Filmajánlók,sorozatok,vélemények,csevegő...

Ismerem a könyvet, de azon a 300 oldalon írottak nem indokolják, hogy egy 3 részes, 9 órás lufit gyártsanak belőle, tele másodosztályú CGI trükkökkel, bárgyú párbeszédekkel és logikátlan eseményszállal.
Nagy-nagy lájk Neked! Tudom, hogy nincs szükséged pont tőlem ilyesmire, de most JÁR neked!

Gyuri!
Egyáltalán nem keverem össze a fantasy-sci fi filmeket a dokumentum filmekkel! Nem szokásom és egyébkén IMÁDOM a jó filmeket ...
A feltétlen Tokien rajongó a szememben olyan mint egy Orbán rajongó(aki az idők folyamán fehér galléros bűnöző lett). Mindegy mit mond az imádott, csak beszéljen ...
Azzal, hogy a rajongó felkészültnek tűnik az imádottjából, attól előttem nem lesz nagyobb ember, és a termék sem lesz jobb.

Vendég

...kevés kiadó engedheti meg magának azt a luxust, hogy a fogyasztók csökkenő kisebbségét tekintse célközönségnek.
Ez pedig azért gondoljuk így, mert az ipar emelt költségekkel dolgozik. Elég csak egy stáblistát végignézni, és belegondolni abba, hogy ott mindenkinek rendes fizetést kellett adni, és még haszont is kellett termelni. Azoknak a filmeknek a többsége, melyek nem ezzel a felfogással, nem kizárólagosan a látványt előtérbe helyezve, elsősorban nem (kultúr)ipari termékként készülnek, javarészt el se jutnak hozzánk. A "független" filmeket, vagy a közösségi finanszírozású alkotásokat csak akkor látjuk (meg), ha pl. egy díj révén a fősodor közelébe kerülnek.
Bónusz találós kérdés. Vajon kinek gratulált a magyar politikai vezetés: a FIFA elnökének az újraválasztásához, vagy a magyar filmes sikerhez Cannes-ban?

A Hobbit, mint könyv kifejezetten gyerekmesekönyvként íródott, tehát a Gyűrűk Urához képest az is pont ilyen volt.
Tehát lehet nem szeretni, de oka van a dolognak, és így hű a könyvhöz.

Ismerem a könyvet, de azon a 300 oldalon írottak nem indokolják, hogy egy 3 részes, 9 órás lufit gyártsanak belőle, tele másodosztályú CGI trükkökkel, bárgyú párbeszédekkel és logikátlan eseményszállal.

Dorian

Én igen lelkes LotR rajongó voltam, de a Hobbit részeit csak erősen fészkelődve tudtam végignézni egyszer, aztán rögtön DEL. Bugyuta, gyerekes, fantasyátlan (sicc!) volt még a műfaj jellegzetességeihez mérten is.

A Hobbit, mint könyv kifejezetten gyerekmesekönyvként íródott, tehát a Gyűrűk Urához képest az is pont ilyen volt.
Tehát lehet nem szeretni, de oka van a dolognak, és így hű a könyvhöz.

Laci: fantasy a valóságtól nagyon messze van ,helyén kell tudni kezelni.. még sem csinálhattak egy "doku" filmet róla. mert akkor meg az lett volna nagyon szar sok embernek..persze ez is fantasy hiszen kitalált ,mese az egész én végig bírtam, ülni ,nem mondom ,hogy a legjobban sikerült film de olyan borzasztó szar nem volt azért..aki meg fan annak meg úgy is mindegy csak a megszokott környezetben ,kitalált világban játszódjon és ennyi elég is..
Én igen lelkes LotR rajongó voltam, de a Hobbit részeit csak erősen fészkelődve tudtam végignézni egyszer, aztán rögtön DEL. Bugyuta, gyerekes, fantasyátlan (sicc!) volt még a műfaj jellegzetességeihez mérten is.

Laci: fantasy a valóságtól nagyon messze van ,helyén kell tudni kezelni.. még sem csinálhattak egy "doku" filmet róla. mert akkor meg az lett volna nagyon szar sok embernek..persze ez is fantasy hiszen kitalált ,mese az egész én végig bírtam, ülni ,nem mondom ,hogy a legjobban sikerült film de olyan borzasztó szar nem volt azért..aki meg fan annak meg úgy is mindegy csak a megszokott környezetben ,kitalált világban játszódjon és ennyi elég is..

Az az igazság, hogy én már azért sem, olyan szar filmeket csinálnak ,hogy bíz havi díjjal nem fizetnék egy petákot sem.
Ezzel teljesen egyetértek!
Ezzel is:
" Azt meg már csak halkan jegyzem meg, hogy a látványfilmek mozgatják a hardveres piacot is. Egy Transformers, vagy Star Wars epizód rengeteg emberben ébresztett igényt a nagyobb felbontás, képméret irányába, míg egy "művészfilm" (hülye kifejezés, de hát ez terjedt el) nagyszerűen élvezhető akár SD felbontásban is. "
Házimoziszobát a nagy többségében gyatra termékek miatt teljes mértékben felesleges ki építeni. Aminek jó a sztorija, van mondani valója egy akár 40"-os (vagy kisebb) tv-n is élvezet a megtekintése, hiszen ezen filmek alá ritkán kerül földet-födémet is megmozgató hangeffekt. Múlthéten vasárnap ebéd közben az Asterix legutóbbi részét néztük meg, hogy ne legyen csend(nem volt új része a Garázs tv-nek valamit nézni akartam miközben rágok) ... Meglepődtem mennyire jó hangok kerültek az animációs film alá!
" Néhány nappal ezelőtt itt néhányan nézhető, sőt szórakoztató filmként jellemezték a Pompeii és a Jupiter felemelkedése, amik nekem annyira ZS kategóriás gagyik, hogy 3 percnél tovább nem tudtam nézni őket. Lehetne ebből egy zsíros vitát kreálni, némi személyeskedésekkel ízesítve, de ennél békésebb belátni, hogy sokan sok céllal ülünk le a filmvászon elé" Hát ja ... Ne vitázzunk feleslegesen. Ami neked megfelelő és művészi, az elképzelhető, hogy nekem dögunalom nézhetetlen "ZS" kategória.
Jaaaaaaa!
"ZS" kategóriáról jut eszembe! Helyenként idióta, logikátlan, agyatlan fantáziátlan-fantázia ... Biztosan ki lett tárgyalva a Hobbit legutolsó része?
Annyira, de annyira ratyi lett, hogy azonnal töröltem a gépről! Bennünk felmerült a kérdés, hogy miért is imádott fetrengni a sárkány az arany tárgyak között, fejünket fogtuk amikor és ahogyan lelövődött a szárnyas jószág (ezen még a feleségem is kiakadt), az Orkok vezérének ménem jutott eszébe, hogy a sziklazabálókkal fel lehetett volna falatni az ellenséget, a végén a sasok által deszantolt medvéknél legszívesebben ordítottam volna ...
Megrökönyödve ültünk és vártuk, hogy ennek a marhaságnak mikor lesz máááár vége, hogy örökre törölhessem ... Technikailag jó volt, de ilyet soha többet nem akarunk látni a vásznunkon. Ettől még a Pompeii és a Jupiter felemelkedése is jobb volt! Ha valaki képes volt megvenni lemez formátumban, PÉNZT KIADNI ezért a "ZS/ZS" kategóriás sorozatért, hát az ne nagyon jellemezzen más filmet "ZS" kategóriának ...

Ezzel azt akartam mondani, hogy már nem lemezezek én sem. De szívesen fizetnék mondjuk egy Netflix-ért ha lenne.
Az az igazság, hogy én már azért sem, olyan szar filmeket csinálnak ,hogy bíz havi díjjal nem fizetnék egy petákot sem. akkor inkább megveszem azt a pár filmet ami valóban érdekel azt kész..

Egy igazi gyöngyszem, mely nem hatásvadász módon mesél az élet árnyékos oldaláról.Természetesen nem Hollywood popcorn mozija,a dán filmipar remeke, mely nem a látvánnyal adja el magát, a történet drámaisága kínálja magát tálcán...
Második esélynek pontos és mély pszichológiája olyan kérdéseket válaszol meg, amelyekre kívülállóként nehéz választ adni. Ezért azt javaslom a leendő nézőknek, hogy a nyilvánvalóan sokkoló tartalom okozta megrázkódtatáson felülemelkedve merüljenek el kicsit jobban a filmben, időzzenek el Michael Snyman szuggesztív képein és gondolkodjanak a látottakon.
10/10

Egyre nyilvánvalóbb (legalábbis számomra), hogy teljesen más a hozzáállásunk a filmekhez, és ebből adódóan az összes velük kapcsolatos kérdéshez.
Néha benézek a filmajánló topikokba, de ritkán találkoznak az ott leírtak a saját véleményemmel. Néhány nappal ezelőtt itt néhányan nézhető, sőt szórakoztató filmként jellemezték a Pompeii és a Jupiter felemelkedése c. alkotásokat, amik nekem annyira ZS kategóriás gagyik (pedig szeretem a sci-fi-t és a kosztümös történelmi filmeket is), hogy 3 percnél tovább nem tudtam nézni őket. Lehetne ebből egy zsíros vitát kreálni, némi személyeskedésekkel ízesítve, de ennél békésebb belátni, hogy sokan sok céllal ülünk le a filmvászon elé. A film egyre szélesebb tömegek számára egy vizuális látványszínház "csupán", néhányan pedig némi mondandót, érzelmeket is keresnek a pixelek mögött. És ahogy növekszik az első csoport aránya, a filmgyárak egyre inkább a nekik szánt filmeket tolják, hiszen kevés kiadó engedheti meg magának azt a luxust, hogy a fogyasztók csökkenő kisebbségét tekintse célközönségnek.

Azt meg már csak halkan jegyzem meg, hogy a látványfilmek mozgatják a hardveres piacot is. Egy Transformers, vagy Star Wars epizód rengeteg emberben ébresztett igényt a nagyobb felbontás, képméret irányába, míg egy "művészfilm" (hülye kifejezés, de hát ez terjedt el) nagyszerűen élvezhető akár SD felbontásban is (sőt néha még zavaró is a jobb minőség, mert jobban látszanak a pénzhiány okozta technikai fogyatékosságok).

Vendég

És hogy ne csak az amerikai és távol-keleti filmipar taroljon, itt van két lista a skandináv filmekről. Érdemes belenézni itt meg itt.

Vendég

Egyre nyilvánvalóbb (legalábbis számomra), hogy teljesen más a hozzáállásunk a filmekhez, és ebből adódóan az összes velük kapcsolatos kérdéshez. A társaság jó része - amennyire meg tudom ítélni - rendszeres fogyasztója ennek a kultúripari terméknek, míg vagyunk itt többen, akik ugyan elég sok filmet láttunk már, de ez csak arra volt jó, hogy eldöntsük: sok olyan van, melyet már nem fogunk megnézni. Ennek fényében ítéljük meg a technikai kérdéseket is. Akit pusztán a filmnézés élményének zavartalansága csábít, az igényli a jó és jó minőségű magyar szinkront/hangsávot, a technikai lehetőségek maximális kihasználását, stb., és persze nem bánja, hogy ha véget ért a mozi, akkor "el is lehet gondolkodni rajta". Mások ellenben teljesen mást várnak egy filmtől: nem az ismerős (és ezért könnyű szórakozást kínáló) tartalmak és formák újabb és még inkább élménydúsabb egyvelegét, hanem a találkozást valami ismeretlennel, egy eddig nem látott világgal, egy másik kultúrával (vagy annak nem ismert rétegével), egy újragondolt, születőben lévő műfajjal, ismeretlen szereplőkkel, el nem használt arcokkal, stb. Ők (én) (is) emésztetlenül, a lehető legkevesebb beavatkozás mellett, nem a már ismerőshöz igazítva szeretik befogadni a filmes alkotásokat, vagy amikor ott nem kapják meg azt, amit vártak (mert az iparág időről időre kifullad, s képtelen ezeket az elvárásokat kielégíteni), akkor médiumot váltanak: TV-sorozatokat néznek, film- és képregény-adaptációk helyett elolvassák az eredetit, stb. A másik kérdés persze a hozzáférés. Mivel a filmipar hatalmas üzlet, ezért ennek megfelelően konzervatív, már csak a benne mozgatott (financiális, szellemi, kapcsolati, stb.) tőke és technológia tehetetlenségénél fogva is. Képtelen a megváltozott igényekre reagálni, legyen szó a forgalmazás, terjesztés és hozzáférés új modelljeiről, vagy éppen az ízlés és a technológiai elvárások alakulásáról. Éppen ezért halad a saját útján és tempójában - véleményem szerint - a veszte felé, ami nem jelent mást, mint hogy elveszíti nézőit. S bár minden egyes generációval a filmek potencionális fogyasztói újratermelődnek, az újabb generációk már másképp - és más médiumok segítségével - szocializálódtak, mint fogyasztók és befogadók. Nem azt, és nem úgy fogják nézni, amit a filmipar (elsősorban az amerikai) kínál nekik, és ezt én - szakmámmal ellentétben - jó dolognak tartom. Ebben a nagyobb történetben az igényes magyar szinkron megléte vagy hiánya egyáltalán nem tényező.

Hangmérnöki szakma most is van, csak a hazai szinkronizálás haldoklik, de még most is jobban állunk, mint sok más ország, ahol ki sem fejlődött a szakma ezen ága. Más kérdés, hogy ott nem is nagyon van rá szükség, mert a néző megérti az angol szöveget is.

Sok forgalmazó már most is elkerüli országunkat. Moziban még csak-csak megjelennek az új filmek, de valamilyen hordozón kiadni már nagyon rossz üzlet, hiszen alig néhány száz példányt lehet eladni belőlük, legtöbben ingyen letöltik valahonnan a filmeket. Szerintem az sem ritka eset, hogy még a szinkronizálás költségei sem térülnek meg egy magyarosított BD kiadványnál.

Remélhetőleg a Netflix és társai hamarosan javítanak a helyzeten, és több pénz jut majd a magyar hangsáv elkészítésére. Én szívesen adnék havi 5-6 ezret azért, hogy szinkronos HD tartalmakat tudjak nézni, akkor amikor nekem tetszik (szerintem ezzel nagyon sokan vannak még így). A torrent jelenleg egy praktikus elérési forma, amiért akár rengetegen fizetnének is. Sikere nagyban köszönhető annak (mainstream tartalom esetében), hogy a piaci szereplők eddig nem akarták kielégíteni a megváltozott igényeket, és csak az értékesítési csatornák konzerválása volt számukra a legfőbb szempont.

Lassan már Isten is torrent-ezik,szóval legtöbbször aki ellene van a "háttérben" az is tuti "szed le" filmeket,zenéket stb..Most általánosítok,nem rád értem fapaci.
Nem álszenteskedem, én is részt veszek a buliban, ettől még tisztában vagyok vele, hogy a filmiparnak ez komoly érvágás és már a saját bőrünkön érzékeljük a következményeket, pl. a szinkronhangok minőségében.

A lemezgyűjtögetésről én is leszoktam régen, semmilyen pörgetőm nincs már otthon sok éve. Egyrészt nincs kedvem tárolni a lemezeket, csak a port fogja az a rengeteg műanyag tok. A kedvenceimet szívesen eltenném a szekrénybe, hogy 20-30 év múlva is megnézhessem őket (DVD-n meg is vásároltam néhányat, pár éve ment mind a kukába), ha nem lenne teljes paradigmaváltás 6-8 évente az adathordozó formátumok terén. No meg az új filmek közül jó, ha évente 1-2 olyan van, amit többször is szívesen megnézek (ezeket akár meg is venném), a többit jellemzően még egyszer sem. Szóval ha beengednének egy nagy filmáruházba, ahol minden DVD-t és BD-t ingyen adnának, valószínűleg onnan sem jönnék ki tömött szatyrokkal.

...........de valamilyen hordozón kiadni már nagyon rossz üzlet, hiszen alig néhány száz példányt lehet eladni belőlük, legtöbben ingyen letöltik valahonnan a filmeket. Szerintem az sem ritka eset, hogy még a szinkronizálás költségei sem térülnek meg egy magyarosított BD kiadványnál.

Lassan már Isten is torrent-ezik,szóval legtöbbször aki ellene van a "háttérben" az is tuti "szed le" filmeket,zenéket stb..Most általánosítok,nem rád értem fapaci.
Roppant sajnálatos hogy a DVD/BD kiadványok megszerzésének lehetősége szinte már nem izgat senkit sem.Legtöbben már nem csak a magas árak miatt nem vásárolnak ebben a formában filmeket,hanem mert a mai kényelem (NAS,torrent,Médialejátszók) mellett nem akar senki tartani lemezeket a polcon,halmozni tömegével,porfogónak,illetve azt a lejátszóban behelyezve kivárni míg betölt a lemez ,de még akkor a sablon felszólítások,reklámok,filmbemutatók idejét is "át kell vészelni" türelmetlenül,aztán még ott a fránya menü is,aminél még ki kell "keresni" a Play-t hogy végre elinduljon az a film.

Csak a vaskalapos gyűjtők maradtam meg a kiadványok vásárlásához.Még mindíg akad aki lázasan veszi a DVD filmeket (lásd: Galéria- DVD gyűjtemény képekben topik),manapság már 200-300ft-ért is van eladó korong,de már "égő" a DVD felbontás és lassan klasszis pályafutásának a végéhez közeledik. Ha belegondolok (és nem kevesen vagyunk így) tisztességesen leróttam a "filmiparnak" a korongok vásárlásával az "adómat" és ez vonatkozik a Blu ray-re is.

Lassan már BD lemezjátszó készüléket sem gyártanak majd.Az igénytelen olcsó médialejátszókkal maximálisan ellátják a magyar "nagyréteget" a csőlátású népet akiket hidegen hagynak az élmények és a minőség.
Aki persze komolyabbra vágyik is talál bőven a kínálatból.
Illetve a másik szeglete a dolgoknak hogy senki nem kérte hogy kezdjék el gyártani a médialejátszókat.

Na már most jól belelendültem ,de talán még nem túl OFF,mivel filmes topik és picikét ez is ide tartozik......szóval még néhány gondolat ...
Váltott már ki vitákat itt a fórumon a "lemezelés" vs vinyó téma,(melyik a jobb stb..)tudom lerágott csont és kit is izgat már a haldokló optikai adathordozó,de engem akkor sem lehet meggyőzni az ellenkezőjéről.

Ha mondjuk egy dedikált moziszobáról beszélünk és szóba jön a filmkínálat úgy vélem,hogy az az élmény amikor a szobában belépve,esetleg egy kis előtérben (hogy ne rontsa a design-t) vagy a helyiség egy kisebb szegletében ízlésesen összeállított polcsoron többszáz vagy akár ezer film közül lehet válogatni - mely legyen az ami este a vászonra kerül - nagyon fontos része a feeling-nek.
A borítók nézegetése annak élménye mind-mind elvész azzal ahogyan manapság "hozzánk kerülnek" a filmek. Ha vásárolok egy új BD lemezt ,perceket töltök el azzal hogy átnézem ,kibontom a tokot,megszagolom,ha a színes borító el van csúszva a fólia alatt,megigazítom ( ,mert az az enyém nem csak egy tárgy ami kukába végzi.
Van több vinyóm is,de azt sem tudom mi van rajta csak ha elindítom és látom már a menüt."Érzéketlen" semmi az egész.Nincs kötődés feléjük és egy olyan tárgynak tekintem,ami előbb-utóbb elromlik és rajta a sok értékes filmmel/zenével megy ki a szemétbe.Pedig ez a kényelmesebb és olcsóbb megoldás .Én is megszabadultam már számtalan lemeztől,mert már egyszerűen kezelhetetlen volt.Csak a "mag" maradt meg.
Persze ha olyan lakásom lenne ahol rá tudnék szánni egy 2×3 méteres helyiséget körberaknám polcokkal és filmekkel még ma is.
A lemezek kezeléséhez a Kaleidescape túl drága sajnos és az is marad,vele egy síkban mostoha is emiatt.
Egy régi gyűjtő a polcon még a sötétben is megtalálja a keresett filmet,ez 100%,szóval az nem lehet kifogás hogy fárasztó a kezelése ezeknek,de tény hogy az ellen nem tudunk mit tenni hogy itthon nem akarják levinni a BD árait,így nem is csoda hogy nem sokan veszik meg az új kiadásokat,csak majd később amikor már az apróban is fellelhető,vagy van akció rá.
Míg pl Angliában fillérekért adják és elképesztően sokan veszik is,annak ellenére hogy van "egyszerűbb" mód a beszerzésre......

Ha filmforgalmazó lennék, messze elkerülném Magyarországot, már csak azért is, hogy elkerüljem a termékeim minőségének szándékos lerontását. Már persze ha van mit rajtuk rontani eredetileg. A dömping ugyanis az eredeti filmek terén sem tesz jót a minőségnek. De máshol legalább van még szakma, ami azért garantál egy-két dolgot. Nálunk már ez is veszélybe került.
Hangmérnöki szakma most is van, csak a hazai szinkronizálás haldoklik, de még most is jobban állunk, mint sok más ország, ahol ki sem fejlődött a szakma ezen ága. Más kérdés, hogy ott nem is nagyon van rá szükség, mert a néző megérti az angol szöveget is.

Sok forgalmazó már most is elkerüli országunkat. Moziban még csak-csak megjelennek az új filmek, de valamilyen hordozón kiadni már nagyon rossz üzlet, hiszen alig néhány száz példányt lehet eladni belőlük, legtöbben ingyen letöltik valahonnan a filmeket. Szerintem az sem ritka eset, hogy még a szinkronizálás költségei sem térülnek meg egy magyarosított BD kiadványnál.

Vendég

Abban az országban, ahol a lakosság 80 %-a nem beszél semmilyen világnyelvet, a válasz egyértelműnek tűnik.A válasz pedig az, hogy erre igenis szükség lenne - éppen az idegen nyelvet nem beszélők aránya miatt is. Legalább azon a szinten, hogy a kábeltévés csatornák esetében lehessen az eredeti nyelvet, s hozzá a tetszőleges feliratot választani. Tudomásom szerint ez most a legtöbb szolgáltató esetében nincs így. Az igénytelen szinkront pedig elkészítik.

Ne csak a torrent oldalak huszonéves közönségéből indulj ki, a filmnézők serege ennél sokkal szélesebb réteg. A feliratozás nem váltja ki a honosított hangot, sokan nem is hajlandóak feliratos filmeket nézni, mert az olvasás elvonja a figyelmüket a képről és az evésről, összekenik magukat a plázaszószokkal.Igazad van, nem csak idegen nyelvet nem beszélünk, de olvasni sem tudunk. Érdekes például, hogy a "csak néz, mint a moziban" kifejezés annyit tesz: bambán bámulni. A szósz meg csak úgy fröcsög.

A gyűrűk ura szinkronizálásnál nem a szövegírás került 2 hónapba, hanem a hangfelvétel, effektelés, keverés. Akkoriban erre még volt idő, pénz, szándék. Gyakorlatilag az volt a magyar szinkron szakma utolsó villantása, azóta zuhanórepülés történik.Ebben javarészt egyet értünk, azzal persze, hogy előtte is volt néhány mélypont. A szinkronszöveg elkészítésével kezdődően.

A technikai kivitelezés erősen pénzkérdés, erről már írtam korábban. Szinkronszínésszel egyre ritkábban találkozom, már a nagy stúdiók is félamatőrökkel dolgoznak. A minap az egyik kereskedelmi TV csatorna 28. hírolvasójával találkoztam egy szinkronfelvételen. Mondanom sem kell talán, köze nem volt hozzá, de keresett vele pár ezer forintot. Nagyjából ez igaz a fordítókra is. Pár évvel ezelőtt ezt a feladatot még képzett műfordítókra bízták, ma már egyetemisták csinálják aprópénzért.

...sic transit gloria mundi. Megint csak igazad van. De erre az a megoldás, hogy továbbra is dömpingben gyártjuk az igénytelenebbnél igénytelenebb feliratokat, szinkronokat? Ha filmforgalmazó lennék, messze elkerülném Magyarországot, már csak azért is, hogy elkerüljem a termékeim minőségének szándékos lerontását. Már persze ha van mit rajtuk rontani eredetileg. A dömping ugyanis az eredeti filmek terén sem tesz jót a minőségnek. De máshol legalább van még szakma, ami azért garantál egy-két dolgot. Nálunk már ez is veszélybe került.

Na, mindjárt kapok hideget-meleget: miért van egyáltalán szükség a magyar hangsáv előállítására? A kérdés talán az egy bizonyos korosztály alá szánt filmek esetén lehet véleményes. Na de fölötte? Mikor zseniális feliratkészítőink vannak (halamitát én is tanítottam, és nagyon büszke vagyok rá), és a fontosabb sorozatokat - melyekbe sokkal több időt és energiát invesztálunk, mint az általában egyszer használatos filmekbe - a legtöbben felirattal nézik, megjelenésül idején. A gyűrűk ura, rendben: remek irodalmi alapanyagból lehet dolgozni, de a filmek esetében sokszor már a szöveg is katasztrofális (nyelvi szempontból), nemhogy a technikai kivitelezés. Nem csak szinte hallani a magyarból sokszor az eredetit, de a hang és a színészi játék sincs összhangban, mert hiányzik a kettő együtt mozgása és a belőlük keletkező összetettség. Még azt is sikerül néha elrontani, ami zseniálisan működött: nemrég megvettük DVD-n a gyereknek a Frédi és Béni: a két kőkorszaki szaki (Flinstones) című opust, mert Romhányi a rímhányó meg a Csákányi-Haumann-Psota-Váradi négyes még mindig zseniális, erre kiderül, hogy Speier Dávid sem rossz (évfolyamtársam volt, hogy mondhatnék róla rosszat ), de az új szinkronszínészek és a technikai színvonal csapnivaló. Akkor minek?
Abban az országban, ahol a lakosság 80 %-a nem beszél semmilyen világnyelvet, a válasz egyértelműnek tűnik. Ne csak a torrent oldalak huszonéves közönségéből indulj ki, a filmnézők serege ennél sokkal szélesebb réteg. A feliratozás nem váltja ki a honosított hangot, sokan nem is hajlandóak feliratos filmeket nézni, mert az olvasás elvonja a figyelmüket a képről és az evésről, összekenik magukat a plázaszószokkal.

A gyűrűk ura szinkronizálásnál nem a szövegírás került 2 hónapba, hanem a hangfelvétel, effektelés, keverés. Akkoriban erre még volt idő, pénz, szándék. Gyakorlatilag az volt a magyar szinkron szakma utolsó villantása, azóta zuhanórepülés történik.

A technikai kivitelezés erősen pénzkérdés, erről már írtam korábban. Szinkronszínésszel egyre ritkábban találkozom, már a nagy stúdiók is félamatőrökkel dolgoznak. A minap az egyik kereskedelmi TV csatorna 28. hírolvasójával találkoztam egy szinkronfelvételen. Mondanom sem kell talán, köze nem volt hozzá, de keresett vele pár ezer forintot. Nagyjából ez igaz a fordítókra is. Pár évvel ezelőtt ezt a feladatot még képzett műfordítókra bízták, ma már egyetemisták csinálják aprópénzért.

Vendég

Tudom, hogy az ember alapvető igénye a történések leegyszerűsítése, de ez nem mindig telitalálat. A hangmérnökök nem cserélődnek évadonként, ellenben míg 10 évvel ezelőtt egy külföldi film magyarosítására 1-2 hét állt rendelkezésünkre (A gyűrűk ura epizódjait 2-3 hónapig szinkronizáltuk), manapság általában egyetlen nap van rá. Talán sejthető, milyen minőségű munkát lehet végezni egy 2 órás hanganyagon 8-10 óra alatt. Olyan mennyiségű film özönlik be az országba és olyan alacsonyra vannak kényszerítve a vállalkozási díjak, hogy nem jut több idő egy-egy alkotásra. Szóval hiába jönnek ki évente új technológiák (amiknek túlnyomó többsége kamu), összességében folyamatosan romlik a mainstream filmek minősége a kapkodás miatt. Üdítő kivételt képeznek a kisebb forgalmazók, filmstúdiók, akik nem feltétlenül a költségek alapján választanak szinkronstúdiót a filmjeikhez, hanem a minőséget is alapul veszik.
Na, mindjárt kapok hideget-meleget: miért van egyáltalán szükség a magyar hangsáv előállítására? A kérdés talán az egy bizonyos korosztály alá szánt filmek esetén lehet véleményes. Na de fölötte? Mikor zseniális feliratkészítőink vannak (halamitát én is tanítottam, és nagyon büszke vagyok rá), és a fontosabb sorozatokat - melyekbe sokkal több időt és energiát invesztálunk, mint az általában egyszer használatos filmekbe - a legtöbben felirattal nézik, megjelenésül idején. A gyűrűk ura, rendben: remek irodalmi alapanyagból lehet dolgozni, de a filmek esetében sokszor már a szöveg is katasztrofális (nyelvi szempontból), nemhogy a technikai kivitelezés. Nem csak szinte hallani a magyarból sokszor az eredetit, de a hang és a színészi játék sincs összhangban, mert hiányzik a kettő együtt mozgása és a belőlük keletkező összetettség. Még azt is sikerül néha elrontani, ami zseniálisan működött: nemrég megvettük DVD-n a gyereknek a Frédi és Béni: a két kőkorszaki szaki (Flinstones) című opust, mert Romhányi a rímhányó meg a Csákányi-Haumann-Psota-Váradi négyes még mindig zseniális, erre kiderül, hogy Speier Dávid sem rossz (évfolyamtársam volt, hogy mondhatnék róla rosszat ), de az új szinkronszínészek és a technikai színvonal csapnivaló. Akkor minek?

Pontosabban pufferrel megoldható az éledés problémája, 2015-öt írunk, venomer! Arra is jó lenne az átmeneti tároló, hogy a firmware végigpásztázza elébb az adott tracket, összegereblyézve amplitúdó, frekvencia, gyakoriság, mintázat (ritmus) alapján sample-ket alkot, eltárol, amiket aztán alkalmazásukat tekintve a mozizó, hallgató paraméterezhet, mikor, hol, hogyan jelenjenek meg, milyen szisztéma szerint. Biztosan tudnak már ilyet a mai processzorok.
És mit kezdünk a puffer által okozott időbeli csúszással? Mit értesz intelligens szétosztáson? Miért jó az, ha a sztereóban balközépre panorámázott gitáros megszólal a tér több pontján?

alkalmazott
Pontosabban pufferrel megoldható az éledés problémája, 2015-öt írunk, venomer! Arra is jó lenne az átmeneti tároló, hogy a firmware végigpásztázza elébb az adott tracket, összegereblyézve amplitúdó, frekvencia, gyakoriság, mintázat (ritmus) alapján sample-ket alkot, eltárol, amiket aztán alkalmazásukat tekintve a mozizó, hallgató paraméterezhet, mikor, hol, hogyan jelenjenek meg, milyen szisztéma szerint. Biztosan tudnak már ilyet a mai processzorok.

itt arról lehet szó ,hogy kikeveri a hangot az összes hangszóróra( csatornára). sztem ezt minden avr tudja, legalább is az összes neves,mondjuk így hallgatni zenét elég érdekes, de ha csak háttér zenehallgatásról van szó akkor még érthető is..

Szerintem is, gondoltam kapunk páp példát, hogy ennyi felé mennyire intelligensen szórja szét a jelet vagy kerül-e bele plusz furfang, akármilyen kiemelési vagy szekvencia-figyelési elven, bár ez utóbbit realtime-ban az elektronika éledési ideje miatt is nehéz lenne megvalósítani. Olyan lehet, mint anno az álsztereó némi eltolással jobb és bal csatorna közt, szóval az egész hangképre konstansul alkalmazott dúsítás.

itt arról lehet szó ,hogy kikeveri a hangot az összes hangszóróra( csatornára).
sztem ezt minden avr tudja, legalább is az összes neves,
mondjuk így hallgatni zenét elég érdekes, de ha csak háttér zenehallgatásról van szó akkor még érthető is..

Így van! Ahány élő csatorna annyira osztja szét.
Tudomásom szerint anno elsőként az Onkyo volt aki a 6.1 majd a 7.1-et bevezette.
Nyílván nem zenére, hanem filmekre gondoltam ... Anno BPartner hallgatta sok csatornában a zenéket is! Kapott is érte hideget-meleget ...

Hogy bont 7 felé sztereó jelet egy Onkyo?
itt arról lehet szó ,hogy kikeveri a hangot az összes hangszóróra( csatornára). sztem ezt minden avr tudja, legalább is az összes neves,mondjuk így hallgatni zenét elég érdekes, de ha csak háttér zenehallgatásról van szó akkor még érthető is..

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.