Sziasztok.
Valaki próbálkozott itt már tükrözéssel hátsó falról?
2,8m-ről szeretnék 272cm széles képet lőni, és elég korlátozottak a lehetőségek emiatt. Gondoltam projektorról 1m-ről meglőni hátsó falon egy kisebb first surface (nem tudom a magyar elnevezését) tükröt, a méretét persze kiszámolva, ezzel 3,8m-re tudnám növelni a vetítési távolságot. Kérdés milyen minőségbeli romlást eredményezne a dolog, trapéz mennyire kiküszöbölhető. Mivel egy VT60-as plazmát akarok kiváltani így mindenképp minőségibb használt projektorok között nézelődöm majd, valószínűleg FHD elég lenne nekem.
Annak érdekében, hogy fenntartsuk ezt a szigetet, szükségünk van bevételre. Te is támogathatsz minket, ha azt szeretnéd, hogy sokáig és stabilan tudjunk működni. Amennyiben élsz ezzel a lehetőséggel, azt mi megköszönjük!
Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
-
Ijk
- Nincs visszaút
- Hozzászólások: 129
- Csatlakozott: 2018.01.07., vas. 09:58
- Értékelés: 35
- Tartózkodási hely: Kecskemét
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
PD F22
Screenline 2.35:1 270cm
Screenline 2.35:1 270cm
-
csacsumicsa
- Nincs visszaút
- Hozzászólások: 123
- Csatlakozott: 2014.12.06., szomb. 18:01
- Értékelés: 30
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Anamorf optika továbbra is ... :-)
Amint az előre sejthető volt, végül csak szétszedtem a 2560 pixeles gépet és visszatettem bele a gyári tüköralagutat (azaz visszaalakítottam 16:10 képarányra). Beraktam a gép elé az anamorf lencsét, minimumra "tekertem" a zoom-ot, beállítottam az íriszeket kb. a megszokott állásba. A kép így is szélesebb lett, mint amekkora lenni szokott, de a kép mégis fényesebb volt. Leültem hát az első sorba, a szokott helyemre és megnéztem pár ismert filmrészletet. Beállítottam a lejátszó progit, hogy függőleges átméretezés NÉLKÜL, 66% vízszintes méretre torzítsa a filmeket.
Hogy mindenki pontosan értse: ez így most egy olyan, 21:9-es DLP vetítési rendszer, amely:
- függőleges irányú felbontása NATÍV 4K (mivel a gépnek 1600 függőleges pixele van és 21:9-es 4K filmeknek is)
- a vízszintes felbontás "csak" 2,66K, tehát ebben az irányban 2/3 felbontásunk van a 4K-hoz képest
- az emberi szem az irányonkénti felbontást átlagolja, így ez a rendszer egy (2,66+4)/2 azaz 3,33K NATÍV felbontásnak felel meg.
A rendszerben (a gyári 4K DLP megoldásokkal ellentétben) NINCS SEMMIFÉLE "REZGETÉS", így ha közel megyünk a vászonhoz, akkor pici, téglalap alakú, élesen definiált pixeleket látunk. Nincs semmiféle "szétkenődés" a képben, sem térben, sem időben. A magányos fehér pixel élesen világít a fekete háttér előtt, az 1 pixeles "sakktábla" a felbontás-tesztábrán úgy látszanak a pixelek, ahogy egy DLP esetén látszaniuk kell ... csak a méretük kisebb (és persze az alakjuk téglalap, nem négyzet). Ebben az értelemben ez a rendszer minden, manapság házimoziban hozzáférhető "4K" DLP projektort megeszik ebédre, mivel a kép nem csak a pixelszámmal arányosan részletgazdagabb, hanem ugyanennyivel élesebb is. Ezt az élességet egyetlen "rezgetős" rendszer sem tudja utánozni.
Megnéztem hát pár ismert filmrészletet: kezdve az Elysium elején a Föld űrből látott képével ... hát ... már a film elején a feliratok is "gyanúsan élesek" voltak, de azután a Földközi-tenger "felhőpamacsai" láttán konkrétan megállt bennem az ütő! Olyan mikroszkopikus méretű, de fényesen világító, borotva éles "pöttyöket" még életemben nem láttam vetített képben. A Passengers elején a betűk világítanak (a nagyobb tüköralagút biztosította plusz fényerő miatt) és a frissen felébresztett főszereplő arcán a szőrszálak komolyan megszúrnának, ha közel mennék a vászonhoz! Persze közelebb kellett mennem a kb. 3,2m széles képhez. Kb. 2,5m távolságból tetszett legjobban a "produkció" és még innen sem láttam pixelességet a képben.
Ezután jött a fő teszt: a Tears of Steel kisfilm elején a kis fekete-fehér logo (ennek vetített képéről annak idején tettem fel képeket, köztük egy "így nézne ez ki, ha létezne natív 4K projektor" jellegű képet is, annak idején). Nos, most valóban kb. úgy néz ki ez a kis logo, ahogy annak idején arról csak álmodoztunk. Ehhez persze kellett a MadVR csoda-átméretező algoritmusa is, ami konkrétan tökéletes minőségben csinálja a vízszintes átméretezést (most NEM is fut a függőleges skálázás).
Szerintem felesleges lenne tovább ragozni, hogy mely további filmrészleteket néztem meg, a lényeg annyi, hogy ez a rendszer most (az irányonkénti felbontások átlaga alapján) maximum 83%-át adhatja a VALÓDI 4K élménynek ... és mivel minden optikai elem (szerintem) elfogadható minőségű, ennél nem sokkal kevesebbet ad a valóságban (persze egy fluorit lencse még javítana egy picit a végeredményen, de a kisgépes fluorit lencsét az anamorf vetítéshez nem tudom használni, mert nem tud elég kicsire zoom-olni).
Felhívtam a 16 éves kölyköt (ugyanazt, akihez egy ideig "szörnyülködni" jártam, de már egy ideje egy RGBRGB színkerekes Barco F32-vel vetít, azóta nála is teljesen jó a kép). Mondtam neki, hogy jöjjön fel, mutatok valamit. Kevés nyafogás után fel is jött, meglátta az anamorf optikát, csodálkozott nagyott, leültettem, neki is levetítettem a felhőpamacsokat, meg a többi marhaságot. Eredmény: teljes döbbenet az arcán. Pár filmrészlet után jön a kérdés: a kép ettől az anamorf vacaktól lett ilyen durva? Ha igen, akkor hol lehet ilyet venni és mennyibe kerül? Ennél jobb kritikát egy 16 évestől szerintem nehéz lenne "kicsikarni". :-)
Szerintem jelenleg az a házimozisok legnagyobb problémája, hogy kb. senki nem látott még valódi, vetített 4K képet (persze olyat, aminek az élessége és egyéb paraméterei alkalmasak a "valódi 4K élmény" megtapasztalására). Emiatt senki nem "piszkálja" a Texas Instruments csapatát, hogy ugyan legyenek már szívesek a piacra dobni egy "RENDES" 4K chip-et a házimozisoknak! Pedig ennek semmilyen technikai akadálya nem lenne, pl. a 0,47"-es 1080p lapka "megduplázásával" (azaz irányonként dupla számú mikrotükörrel) kapnánk egy 0,94"-es, natív 4K felbontású lapkát. Ezt simán be lehetne tenni a ma létező "rendesebb" projektorok optikai rendszerébe, az optikán SEMMIT nem kellene változtatni, csak a DMD lenne új, meg a vezérlése és máris lenne natív 4K házimozis projektor. A kisebb mikrotükrök miatt ennek a kontrasztja kb. a fele lenne a 2560*1600-as 0,9"-es chip-ének, de egy lézer fényforrással a különbség simán kompenzálható lenne és máris ott lenne a piacon egy becsületes és (valóban) natív 4K DLP gép. Ha a nagymoziban ezt meg tudták csinálni (a nagymozis natív 4K chip alapja egy 2560 pixeles chip, amire "plusz" mikrotükröket tettek) akkor ugyanezt miért nem csinálják meg a házimozisoknak? Nyilván azért, mert a jelenleg kapható, pici chip-ekkel épített projektorokat veszik a házimozisok, mint a cukrot! Akkor pedig miért vacakolna a Texas Instruments egy új chip kifejlesztésével?
A ma boltban kapható 0,47"-es 4K DLP projektoroknál viszont (szerintem) legalább százszor jobb kompromisszum egy "békebeli" 1080p gép (természetesen rendes optikával). Ez sokkal élesebb, kontrasztosabb és úgy általában: valósághűbb képet vetít, mint egy gagyi műanyag gép, aminek már a szürkeskála megjelenítése is fennakad a "torkán" (a gammáról meg a szín-dekódoló rendszerről nem is beszélve, hiszen ezek a gépek már a gamma-tracking matematikailag tökegyszerű feladatát is elbukják a "vizsgán", hogyan várhatnánk akkor tőlük korrekt PQ-alapú HDR megjelenítést?). Mostanában több ismerős is "megpróbálkozott" valamivel drágább gépekkel (pl. lézeres Optoma 4K), elmentek élőben megnézni ilyen gépet, de azután a vásznon látható homálytenger láttán inkább mégis egy "rendes" 1080p gépet vettek, amivel teljesen egyet is értettem. A "homály-4K" értelmét nem nagyon tudom felfogni ... de hát nyilván tiszteletben tartom mások véleményét. :-)
Az anamorf rendszerek ma már (szerencsére) nem igazán kellenek senkinek: az általuk (néha, projektortól függően) biztosított plusz fényerő nem igazán vonzó ma már (a lézer fényforrás többszörös fényerő-plusz biztosít ha kell) ráadásul a plusz felbontásnak sem sokan látják az értelmét (egyszerűbb egy "4K" feliratú gépet venni a boltban). Szerintem ezek az anamorf optikák hamarosan nagy tömegben jelennek majd meg a használtpiacon és remélhetőleg olcsón lesznek hozzáférhetőek. Akkor viszont a 4K forrásból, HTPC-vel vetített 21:9-es képet eddig elérhetetlen élességgel lesznek képesek a komolyabb DLP projektorok vetíteni (1,5x-ös nyújtással a 2560*1600 és az 1920*1200 pixeles gépek, 1,33x-os optikával pedig a "sima" 1080p gépek). Lehet, hogy mégsem baj, hogy az átlag nyugati házimozis csak kevésbé érdeklődik a dolgok mélyebb technikai részletei iránt? :-)
Ha egyszer megint lesz valamilyen projektoros összejövetel, szívesen elviszem ezt a rendszert megmutatni. A szivárványozáson kívül szerintem ez a megoldás már igen kevés kompromisszumot hordoz ... de ezt majd élőben eldönti mindenki, a vetített kép láttan...
Amint az előre sejthető volt, végül csak szétszedtem a 2560 pixeles gépet és visszatettem bele a gyári tüköralagutat (azaz visszaalakítottam 16:10 képarányra). Beraktam a gép elé az anamorf lencsét, minimumra "tekertem" a zoom-ot, beállítottam az íriszeket kb. a megszokott állásba. A kép így is szélesebb lett, mint amekkora lenni szokott, de a kép mégis fényesebb volt. Leültem hát az első sorba, a szokott helyemre és megnéztem pár ismert filmrészletet. Beállítottam a lejátszó progit, hogy függőleges átméretezés NÉLKÜL, 66% vízszintes méretre torzítsa a filmeket.
Hogy mindenki pontosan értse: ez így most egy olyan, 21:9-es DLP vetítési rendszer, amely:
- függőleges irányú felbontása NATÍV 4K (mivel a gépnek 1600 függőleges pixele van és 21:9-es 4K filmeknek is)
- a vízszintes felbontás "csak" 2,66K, tehát ebben az irányban 2/3 felbontásunk van a 4K-hoz képest
- az emberi szem az irányonkénti felbontást átlagolja, így ez a rendszer egy (2,66+4)/2 azaz 3,33K NATÍV felbontásnak felel meg.
A rendszerben (a gyári 4K DLP megoldásokkal ellentétben) NINCS SEMMIFÉLE "REZGETÉS", így ha közel megyünk a vászonhoz, akkor pici, téglalap alakú, élesen definiált pixeleket látunk. Nincs semmiféle "szétkenődés" a képben, sem térben, sem időben. A magányos fehér pixel élesen világít a fekete háttér előtt, az 1 pixeles "sakktábla" a felbontás-tesztábrán úgy látszanak a pixelek, ahogy egy DLP esetén látszaniuk kell ... csak a méretük kisebb (és persze az alakjuk téglalap, nem négyzet). Ebben az értelemben ez a rendszer minden, manapság házimoziban hozzáférhető "4K" DLP projektort megeszik ebédre, mivel a kép nem csak a pixelszámmal arányosan részletgazdagabb, hanem ugyanennyivel élesebb is. Ezt az élességet egyetlen "rezgetős" rendszer sem tudja utánozni.
Megnéztem hát pár ismert filmrészletet: kezdve az Elysium elején a Föld űrből látott képével ... hát ... már a film elején a feliratok is "gyanúsan élesek" voltak, de azután a Földközi-tenger "felhőpamacsai" láttán konkrétan megállt bennem az ütő! Olyan mikroszkopikus méretű, de fényesen világító, borotva éles "pöttyöket" még életemben nem láttam vetített képben. A Passengers elején a betűk világítanak (a nagyobb tüköralagút biztosította plusz fényerő miatt) és a frissen felébresztett főszereplő arcán a szőrszálak komolyan megszúrnának, ha közel mennék a vászonhoz! Persze közelebb kellett mennem a kb. 3,2m széles képhez. Kb. 2,5m távolságból tetszett legjobban a "produkció" és még innen sem láttam pixelességet a képben.
Ezután jött a fő teszt: a Tears of Steel kisfilm elején a kis fekete-fehér logo (ennek vetített képéről annak idején tettem fel képeket, köztük egy "így nézne ez ki, ha létezne natív 4K projektor" jellegű képet is, annak idején). Nos, most valóban kb. úgy néz ki ez a kis logo, ahogy annak idején arról csak álmodoztunk. Ehhez persze kellett a MadVR csoda-átméretező algoritmusa is, ami konkrétan tökéletes minőségben csinálja a vízszintes átméretezést (most NEM is fut a függőleges skálázás).
Szerintem felesleges lenne tovább ragozni, hogy mely további filmrészleteket néztem meg, a lényeg annyi, hogy ez a rendszer most (az irányonkénti felbontások átlaga alapján) maximum 83%-át adhatja a VALÓDI 4K élménynek ... és mivel minden optikai elem (szerintem) elfogadható minőségű, ennél nem sokkal kevesebbet ad a valóságban (persze egy fluorit lencse még javítana egy picit a végeredményen, de a kisgépes fluorit lencsét az anamorf vetítéshez nem tudom használni, mert nem tud elég kicsire zoom-olni).
Felhívtam a 16 éves kölyköt (ugyanazt, akihez egy ideig "szörnyülködni" jártam, de már egy ideje egy RGBRGB színkerekes Barco F32-vel vetít, azóta nála is teljesen jó a kép). Mondtam neki, hogy jöjjön fel, mutatok valamit. Kevés nyafogás után fel is jött, meglátta az anamorf optikát, csodálkozott nagyott, leültettem, neki is levetítettem a felhőpamacsokat, meg a többi marhaságot. Eredmény: teljes döbbenet az arcán. Pár filmrészlet után jön a kérdés: a kép ettől az anamorf vacaktól lett ilyen durva? Ha igen, akkor hol lehet ilyet venni és mennyibe kerül? Ennél jobb kritikát egy 16 évestől szerintem nehéz lenne "kicsikarni". :-)
Szerintem jelenleg az a házimozisok legnagyobb problémája, hogy kb. senki nem látott még valódi, vetített 4K képet (persze olyat, aminek az élessége és egyéb paraméterei alkalmasak a "valódi 4K élmény" megtapasztalására). Emiatt senki nem "piszkálja" a Texas Instruments csapatát, hogy ugyan legyenek már szívesek a piacra dobni egy "RENDES" 4K chip-et a házimozisoknak! Pedig ennek semmilyen technikai akadálya nem lenne, pl. a 0,47"-es 1080p lapka "megduplázásával" (azaz irányonként dupla számú mikrotükörrel) kapnánk egy 0,94"-es, natív 4K felbontású lapkát. Ezt simán be lehetne tenni a ma létező "rendesebb" projektorok optikai rendszerébe, az optikán SEMMIT nem kellene változtatni, csak a DMD lenne új, meg a vezérlése és máris lenne natív 4K házimozis projektor. A kisebb mikrotükrök miatt ennek a kontrasztja kb. a fele lenne a 2560*1600-as 0,9"-es chip-ének, de egy lézer fényforrással a különbség simán kompenzálható lenne és máris ott lenne a piacon egy becsületes és (valóban) natív 4K DLP gép. Ha a nagymoziban ezt meg tudták csinálni (a nagymozis natív 4K chip alapja egy 2560 pixeles chip, amire "plusz" mikrotükröket tettek) akkor ugyanezt miért nem csinálják meg a házimozisoknak? Nyilván azért, mert a jelenleg kapható, pici chip-ekkel épített projektorokat veszik a házimozisok, mint a cukrot! Akkor pedig miért vacakolna a Texas Instruments egy új chip kifejlesztésével?
A ma boltban kapható 0,47"-es 4K DLP projektoroknál viszont (szerintem) legalább százszor jobb kompromisszum egy "békebeli" 1080p gép (természetesen rendes optikával). Ez sokkal élesebb, kontrasztosabb és úgy általában: valósághűbb képet vetít, mint egy gagyi műanyag gép, aminek már a szürkeskála megjelenítése is fennakad a "torkán" (a gammáról meg a szín-dekódoló rendszerről nem is beszélve, hiszen ezek a gépek már a gamma-tracking matematikailag tökegyszerű feladatát is elbukják a "vizsgán", hogyan várhatnánk akkor tőlük korrekt PQ-alapú HDR megjelenítést?). Mostanában több ismerős is "megpróbálkozott" valamivel drágább gépekkel (pl. lézeres Optoma 4K), elmentek élőben megnézni ilyen gépet, de azután a vásznon látható homálytenger láttán inkább mégis egy "rendes" 1080p gépet vettek, amivel teljesen egyet is értettem. A "homály-4K" értelmét nem nagyon tudom felfogni ... de hát nyilván tiszteletben tartom mások véleményét. :-)
Az anamorf rendszerek ma már (szerencsére) nem igazán kellenek senkinek: az általuk (néha, projektortól függően) biztosított plusz fényerő nem igazán vonzó ma már (a lézer fényforrás többszörös fényerő-plusz biztosít ha kell) ráadásul a plusz felbontásnak sem sokan látják az értelmét (egyszerűbb egy "4K" feliratú gépet venni a boltban). Szerintem ezek az anamorf optikák hamarosan nagy tömegben jelennek majd meg a használtpiacon és remélhetőleg olcsón lesznek hozzáférhetőek. Akkor viszont a 4K forrásból, HTPC-vel vetített 21:9-es képet eddig elérhetetlen élességgel lesznek képesek a komolyabb DLP projektorok vetíteni (1,5x-ös nyújtással a 2560*1600 és az 1920*1200 pixeles gépek, 1,33x-os optikával pedig a "sima" 1080p gépek). Lehet, hogy mégsem baj, hogy az átlag nyugati házimozis csak kevésbé érdeklődik a dolgok mélyebb technikai részletei iránt? :-)
Ha egyszer megint lesz valamilyen projektoros összejövetel, szívesen elviszem ezt a rendszert megmutatni. A szivárványozáson kívül szerintem ez a megoldás már igen kevés kompromisszumot hordoz ... de ezt majd élőben eldönti mindenki, a vetített kép láttan...
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
No, akkor az anamorf marhaság II. felvonás...
Tegnap megint vetítettem az ISCO hengerlencsén keresztül. Egy 1080p kisgép összes pixele "dolgozott", így (mivel csak 1080 függőleges pixele van 1200 helyett) felül- és alul is levágódott valamennyi a 21:9 képből, de ez nem zavart, mivel a kép minőségére voltam kiváncsi (nem pedig a kép "alakjára").
Első körben 4K forrásból vetítettem (Passengers, Lucy, stb.) és élesnek éreztem a képet, pedig a "szokásos" mérethez képest közel 20%-kal szélesebbet néztem. Lehet, hogy a szakembereknek igazuk van és az emberi szem valóban "kiátlagolja" az irányonkénti felbontást? Akkor viszont a plusz 50% függőleges pixelsűrűség legalább 20-25% plusz felbontást jelent "érzésre". Így viszont egy 1920*1200 pixeles gép pixelszáma anamorf vetítésnél már közelíti a 2560 pixeles géppel "simán" vetített képet ...
A DLP képminőségének alapja a nagy DLP chip. MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB házimoziban használható DLP chip-je a 0,96"-es (1920*1200 felbontású) DMD. Ennek a felülete 11%-kal MAGASABB is, mint az 1080p chip-eké. Tudjuk, hogy a chip magassága mennyire meghatározó paraméter a kontraszt/fényerő szempontjából ... ráadásul ezen a chip-en a 10 mikronos mikrotükrök vannak, ami plusz egy adag kontrasztot jelent (a 2560 pixeles DMD-hez képest). Ezzel a chip-pel lehet(ne) elérni a legjobb kontrasztot a legnagyobb fényerő mellett házimoziban, ez alkalmas lenne valódi HDR megjelenítésre ... de a 16:10-es "alak" eddig NEM kimondottan "determinálta" ezt a chip-et a házimozis használatra. Most viszont "hirtelen" KÉT lehetőség is nyílt a használatára:
1.) 1,5x-ös nyújtású anamorf optikával 2,3 megapixeles 21:9 képet nézhetünk (és ehhez csak EGYETLEN projektor kell). Most még nincs "dömping" anamorf optikákból a használtpiacon, de szerintem ez csak idő kérdése...
2.) Mostantól bárki építhet többprojektoros rendszert, ugyanis a MadVR-be az emberke végül csak BETETTE a változást, amit kb. egy éve kértem tőle: a file nevében (vagy az elérési útban) immár jelezhetjük a proginak, hogy a HDR formátumú a film, amit pl. avisynth-en keresztül játszunk le (a HDR metaadat sajnos NEM jut át az avisynth-en). Magyarul a MadVR és az avisynth segítségével mostantól SZOFTVERESEN meg tudunk csinálni mindent, ami az "edge blending"-hez, azaz több projektor képének a "láthatatlan" összeillesztéséhez szükséges. Lehet többprojektoros rendszereket építeni!
Sajnos jelen pillanatban a valóban nagyméretű DLP chip-ek kizárólag nagymozis gépekbe kerülnek beépítésre, ezért ezek használata nem lehetséges házimozis környezetben. Több projektor képének összeillesztésével mostantól "utánozhatjuk" a nagy chip-ekkel (elméletileg) elérhető fényerőt- és kontrasztot, hiszen ha egy projektor csak egy kisebb részét vetíti a képnek, akkor ehhez jóval kevesebb fényerő is elegendő (így a gépet jóval magasabb kontrasztra hangolhatjuk ... vagy ha nem módosítjuk a gépet, akkor hatalmas és fényes képet vetíthetünk). A rendszer persze több energiát fog fogyasztani, de ez szerintem lényegtelen ahhoz képest, amennyi pénzt pl. a műanyag optikás, kis chip-es 4K projektorok megvásárlására költenek sokan...
A tegnapi próbán még egy dolgot észrevettem: az 50%-kal nagyobb (függőleges) pixelszám hatására megjelent valami a képben, amit már rég nem vettem észre: a zaj. A 4K filmek képzaját eddig elfedte a kép átméretezése (eddig mindkét irányban felére kellett skálázni a képet). Úgy tűnik, hogy a másfélszer több pixel hatására jobban megmarad az analóg film (pl. StarWars) kémiai szemcséinek "játéka" a képben. Érdekes ...
Tegnap megint vetítettem az ISCO hengerlencsén keresztül. Egy 1080p kisgép összes pixele "dolgozott", így (mivel csak 1080 függőleges pixele van 1200 helyett) felül- és alul is levágódott valamennyi a 21:9 képből, de ez nem zavart, mivel a kép minőségére voltam kiváncsi (nem pedig a kép "alakjára").
Első körben 4K forrásból vetítettem (Passengers, Lucy, stb.) és élesnek éreztem a képet, pedig a "szokásos" mérethez képest közel 20%-kal szélesebbet néztem. Lehet, hogy a szakembereknek igazuk van és az emberi szem valóban "kiátlagolja" az irányonkénti felbontást? Akkor viszont a plusz 50% függőleges pixelsűrűség legalább 20-25% plusz felbontást jelent "érzésre". Így viszont egy 1920*1200 pixeles gép pixelszáma anamorf vetítésnél már közelíti a 2560 pixeles géppel "simán" vetített képet ...
A DLP képminőségének alapja a nagy DLP chip. MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB házimoziban használható DLP chip-je a 0,96"-es (1920*1200 felbontású) DMD. Ennek a felülete 11%-kal MAGASABB is, mint az 1080p chip-eké. Tudjuk, hogy a chip magassága mennyire meghatározó paraméter a kontraszt/fényerő szempontjából ... ráadásul ezen a chip-en a 10 mikronos mikrotükrök vannak, ami plusz egy adag kontrasztot jelent (a 2560 pixeles DMD-hez képest). Ezzel a chip-pel lehet(ne) elérni a legjobb kontrasztot a legnagyobb fényerő mellett házimoziban, ez alkalmas lenne valódi HDR megjelenítésre ... de a 16:10-es "alak" eddig NEM kimondottan "determinálta" ezt a chip-et a házimozis használatra. Most viszont "hirtelen" KÉT lehetőség is nyílt a használatára:
1.) 1,5x-ös nyújtású anamorf optikával 2,3 megapixeles 21:9 képet nézhetünk (és ehhez csak EGYETLEN projektor kell). Most még nincs "dömping" anamorf optikákból a használtpiacon, de szerintem ez csak idő kérdése...
2.) Mostantól bárki építhet többprojektoros rendszert, ugyanis a MadVR-be az emberke végül csak BETETTE a változást, amit kb. egy éve kértem tőle: a file nevében (vagy az elérési útban) immár jelezhetjük a proginak, hogy a HDR formátumú a film, amit pl. avisynth-en keresztül játszunk le (a HDR metaadat sajnos NEM jut át az avisynth-en). Magyarul a MadVR és az avisynth segítségével mostantól SZOFTVERESEN meg tudunk csinálni mindent, ami az "edge blending"-hez, azaz több projektor képének a "láthatatlan" összeillesztéséhez szükséges. Lehet többprojektoros rendszereket építeni!
Sajnos jelen pillanatban a valóban nagyméretű DLP chip-ek kizárólag nagymozis gépekbe kerülnek beépítésre, ezért ezek használata nem lehetséges házimozis környezetben. Több projektor képének összeillesztésével mostantól "utánozhatjuk" a nagy chip-ekkel (elméletileg) elérhető fényerőt- és kontrasztot, hiszen ha egy projektor csak egy kisebb részét vetíti a képnek, akkor ehhez jóval kevesebb fényerő is elegendő (így a gépet jóval magasabb kontrasztra hangolhatjuk ... vagy ha nem módosítjuk a gépet, akkor hatalmas és fényes képet vetíthetünk). A rendszer persze több energiát fog fogyasztani, de ez szerintem lényegtelen ahhoz képest, amennyi pénzt pl. a műanyag optikás, kis chip-es 4K projektorok megvásárlására költenek sokan...
A tegnapi próbán még egy dolgot észrevettem: az 50%-kal nagyobb (függőleges) pixelszám hatására megjelent valami a képben, amit már rég nem vettem észre: a zaj. A 4K filmek képzaját eddig elfedte a kép átméretezése (eddig mindkét irányban felére kellett skálázni a képet). Úgy tűnik, hogy a másfélszer több pixel hatására jobban megmarad az analóg film (pl. StarWars) kémiai szemcséinek "játéka" a képben. Érdekes ...
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
-
-KP-
- V.I.P.
- Hozzászólások: 5952
- Csatlakozott: 2003.06.02., hétf. 23:53
- Értékelés: 1719
- Tartózkodási hely: Bonyhád
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
hangáteresztő?
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Mint az közismert, már legalább 10 éve foglalkoztat a pixelszám (és a 21:9-ben vetített fényerő) növelésének a lehetősége valamilyen anamorf optikai rendszer segítségével. Ez a "bogár" már kb. 2010 környékén az agyamat rágta, terveztem és építettem is anamorf optikai rendszert akkoriban, de azután a DPI Titan megvásárlása elterelte a figyelmemet a dologról (a 720p felbontású 3chip-es DLP képét a rezgőtükör segítségével sokkal jobban lehetett "húzni").
Mivel az elmúlt pár évben nem nagyon tárgyaltuk ezt a dolgot, pár szóban ismételjük át, hogy pontosan mit is nyerünk egy "X" nyújtási arányú anamort optikával (21:9-es film vetítésekor):
- gyári gép esetén (azaz ha nem "piszkált" tüköralagút van a gépben) akkor "X"-szeresére nő a fényerő (mínusz az anamorf optika veszteségei),
- "X"-szeresére nő a vásznon az aktívan "dolgozó" pixelek száma.
Magyarul több pixel és több fény is lesz a vásznon. Hátrányok:
- fényveszteség keletkezik az üvegfelületeken,
- romlik az ANSI kontraszt (polírozási hibák, por a felületeken)
- a képet át kell méretezni vetítés előtt
- a kép pixelei nem négyzet alakúak (film közben ez nem látszik, de pl. a Windows ikonok elég viccesek így)
- ha sík felületre vetítünk, képgeometriai torzítás keletkezik (a felület görbítésével kompenzálható)
A technikai fejlődés és a HTPC szerencsére megoldotta a kép átméretezéséből adódó hátrányt, a modern skálázás már NEM rontja a képet látható mértékben. Az optikai problémák viszont elkerülhetetlenek, ezeket vagy elfogadjuk, vagy nem használunk anamorf rendszert.
A fentiekből látszik, hogy az előnyök erősen függnek a nyújtás mértékétől, a nagyobb nyújtás több nyereséget jelent, de a nyújtás mértékét nem mi, hanem a projektor és a vetítendő képarány hányadosa határozza meg. 2,4:1 "formájú'" kép vetítéséhez 1,5x-ös nyújtás kell a 16:10-es projektorhoz és 1,33x-os, ha a gép 16:9-es. Ezért szajkózom egy évtizede, hogy a 16:10 jó dolog ... lett volna ha lett volna 1,5x-ös és jó minőségű, hengerlencsés anamorf optikánk. DE NEM VOLT! :-)
A gyakorlatra visszatérve: jelen projektoromhoz már mindenképpen hengerlencsés rendszert kerestem ... és kerestem ... és kerestem ... de több évi Ebay-nézegetés után gyakorlatilag lemondtam a dologról. Egyszer csak hirtelen (és nagy megpeletésemre) a sors (és egy kedves ismerős) akaratából most itt van egy akkora hengerlencse, amekkorát még életemben nem láttam. A nyújtási aránya 1,5x-ös, ami azt jelenti, hogy 16:10-es projektorral pont 2,4:1 lesz a képarány. Ez azért jó hír, mert a 2560*1600 pixel felbontású gép függőleges felbontása ("mérési hibán belül") azonos a 21:9 képarányú 4K filmekével, tehát FÜGGŐLEGES ÁTMÉRETEZÉS NÉLKÜL lehet majd vetíteni a szélesvásznú 4K filmeket. Ez azt is jelenti, hogy 21:9-ben 4 VALÓS megapixel "dolgozik" majd a vásznon (a FullHD pixelszámának a duplája) és mivel ehhez nem kell "rezgetés", a pixelek közben élesek maradnak ... persze csak akkor, ha az ISCO is úgy akarja. :-)
A múltkor definiált "DLP chip kontraszt-állandó" tárgyalásakor (talán) már említettük, hogy a DLP chip MAGASSÁGA az a paraméter, ami a kontraszra a legnagyobb hatással van. Mit csináltam én, amikor 21:9-re alakítottam a Barco-t? A DMD effektív magasságát lecsökkentettem az eredeti magasság 2/3-ára. Persze a jóval kisebb vetített képfelület miatt még így is sokkal több felületi fényességet nyertünk (21:9-ben), mint amennyit az alacsony tüköralagút miatt elveszítettünk, de az ideális akkor is egy DÖGNAGY méretű DMD használata lenne (mondjuk 1,32") mert azzal a megvilágítást úgy ki lehetne optimalizálni, hogy egész durva kontrasztunk lenne már maximális fényerő mellett.
Ha a dolgok (és a projektorunk :-) mélyére nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy az anamorf optika egyetlen dolgot csinál igazából: adott képarány mellett megnő a DMD (aktívan használt részének) a magassága. Ezáltal a jelen esetben 1,5x-ösére nő a DMD (aktív felületének a) kontraszt-állandója (a vízszintes méret nem változik, ezért most NINCS négyzetes összefüggés). A plusz fényerőt vagy élvezzük, vagy plusz kontrasztra konvertáljuk, ez lényegtelen, de egyik sem lenne lehetséges az anamorf optika nélkül.
Más megközelítésből is leírom, hogy teljesen érthető legyen: amikor egy 16:9-es projektor 21:9-es képet vetít (felül és alul méretes fekete csíkokkal) akkor a fekete pixelek FÉNYERŐT PAZAROLNAK. A fényerő pazarlása egyben a kontraszt '"pazarlását" is jelenti, ezért ilyenkor a gép működése NEM OPTIMÁLIS. Az anamorf optika ismét optimálissá teszi a gép működését, hiszen vele ismét minden pixel dolgozik.
A 3 chip-es DLP "felsőbbrendűsége" is ugyanezen a tényen alapul, hiszen az 1 chip-es DLP az idő legnagyobb részében a 3 alapszínből kettő fényerejét elpazarolja (pl. a vörös szegmens ideje alatt a zöldet- és a kéket). Az elpazarolt fényerő elpazarolt kontrasztot jelent, ezért veri SZARRÁ akár 3db kisebb, 0,65"-es DLP chip-pel épített gép a legjobb 1 chip-est is, hiába van az 1 chip-esben a legjobb 0,95"-es chip, VIDI lámpavezérlés meg akármilyen más varázslat, a 3 chip-es rendszer előnyének a kompenzálására mindez kevés. Elvben talán ki lehetne számolni, hogy a 3 chip-es rendszer hányszoros "effektív DMD méretnek" felel meg kontraszt szempontjából ... de nem lenne sok értelme, a 3 chip-es gépek olyan ritkák (és jók ... és persze drágák) hogy halandó embernek ilyen ritkán szokott a keze közé kerülni (kivéve talán 720p felbontással).
A hengerlencsét már ki is próbáltam egy (fluorit lencsés, kontraszt-tuningolt) Baba-Barco-val. A pixelek élessége alig csökkent, a hozzáadott színhiba is nagyon kicsi volt, nézési távolságból NEM láttam (közelről azonban látszik, hogy jobb-és bal oldalt nagyon minimálisan színes lesz a pixelek oldala). A képgeometriai torzítás látható, ennek kompenzálására vagy görbe vászon kell, vagy nem kell vele törődni, film közben nem zavaró. Tudom, hogy a kisgép nem optimális ehhez az optikához, de a próba alapján az már látszott, hogy érdemes lesz a nagygépbe visszatenni az eredeti tüköralagutat egy próba kedvéért. Ha végül a plusz on/off kontraszt képes lesz kompenzálni a valamennyivel csökkent ANSI kontraszt hatását, akkor megtartom a hengerlencsét véglegesen. Ha nem, akkor legalább ezt is kipróbáltuk... :-)
Mivel az elmúlt pár évben nem nagyon tárgyaltuk ezt a dolgot, pár szóban ismételjük át, hogy pontosan mit is nyerünk egy "X" nyújtási arányú anamort optikával (21:9-es film vetítésekor):
- gyári gép esetén (azaz ha nem "piszkált" tüköralagút van a gépben) akkor "X"-szeresére nő a fényerő (mínusz az anamorf optika veszteségei),
- "X"-szeresére nő a vásznon az aktívan "dolgozó" pixelek száma.
Magyarul több pixel és több fény is lesz a vásznon. Hátrányok:
- fényveszteség keletkezik az üvegfelületeken,
- romlik az ANSI kontraszt (polírozási hibák, por a felületeken)
- a képet át kell méretezni vetítés előtt
- a kép pixelei nem négyzet alakúak (film közben ez nem látszik, de pl. a Windows ikonok elég viccesek így)
- ha sík felületre vetítünk, képgeometriai torzítás keletkezik (a felület görbítésével kompenzálható)
A technikai fejlődés és a HTPC szerencsére megoldotta a kép átméretezéséből adódó hátrányt, a modern skálázás már NEM rontja a képet látható mértékben. Az optikai problémák viszont elkerülhetetlenek, ezeket vagy elfogadjuk, vagy nem használunk anamorf rendszert.
A fentiekből látszik, hogy az előnyök erősen függnek a nyújtás mértékétől, a nagyobb nyújtás több nyereséget jelent, de a nyújtás mértékét nem mi, hanem a projektor és a vetítendő képarány hányadosa határozza meg. 2,4:1 "formájú'" kép vetítéséhez 1,5x-ös nyújtás kell a 16:10-es projektorhoz és 1,33x-os, ha a gép 16:9-es. Ezért szajkózom egy évtizede, hogy a 16:10 jó dolog ... lett volna ha lett volna 1,5x-ös és jó minőségű, hengerlencsés anamorf optikánk. DE NEM VOLT! :-)
A gyakorlatra visszatérve: jelen projektoromhoz már mindenképpen hengerlencsés rendszert kerestem ... és kerestem ... és kerestem ... de több évi Ebay-nézegetés után gyakorlatilag lemondtam a dologról. Egyszer csak hirtelen (és nagy megpeletésemre) a sors (és egy kedves ismerős) akaratából most itt van egy akkora hengerlencse, amekkorát még életemben nem láttam. A nyújtási aránya 1,5x-ös, ami azt jelenti, hogy 16:10-es projektorral pont 2,4:1 lesz a képarány. Ez azért jó hír, mert a 2560*1600 pixel felbontású gép függőleges felbontása ("mérési hibán belül") azonos a 21:9 képarányú 4K filmekével, tehát FÜGGŐLEGES ÁTMÉRETEZÉS NÉLKÜL lehet majd vetíteni a szélesvásznú 4K filmeket. Ez azt is jelenti, hogy 21:9-ben 4 VALÓS megapixel "dolgozik" majd a vásznon (a FullHD pixelszámának a duplája) és mivel ehhez nem kell "rezgetés", a pixelek közben élesek maradnak ... persze csak akkor, ha az ISCO is úgy akarja. :-)
A múltkor definiált "DLP chip kontraszt-állandó" tárgyalásakor (talán) már említettük, hogy a DLP chip MAGASSÁGA az a paraméter, ami a kontraszra a legnagyobb hatással van. Mit csináltam én, amikor 21:9-re alakítottam a Barco-t? A DMD effektív magasságát lecsökkentettem az eredeti magasság 2/3-ára. Persze a jóval kisebb vetített képfelület miatt még így is sokkal több felületi fényességet nyertünk (21:9-ben), mint amennyit az alacsony tüköralagút miatt elveszítettünk, de az ideális akkor is egy DÖGNAGY méretű DMD használata lenne (mondjuk 1,32") mert azzal a megvilágítást úgy ki lehetne optimalizálni, hogy egész durva kontrasztunk lenne már maximális fényerő mellett.
Ha a dolgok (és a projektorunk :-) mélyére nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy az anamorf optika egyetlen dolgot csinál igazából: adott képarány mellett megnő a DMD (aktívan használt részének) a magassága. Ezáltal a jelen esetben 1,5x-ösére nő a DMD (aktív felületének a) kontraszt-állandója (a vízszintes méret nem változik, ezért most NINCS négyzetes összefüggés). A plusz fényerőt vagy élvezzük, vagy plusz kontrasztra konvertáljuk, ez lényegtelen, de egyik sem lenne lehetséges az anamorf optika nélkül.
Más megközelítésből is leírom, hogy teljesen érthető legyen: amikor egy 16:9-es projektor 21:9-es képet vetít (felül és alul méretes fekete csíkokkal) akkor a fekete pixelek FÉNYERŐT PAZAROLNAK. A fényerő pazarlása egyben a kontraszt '"pazarlását" is jelenti, ezért ilyenkor a gép működése NEM OPTIMÁLIS. Az anamorf optika ismét optimálissá teszi a gép működését, hiszen vele ismét minden pixel dolgozik.
A 3 chip-es DLP "felsőbbrendűsége" is ugyanezen a tényen alapul, hiszen az 1 chip-es DLP az idő legnagyobb részében a 3 alapszínből kettő fényerejét elpazarolja (pl. a vörös szegmens ideje alatt a zöldet- és a kéket). Az elpazarolt fényerő elpazarolt kontrasztot jelent, ezért veri SZARRÁ akár 3db kisebb, 0,65"-es DLP chip-pel épített gép a legjobb 1 chip-est is, hiába van az 1 chip-esben a legjobb 0,95"-es chip, VIDI lámpavezérlés meg akármilyen más varázslat, a 3 chip-es rendszer előnyének a kompenzálására mindez kevés. Elvben talán ki lehetne számolni, hogy a 3 chip-es rendszer hányszoros "effektív DMD méretnek" felel meg kontraszt szempontjából ... de nem lenne sok értelme, a 3 chip-es gépek olyan ritkák (és jók ... és persze drágák) hogy halandó embernek ilyen ritkán szokott a keze közé kerülni (kivéve talán 720p felbontással).
A hengerlencsét már ki is próbáltam egy (fluorit lencsés, kontraszt-tuningolt) Baba-Barco-val. A pixelek élessége alig csökkent, a hozzáadott színhiba is nagyon kicsi volt, nézési távolságból NEM láttam (közelről azonban látszik, hogy jobb-és bal oldalt nagyon minimálisan színes lesz a pixelek oldala). A képgeometriai torzítás látható, ennek kompenzálására vagy görbe vászon kell, vagy nem kell vele törődni, film közben nem zavaró. Tudom, hogy a kisgép nem optimális ehhez az optikához, de a próba alapján az már látszott, hogy érdemes lesz a nagygépbe visszatenni az eredeti tüköralagutat egy próba kedvéért. Ha végül a plusz on/off kontraszt képes lesz kompenzálni a valamennyivel csökkent ANSI kontraszt hatását, akkor megtartom a hengerlencsét véglegesen. Ha nem, akkor legalább ezt is kipróbáltuk... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Ez a masina a legöregebb a flottában, kérdeztem, 8 éves körül van. Azóta fenn a plafonon, szerintem most először lett levéve...általam. a főnökség nem akar vele foglalkozni, csak ezért kérdeztem rá, hogy érdemes-e vele bármit is kezdeni, de mint írtátok nem.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Köszönjük a hasznos tanácsokat! 
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
UHP lámpák ... ismét.
A múltkori elméletet időközben még picit továbbgondoltam és előástam pár öreg lámpát a szekrény mélyéről.
Egyértelműen látszott az öreg lámpák "érzékszervi vizsgálata" során, hogy minél idősebb egy lámpa, annál "homályosabb" a plazma körüli üvegbuborék (a valóságban: kvarc-buborék) belső felülete. Egyes lámpákon konkrétan fekete elszíneződés látszik, valószínűleg azon a ponton, amely a lámpa használata során felül volt (számítógépes szimulációk alapján tudjuk, hogy a belső tér teteje jóval melegebb, ilyen pici térben is működik a fizika és a meleg felszáll).
Úgy tűnik, hogy a nagyobb teljesítményű lámpák esetén nagyobb a buborék belső felületének a károsodása.
Mit jelentenek a fentiek? Sajnos azt, hogy NEM csak az ív hosszának a növekedése miatt nő idővel a lámpa fényfoltjának a mérete. A homályos üveg szórja a fényt, ennek hatása azonos azzal, mintha a pici ív helyett a (hozzá képest) sokkal nagyobb (több milliméteres) "búrája" világítana a lámpának. Márpedig egy ennyivel nagyobb fényforrás képét ennyiszer nagyobb felületre is képezi le a foncsor, tehát akár 5x-10x-esére is könnyedén megnőhet annak a fényfoltnak a mérete, ami a búra károsodott belső felületén szórt sugarak "rajzolnak". Nem tévedünk nagyot, ha úgy tekintjük, hogy a búra belső felületén szórt fény gyakorlatilag "elveszett" a projektor számára.
A kisebb teljesítményű lámpák esetén úgy TŰNIK, hogy a búra belső károsodása sokkal kisebb, ez akár magyarázhatja a kicsi lámpák irreálisan hosszú (10000 óra feletti) élettartamát, hiszen ezek esetén sokkal lassabban "mattul be" a búra belső felülete, így talán ezek esetén TALÁN valóban az ív hosszának a növekedése a fő probléma, az viszont sokkal lassabban csökkenti le a projektor által hasznosítható fénymennyiséget (hiszen kisebb hatással van a foltméretre).
A fentiek fényében a lámpák végső "felrobbanása" is tejesen logikusnak tűnik: amikor már annyi "megfeketedett" felület van a búrán, hogy az itt elnyelt fény-energia annyira felmelegíti a kvarc anyagát, hogy a kvarc végül megpuhul (1600 Celsius fok hőmérséklet környékén) akkor a belső (200 bar feletti) gáznyomás hatására a lámpa egy pillanatra felidézi Ganxta Zolee híres slágerét: "BUMM a fejbe, halott vagy haver..." :-)
Szerintem ha valaki "véletlenül" megnézi a projektorában a lámpát, ami már jó sokat vetített és ha "véletlenül" a világítótest búráján fekete elszíneződést lát, akkor kb. AZONNAL cserélje (vagy cseréltesse) ki a lámpát. Ezen a ponton már a fényerő (hiánya) alapján is setjhető, hogy a lámpa az utolsókat "rúgja" a gépben, de a dolog nagyon veszélyes, mert egyes házimozis gépek esetén a lámpa felrobbanása komolyan károsíthatja a gépet. De ha a robbanás esetleg ezt még nem tette meg, akkor majd megteszi a ballaszt által a lámpára küldött többezer Voltos feszültségcsúcs, ami a (NEM felrobbant :-) lámpát lenne hivatott begyújtani. Ha a gépben fémből van a lámpaház, akkor a felrobbant lámpa leszakadt elektródája simán hozzáérhet ennek a belső felületéhez és amikor a gép megpróbálja a lámpát begyújtani, akkor a (mondjuk 2500V-os) feszültség a lámpaházon keresztül eljut az alaplapra és "bejárja" annak (mondjuk) 12V feszültségre tervezett alkatrészeit. Ez akkor történik meg, amikor a (rendkívül felkészült) tulajdonos úgy érzi, hogy a felrobbant lámpa "talán már meggyógyult" azután, hogy a robbanás után a gépet (ha nem teljesen idióta, akkor) áramtalanította. Ez azonban teljes tévedés: a felrobbant lámpa SOHA NEM GYÓGYUL MEG MAGÁTÓL, sőt, egyetlen hiteles történelmi feljegyzés sem utal semmilyen formában erre a feltételezésre. A lámpa még több hét "pihentetés" után sem gyógyul meg magától, a probléma megoldására az egyetlen lehetőség a lámpa KICSERÉLÉSE. Ha a tulaj mégis úgy gondolja, hogy a lámpa talán már meggyógyult és ismét megpróbálja bekapcsolni a gépet, akkor a fent vázolt 2500V-os "alaplapi-kezelés" után már nem csak a lámpa, hanem a gép (általában kb. komplett) elektronikája is mehet a kukába.
A gond az, hogy a lámpa felrobbanását a gép NEM értékeli, csupán azt veszi észre, hogy megszakadt a lámpa árama. Ugyanez történik ha a lámpa "simán" kialszik, így a gép (1-2 perc után) "magától" is megpróbálja a lámpát újraindítani. És akkor jön a 2500V-os "simogatás"...
Jótanács: ha valaki vetítés közben egy pisztolylövés szerű hangot hall és ugyanabban a pillanatban a vászon elsötétedik, akkor AZONNAL TÉPJE KI A PROJEKTOR TÁPVEZETÉKÉT A HÁLÓZATI CSATLAKOZÓBÓL! Ezután a tápkábelt darabokra vágjuk és a "cafatjait" elássuk a kert keleti oldalán (kert hiányában az elégetés is megfelelő módszer, így biztosan NEM próbálja meg senki a gépet újra bekapcsolni ... és ugyanazzal a lendülettel tönkretenni).
Ha a lámpa már felrobbant, akkor a gép NEM károsodik az áramtalanítástól (pont a lámpa védelmében NEM szabad a bekapcsolt gépet hirtelen áramtalanítani, de a felrobbant lámpa védelme viszonylag kevés értelmet hordozó tevékenység lenne). Ha a gépet gyorsan áramtalanítjuk, akkor biztosan NEM lesz elég ideje arra, hogy egy kis várakozás után megpróbálja újraindítani a lámpát. És akkor a gép (valószínűleg) NEM károsodik ... hiszen a gépet általában NEM a felrobbant lámpa teszi tönkre, hanem a tulajdonos, amikor visszakapcsolja (vagy NEM tépi ki időben az áramból).
Az ipari gépek általában védettek a lámpa felrobbanásával szemben, de a kevésbé "gondosan" megépített házimozis gépek esetén NEM biztos, hogy nem jutnak ki üvegdarabok a lámpaházból, így ezeket az "esemény" után érdemes lehet átnézetni/tisztíttatni (vagy legalább megkérdezni egy szakembert, hogy az adott géptípus esetén ez szükséges-e). Batyó megkérdezése például egész jó ötletnek tűnik nekem, úgyis tőle kell új lámpát venni ... :-)
A múltkori elméletet időközben még picit továbbgondoltam és előástam pár öreg lámpát a szekrény mélyéről.
Egyértelműen látszott az öreg lámpák "érzékszervi vizsgálata" során, hogy minél idősebb egy lámpa, annál "homályosabb" a plazma körüli üvegbuborék (a valóságban: kvarc-buborék) belső felülete. Egyes lámpákon konkrétan fekete elszíneződés látszik, valószínűleg azon a ponton, amely a lámpa használata során felül volt (számítógépes szimulációk alapján tudjuk, hogy a belső tér teteje jóval melegebb, ilyen pici térben is működik a fizika és a meleg felszáll).
Úgy tűnik, hogy a nagyobb teljesítményű lámpák esetén nagyobb a buborék belső felületének a károsodása.
Mit jelentenek a fentiek? Sajnos azt, hogy NEM csak az ív hosszának a növekedése miatt nő idővel a lámpa fényfoltjának a mérete. A homályos üveg szórja a fényt, ennek hatása azonos azzal, mintha a pici ív helyett a (hozzá képest) sokkal nagyobb (több milliméteres) "búrája" világítana a lámpának. Márpedig egy ennyivel nagyobb fényforrás képét ennyiszer nagyobb felületre is képezi le a foncsor, tehát akár 5x-10x-esére is könnyedén megnőhet annak a fényfoltnak a mérete, ami a búra károsodott belső felületén szórt sugarak "rajzolnak". Nem tévedünk nagyot, ha úgy tekintjük, hogy a búra belső felületén szórt fény gyakorlatilag "elveszett" a projektor számára.
A kisebb teljesítményű lámpák esetén úgy TŰNIK, hogy a búra belső károsodása sokkal kisebb, ez akár magyarázhatja a kicsi lámpák irreálisan hosszú (10000 óra feletti) élettartamát, hiszen ezek esetén sokkal lassabban "mattul be" a búra belső felülete, így talán ezek esetén TALÁN valóban az ív hosszának a növekedése a fő probléma, az viszont sokkal lassabban csökkenti le a projektor által hasznosítható fénymennyiséget (hiszen kisebb hatással van a foltméretre).
A fentiek fényében a lámpák végső "felrobbanása" is tejesen logikusnak tűnik: amikor már annyi "megfeketedett" felület van a búrán, hogy az itt elnyelt fény-energia annyira felmelegíti a kvarc anyagát, hogy a kvarc végül megpuhul (1600 Celsius fok hőmérséklet környékén) akkor a belső (200 bar feletti) gáznyomás hatására a lámpa egy pillanatra felidézi Ganxta Zolee híres slágerét: "BUMM a fejbe, halott vagy haver..." :-)
Szerintem ha valaki "véletlenül" megnézi a projektorában a lámpát, ami már jó sokat vetített és ha "véletlenül" a világítótest búráján fekete elszíneződést lát, akkor kb. AZONNAL cserélje (vagy cseréltesse) ki a lámpát. Ezen a ponton már a fényerő (hiánya) alapján is setjhető, hogy a lámpa az utolsókat "rúgja" a gépben, de a dolog nagyon veszélyes, mert egyes házimozis gépek esetén a lámpa felrobbanása komolyan károsíthatja a gépet. De ha a robbanás esetleg ezt még nem tette meg, akkor majd megteszi a ballaszt által a lámpára küldött többezer Voltos feszültségcsúcs, ami a (NEM felrobbant :-) lámpát lenne hivatott begyújtani. Ha a gépben fémből van a lámpaház, akkor a felrobbant lámpa leszakadt elektródája simán hozzáérhet ennek a belső felületéhez és amikor a gép megpróbálja a lámpát begyújtani, akkor a (mondjuk 2500V-os) feszültség a lámpaházon keresztül eljut az alaplapra és "bejárja" annak (mondjuk) 12V feszültségre tervezett alkatrészeit. Ez akkor történik meg, amikor a (rendkívül felkészült) tulajdonos úgy érzi, hogy a felrobbant lámpa "talán már meggyógyult" azután, hogy a robbanás után a gépet (ha nem teljesen idióta, akkor) áramtalanította. Ez azonban teljes tévedés: a felrobbant lámpa SOHA NEM GYÓGYUL MEG MAGÁTÓL, sőt, egyetlen hiteles történelmi feljegyzés sem utal semmilyen formában erre a feltételezésre. A lámpa még több hét "pihentetés" után sem gyógyul meg magától, a probléma megoldására az egyetlen lehetőség a lámpa KICSERÉLÉSE. Ha a tulaj mégis úgy gondolja, hogy a lámpa talán már meggyógyult és ismét megpróbálja bekapcsolni a gépet, akkor a fent vázolt 2500V-os "alaplapi-kezelés" után már nem csak a lámpa, hanem a gép (általában kb. komplett) elektronikája is mehet a kukába.
A gond az, hogy a lámpa felrobbanását a gép NEM értékeli, csupán azt veszi észre, hogy megszakadt a lámpa árama. Ugyanez történik ha a lámpa "simán" kialszik, így a gép (1-2 perc után) "magától" is megpróbálja a lámpát újraindítani. És akkor jön a 2500V-os "simogatás"...
Jótanács: ha valaki vetítés közben egy pisztolylövés szerű hangot hall és ugyanabban a pillanatban a vászon elsötétedik, akkor AZONNAL TÉPJE KI A PROJEKTOR TÁPVEZETÉKÉT A HÁLÓZATI CSATLAKOZÓBÓL! Ezután a tápkábelt darabokra vágjuk és a "cafatjait" elássuk a kert keleti oldalán (kert hiányában az elégetés is megfelelő módszer, így biztosan NEM próbálja meg senki a gépet újra bekapcsolni ... és ugyanazzal a lendülettel tönkretenni).
Ha a lámpa már felrobbant, akkor a gép NEM károsodik az áramtalanítástól (pont a lámpa védelmében NEM szabad a bekapcsolt gépet hirtelen áramtalanítani, de a felrobbant lámpa védelme viszonylag kevés értelmet hordozó tevékenység lenne). Ha a gépet gyorsan áramtalanítjuk, akkor biztosan NEM lesz elég ideje arra, hogy egy kis várakozás után megpróbálja újraindítani a lámpát. És akkor a gép (valószínűleg) NEM károsodik ... hiszen a gépet általában NEM a felrobbant lámpa teszi tönkre, hanem a tulajdonos, amikor visszakapcsolja (vagy NEM tépi ki időben az áramból).
Az ipari gépek általában védettek a lámpa felrobbanásával szemben, de a kevésbé "gondosan" megépített házimozis gépek esetén NEM biztos, hogy nem jutnak ki üvegdarabok a lámpaházból, így ezeket az "esemény" után érdemes lehet átnézetni/tisztíttatni (vagy legalább megkérdezni egy szakembert, hogy az adott géptípus esetén ez szükséges-e). Batyó megkérdezése például egész jó ötletnek tűnik nekem, úgyis tőle kell új lámpát venni ... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Párbaj: Baba-Barco v.s. Benq W10000
Mondhatnánk, hogy ez Dávid és Góliát "csatája" volt, mivel a ProjectionDesign/Barco gép térfogata kb. tizede a Benq-nak. Viccesen nézett ki a két gép egymás mellett...
Először a W10000 vetített. Meglepetésemre ez a gép DURVÁN jobb, mint a W5000. A W5000-ben kikapcsolhatatlanul fut egy kép-élesítő algoritmus, ami a legtöbb nézőnek tetszik, de nekem nem. Szerencsére a digitális "piszkálásnak" NYOMA SINCS a W10000 képében ... ezáltal azonnal be is lopta magát ez a gép a szívembe.
A W5000 másik "problémája" a "csupán" DarkChip2-es besorolású DMD volt. A W10000 ebben is előrelépést jelent, abban már egy DC3 besorolású és (szintén) 0,95"-es méretű DLP chip dolgozik. Régi szép idők... :-)
A kis Barco-ban is ugyanekkora és (valószínűleg) ugyanúgy DC3 chip van, ezért csak akkor lehet valódi különbség a DMD-ik között, ha egy adott "DarkChip osztályon" belül valóban léteznek különböző minőségi osztályba tartozó chip-ek. És úgy tűnik, hogy léteznek, mert a kis Barco egyszerre vetített sokkal fényesebb és sokkal kontrasztosabb képet (a valamivel kisebb lámpateljesítménye ellenére, bár abban új volt a lámpa).
A fényerő és az on/off kontraszt mellett a harmadik feltűnő különbség az ANSI kontraszt volt. A Blade Runner 2049-ben a már többször említett "emléktáras" jelenetben a kis Barco képében nyoma sem volt annak a fényszórásnak, ami a Benq által vetített képben "beszürkítette" a kép fekete részeit.
Az ANSI kontraszt egyik jelentőségét én ott látom, hogy az emberi szem (nagyrészt) az ANSI kontraszt alapján "dönti el", hogy egy tévé képét nézi, vagy projektorral vetített képet. Egy nagyon jó ANSI kontrasztú gép egy sötét falú szobában be tudja "csapni" a szemünket és azt érezzük, hogy egy hatalmas tévét nézünk. A másik fontos paraméter, hogy a valóságban amikor a testek 3D-ben vannak előttünk, akkor NAGYON különböző lehet a látszólagos fényességük (hiszen ha pl. egy erős lámpa alatt van egy világos tárgy, akkor az fényesen és élesen jelenik meg a durván sötét háttér előtt ... és természetesen NINCS körülötte az a "halo", amit a gyengébb ANSI kontraszt okoz a vetített képben). Ha a vetített képben "fénybúra" van a világos képi részletek között, azt csak azzal tudja "magyarázni" az agyunk, hogy a fényes tárgy (maga körül) megvilágítja a környezetét ... akkor viszont az a háttér KÖZEL kell, hogy legyen a fényes tárgyhoz (azaz 3D-ben nem sokkal messzebb a szemünktől, mint maga a tárgy).
Nézzünk egy egyszerű példát: a kép azt mutatja, hogy egy űrhajó száll az űrben. Ha az űrhajó mellett sötét a kép (az űr) akkor azt érezzük, hogy a háttér NINCS "fénydinamikai" KAPCSOLATBAN az előtte lebegő tárggyal, azaz MESSZE az űrhajó "mögött" lebegnek a csillagok. Más szóval az agyunk "fényéves mélységű 3D"-nek értelmezi (az amúgy 2D) látványt, pusztán azon emlék alapján, hogy tudjuk, a csillagok messze vannak. Ezzel szemben ha az űrhajó körül egy fénybúrát látunk, akkor a tárgy és a környezete "dinamikai kapcsolatba" kerül, azaz a tárgy "fényt ad át" a háttérnek. Az agyunk tudja, hogy ehhez kicsi távolság kell, így ennek a jelenségnek csak az lehet a magyarázata, hogy KICSI TÁVOLSÁG van az űrhajó- és a háttér között ... magyarul egy fekete "lepedő" van kifeszítve az űrhajó mögött, aminek a felületét megvilágítja az űrhajóról visszavert fény. Az agy ebben az esetben tehát azt gondolja, hogy (fényéves távolságok helyett) maximum 1-2m távolság lehet az űrhajó és a háttér között (másképp nem tudnának "hatni" egymásra).
A gyenge ANSI kontraszt hatására tehát (elméletem szerint) "összeomlik a 3D térérzékelés". A gyakorlatban is pontosan ez történt: amikor a Benq vetítette a Blade Runner "emléktáras" jelenetét, a "replikáns csaj" (Luv) mögött pár centivel ott volt egy "fekete lepedő" és egyáltalán nem éreztük a szoba "mélységét". Az agy úgy dekódolta a látványt, hogy egy maximum 50cm mély térrészt "tölt meg" a jelenet a kép (valódi) síkja mögött. A kis Barco által vetített képben viszont olyan térbeli mélységet kapott a jelenet, hogy a Benq tulajdonosa is megjegyezte, mennyire "3D"-nek érződik a látvány.
A Benq-val megnéztünk pár jelenetet az Oblivion-ból is, ezeken feltűnt, hogy nem pontosan a szemem által megszokott színekkel jelent meg néhány képi elem (ezeket a képeket már sok komoly projektoron láttam). A szín-dekódoló renszer tehát "picit máshogy" működik ezen a gépen, mint azokon működött (a "komoly" gépek között ehhez képest csak "mikroszkópikus" különbségeket látok) de egy kalibrálás ezen simán segíthet.
Összességében a Benq W10000 egy nagyon jól sikerült gép, konkrétan nem hiszem, hogy ma boltban (mondjuk két-három millió alatt) kapható lenne olyan DLP projektor, amelyik ilyen éles és kontrasztos képet vetít. A nagyméretű és jó minőségű DLP chip előnyeit lehetetlen utánozni a ma kapható kétharmad (0,66") vagy akár fele (0,45") méretű chip-ekkel és ma már csak a prémium gépekben van "rendes méretű" DMD. Ez a gép az egyik legjobb, valaha épített távolkeleti gyártású projektor, ez számomra nem kérdés. W20000-est még nem láttam élőben, lehet, hogy az még ennél is jobb, de ez is egy nagyon "becsületes" gép, egy (sajnos) már letűnt korszak egyik utolsó hírnöke.
A kis Barco tervezésekor viszont a "pénz nem számít, csak a minőség" volt az alapelv (a vevők úgyis busásan megfizették végül a gép árát) ezért abba az akkor (még :-) létező legmagasabb minőségi osztályba tartozó alkatrészek kerültek. Ennek a ténynek a hatása természetesen a vásznon is látszik ... de hát könnyű úgy jó projektort építeni, hogy a költség nem számít.
Egy dologban viszont a Benq nyert: zajszintben. A Benq olyan halk, hogy alig hallani a hangját, szinte csak onnan tudjuk, hogy be van kapcsolva, hogy fény jön a lencséjéből. A Barco valamivel hangosabb, de ez nem is meglepő. Viszont a töredék mérete miatt könnyű betenni egy hangcsillapító dobozba, onnantól kezdve ez sem lesz hallható. Ha viszont a nappali plafonjára fúrjuk fel a kis gépet, szinte nem is látszik, olyan pici, helyes, formás, szexi. Valamit valamiért. :-)
Az emberi tudatlanság a házimozis legfőbb segítője, így szerencsére ma már (a 4K korszak bűvöletében) a legtöbben a 4K felbontású (és a katalógus adatai szerint a fizika/optika által megengedett maximális korlátok többszörösét könnyedén teljesítő) gépeket választják a boltok polcairól. A használtpiac árai a padlón vannak, a "nem 4K" projektorok már szinte senkinek nem kellenek, így a használtpiacon olyan minőségű gépeket lehet beszerezni "egészen emberi" árakon, ami pár éve még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Mondhatjuk, hogy manapság az átlag nyugati házimozis lecseréli a borotva éles üveglencséjű, 0,95"-es DMD chip-es, jó kontrasztú és pontos színeket vetítő 1080p projektorát egy műanyag lencsés, 4K-s, a vászonra "homálytengert" hamis színekben vetítő gépre, esetenként 0,45"-es chip-pel. Namost ez teljesen rendben is van mindaddig, amíg nekünk adja el a "kiselejtezett" (amúgy perfekt) gépét "bagóért". Ezek után állítja még valaki, hogy én lennék a "fejlődés" ellenlábasa? :-)
Mondhatnánk, hogy ez Dávid és Góliát "csatája" volt, mivel a ProjectionDesign/Barco gép térfogata kb. tizede a Benq-nak. Viccesen nézett ki a két gép egymás mellett...
Először a W10000 vetített. Meglepetésemre ez a gép DURVÁN jobb, mint a W5000. A W5000-ben kikapcsolhatatlanul fut egy kép-élesítő algoritmus, ami a legtöbb nézőnek tetszik, de nekem nem. Szerencsére a digitális "piszkálásnak" NYOMA SINCS a W10000 képében ... ezáltal azonnal be is lopta magát ez a gép a szívembe.
A W5000 másik "problémája" a "csupán" DarkChip2-es besorolású DMD volt. A W10000 ebben is előrelépést jelent, abban már egy DC3 besorolású és (szintén) 0,95"-es méretű DLP chip dolgozik. Régi szép idők... :-)
A kis Barco-ban is ugyanekkora és (valószínűleg) ugyanúgy DC3 chip van, ezért csak akkor lehet valódi különbség a DMD-ik között, ha egy adott "DarkChip osztályon" belül valóban léteznek különböző minőségi osztályba tartozó chip-ek. És úgy tűnik, hogy léteznek, mert a kis Barco egyszerre vetített sokkal fényesebb és sokkal kontrasztosabb képet (a valamivel kisebb lámpateljesítménye ellenére, bár abban új volt a lámpa).
A fényerő és az on/off kontraszt mellett a harmadik feltűnő különbség az ANSI kontraszt volt. A Blade Runner 2049-ben a már többször említett "emléktáras" jelenetben a kis Barco képében nyoma sem volt annak a fényszórásnak, ami a Benq által vetített képben "beszürkítette" a kép fekete részeit.
Az ANSI kontraszt egyik jelentőségét én ott látom, hogy az emberi szem (nagyrészt) az ANSI kontraszt alapján "dönti el", hogy egy tévé képét nézi, vagy projektorral vetített képet. Egy nagyon jó ANSI kontrasztú gép egy sötét falú szobában be tudja "csapni" a szemünket és azt érezzük, hogy egy hatalmas tévét nézünk. A másik fontos paraméter, hogy a valóságban amikor a testek 3D-ben vannak előttünk, akkor NAGYON különböző lehet a látszólagos fényességük (hiszen ha pl. egy erős lámpa alatt van egy világos tárgy, akkor az fényesen és élesen jelenik meg a durván sötét háttér előtt ... és természetesen NINCS körülötte az a "halo", amit a gyengébb ANSI kontraszt okoz a vetített képben). Ha a vetített képben "fénybúra" van a világos képi részletek között, azt csak azzal tudja "magyarázni" az agyunk, hogy a fényes tárgy (maga körül) megvilágítja a környezetét ... akkor viszont az a háttér KÖZEL kell, hogy legyen a fényes tárgyhoz (azaz 3D-ben nem sokkal messzebb a szemünktől, mint maga a tárgy).
Nézzünk egy egyszerű példát: a kép azt mutatja, hogy egy űrhajó száll az űrben. Ha az űrhajó mellett sötét a kép (az űr) akkor azt érezzük, hogy a háttér NINCS "fénydinamikai" KAPCSOLATBAN az előtte lebegő tárggyal, azaz MESSZE az űrhajó "mögött" lebegnek a csillagok. Más szóval az agyunk "fényéves mélységű 3D"-nek értelmezi (az amúgy 2D) látványt, pusztán azon emlék alapján, hogy tudjuk, a csillagok messze vannak. Ezzel szemben ha az űrhajó körül egy fénybúrát látunk, akkor a tárgy és a környezete "dinamikai kapcsolatba" kerül, azaz a tárgy "fényt ad át" a háttérnek. Az agyunk tudja, hogy ehhez kicsi távolság kell, így ennek a jelenségnek csak az lehet a magyarázata, hogy KICSI TÁVOLSÁG van az űrhajó- és a háttér között ... magyarul egy fekete "lepedő" van kifeszítve az űrhajó mögött, aminek a felületét megvilágítja az űrhajóról visszavert fény. Az agy ebben az esetben tehát azt gondolja, hogy (fényéves távolságok helyett) maximum 1-2m távolság lehet az űrhajó és a háttér között (másképp nem tudnának "hatni" egymásra).
A gyenge ANSI kontraszt hatására tehát (elméletem szerint) "összeomlik a 3D térérzékelés". A gyakorlatban is pontosan ez történt: amikor a Benq vetítette a Blade Runner "emléktáras" jelenetét, a "replikáns csaj" (Luv) mögött pár centivel ott volt egy "fekete lepedő" és egyáltalán nem éreztük a szoba "mélységét". Az agy úgy dekódolta a látványt, hogy egy maximum 50cm mély térrészt "tölt meg" a jelenet a kép (valódi) síkja mögött. A kis Barco által vetített képben viszont olyan térbeli mélységet kapott a jelenet, hogy a Benq tulajdonosa is megjegyezte, mennyire "3D"-nek érződik a látvány.
A Benq-val megnéztünk pár jelenetet az Oblivion-ból is, ezeken feltűnt, hogy nem pontosan a szemem által megszokott színekkel jelent meg néhány képi elem (ezeket a képeket már sok komoly projektoron láttam). A szín-dekódoló renszer tehát "picit máshogy" működik ezen a gépen, mint azokon működött (a "komoly" gépek között ehhez képest csak "mikroszkópikus" különbségeket látok) de egy kalibrálás ezen simán segíthet.
Összességében a Benq W10000 egy nagyon jól sikerült gép, konkrétan nem hiszem, hogy ma boltban (mondjuk két-három millió alatt) kapható lenne olyan DLP projektor, amelyik ilyen éles és kontrasztos képet vetít. A nagyméretű és jó minőségű DLP chip előnyeit lehetetlen utánozni a ma kapható kétharmad (0,66") vagy akár fele (0,45") méretű chip-ekkel és ma már csak a prémium gépekben van "rendes méretű" DMD. Ez a gép az egyik legjobb, valaha épített távolkeleti gyártású projektor, ez számomra nem kérdés. W20000-est még nem láttam élőben, lehet, hogy az még ennél is jobb, de ez is egy nagyon "becsületes" gép, egy (sajnos) már letűnt korszak egyik utolsó hírnöke.
A kis Barco tervezésekor viszont a "pénz nem számít, csak a minőség" volt az alapelv (a vevők úgyis busásan megfizették végül a gép árát) ezért abba az akkor (még :-) létező legmagasabb minőségi osztályba tartozó alkatrészek kerültek. Ennek a ténynek a hatása természetesen a vásznon is látszik ... de hát könnyű úgy jó projektort építeni, hogy a költség nem számít.
Egy dologban viszont a Benq nyert: zajszintben. A Benq olyan halk, hogy alig hallani a hangját, szinte csak onnan tudjuk, hogy be van kapcsolva, hogy fény jön a lencséjéből. A Barco valamivel hangosabb, de ez nem is meglepő. Viszont a töredék mérete miatt könnyű betenni egy hangcsillapító dobozba, onnantól kezdve ez sem lesz hallható. Ha viszont a nappali plafonjára fúrjuk fel a kis gépet, szinte nem is látszik, olyan pici, helyes, formás, szexi. Valamit valamiért. :-)
Az emberi tudatlanság a házimozis legfőbb segítője, így szerencsére ma már (a 4K korszak bűvöletében) a legtöbben a 4K felbontású (és a katalógus adatai szerint a fizika/optika által megengedett maximális korlátok többszörösét könnyedén teljesítő) gépeket választják a boltok polcairól. A használtpiac árai a padlón vannak, a "nem 4K" projektorok már szinte senkinek nem kellenek, így a használtpiacon olyan minőségű gépeket lehet beszerezni "egészen emberi" árakon, ami pár éve még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Mondhatjuk, hogy manapság az átlag nyugati házimozis lecseréli a borotva éles üveglencséjű, 0,95"-es DMD chip-es, jó kontrasztú és pontos színeket vetítő 1080p projektorát egy műanyag lencsés, 4K-s, a vászonra "homálytengert" hamis színekben vetítő gépre, esetenként 0,45"-es chip-pel. Namost ez teljesen rendben is van mindaddig, amíg nekünk adja el a "kiselejtezett" (amúgy perfekt) gépét "bagóért". Ezek után állítja még valaki, hogy én lennék a "fejlődés" ellenlábasa? :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Használt benq w1070-ek 100-120rft között mennek, állapot stb. függően...kb. ez is ennyiért reális sztem.paragon85 írta: ↑2019.03.24., vas. 22:05Sziasztok!
Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Abban a világban élünk, ahol a lényeg már egyáltalán nem a valóság, hanem annak a "tálalása".
Itt van egy nagyon "alapos" teszt a SIm2 Nero 45 nevű gépről, amely a "hírhedt" 0,67"-es 4K DLP chip-et használja:
https://gallery.mailchimp.com/8ec4bf808 ... nero4s.pdf
Összefoglalva a teszt megállapításait: Itt van egy 4K DLP ami fakó, lapos képet vetít SDR/HD-ben, a távirányító egy vicc, a gép
nagyon hangos és nem tud 3D-t, a lézer fényforrások korszakában sima UHP izzó van benne, magas az input lag (70 ms), a kontrasztot le sem merték írni (!!!!!) tehát (és most jön számomra a CSODA): ez a világ legjobb projektora és mindenki szaladjon azonnal kb. 11 misit lecsengetni érte a legközelebbi kereskedőhöz!
Bár csak lenne ennyi pénzem projektorra, tuti vennék egy ilyet ... bár az is lehet, hogy inkább egy picit még "rálocsolnék" a pénzre és inkább vennék egy másik gyártótól egy 0,9"-es chip-ből épített lézeres gépet. Mert értem én, hogy a fizika törvényei egyes gyártókra nem vonatkoznak, de azért én mégis csak a nagyobb DLP chip-ben hiszek ... valamiért... :-)
Itt van egy nagyon "alapos" teszt a SIm2 Nero 45 nevű gépről, amely a "hírhedt" 0,67"-es 4K DLP chip-et használja:
https://gallery.mailchimp.com/8ec4bf808 ... nero4s.pdf
Összefoglalva a teszt megállapításait: Itt van egy 4K DLP ami fakó, lapos képet vetít SDR/HD-ben, a távirányító egy vicc, a gép
nagyon hangos és nem tud 3D-t, a lézer fényforrások korszakában sima UHP izzó van benne, magas az input lag (70 ms), a kontrasztot le sem merték írni (!!!!!) tehát (és most jön számomra a CSODA): ez a világ legjobb projektora és mindenki szaladjon azonnal kb. 11 misit lecsengetni érte a legközelebbi kereskedőhöz!
Bár csak lenne ennyi pénzem projektorra, tuti vennék egy ilyet ... bár az is lehet, hogy inkább egy picit még "rálocsolnék" a pénzre és inkább vennék egy másik gyártótól egy 0,9"-es chip-ből épített lézeres gépet. Mert értem én, hogy a fizika törvényei egyes gyártókra nem vonatkoznak, de azért én mégis csak a nagyobb DLP chip-ben hiszek ... valamiért... :-)
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Sziasztok!
Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..
Tudom, nem a legjobb hely, de tényleg mindenhol kerestem beárazós topikot...
Tudnátok abban segíteni, hogy egy Benq w1200-as projektornak, bekalibrálva mi a jelenlegi reális ára? Első tulaj vagyok, a projektor nagyon megkímélt, 1400óra van benne Eco módban. Nem dohányzó lakásból, karcmentes lencse, stb..
Stereo:
Hangsugárzó: Dali Concept 6 (HiVox tuning)
Erősítő: NAD C325bee (HiVox tuning)
Kábelek: Kimber 4TC, IC: Cable Talk Professional 3
DAC: HiVox Lupus C MkIII, HiVox Vespa Jittercsökkentő
Szűrő: HiVox Alces 2, Habia tápkábel
Vetítés
Projektor: Benq w1200 fullHD
Vászon: Gyulai Pál ezüstvászon
Média lejátszó: Popcorn A400
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Akkir szinte sosem.... mikor írtad hogy időnként, az az én olvasatomban 2-3 év.
Azért vannak még tisztességes cégek, akik csinalnak jó, korrekt gépeket (igaz, az árát is megkerik újonnan, viszont lehet használtan is venni).
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Szerintem 10000 vetített óránként érdemes kicserélni a hővezető pasztát. Persze egy házimozis sosem vetít ennyit, de ipari használat mellett (7/24 használatban) ez nem sokkal több mint egy év. Az ipari gépek pont erre vannak tervezve, így ott minden ötödik lámpacserénél kiszedni a DMD hűtési rendszerét, kiporolni a hűtőbordákat és cserélni a hővezető pasztát ... hát ... ha ennyi nem fér bele valakinek a karbantartásba, akkor az nyugodtan cseréljen DMD-t mondjuk 20000-30000 óránként. Egy biztos ... a hővezető paszta SOKKAL olcsóbb, mint egy DMD. :-)
Igen, a kétlámpás PD/Barco nagygépekben is hőcsöves hűtése van a DMD-nek, saját ventillátorral, ami a hőcsövek végén a hűtőbordák között fújja át a levegőt. Ha ez a ventillátor megáll, a gép vészleállást produkál, tehát a DMD "testi épségét" is komolyan védi a gép. De EZEK a ventillátorok nem állnak meg, mivel tényleg azért hívják "maglev"-nek, mert valóban mágneses téren lebeg a forgórész.
A Baba-Barco fényereje sokkal kisebb, ezért sokkal kevésbé melegszik a DMD, ennek ellenére abban is hőcsöves hűtést kapott (és ott is ventillátorral van "kényszerhűtve" a hőcső vége). És persze 0,95"-es chip van abban is, ami mindig is a prémium kategóriát jelentette, úgyhogy azt is komolyan védik a tervezők, mert ha hagynák túlmelegedni és tönkremenne, nagyon nem lenne olcsó a javítás (csere). Gyárilag (ha jól tudom) 5 év garancia van ezekre a gépekre (7/24 üzemben is, a gyár is erre adja a garanciát ha jól tudom) így NEM hagyhatják tönkremenni a gép legdrágább alkatrészét csak azért, hogy pár dollárt spóroljanak a gyártási költségeken (a garanciális javításokon többet veszítenének).
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Köszi! Az időnként mit jelent kb. 500 óránként?
A nagy és a baby Barcodban is hűtőcsöves a chip? Azért a pasztázást itt sem árt cserélni?
-
tonee73
- Kiemelt Moderátor
- Hozzászólások: 13773
- Csatlakozott: 2008.12.12., pén. 11:49
- Értékelés: 6554
- Tartózkodási hely: SO15 0SB
Re: Melyiket érdemes megvenni?
Mivel ez nem az adás vételi részre tartozik, így áttettem a helyére.Gomba1974 írta: ↑2019.03.23., szomb. 19:23Sziasztok.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Jó zenék --> Marantz CD16 --> Etalon Suprampli --> Chario Constellation Delphinus mkII
Ha meghalsz, te nem tudod, hogy halott vagy, csak a többieknek nehéz.Ugyanez a helyzet akkor is, ha hülye vagy.
Ha meghalsz, te nem tudod, hogy halott vagy, csak a többieknek nehéz.Ugyanez a helyzet akkor is, ha hülye vagy.
Re: Melyiket érdemes megvenni?
Hej, az LCD gépekről nem tudok sokat, de ez a Projectiondesign F30 NEM igazán ideális házimozira, mivel "SX+" ami azt jelenti, hogy 1400*1050 a felbontása és 4:3 a képaránya. Ez manapság NEM kimondottan optimális, mivel a filmek 16:9 vagy még "szélesebb" képarányúak.Gomba1974 írta: ↑2019.03.23., szomb. 19:23Sziasztok.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Az F30-ban 3 féle színkerék is lehet, ha pont a nagy fényerejű van benne, akkor az nem igazán optimális házmimozira.
Szerintem 1080p felbontás alá menni ma már NEM annyira jó ötlet ... kivéve ha pl. Karádi Katalin filmeket akarsz nézni a gépen ... arra jó a fehér szegmenses színkerék és a 4:3 is... :-)
Melyiket érdemes megvenni?
Sziasztok.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Van olyan lehetőségem, hogy ezek közül tudjak választani.
Projectiondesign F30 SX+ 2000 óra ecoban 180 ért.
Panasonic PT-VZ580 397 óra ecoban 265 ért.
Panasonic PT-AT6000E több mint 3000 óra ecoban 240 ért.
Igaz pont az utolsót keresem csak az óraszám elég magasnak tűnik nekem.
Köszönöm.
Re: Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig
Igen, a túl melegen (vagy a tükrök billenési állapotait tekintve túl asszimmetrikusan) járatott DMD tipikus "halála", hogy egyes mikrotükrök "beragadnak" az egyik állapotba. Ha ez a kikapcsolt állapot, az kevésbé durván látszik a képen, ha viszont a fény irányába billenve ragadnak be, akkor fehér pöttyök vannak a képben. DMD csere megoldja, de a dolog nagyrészt meg is előzhető ha rendes hűtést kap a chip, tehát ha pl. időnként cserélik a fenekén a hővezető pasztát, amin keresztül a hűtés elszívja róla a meleget. Vagy egyes gépekben eleve nem kap rendes hűtést a DMD, mert hát a fogyasztói társadalomban jobb, ha valami gyorsan meghal a jótállás lejárta után, hiszen így mindenki újra pénzt keres: a gyártó, a kereskedő, stb.
Szerencsére nem minden gépet terveznek ezen elvek mentén, a rendes projektorban hőcsöves hűtése van a DMD chip-nek és úgy nagyon hosszú az élettartama...