót, veszek, és eljöhetsz majd megnézni egy filmet. 

[Spiky03]

Értem, köszönöm mindkettőtöknek az infót. 
 
Akkor majd ha lesz projektorom, akkor bekapcsolás után majd még szöszmötölhetek 10-15 percet amíg elindítom a filmet.

[Hiccusz]

Egy gyors kérdés ha már szóba kerültek a lámpák.
 
Minden projektornak (DLP, LCD) kell 10-15 perc bekapcsolás után amíg éles képet vetít? 

Nem technológia, mint inkább pénz/márka függő.

[Spiky03]

Egy gyors kérdés ha már szóba kerültek a lámpák.
 
Minden projektornak (DLP, LCD) kell 10-15 perc bekapcsolás után amíg éles képet vetít? 

[gyulaipal]

Még 2 dolog.
- Ugye a vetítő ára azért érdekesebb, mert egybe kell kifizetni, míg a hangrendszert lehet hónapról hónapra bővíteni.
- A vetítővel a legnagyobb gond, hogy 5 év után már nincs hozzá sem alkatrész, sem izzó. Én pl elég nehezen találtam új izzót, az 5 évvel ezelőtti gépbe és mondjuk 2-3 év múlva meg majd nem is lehet. Ergó hiába jó a gép megy a kukába.

 
Az, hogy a vetítő árát egyben kell kifizetni, tény. Nem is vitatkozom (kivételesen) mert teljesen igazad van. De halkan mondom, egy milliós processzor ára is egyben kifizetendő... :-)
 
A vetítőkbe Batyo tesz lámpát, tudtommal minden létező típusba. Mindegy mikor gyártották és az is mindegy, hogy melyik cég, a gépekben viszonylag kis számú lámpatípus van. Egyetlen gond az lehet, ha a lámpaházban memória chip is van, amin titkosítva vannak tárolva a lámpa üzemórái. De Batyo ezt is megoldja, csak akkor kell elvinni hozzá a lámpát, amikor még van hátra párszáz üzemóra, nem amikor a gép már be sem indul a lámpával, mert akkor már lehet, hogy valóban csak egy új, gyári lámpa segít (az persze drága vagy esetleg nem is kapható).

[cisco]

Igen, a hangrendszer valóban több elemből áll, de (számomra) a mozi élményének a legmeghatározóbb része a nagy, színes vetített kép. 
 
Valamiért én úgy érzem, hogy a hangrendszerre sok pénzt elkölteni az "trendi" és dícséretes dolognak számít, de komolyabb projektort venni ... hát ... mondjuk, hogy az NEM annyira trendi dolog. De lehet, hogy rosszul érzem. 
 
A hangfalak valóban nem avulnak olyan gyorsan, a végfokok sem, de pl. a pár éves, "milliós" procik nagyon is (amelyek még nem tudnak Atmos-t). És ezek tipikusan legalább annyiba kerültek a tulajdonosnak (pár éve) amennyiért egy normális projektort is vehetett volna. Mégis, amikor a proci értéke a töredékére esik, azt nem érzi gondnak senki ... na de ha egy projektor értéke csökken, az az igazi tragédia! :-) 
 
Tény, hogy az egyre újabb vetítők is egyre jobbak, de ettől még nem kell egy jó projektort a kukába dobni, amikor egy új technológia, pl. a 4K elterjed. Az elmúlt években az otthoni projektorok felbontása (gyakorlatilag) elérte a nagymozik felbontását, ha ez a felbontás 18-24 méteres vásznon jó volt vagy 100 évig, akkor nem hiszem, hogy élet és halál kérdése lenne otthon pl. a 4K azonnali bevezetése a "nyomi" kis 2-3 méteres vásznakon. Az SD-HD átmenet tényszerűen egy új világot nyitott az otthoni mozizásban, de a 4K messze nem hoz ekkora különbséget. Kevesen fogják valóban kihasználni a 4K lehetőségeit, már csak azért is, mert kevesen fognak ehhez elég közel menni a vászonhoz. 
 
A valóság az, hogy az otthoni hangrendszer már több évtizedes dolog, hagyományai vannak a hifizésnek, tehát megszoktuk, hogy pénzt költünk rá. Apánk is költött rá régebben, hát mi is ezt csináljuk most. Ehhez képest a projektor egy viszonylag új dolog, kicist ismeretlen terület, szinte mindenki úgy van vele, hogy valami kell ami vetít de a legfontosabb mégis csak az, hogy olcsó legyen. Gondolom egyszer majd ez a hozzáállás is változni fog ... már csak pár ezret kell aludni... :-)

 
Még 2 dolog.
- Ugye a vetítő ára azért érdekesebb, mert egybe kell kifizetni, míg a hangrendszert lehet hónapról hónapra bővíteni.
- A vetítővel a legnagyobb gond, hogy 5 év után már nincs hozzá sem alkatrész, sem izzó. Én pl elég nehezen találtam új izzót, az 5 évvel ezelőtti gépbe és mondjuk 2-3 év múlva meg majd nem is lehet. Ergó hiába jó a gép megy a kukába.

[gyulaipal]

Azért nem kéne elfelejteni hogy a hangrendszer kicsit több elemből áll, mint a kép, ezért nyilván arányaiban mindig többet költenek rá.
 
5.1-7.2 - avr/proci+végfokok - kábelek
 
vászon + projektor
 
Illetve ne felejtsük el az avulást, egy hangfal sosem avul el, míg egy vetítő 2 perc alatt ha kijön egy új hdmi szabvány/hdr szabvány/ felbontás, stb

 
Igen, a hangrendszer valóban több elemből áll, de (számomra) a mozi élményének a legmeghatározóbb része a nagy, színes vetített kép. 
 
Valamiért én úgy érzem, hogy a hangrendszerre sok pénzt elkölteni az "trendi" és dícséretes dolognak számít, de komolyabb projektort venni ... hát ... mondjuk, hogy az NEM annyira trendi dolog. De lehet, hogy rosszul érzem. 
 
A hangfalak valóban nem avulnak olyan gyorsan, a végfokok sem, de pl. a pár éves, "milliós" procik nagyon is (amelyek még nem tudnak Atmos-t). És ezek tipikusan legalább annyiba kerültek a tulajdonosnak (pár éve) amennyiért egy normális projektort is vehetett volna. Mégis, amikor a proci értéke a töredékére esik, azt nem érzi gondnak senki ... na de ha egy projektor értéke csökken, az az igazi tragédia! :-) 
 
Tény, hogy az egyre újabb vetítők is egyre jobbak, de ettől még nem kell egy jó projektort a kukába dobni, amikor egy új technológia, pl. a 4K elterjed. Az elmúlt években az otthoni projektorok felbontása (gyakorlatilag) elérte a nagymozik felbontását, ha ez a felbontás 18-24 méteres vásznon jó volt vagy 100 évig, akkor nem hiszem, hogy élet és halál kérdése lenne otthon pl. a 4K azonnali bevezetése a "nyomi" kis 2-3 méteres vásznakon. Az SD-HD átmenet tényszerűen egy új világot nyitott az otthoni mozizásban, de a 4K messze nem hoz ekkora különbséget. Kevesen fogják valóban kihasználni a 4K lehetőségeit, már csak azért is, mert kevesen fognak ehhez elég közel menni a vászonhoz. 
 
A valóság az, hogy az otthoni hangrendszer már több évtizedes dolog, hagyományai vannak a hifizésnek, tehát megszoktuk, hogy pénzt költünk rá. Apánk is költött rá régebben, hát mi is ezt csináljuk most. Ehhez képest a projektor egy viszonylag új dolog, kicist ismeretlen terület, szinte mindenki úgy van vele, hogy valami kell ami vetít de a legfontosabb mégis csak az, hogy olcsó legyen. Gondolom egyszer majd ez a hozzáállás is változni fog ... már csak pár ezret kell aludni... :-)

[cisco]

Azért nem kéne elfelejteni hogy a hangrendszer kicsit több elemből áll, mint a kép, ezért nyilván arányaiban mindig többet költenek rá.
 
5.1-7.2 - avr/proci+végfokok - kábelek
 
vászon + projektor
 
Illetve ne felejtsük el az avulást, egy hangfal sosem avul el, míg egy vetítő 2 perc alatt ha kijön egy új hdmi szabvány/hdr szabvány/ felbontás, stb

[gyulaipal]

A legtöbb "komolyabb" projektor képes RS232 (soros) porton kommunikálni, de ezt a lehetőséget igen kevesen használják a gyakorlatban. Én viszont kipróbáltam a Digital Projection M-Vision-nel. Egy kis kedvcsináló...
 
A User's Guide felsorolja a projektor által értelmezett/elfogadott parancsok/kérdések listáját. Meg persze a szükséges soros port beállításokat. USB csatlakozóhoz van RS232-re átalakító kábel, ehhez egy driver-t kell feltenni a Windows-ra és mehet a "buli". Én a TeraTerm progit használtam, de bármelyik másik terminál emulátor is perfekt a célra. Ehhez tényleg NEM kell pilóta vizsga.
 
Tapasztalatok:
 
- Minden "gombnak" van saját "soros port utasítása", tehát bármely fizikai gomb megnyomása (pl. a távirányítón vagy a gép tetején levő control panel-en) "helyettesíthető" a soros porton át kiadott paranccsal. A poén kedvéért a "Power" gomb megnyomása helyett soros porton át kapcsoltam be a gépet, majd a végén a kikapcsolás is így történt. VARÁZSLAT! :-)
 
- Soros porton a gép (és gondolom más projektorok is) sokkal részletesebben konfigurálható, mint a "sima" OSD menüben. HAHA!
 
- A menüben pl. csak egy csúszka van "zajszűrés" címszóval. Soros porton viszont választhatunk "Simple" és "Advanced" zajszűrés közül. Simple módban csak egy 0..200 közötti számot adhatunk meg és CSAK ez a beállítás van "kivezetve" az OSD menübe, itt tehát ez a maximum ami beállítható. Ha viszont a soros porton "Advanced" zajszűrés módba kapcsolunk, akkor beállíthatjuk a
1.) "General" zajszűrés szintjét (0..200),
2.) az Mpeg "blokkzaj" szűrését (0..200),
3.) a "Mosquito Noise" (lényegében az analóg film kémiai szemcsézettségéből adódó "pixelzaj") szűrését (0..200). Ez tényleg varázslat!
 
- A menüben csak azt mondja meg a gép, hogy a lámpában hány üzemóra van. Soros porton viszont megmondja a gép összes üzemidejét is. Az én M-Vision-öm 556 óra üzemidőt teljesített eddig. Épp hogy csak be van járatva. (Persze ez a mai állapot, azt NEM ígérem, hogy ez a szám ne növekedne nálam ... rendszeresen :-). Nem csalt meg a szemem, a gépben valóban alig van még por, ezt (jól) láttam a képén.
 
- A gép "be tud mutatkozni" soros porton (kiírja a pontos típusát) illetve gyártási számát és a vezérlő szoftver verzió számát. Mondjuk ezért a pénzért ez már el is várható ... :-)
 
- A proji egy utasítás hatására kilistázza a benne levő hőmérséklet érzékelő szenzorok által mutatott adatokat. Ez is hasznos lehet esetenként (főleg nyáron).
 
És hogy mi értelme ennek az egésznek? Legalább három "hasznát" azonnal említhetjük a fentieknek (azon kívül is, hogy rendkívül vicces dolog egy projektorral "beszélgetni" :-):
 
1. Ha a gépet egy automatizált rendszerbe kell beilleszteni, akkor a projektor a rendszer részévé válhat (hiszen végrehajtja annak utasításait).
 
2. Ha a gépet nem otthoni mozizásra használják (hanem pl. egy filmklubban, kisebb stúdió-moziban, vagy hasonló helyen "teljesít szolgálatot") akkor eléggé elcsodálkoznának a nézők ha a film közben a "gépész" bejönne a nézőtérre a távirányítóval a kezében, mondván, hogy "bocsi, kicsit zajos a kép, állítok rajta, de majd visszatekerem a filmet, hogy minden jelenetet lássatok ..." és a távpiszkával előhívná az OSD menüt és elkezdené benne tekergetni a beállításokat. Egy "profi" környezetben a legminimálisabb elvárás az, hogy a gépet úgy lehessen (vetítés közben) "piszkálni", hogy a nézők ebből SEMMIT ne vegyenek észre. Erre tökéletes a soros port.
 
3. Ha pl. anamorf vetítésre használjuk a gépet, akkor az anamorf optika kb. 33%-kal megnöveli a kép felületét, amikor a fény útjába toljuk. Az optikai veszteségek picit még tovább csökkentik a fény mennyiségét, így végül akár 38-40%-ot is megközelítheti a kép felületi fényességének a csökkenése (ami persze még mindig sokkal jobb, azaz kb. a FELE a zoom-os (túl)vetítés során elszenvedett kb. 78%-os képfelület-növekedés várható hatásának). Ennek ellenére csak illene ezt a kb. 35-40% felületi-fényesség csökkenést kompenzálni. Na, ezt EZ a vetítő pont meg is tudja csinálni ... ehhez viszont a színkerék szegmenseinek a használatát át kell állítani (meg persze további beállítások is szükségesek lehetnek, pl. az RGB gain-ek állítása, hogy az anamorf optika színtorzítását is kompenzáljuk, stb.). Ezt egy soros porti "makróval" (azaz utasítás-sorozattal) egy-két kattintás megcsinálni ... és akkor nem kell a távirányítót "negyed órán" át nyomkodni, mielőtt 21:9-et vetítünk.
 
Ja, és poénból kipróbáltam 5 méter széles kép vetítését, mivel a hétvégén valószínűleg kertmozizni fogunk és kiváncsi voltam "mit bír a vas" képméretben. Ehhez a gépet ki kellett vinni a moziból (az előtte levő folyosóra) hogy legyen elég nagy távolság közte és a "vászon" között. Meglepő módon a kép fényereje simán élvezhető maradt, nem lett zavaróan sötét a kép (szemre legalábbis) de persze a pixelek "hatalmasak" lettek. A lámpa hullámformájának a vezérlése a "6500 Kelvin színhőmérsékletű, fényerőre optimalizált mozi" üzemmódban történt és minden színkerék-szegmens aktív használatban volt. Az extra "áramfröccsöket" a lámpa a vörös (és sárga) szegmens idején kapta. Az így megnövelt vörös fényerő (a sárga szegmens is átereszt vörös fényt!) miatt a lámpa (effektív) szinhőmérséklete (azaz a színkerék utáni szakaszon, a DMD felületét elérő fény színhőmérséklete) 6500K lesz. Ez elég viccesen hangzik egy UHP lámpa esetén, de hát pont ez a különlegessége ennek a gépnek. Pont ezért vannak a "spéci" szegmensek a színkeréken és ezért lehet változtatni a lámpa vezérlésének a hullámformáját, hogy egyetlen foton se vesszen el a lámpa fényéből (így maximális legyen a fényerő IS és az on/off kontraszt IS). Persze ekkor "natív" színhőmérsékletre kell kapcsolni a gépet a menüben (a gyári ajánlás szerint, bármilyen őrülten is hangzik ez egy házimozis számára! :-) ami azt jelenti, hogy a DMD tükrei teljes időben nyitva vannak, amikor a gép fehéret vetít. Ha pedig a kis tükrök sosem csukódnak be, az azt jelenti, hogy a 3000:1 on/off kontraszt (az ekkor "natív") 6500K színhőmérsékleten érvényes (!!!). Ebből már NEM fog elvinni (szinte) semmit a kalibrálás, mivel az már csak egy finombeállítás (lenne). Más szóval a "színszűrős tuning" ebben a gépben is gyárilag benne van, csak (a Titan-nal ellentétben) itt NEM egy interferencia-szűrőt használt a DPI (ami "elveszítene" kék és zöld fotonokat, hogy a vörössel egy szintre hozza ezeket a színeket) hanem a színkerék szegmenseinek a hosszával, a speciális színű szegmensekkel és a lámpavezérlés hullámformájával "pofozták" a lámpa "natív" színhőmérsékletét 6500K közelébe. Nyilván ez a jobb módszer, mert ez NEM veszít el plusz fényt ... de 3 chip-es gépben ez sajnos nem alkalmazható (ott időben egyszerre keletkeznek az összes szín fotonjai, tehát egy áramlöket a lámpára minden szín mennyiségét egyformán megnövelné és NEM változna az effektív színhőmérséklet).
 
Ami viszont feltűnő volt 5 méter széles kép esetén, az a Dynamic Contrast hatása a képre. Ez normál képméretnél láthatóan fényesíti ugyan a képet, de a változás csak "ingerküszöb alatti" hatással van rám (ezért nem is használom ezt a beállítást normál esetben). Most viszont (a nagy méret miatt) a kép fénysűrűsége jóval kisebb volt. Így már komoly hatása volt a Dynamic Contrast által adott plusz fénynek. Konkrétan SOKKAL jobban tetszett a kép bekapcsolt Dynamic Contrast-tal, mivel most viszont SOKKAL fényesebbnek éreztem vele a képet. Enélkül is teljesen élvezhető volt a látvány, de a bekapcsolása után tényleg tágra nyíltak a szemeim és már nagyon NEM volt kedvem újra kikapcsolni. Úgy tűnik a szem teljesen máshogy értékeli a kép adott mértékű (mondjuk 25 százalékos) fényesedését akkor, ha már eleve volt "bőven elég" fényerő, mint akkor, ha a kezdetben valamivel sötétebb képet fényesítjük azonos mértékben. Az én szemem legalábbis így működik. Hmmm.... Azt hiszem, hogy a kertmozizás során NAGY képet fogunk vetíteni ... :-)

[szepi0808]

sziasztok,
mivel a 4K őrület lefelé nyomja a felső kategóriás 1080p vetítők használt árát, arra gondoltam h ezt kihasználva mondjuk 1 éven belül vennék egyet ha kifogok egy jó példányt.
Nekem perpill egy benq w2000-es van, a színei nagyon szépek, éles a képe, (ebben már vmilyen üvegoptika van és rec.709 szerint van beállítva). 2 dolog, időnként a feketéje ill. a gyors mozgások megjelenítése nem tetszik, ebben lehetne jobb.
A kérdésem az hogy az időnként felbukkanó vetítők közül melyik nagyon jó ebben? Látni itt Runco rs900, Sony hwxxxx, JVC D-Ila, Panasonic pt-at6000e gépeket. Van ezeknek vmi nyavalyája ami miatt használtan nem szabad belevágni, esetleg jobb a sony mint a jvc v. fordítva...Én nem láttam ilyen gépet még vetítés közben, előre is köszi a hozzászólásokat. Természetesen ha arra kerül a sor akkor mindenképp megnézem majd működés közben.

Én a Sony HW55 tudnám ajánlani használtban. Jó fényerő, natív és ANSI kontraszt, halk, megbízható, jó mozgásleképezés, íriszműködés és a lápaidő is sokkal jobb, mint pl a JVC-nél. Optika élességben nem a legjobb, de kárpótol érte a RC.

[PJani]

sziasztok,
mivel a 4K őrület lefelé nyomja a felső kategóriás 1080p vetítők használt árát, arra gondoltam h ezt kihasználva mondjuk 1 éven belül vennék egyet ha kifogok egy jó példányt.
Nekem perpill egy benq w2000-es van, a színei nagyon szépek, éles a képe, (ebben már vmilyen üvegoptika van és rec.709 szerint van beállítva). 2 dolog, időnként a feketéje ill. a gyors mozgások megjelenítése nem tetszik, ebben lehetne jobb.
A kérdésem az hogy az időnként felbukkanó vetítők közül melyik nagyon jó ebben? Látni itt Runco rs900, Sony hwxxxx, JVC D-Ila, Panasonic pt-at6000e gépeket. Van ezeknek vmi nyavalyája ami miatt használtan nem szabad belevágni, esetleg jobb a sony mint a jvc v. fordítva...Én nem láttam ilyen gépet még vetítés közben, előre is köszi a hozzászólásokat. Természetesen ha arra kerül a sor akkor mindenképp megnézem majd működés közben.

[Hiccusz]

A csatornan innen elado egy runco proji es az egyik hozzaszolo megkerdezte, hogy egy 320" vaszonhoz megfelelo-e?
Szakikból ott sincs hiány akkor. :-)

[komarfamily]

A csatornan innen elado egy runco proji es az egyik hozzaszolo megkerdezte, hogy egy 320" vaszonhoz megfelelo-e?
 
 

[Benya]

Egy projektornál mennyire érzékelhető a hdmi kábelekre ható indukált fázis torzítás?A HDMI kábelben csavart érpár található, így nagy az immunitása az indukált zavarokra (ugyan úgy ahogy az ethernet kábelekben is). A kapacitív csatolás ellen pedig az érpárt körülvevő fém köpeny védi.Meglepő lenne ha gondot okozna egy hálózati kábel közelsége, amennyiben arra gondoltál

[Pianno]

Egy projektornál mennyire érzékelhető a hdmi kábelekre ható indukált fázis torzítás?

[gyulaipal]

...
 
> Vásznat egyre többen vesznek újonnan. SZVSZ.
 
Ha Te mondod, elhiszem. Erről csak kósza híreket hallok...
 
> Egy Runco 1100 ULTRA projojit én adtam el 250 ezer forintért. "Elég rendes" projektor.
 
Igen, az már egyértelműen annak tekintendő! De hogy a fenébe lehet, hogy "szaros" 250-ért adtad el, amikor az újonnan legalább 5 milla? Ha egy Samu-t el lehet adni használtan mondjuk 130eFt-ért, ami az új árának a fele, akkor miért nem legalább 2,5 milla használtan egy RS 1100 ULTRA ára? Miért NINCS ára ezeknek a rendkívül jó projektoroknak? Mert nincs rájuk fizetőképes kereslet. De miért nincs? Ja, tudom, mert egy JVC kontrasztja jobb, tehát azt kell megvenni használtan 500-600 rugóért, persze arra sincs jótállás, de nem baj, mert az csak sokkal jobb ... :-)
 
> Tehát azokat nézzük, akik sok pénzt költöttek a házimozi hangjára.
Jellemzően a legtöbben a Sony HW55 modellig jutottak és meg is álltak annál, hiszen nem nagyon tudnak feljebb lépni.
 
Lehet, hogy az LCD gépeken belül itt drága lenne feljebb lépni, de akkor még mindig ott a DLP vonal. Az ipari projektorok szinte mind DLP-k ... és olyat is simán lehet venni egy HW55 árából, persze használtan.
> A többiek pedig JVC, Runco, Panasonic, SIM2 modelleket használnak.
 
Hát pont ez az! Digital Projection, Barco, ProjectionDesign, Christie ... ezek igazi ritkaságok itthon (kivéve persze a nagymozikat). Pedig pont ezek a gépek azok, amelyek komoly igénybevételre, ipari használatra vannak tervezve tehát kicsi valószínűséggel romlanak el "csak úgy". Viszont egy drága AV processzort senki nem fél megvenni használtan és senki nem is aggódik, hogy mi lesz ha egyszer elromlik ... mindig csak a projektortól fél mindenki ... :-)
 
 
> Amit írsz általánosságban igaz a projektor használókra, de nem azokra, akik a hangot komolyan veszik.
De van egy határ, amit 95% nem lép át.
Ez a határ valóban a rendszer elemének töredékét jelenti.
 
És ez az amit én nem igazán értek. De hát nem kell nekem mindent érteni... :-)
 
Szerintem a mozi lényege a NAGY és VETÍTETT kép. Lehetőleg jó minőségben. Az teljesen más kérdés, hogy pl. egy OLED tévén jobbak lehetnek a kép mért minőségi mutatói és az is más kérdés, hogy ahhoz nem kell besötétíteni ..  de az tény, hogy számomra az nem "mozi". És még ha 3 méteres lenne egy OLED tévé, számomra az is "filmnézés" lenne, de NEM "mozizás". Én a vetített képen nőttem fel és számomra mindig az fog maradni a "mozi" lényege.  Én a "komoly" projektort a mozi meghatározó részének tartom. De elfogadom, hogy mások véleménye ettől különbözik... :-)

[Csutka]

A vászonnal kapcsolatban elég tudatlan vagyok, de nem hiszem, hogy az "átlagos" házimoziban 200eFt-os vászon lenne. Inkább a kínai, "legolcsóbb" kategóriás, kézzel feltekerős vásznak a jellemzőek tudtommal (de ez inkább tipp mint tény). Ha tévedek, akkor bocsi.
 
Viszont 300eFt-ért "rendes" projektort ... ez komoly? Üveg optikával? Milyet? Lehet, hogy csak én nem figyelek a világ változásaira, de ez engem meglep...
 
 

 
Vásznat egyre többen vesznek újonnan. SZVSZ.
Egy Runco 1100 ULTRA projojit én adtam el 250 ezer forintért. "Elég rendes" projektor.
 
A többi igaz is, meg nem is.
Szűkítsük le a kört, hiszen azt írtad, hogy jelentős pénzeket kiad valaki a hangra és a képre meg nem.
Tehát azokat nézzük, akik sok pénzt költöttek a házimozi hangjára.
Jellemzően a legtöbben a Sony HW55 modellig jutottak és meg is álltak annál, hiszen nem nagyon tudnak feljebb lépni.
A többiek pedig JVC, Runco, Panasonic, SIM2 modelleket használnak.
 
Amit írsz általánosságban igaz a projektor használókra, de nem azokra, akik a hangot komolyan veszik.
De van egy határ, amit 95% nem lép át.
Ez a határ valóban a rendszer elemének töredékét jelenti.

[gyulaipal]

300 ezer forintért egészen jó projektort lehet venni. 
Miért kellene többet költeni? 
Ebbe már üveg optika is belefér bőven.


 
A vászonnal kapcsolatban elég tudatlan vagyok, de nem hiszem, hogy az "átlagos" házimoziban 200eFt-os vászon lenne. Inkább a kínai, "legolcsóbb" kategóriás, kézzel feltekerős vásznak a jellemzőek tudtommal (de ez inkább tipp mint tény). Ha tévedek, akkor bocsi.
 
Viszont 300eFt-ért "rendes" projektort ... ez komoly? Üveg optikával? Milyet? Lehet, hogy csak én nem figyelek a világ változásaira, de ez engem meglep...
 
Én azt látom, hogy a projektor vásárlás a legtöbbször néhány "előre begyakorolt" séma egyikének használatával történik: A választható sémák:
 
1. "Jótállásos és olcsó legyen". (Benq 1070, HD 20 és hasonló "alapgépek"). A lényeg (az 1080p felbontás mellett) hogy minimális összeget kelljen fizetni. Mivel az az olcsóbb, ezért DLP. 
 
2. Sokan szeretnék elkerülni a lámpacserék költségét, ezért nekik a LED fényforrás a lényeg. De persze közben a projektor is legyen olcsó. Nem baj, ha élvezhetetlen a kép, a lényeg, hogy sok-sok órán át nézhessük (a szart). 
 
3. "A biztonság kedvéért drágábbat veszek (amire nagyobb számokat is ír a gyártó a katalógusba) mert akkor én igényes vagyok". Meggyőződésem, hogy a legtöbb LCD gépet éppen ezért veszik meg (pedig a tulaj pedig sosem hallott még pl. a szivárványról) hiszen az LCD-k jóval drágábbak (és nagyobb kontraszt érték is van a katalógusba írva) mint a DLP-k esetén, akkor pedig ha drágább és nagyobb a szám is, akkor tuti vétel. Az persze fel sem merül ötletnek, hogy egymás mellé tegyen két projektort és megnézze, hogy az ő saját szemének melyik tetszik jobban. Az meg, hogy a működési elvüket netán megértse és megalapozottan (azaz ne "vakon") vásároljon, na, az még álomnak is meredek. Most (kivételesen) NEM az LCD technológiát szídom, hiszen annak nagyon is fontos helye van a piacon (sokan szivárványérzékenyek és nekik is kell vetíteni valamivel). Én csak azt nem értem, hogy ha valaki egyszer már vette a fáradtságot, hogy egy csomó pénzt megkeressen, akkor miért nem vesz még egy (ehhez képest egész pici) plusz fáradtságot, hogy a sok-sok munkával megkeresett pénzt "optimálisan" költhesse el? 
 
4. "Jobb legyen, mint a szomszédé!". Ha neki 50000:1 a kontrasztja, akkor nekem 60000:1 kell. Akkor tuti jobb lesz. A többi 30 képi paraméter nem számít. Ezen nincs is mit kommentálni.
 
5. "4K kell, mert a tévében is azt hirdetik". Fogalma sincs ugyan, hogy mi is az a "4K", a "felbontás" szóról maximum a füstölthúsos sólet konzerv jut az eszébe (mondjuk Pavlov-ról sem hallott még, de már nyáladzik is :-) mégis a zsigereiben érzi, hogy sokkal boldogabb lesz tőle ha neki olyan lesz. A lényeg, hogy új és modern legyen, mert akkor e termék megvásárlásával ő is egy "innovatív és modern" egyéniségnek érezheti magát. 
 
6. "Jövőbiztos, modern legyen, (nem baj, ha 2x drágább de) biztonságban van a pénzem". Na, ő az aki SOSEM fogja átgondolni, hogy hányszoros pénzért veszi meg az új technikát akkor, amikor az még nagyon drága és nem is igazán használható (pl. 4K tévék pár éve) és hogy ha akkor az olcsóbbat (1080p) vette volna meg, akkor most hány (még sokkal modernebb) új tévét vehetne az akkor félretett maradék pénzből. Ismerek emberkét, aki 1 milláért vett 852*480 felbontású plazmatévét még az elején, amikor az igazából prémium termék volt. Én pár évvel később 1366*768-ast (és sokkal nagyobbat) vettem 180eFt-ért, de az eladó nagyon rá akart beszélni az 1080p felbontásra (akkoriban, amikor még SEMMI 1080p anyag nem volt hozzáférhető) dupla pénzért. Azt mondtam, hogy köszi, most inkább viszem félpénzért az 1366-ost, de majd egy év múlva visszajövök és a most félretett (másik) 180 rugóból megveszem a FullHD-t is. Így ugyanannyi pénzből 2db tévém lesz, csak egy kicsit várnom kell. Az eladó hülyének nézett. Egy év múlva viszont visszamentem. Innentől nekem tényleg 2 tévém volt (és az egyik 1080p). Meggyőződésem, hogy a modern technikát "korán" megvenni MINDIG költséges dolog, ezzel SOSEM fogunk pénzt spórolni, a pénzünk NEM lesz biztonságban ... ez csak szar kifogás, hogy kevésbé furdaljon a lelkiismeret, amikor sok pénzért megveszünk valamit. De nem értem, hogy ha valaki megengedhet magának egy drágább vásárlást, akkor miért nem veszi meg simán a terméket és szarik minden másra? Ha ő ettől boldogabb lesz és meg is engedheti magának azt, hogy ennyi pénzt elköltsön, akkor miért ne? Miért kell "baromság" kifogások mögé bújtatni a tényeket? 
 
7. Nagyon kevesen (talán 2-3 emberke itt a fórumon) vagyunk mi, akik inkább megveszünk használtan (és a gyári ár töredékéért) egy "komoly" gépet (3 chip-es DLP-t vagy egy "ipari" 1 chip-est) és élvezzük, hogy milyen fényerővel, milyen méretben és milyen optikával "toljuk" a filmeket. És persze élvezzük, hogy az 1080p gép borotva élesen vetíti a tesztábrát, millisecundum-os időskálán képes változtatni a pixelek fényerejét (feketéről hófehérre is) és a mozgókép is ugyanolyan éles a vásznon, mint egy állókép. És ha a gép egyszer majd elromlik ... na, akkor majd jól pofára esünk. De akkor majd veszünk egy még jobbat, még nagyobb felbontással és még olcsóbban ... hiszen addigra az árak csak tovább esnek majd. Valószínűleg ez a hozzáállás a "kockázatkerülő" kollégáknak rendkívül rossz hatással lenne az egészségére. De mi tökös gyerekek vagyunk ... vagy csak felelőtlenek? :-)

[Csutka]

- Itthon a "házimozi" szó jelentése: "hang". Ezen először elcsodálkoztam ... de azután rájöttem, hogy ez teljesen igaz. Aki nem hiszi, számolja ki, hogy a mozija hangrendszerére mennyit költött (jelforrás, processzor, hangfalak, erősítők, hangcsillapítás, áram-simító, negyedik-dimenzió-görbítő gép  ... és persze a KÁBELEK ÁRÁT SE FELEJTSE KI, hiszen a legtöbben erre is szívesebben (és többet !!!) költenek, mint projektorra). Na, ezután nézze meg, hogy a hangrendszer fent kiszámolt árához hogyan aránylik a projektorának az ára. Tipikusan szerintem 5:1 körüli arány fog kijönni. Vagy még rosszabb. Magyarul a házimoziban a hang legalább 5x fontosabb, mint a projektor. Vagy 10x? Ezek után nem nagy meglepetés, hogy a legtöbb házimoziban olcsó, kommersz, műanyag optikás projektor vetít ... de MIÉRT? Hogyan alakult ki ez a hozzáállás? Vannak ennek történelmi okai? Jó ez így, vagy változtatni kellene rajta? 
 
Ha mondjuk 300 ezer forint átlagos árat veszünk a projektorra és 200 ezer forintot a vászonra, akkor az 500 ezer forint.
Tegyük föl, hogy a 3D nem kell és a 4K sem egyelőre.
300 ezer forintért egészen jó projektort lehet venni. 
Miért kellene többet költeni? 
Ebbe már üveg optika is belefér bőven.

[gyulaipal]

... A projektoromban elromlott az alaplap. ... A Panasonic szervíz 400eFt-ért!!!!!!! adna hozzá egy új alaplapot....rablás.
 
Nos, ötletek:
 
- Nyilván valami apró alkatrész romlott el a géped alaplapján, ha találsz egy szakit aki meg tudja javítani, az a legjobb és legolcsóbb megoldás. Szerintem egy kb. párszáz forintos alkatrész okozza a gondot ... ez a legbosszantóbb ebben az egészben... a Panasonic szervíz kb. egy óra alatt meg tudná csinálni ... de miért tenné, ha sokkal többet kereshet egy új alaplap eladásán?
 
- Ha a gép egy régebbi modell, akkor esélyes, hogy tudsz szerezni egy második darabot olcsón. Ebay-re gondolok, ott vannak "alkatrésznek" kategóriás gépek, pl. lejárt lámpaórával vagy valami külső fizikai sérüléssel. Ezek tipikusan NEM érintik az alaplapot, így ha veszel OLCSÓN egy második példányt, akkor a kettőből lehet egyet csinálni. Ehhez persze szerencse is kell ... 
 
- Ha ez egy 3 chip-es DLP Panasonic "nagyvas" akkor a lencse a legértékesebb alkatrésze. Meg gondolom a lámpák is tökéletesek benne. Vegyél helyette egy másik gépet lencse/lámpák nélkül. nevetséges áron. Én már 60eFt-ért is láttam hirdetve ilyet, mondjuk igaz, hogy annak SX+ volt a felbontása (1400*1050 ami 4:3 tehát ahhoz valami olcsó anamorf optika is kell a 16:9 illetve akkor már miért ne 21:9 képarányhoz, valami nagymozis hengerlencsével). Persze az anamorf optika valamennyit ront a képen, de még így is élesebb lesz a kép, mint az átlagos (SmoothScreen-es azaz "FullHomályos") Panasonic LCD-k. 
 
- Pont nemrég mondta valaki a telefonban, hogy a "komoly" (tipikusan 1-3 chip-es, "ipari" DLP) "nagyvasakat" nem nagyon lehetne itthon eladni használtan, mert ha valami baj van velük, akkor sokba kerül(het) a javítás. De ha ez egy "kommersz" gép, akkor úgy tűnik ez az állítás NEM csak a "nagyvasakra" igaz. Magyarul vagy vadi új gépet kell venni (és akkor nyugodtan alszunk amíg a jótállás le nem jár de valószínűleg egy gyengébb képességű, műanyag optikás kommersz "masina" lóg majd a plafonon) vagy belecsapunk a lecsóba és megveszünk használtan valami "komoly" gépet ... és akkor "király" képet nézünk ... de persze kockázatot is vállalunk, hiszen ezekre jótállás általában nincs. Viszont az "ipari" gépek nem olyan minőségű alkatrészekből és nem olyan primitív, spórolós módon vannak megtervezve és megépítve mint a kommersz gépek (amelyekről már a tervezés során tudni lehet, hogy a legtöbb már azelőtt kukában lesz, hogy mondjuk 3-4000 órát mutatna benne a számláló). A nagyvasak általában 7/24-es üzemre vannak tervezve (pl. rendes légszűrő rendszer és megbízható hűtés van bennük, mivel itt NEM az a legfontosabb szempont, hogy 1dB-lel halkabb legyen a gép, mint a konkurrencia) és minimum 30-50 EZER óra hibamentes működésre. Namost könnyű kiszámolni, hogy ha egy ilyen gép pl. 30000 óra után romlik el 50% valószínűséggel, akkor mennyi az esélye annak, hogy mondjuk pont abban a 3000 órában "hal meg", amikor mi vetítünk vele (mielőtt végül a kukába dobjuk, mert már annyira elavul) ... szóval mennyi a valószínűsége annak, hogy PONT akkor romoljon el, amikor nálunk van? Ki sem kell számolni, mert 10% körüli az eredmény (60000 óra MTBF-es gép esetén meg 5%). És ugye az MTBF meghatározásánál BÁRMILYEN hibára számolnak, azokra is, amiket pl. Batyo simán megjavít. Viszont azzal nem számolnak, hogy egyes alkatrészek álltukban is öregszenek (pl. elektrolit párolog a kondenzátorokból) - viszont ezeknek a hibáknak a javítása nem is nehéz és nem is költséges. Én valahogy nem "bírom" látni azt a "hatalmas" kockázatot ami annyira elrettenti a hazai házimozisokat ezektől a "nagyvasaktól", hogy inkább megalkusznak egy közepes fényerővel/optikával/képminőséggel, mint hogy vegyenek egy "rendes" projektort (tisztelet a kivételnek). Ha a kockázat lenne itt az igazi gond, akkor (autós hasonlatnál maradva) mindenki vadi új Suzuki Swift-et venne, a 10 éves S osztályú Mercik meg ott rohadnának meg a kereskedőknél, nem kellenének senkinek, hiszen ezek szervizelése is drága (és egy autót BIZTOSAN szervizelni kell, míg egy projektort csak "talán", hiszen ezekben pl. az optikai rendszer teljesen zárt, nem megy bele por). Mégis sokan vesznek komolyabb de idősebb luxusautót ugyanannyi pénzből, amiből egy új (de kommersz) autót is kaphatnának. Szerintem az igazi gond itt NEM a kockázat ... hanem az, amit egy másik kolléga mondott a telefonban: 
 
- Itthon a "házimozi" szó jelentése: "hang". Ezen először elcsodálkoztam ... de azután rájöttem, hogy ez teljesen igaz. Aki nem hiszi, számolja ki, hogy a mozija hangrendszerére mennyit költött (jelforrás, processzor, hangfalak, erősítők, hangcsillapítás, áram-simító, negyedik-dimenzió-görbítő gép  ... és persze a KÁBELEK ÁRÁT SE FELEJTSE KI, hiszen a legtöbben erre is szívesebben (és többet !!!) költenek, mint projektorra). Na, ezután nézze meg, hogy a hangrendszer fent kiszámolt árához hogyan aránylik a projektorának az ára. Tipikusan szerintem 5:1 körüli arány fog kijönni. Vagy még rosszabb. Magyarul a házimoziban a hang legalább 5x fontosabb, mint a projektor. Vagy 10x? Ezek után nem nagy meglepetés, hogy a legtöbb házimoziban olcsó, kommersz, műanyag optikás projektor vetít ... de MIÉRT? Hogyan alakult ki ez a hozzáállás? Vannak ennek történelmi okai? Jó ez így, vagy változtatni kellene rajta? 

[nadtom]

Batyo esetleg?
 
Már volt nála, ő állapította meg az alaplapi hibát.