szepi0808 írta: ↑2024.04.26., pén. 12:38
Dirac nagyot "gurított" az ART-tal. Saját mozimban is olyan lecsengési időket tudott elérni, amit több milliós akusztikai kezeléssel sem tudnék megvalósítani. Persze ehhez megfelelő teljesítményű végfokozás és a folyamatos terhelést bíró hangfalak szükségesek.
Fapaci! Ezt megmagyaráznád kérlek? Nem tudtam, hogy képes egy bemérő rendszer lecsengési időt javítani, vagy ilyen volumenű akusztikai kezelést helyettesíteni.
Csak kiprovokálod, hogy megszólaljak?
A
DIRAC Active Room Treatment (ART) működése hasonlatos az aktív fej/fülhallgatóknál pár éve már használatos aktív zajszűréshez. Ott folyamatosan vizsgálják a háttérzajokat, analizálásuk alapján létrehozott ellenfázisú jeleket szólaltatnak meg a meghajtókon, így hozva létre akusztikai kioltást, azaz elnyomják a háttérzajokat. Nem mondanám, hogy tökéletes, mert azért a meghajtók komoly terhelést kapnak, mivel a hasznos jel mellett a "kioltó" hullámokat is hasonló energiával kell megszólaltatniuk, ami hangminőség degradációt, torzítás növekedést okoz, de a nem túl vájtfülű felhasználónak megfelel. Én is használom a OnePlus Buds 3 fülhallgatómnál utazás, bringázás közben, hatékonyan elnyomja a közlekedési zajokat, így végre repülés közben is tudok zenét hallgatni az utálatos gépzúgás dacára. Csendesebb környezetben többet árt, mint használ, ott érdemes kikapcsolni.
Hasonló szolgáltatás van már néhány autóban is, pl. némelyik Teslában is, de ott egyelőre inkább poén kategória, nem működik még jól. Volt szerencsém tesztelni a Model X-ben, nem tetszett (az egész hangrendszer hervatag), de biztosan csiszolnak még rajta.
A DIRAC ART nem mér folyamatosan, de az aktív zajszűréssel ellentétben egy moziban ez nem is szükséges, hiszen a szoba akusztikája nem változik filmnézés közben. A frekvenciaválasz mellett beméri a fázismenetet és a lecsengési folyamatot is elemzi, ez alapján a hangsugárzók elhelyezkedését is figyelembe véve létrehoz korrekciós jeleket, amiket a különböző hangsugárzókón megfelelő fázishelyzetben megszólaltatva képes korrigálni pl. a módusok frekvenciáin kialakuló magas lecsengési időt, kioltja a búgásokat, de szerencsés esetben a kioltásokat is képes kiegyenlíteni. Sokkal okosabb megoldás, mint az EQ csúszkáit tologatni és a hasznos jelet rongálni.
Fontos megjegyezni, hogy itt a hasznos hanghullám lecsengési idejéről (Decay Time) beszélünk, nem a teremakusztikánál emlegetett utózengési időről (Reverberation Time), tehát itt sem a szoba akusztikája módosul, hanem a hasznos jel lecsengési idejét manipulálják. Nem mellékes az sem, hogy csak a mélybasszus tartományban működik (120-150 Hz alatt), mivel ott elég nagyok a hullámhosszak, így a várt akusztikai hatás nem csak egy térbeli pontban, hanem egy kiterjedt mezőben jön létre, tehát nem kell vigyázban ülni mozizás közben és akár több néző is élvezheti az előnyöket, ha nem ülnek túl távol egymástól. A korrekció alsó határfrekvenciája pedig attól függ, mire képesek a hangsugárzók.
A szoba túlzott utózengése viszont probléma marad a közép- és felső tartományban, ezt továbbra is hagyományos akusztikai kezeléssel kell orvosolni még a Dirac szerint is: "
It really is not something to replace the room treatment". Tehát csodaszerről továbbra sincs szó, de használatával jóval könnyebb dolgunk van így, hogy a szobában nem a szubbasszus hangokat kell levadásznunk, amiket amúgy is csak korlátozottan tudunk csillapítani.
Az ART hatékony működéséhez szükséges, hogy a rendszerben jónéhány hangcsatorna végén is olyan hangsugárzó dolgozzon, ami képes potens basszushangokat megszólaltatni. Ezért hát soványka surround sugárzókkal, sztereó rendszerekben nem működik, mivel ott több dimenzióban is (pl. hosszanti és függőleges irányban) közös akusztikai síkon helyezkednek el a hangsugárzók.
A DIRAC ART okos dolog és fontos lépés a digitális hangprocesszálás világában (a Trinnov meg még tekert rajta egyet az aktív hullámformálással). Az ilyen fejleményeket várjuk sok éve és ezek visznek abba az irányba, aminek végén tényleg kimondhatjuk, hogy képesek vagyunk a teremakusztikai problémákat a digitális audio tartományban kezelni. Kell még pár év a teljes sikerhez, de legalább már látjuk az út végét (bár utána meg jönnek majd a közvetlenül az agyunkra ható virtuális megoldások és az egész hangrendszerünk mehet a kukába). Ha majd célba érkezünk, erősen kinevethetjük azokat a ma elterjedt, kezdetleges DSP szolgáltatásokat, amiket szobaakusztikai korrekció néven adtak el a népnek. Nem hiába prüszkölök én is miattuk jó ideje, magamra haragítva a fél világot, mivel ezek még messze nem tudják azt, amit ígérnek. A DIRAC ART már majdnem tudja, szóval lehet vadászni a készülékeket, amiket felvérteznek vele.
