Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

Őszintén Pali, mutass már nekem olyan prospektust, ahol másik gyártó/márka nem a saját lovát Isteníti a többivel szemben, miközben a saját gyengeségeit meg sem említi. Szerintem nincs a világon egyetlen egy ilyen komoly cég sem, aki ennyire őszinte és reális lenne, hogy a saját terméke fényezése mellet sározná is azt.
Hej,

persze, igazad van, értem én, hogy az OBJEKTÍV leírás csak egy idealizált Univerzumban lenne valóság ... de azért még remélek. :-)

Viszont még pár dolog az eszembe jutott:

- van az első doksiban egy keresztmetszeti ábra az SXRD panel belső felépítéséről, ahol látszik, hogy a folyadékkristály alatt polírozott alumínium "tuskókra" adnak elektromos feszültséget és ez hozza létre a folyadékkristály hosszúláncú molekuláit "birizgáló" elektrosztatikus teret (első doksi, 5. oldal alján)

- a 2. doksi 6. oldal felső ábráján tesztábrákat látunk, ahol az 1 pixeles fekete-fehér "sakktábla" képét mutatják be a Sony natív 4K és a "rezgetős" rendszereket összehasonlítva.

Számomra mindkettő külön-külön, de együtt különösen bizonyítja, hogy az LCD pixelei NEM vezérelhetőek egymástól függetlenül. Indoklás:

- a keresztmetszeti képen látszik, hogy SEMMI nincs a pixelek között ami megakadályozhatná pl. az egyik pixelt vezérlő elektrosztatikus teret abban, hogy a szomszédos pixel felett levő LCD molekulákat is "berendezze". Magyarul ha az első pixelt fehérre állítjuk, akkor az összes szomszédja is minimum szürke lesz. Illetve NEM lesz az, mert: az elektronika azokra ellentétes feszültséget kapcsol. De sajnos ennek a megoldásnak mellékhatása is van:

- az 1 pixeles tesztábrán ("Checkerboard") látszik, hogy a Sony (panelje, mert ez TUTI NEM A VÁSZONRA VETÍTETT KÉP!!!!) szóval már a PANELEN is úgy jelennek meg a fehér pixelek, hogy a világító felületük sokkal kisebb mint amekkorának a mintázat sűrűsége alapján lenni kellene. Magyarul hiába JÓ a panel kitöltési tényezője elméletileg, ha a gyakorlatban a magányos fehér pixelnek csak a közepe "világít", NEM a teljes felülete (a szomszédos pixelek visszahatása miatt). Magyarul a pixel amikor a szomszédai is világosak, akkor "X" fényerővel tud világítani, de amikor egy fekete felület közepén kellene világítania, akkor hirtelen kiközösítve érzi magát, kiszárad a torka, elmegy a hangja és ekkor már csak "X/2" (vagy talán "X/3") a fényereje. A DreamCinema-s projektor shootout-on is mindenki ugyanezt látta de most a Sony a saját doksijában mutatja be ezt.

Azt is értem, hogy szídják a pixel-tologatáson alapuló (és valóban NEM igazi, azaz) "hamis-4K" technológiákat, de azt elfelejtik megemlíteni, hogy ezek a "hamis" rendszerek az LCD-nél elméletileg jobb, a fizikai lehetőségek levégső határáig elmenni képes technológiák hátán is "csücsülhetnek". Márpedig óriások vállán állva nem olyan nehéz magasra felérni! Emiatt ezek a "hamis" rendszerek a gyarkorlatban akár jobban is működhetnek, mint egy elméletileg fejlettebb rendszer, ami viszont (a technológiájából adódó) komoly problémákkal küzd. Az IMAX moziban pl. két "sima" 1080p projektor vetít, ez a Sony által hozott "ellenpéldák" közül az elméletileg leggyengébb megoldás ("Brand Z", az utolsó oszlop az összehasonlító ábrán, a "Checkerboard" minta méretének duplázódása TIPIKUS tünete annak, amikor valós dupla felbontású képpel etetünk egy "pixeltologató" rendszert, aminek 45 fokos irányokban a valóságban NEM jobb a felbontása, mint a "tologatás" nélkül volt, ezért a mintavétel gyakorisága ezekben az irányokban kisebb mint a jelben előforduló legmagasabb frekvencia duplája, ezért sérülnek a Shannon-féle mintavételezési tétel feltételei és az ebből adódó képtorzítás (lényegében "interferencia") nagyítja duplájára a sakktábla mintázatát). Mégis ha valaki elmegy az IMAX-ba, megnéz egy filmet a "hamis-4K" rendszeren (2D-ben) majd hazamegy és a natív 4K Sony projektoron megnézi ugyanakkora látószög alatt ugyanazt (magyarul NAGYON közel ül a vászonhoz) akkor szerintem otthon sokkal homályosabbnak fogja látni a képet. Pedig az IMAX csak kb. 2,9K (valós, elméleti) felbontással vetít, viszont a VÁSZNON megjelenik az elméleti lehetőségek maximumának a (mondjuk) 98%-a. A Sony natív 4K panelekkel vetít ugyan, de sok "fényszóró" alkatrész van a panel és a lencse között, a pixelek nem vezérelhetőek egymástól függetlenül és a lencse minősége sem hiszem, hogy azonos lenne az IMAX lencsékkel ... szóval végül a VÁSZNON megjelenő kép messze elmarad az elméleti maximumtól.

Persze a (két) IMAX vetítő költsége sokszorosa egy Sony 5000 árának, ezért ez az összehasonlítás NEM teljesen korrekt ... de az sem teljesen korrekt, hogy a Sony az elméleti tökéletességével marketingeli a saját rendszerét, miközben a gyakorlati megvalósítás komoly problémáiról szó sem esik. Persze egy marketinges anyagban ez természetes lenne ... de ezek a doksik ennél azért SOKKAL mélyebb tudást adnak át az olvasónak. Ezek szerintem már legalább félúton vannak a valódi tényeket közlő tudományos dokumentumok felé vezető úton. Ezen a szinten szerintem már belefért volna a hátrányok (legalább kisbetűs) megemlítése is, ezzel a tudományos korrektség látszatát kelthette volna a szerzőcsapat és így a valódi előnyöket is jobban elhinné az olvasó. A tudományos cikkek végén is mindig van "még tisztázandó kérdések" rész, ahol az adott cikkben leírt kutatás korlátait is felsorolják .. de számomra pont ez teszi HITELESSÉ a cikkben leírt dolgokat. Szóval szerintem ez nem "sározás" hanem inkább "hitelesítés" lett volna. Persze ki vagyok én ... :-)

de az nagyon nem tetszett a doksikban, hogy "csak" szídják a többi, piacon levő technológiát, miközben a saját "lovuk" hátrányairól még véletlenül sem tesznek említést...
Őszintén Pali, mutass már nekem olyan prospektust, ahol másik gyártó/márka nem a saját lovát Isteníti a többivel szemben, miközben a saját gyengeségeit meg sem említi. Szerintem nincs a világon egyetlen egy ilyen komoly cég sem, aki ennyire őszinte és reális lenne, hogy a saját terméke fényezése mellet sározná is azt.

Sony VPL-VW5000 whitepapers
http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... VG-1-7.pdf

http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... G-8-14.pdf

http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... -15-26.pdf

http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... -27-43.pdf

Elolvastam mindet.

Érdekes kép alakult ki bennem. Azt látom, hogy amit leírnak, az többé-kevésbé logikus és hihető, szóval azzal, amit leírnak, nincsen igazi gondom. A gond inkább azzal van, amit NEM írnak le ... szerintem mondhatjuk, hogy "véletlenül" kifelejtettek pár "adatot" a doksikból. Mindazonáltal dícséretesnek és példaértékűnek tartom a tényt, hogy legalább a Sony vette annyira komolyan a felhasználókat (és persze integrátorokat) hogy összefoglalta a technológia (és általában a vetítéstechnika) és a HDR tudományos hátterét illetve az emberi szem működésének egyes részleteit. Ez már önmagában több, mint amit a piac sok másik szereplője összesen (sem) tett meg az elmúlt években.

A főbb hiányok (vagy legalábbis azok, amelyekre ennyi oldal angol szöveg elolvasása után még emlékszem):

- az SXRD panelek "csodájának" a méltatása során nagyon nagy örömmel konstatálták, hogy jóval nagyobb lett a pixelek kitöltési tényezője, de azt nem említik, hogy így viszont a képalkotó panelek egyazon oldalára került MINDEN olyan alkatrész amelyen a fénynek át kell mennie. Ezek közül is különösen problémásak (tudtommal) a polárszűrők, amelyek fényszórást okoznak, tehát az ANSI (és mikro-) kontrasztot is rontják. Az SXRD esetén tehát minden problémás alkatrész által szétszórt fény bejut a vetítő lencséjébe, míg a transzmisszív LCD panelek esetén legalább ezen alkatrészek FELE a panel túloldalán van, tehát az ott szórt fény "csak" a fényerőt csökkenti, de legalább az ANSI kontrasztot (és a talán még fontosabb mikro-kontrasztot) nem rontja. Magyarul a reflektív LCD képét (kb.) 2x több alkatrész rontja ... de a folyadékkristályon is 2x megy át a fény, ezért az on/off kontraszt elméletileg négyzetre emelkedik. A gyakorlatban persze sokkal kisebb a nyereség, de tény, hogy ezeknek az on/off kontrasztja igen jó lehet. Viszont a jó on/off kontrasztért a fényes képrészletek körüli plusz fényszórással fizetünk, azaz "LCD-sebb" képet vetítenek ezek a gépek, mint pl. egy transzmisszív paneles gép. Mivel az éles (és mikro-kontraszt gazdag) képet általában a DLP projektorokkal azonosítjuk, ezért "DLP-közeli" képe inkább a transzmisszív paneleket használó (pl. Epson 9300) gépeknek lehet ELMÉLETILEG. Szóval jó dolog az SXRD de azért az NEM igaz, hogy ez lenne a végső és tökéletes vetítési rendszer ... sajnos.

- a doksikban látjuk, hogy mennyi UHP lámpát használ el az a "szerencsétlen" aki ilyen elavult fényforrással szerelt vetítőt használ, meg persze azt is látjuk, hogy szegényke egyszer fényesebb, egyszer sötétebb képet kénytelen nézni, tehát a lámpacserék között csúnyán "ingadozik" a kép fényessége. Ez azonban több sebből vérző megállapítás, mert:
- a Sony árával összemérhető "komolyságú" DLP projetorokban általában több lámpa van amelyeket kedvünkre kapcsolgathatunk (tehát gyenge lámpából bekapcsolhatunk kettőt és máris fényes lesz a kép) és/vagy van (fokozatmentes) irisz rendszer, amivel a kép fényessége szabályozható. Emiatt NEM a fényerő, hanem az on/off kontraszt fog "ingadozni" a valóságban, ami jóval kevésbé zavaró. Persze ezt nem tudjuk megcsinálni pl. egy Samu-val ... na de akkor a Sony a 20 millás gépet a 200 ezres DLP árkategóriához hasonlítja?
- ha a projektorban tegyük fel nincs ilyen írisz, akkor is simán lehet benne a lámpát cserélni jóval gyakrabban, mint a lámpák "félfényességre" számolt élettartama. Ha mondjuk 2000 helyett 1000 óránként cserélünk lámpát, akkor durván kisebb lesz a fényerő ingadozása.
- persze azt sem mondják (de én kiszámoltam) hogy ha "csak" egy kisebb, előre megadott óraszámban használjuk a gépet, akkor (még akár "gyakori" lámpacserével) is NAGYON sok idő alatt költünk el annyi pénzt UHP lámpákra, amennyi a Sony felára (egy olcsó, UHP lámpás géphez képest). Konkrétan egyszer kiszámoltam, hogy nekem (Batyó-tól vett lámpák árával számolva) kb. 7200 év alatt hozná vissza a Sony a lézer fényforrás felárát. Gyakori cserével ez 3600 évre rövidül, de persze ha valaki 10x többet vetít hozzám képest, akkor már 360 év alatt is nyereséges lehet a Sony, pusztán a fejlett fényforrást nézve, azaz a gép egyéb előnyeit NEM figyelembe véve. Én látom és értem a lézer fényforrás csodáját, de azt is látom, hogy SENKI nem azért vesz ilyen gépet (főleg ennyiért) hogy az UHP lámpák árán spóroljon. Én inkább a lézerrel vetített kép színeinek a stabilitását hangsúlyoztam volna, mert ez viszont egy olyan, IGAZI ELŐNY, amit az UHP fényforrás valóban nem tud utánozni, akármilyen gyakran is cserélgetjük. Tudom, hogy ezt is említi a doksi, de szerintem NEM a fontosságának megfelelő hangsúlyt ad ennek a ténynek.

- a HDR megjelenítés képessége nagyon jól hangzik ... de (szerintem) NEM az SXRD rendszer által vetített, viszonylag gyengébb ANSI (és mikro-) kontraszt mellett. Én láttam ilyen gép képét élőben és jól látszott rajta, hogy ez egy LCD, azaz sokkal gyengébb a kép apró részleteinek a kontrasztja, mint amit a DLP-k képében látok. Szídhatják a "szimulált" 4K megoldásokat a Sony-ék, de azok (DLP alapon legalábbis) egy dologban mégis tényszerűen jobbak: a magányos fehér pixel a fekete közepén egy világító, fehér pixelként jelenik meg a vásznon a fekete felület közepén. Nem pislákol halványan, nincs körülötte szórt fényből álló halo, nem "folyik" ki a fény semerre sem a pixelből. De a pixel nagyobb. A natív 4K pixelei kisebbek, de (szerintem) nem vezérelhetőek egymástól függetlenül és a nagy fényszórás miatt a rajtuk átjutó fény jelentős része "mellé talál" a vásznon, azaz nem a pixel felületébe. Ezt pedig "véletlenül" elfelejtik említeni ... és akkor persze megfontolandó, hogy mi jobb: a VÁSZNON SZEMMEL LÁTHATÓAN kontrasztosabb SDR vagy a VÁSZNON SZEMMEL LÁTHATÓAN kevésbé kontrasztos HDR? Értem én, hogy úgy van kitalálva az ANSI kontraszt mérési utasítása, hogy NE mutassa a projektortípusok közötti valódi különbségeket, de azért az embernek szeme is van és azzal akár még láthat is valamit. És most NEM a hifi-jelleggel-misztifikált mérhetetlen (és a legtöbbször nem is létező, A/B teszten NEM bizonyítható) dolgokról beszélek, hanem olyan MŰSZERREL IS KÖNNYEN MÉRHETŐ tényekről, amiket bárki megmérhet otthon, ha pl. sűrűbb rácsosztású (nmondjuk 100x100-as) ANSI kontraszt mérési ábrához hasonló tesztábrát használ. De hát ki vagyok én...

Mindezektől függetlenül ez a Sony egy komoly, innovatív gép, nekem is tetszik a lézer fényforrás (attól függetlenül, hogy NEM tudom kifizetni) a HDR jel fogadásának a képessége is jó dolog (még ha nem is tudja azt valódi HDR-ben megjeleníteni a gép), a BT2020 fogadása is jó dolog, egyszóval minden jó, minden szép, de az nagyon nem tetszett a doksikban, hogy "csak" szídják a többi, piacon levő technológiát, miközben a saját "lovuk" hátrányairól még véletlenül sem tesznek említést...

Sony VPL-VW5000 whitepapers
http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... VG-1-7.pdf

http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... G-8-14.pdf

http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... -15-26.pdf

http://www.avsforum.com/wordpress/wp-co ... -27-43.pdf

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy van olyan vászon (kézi vagy motoros mindegy), aminek a kifutója 1m vagy még több is?
3,5m átmérőjű kellene.
Pici pontosítás. Átló, nem átmérő. Ekkora méretben viszont manuális mozgatásút (amely tuti nem oldalfeszített) nagyon nem javaslok, mivel 100%, hogy hullámos lesz.

Megrendeléskor lehet kérni a kifutó méretét. Kivéve az előre gyártott vásznaknál, ami általában a kínaiak szoktak lenni.
Köszönöm, értem.

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy van olyan vászon (kézi vagy motoros mindegy), aminek a kifutója 1m vagy még több is?
3,5m átmérőjű kellene.

Megrendeléskor lehet kérni a kifutó méretét. Kivéve az előre gyártott vásznaknál, ami általában a kínaiak szoktak lenni.

Sziasztok!

Azt szeretném kérdezni, hogy van olyan vászon (kézi vagy motoros mindegy), aminek a kifutója 1m vagy még több is?
3,5m átmérőjű kellene.

Ma voltunk a moziban a párommal, és ha már ott jártunk csináltam pár fotót a kulisszák mögött.
Ő egy Christie CP2215 3D-s vetítő

Állítólag nem rég cseréltek rajta optikát. Szép vaskos és nagy ő lenne az...

Christie és Én

Ez a érintőképernyős vezérlője

Play lista egy csodálatos filmmel

Talán ez is befér ide, még ha nem is mai darab...MEO 5XB

bammeg ez ráz

Xenonlámpa...

Optika

Igazi ritkaságok vannak fent az emeleten. Akinek esetleg felkeltette az érdeklődését ez a pár kép, az további képeket az alábbi linek talál a mozigépészetről: Mozi (projektor, old projektorok, proci, végfok stb) Mivel nem vagyok profi fotós, sőt a fotózás nem is a hobbim, így elnézést kérek a képek minőségéért és az esetleges béna komponálásért. Próbáltam a jobb képeket megosztani veletek, illetve a képek cenzúrázva is vannak Kellemes nézelődést mindenkinek.

A képek természetesen nagyíthatók.

LED fal mögé hogy teszel hangsugárzót? Mellé és alá-fölé max.
Ez jelenleg egyértelmű, de én arra gondoltam hogy majd az alá/fölé/mellé helyezett megoldást tökéletesítik olyan szintre hogy az ne legyen annyira zavaró. Gondolom ezen is fognak dolgozni ezerrel a HK-val, mert szerintem egyértelműen látszik a törekvés, hogy beakarnak törni a kereskedelmi mozik piacára.
Egyébként is a moziba járó közönség nagy százalékát (90%) szerintem nem nagyon hatják meg ezek a dolgok, hogy most éppen a vászon mögül/mellől szól a hang. Pl. az ismerősi körömbe vannak olyanok, akik az sem veszik észre hogy sötétebb a kép, torz a hang (csak legfeljebb azt hogy nagyon hangos), vagy éppen homályos a kép. Pl. a haverom barátnője azt sem vette észre az Imax-ban, hogy a régi vásznon világos jeleneteknél merőleges csíkozások voltak láthatóak egészen addig, míg fel nem hívta rá a figyelmét. Tehát a nézők túlnyomó része az ilyen technikai dolgokra tök immunis és érzékletlen. Lehet hogy ők a szerencsések, mert tényleg csak a filmmel foglalkoznak és nem azzal hogy a vetítő lámpája éppen már csak pislákol.

A hangot gondolom idővel megoldják, nem hiába vásárolták fel a Harman csoportot, biztos hogy stratégiai döntés és üzleti terv áll mögötte. A fényerőt meg gondolom majd úgy fogják belőni, hogy az élvezhető szinten maradjon. Nem hiszem hogy ha ekkora energiákat ölnek bele ebbe a projektbe, akkor nem úgy próbálnák ezt megvalósítani, hogy megfeleljen és eladható legyen a kereskedelmi mozik számára.
Gondolom a Samsungnál sem hülyék ülnek...

LED fal mögé hogy teszel hangsugárzót? Mellé és alá-fölé max.

A legnagyobb probléma ezzel a technológiával csak az, hogy nyilvánvalóan nem tudják a hangrendszert a kép mögé tenni, így a képméret is muszájból sokkal kisebb, mint bármelyik moziban, másrészt, ebből eredően a hang- és a kép lokalizációja sosem lesz összhangban. OK, hogy a Dolby Vision-t erre találták ki, de aki már látott ekkora LED falat, az tudja, tök sötét kép után ekkora fényerő szó szerint kiégeti a retinádat.
A hangot gondolom idővel megoldják, nem hiába vásárolták fel a Harman csoportot, biztos hogy stratégiai döntés és üzleti terv áll mögötte. A fényerőt meg gondolom majd úgy fogják belőni, hogy az élvezhető szinten maradjon. Nem hiszem hogy ha ekkora energiákat ölnek bele ebbe a projektbe, akkor nem úgy próbálnák ezt megvalósítani, hogy megfeleljen és eladható legyen a kereskedelmi mozik számára.
Gondolom a Samsungnál sem hülyék ülnek...

Goodbye projectors? Samsung installs first LED movie theater display

gyulaipali, ha ez elkezd terjedni, akkor nemsokára tele lesz az ebay eladó pro projektorokkal...lehet hogy hamarabb eljön ez az idő mint gondolnák

A legnagyobb probléma ezzel a technológiával csak az, hogy nyilvánvalóan nem tudják a hangrendszert a kép mögé tenni, így a képméret is muszájból sokkal kisebb, mint bármelyik moziban, másrészt, ebből eredően a hang- és a kép lokalizációja sosem lesz összhangban. OK, hogy a Dolby Vision-t erre találták ki, de aki már látott ekkora LED falat, az tudja, tök sötét kép után ekkora fényerő szó szerint kiégeti a retinádat.

Goodbye projectors? Samsung installs first LED movie theater display

gyulaipali, ha ez elkezd terjedni, akkor nemsokára tele lesz az ebay eladó pro projektorokkal...lehet hogy hamarabb eljön ez az idő mint gondolnák

Mostantól a rezgőtükrös felbontás-duplázó rendszer Dolby Atmos/DTS:X kompatibilis. A titok a fényszenzoros elektronika volt. Csak eddig erre nem gondoltam.

A titok csak annyi, hogy mostantól a "sima" MPC-HC játssza le a filmet (ami 48FPS sebességű mert minden képkockából kettő van, egyben a "páros", egyben a "páratlan" pixelek). A gép videókártyája is 48Hz-en megy. Így az MPC-HC szépen minden képkockát egyszer megjelenít ... de persze az avisynth gondoskodik róla, hogy minden másodikon ott legyen a "jel" ami átbillenti a tükröt. De az Atmos hang nem megy át az avisynth-en.

Viszont mivel az MPC-HC tud hangot lejátszani külső (külön) file-ból, ezért ki kell szedni az Atmos hangot a filmből és odatenni az avisynth script mellé (azonos névvel csak más kiterjesztéssel). Az MPC-HC simán be fogja olvasni a külső file-ból a hangot és kiválasztható lesz az Atmos hang, ami stream-elve megy át a prociba. Magyarul az MPC-HC-vel megkerülhető az avisynth a hang tekintetében... csak a képnek kell rajta átmenni, az meg továbbra is átmegy.

Egy gonddal kevesebb...

PJani

sziasztok,
egy benq w2000 szervíz menüjét szeretném megnézni, konkrétan a valós óraszám érdekel...esetleg vki tudja hogyan lehet elérni? előre is köszi.

Szervízes ismerősétől megtudtam: bekapcs, menü gomb, amikor előjön a menü akkor a készüléken egyszerre meg kell nyomni az ok és source gombot, bead egy szaggatott csíkot amin lépegetni lehet a jobbra-balra nyíllal, legördülnek a menük egyenként.

PJani

sziasztok,
egy benq w2000 szervíz menüjét szeretném megnézni, konkrétan a valós óraszám érdekel...esetleg vki tudja hogyan lehet elérni? előre is köszi.

Böngészés közben belefutottam a GrandView Multiformat manuálian maszkolható, szőtt vászonba. Milyen minőséget képvisel, van valakinek tapasztalata vele?
2 alkalommal is csináltunk már vele mozit. Nem rossz, de csak akkor ajánljuk, ha low cost megoldás jöhet csak szóba. A hangáteresztő képessége nem túl acélos. A szövési struktúra sem teljesen "sík". A manuális maszkolást gyerek képtelen állítani, mert az ujjad törik bele. 1 esetben vissza kellett küldenünk Amerikába, mert a racsniba sehogy sem akadt bele a maszk.

Böngészés közben belefutottam a GrandView Multiformat manuálian maszkolható, szőtt vászonba. Milyen minőséget képvisel, van valakinek tapasztalata vele?

... pl. a Sim2 is gyárt 0,65"-es DMD-vel 1080p gépet,...
Nohdacu még az UHD-t is

Amúgy miért olcsóbb egy kis méretű DMD mint a nagyobb? Logikusan fordítva kéne lennie.
Vagy ennyit számít a több anyagszükséglet a miniatűrizálással szemben?

Nemtom. Számomra is kicsit érthetetlen a dolog, de nyilván van benne logika.

Talán nem is konkrétan a kicsi DMD az olcsóbb ... viszont a DMD mérete határozza meg, hogy mekkora optikai elemek kellenek a DMD köré egy DLP gépbe. Az optika ára nagyon is függ a mérettől és az az egyik legdrágább a projektorban. Lehet, hogy a gyártó nem is konkrétan a DMD árán spórol, hanem a "körítés" (optikai elemek) sokkal olcsóbbak a kisebb DMD használatakor és ezért lesz végül sokkal olcsóbb a gép előállítása?

A vevők ritkán tudják, hogy a DMD mérete számít és ezt a paramétert nem is nagyon írják bele a katalógusba ... szóval a gépet így is ugyanannyiért lehet eladni, de az előállítása olcsóbb volt ... tehát nőtt a megtermelt profit mennyisége. Mivel a vevők ezeket a gépeket is megveszik, ezért jobban megéri kis DMD-vel gépet gyártani, mint naggyal.

A prémium gyártók persze kivételek, náluk tényleg a minőség számít, de azokat kevesen tudják megfizetni. És náluk sem minden típus ugyanolyan, pl. a Sim2 is gyárt 0,65"-es DMD-vel 1080p gépet, persze a gép külső megjelenése nagyon szép és szexi. És a vevők megveszik ezeket is...

A szegény ember meg próbálhat lavírozni az idő (és a használtpiac) hullámai között, azaz olyan gépet venni, ami már elég régi ahhoz, hogy ki lehessen fizetni, de még nem annyira régi, hogy a korából (és a benne használt technológiából) adódóan igazi fos legyen ... mondjuk az is igaz, hogy ez sokkal érdekesebb és izgalmasabb játék, mint bemenni egy boltba és venni egy gépet újonnan ... de a pofáraesés valószínűsége is nagyobb és a pofon is nagyobb lehet a végén ... :-)

Az LM a Limburg,területkód az első,az a kötelező...az LE ebben az esetben választható a számmal...ergo tényleg születni kell feltüntetni rendszámban a lóerószámot:-))))Sosem jutna eszembe,kell hozzá ego,meg arc.
Az LE 75 valoban furan nezne ki a te esetedben;)

Vendég

Ha jól figyelsz és tanulsz, akkor még akár viheted is valamire!
Mentségemre szolgáljon, hogy Németországban a második 2 betű és a 3 számjegy teljesen ingyen választható. A központi rendszerben online lehet ellenőrizni, hogy van-e már kiadva ilyen rendszám. Amennyiben nincs, a rendszer elküldi a kívánt rendszám grafikai képét színesben, hogy az igénylő ellenőrizhesse, tetszik-e neki. Szóval, ember legyen a talpán, aki ilyen körülmények között nem talál ki saját rendszámot. Az LE (Limburg) viszont kötelező eleme a rendszámnak.
Az LM a Limburg,területkód az első,az a kötelező...az LE ebben az esetben választható a számmal...ergo tényleg születni kell feltüntetni rendszámban a lóerószámot:-))))Sosem jutna eszembe,kell hozzá ego,meg arc.

Csináltunk egyszer egy kerti vetítést nemrég, itt van két kép kedvcsinálónak...

Aphukám világa péhával.....Ez aztán a Kazahsztán,akarom mondani a GyulaiPkertmozi/Barcobázás@dlp.com

Nálam még a felső fölött ott a csúcskategória is, és én alapvetően az otthoni felhasználásra gondolok, bár erősen gondolkodom rajta, hogy vmelyik vizuál partnercégtől kibérlek egy ipari Barco-t, de azzal csak a kertben tudnék vetíteni, és akkor már vmi Meyer Sound/Martin Audio/Nexo/L-Acoustics PA-t kellene rákötni a hangra. Szerintem visongnánk az élménytől. Még csak annyi, hogy ne vedd támadásnak amit írtam, örülök hogy Neked köszönhetően mélyreható információkhoz tudok jutni a projektorok világából.

Hát akkor félreértettelek, azt gondoltam, hogy a felső kategória az, ami felett már nincs semmi. Így viszont már értem amit írtál és egyetértek. És persze így már annak is lehet értelme, amit én írtam...

Az ipari Barco itthoni felhasználásra is perfekt, 2 méteres vásznon sem ég ki a szemed ... pontosabban majdnem perfekt. Mert egy dologban valóban NEM perfekt: elég hangos benne a 6db ventillátor. Ráadásul a ventillátorai akkor is mind mennek, ha csak egy lámpa van bekapcsolva. Egyedül a a kikapcsolt lámpa előtti színkerék forgását állítja le a gép. de a ventillátorok folyamatosan pörögnek, még ha nem is teljes fordulatszámon. Most is egy ilyen gép vetíti a képet amin ezt írom és tényszerűen hangos. Két lámpával meg kb. elviselhetetlen ... lenne ... ha itt bent lenne majd véglegesen. De a mozi előtti folyosóról nem fog bejönni a hangja, ez a szerencse. Mondjuk erre még Projectiondesign van írva, de az ma már Barco ...

Ha lesz kertmozizás, viszem a gépet szívesen, nem kell pénzért bérelni. Akár mindkettőt elviszem, az már 8200 lumen fényerő lenne (és kb. 1440W áramfogyasztás :-). Felesleges bérelni, amikor itt vannak a gépek ingyen. Persze kivéve ha 300km-re laksz... :-).

Csináltunk egyszer egy kerti vetítést nemrég, itt van két kép kedvcsinálónak... az egyiken látszik, hogy két lámpa volt bekapcsolva az elején, amíg nem volt sötét. Bár az egyik lámpa félig hulla volt, az inkább csak hőt termelt, de a 4m széles képhez (világosban) azért jól jött minden foton. Ráadásul a fal sem volt fehér, hanem kicsit szürke. Amikor besötétedett, le lehetett kapcsolni a második lámpát és a blendét is lejjebb kellett venni, mert akkor már zavaróan fényes volt a kép egy lámpával is. A proji közelképén látszik, hogy a képen jobb oldali (gép orra felé levő) lámpa kis ablakán mennyivel fényesebb a kék üvegen átjövő fény, mint a totálkáros lámpánál.

A másik képen kis jóindulattal kivehető a három széksor és a vetített kép mérete is talán látszik. A copfos csaj nem a képen van, hanem a feleségem, amint a mikróból szedi a pattogatott kukoricák tonnáit kifelé... :-)

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.