Mindent a házimozi projektorokról és vásznakról, A-Z-ig

Pali, érdekes amit a 4K projektorokról írsz, én is úgy gondolom nem jött még el 4K projektorok ideje (legalábbis számomra, azok alapján is mondom ezt, amit a Projishoot-on láttam).
2012-ben vettem újonnan a mostani Pana 6000-es projektoromat, nem mondom, hogy nincs már jobb projektor tőle, de eddig nem éreztem erős késztetés hogy lecseréljem. Annyival nem érzem jobbnak a mostani 1MFt körüli projektorokat (amit max szánnék erre), hogy megérje az enyémet 300eFt-ért eladni, 600-800eFt-tal megtoldani és venni pl. egy JVC-t vagy egy Epson-t.
Úgy gondolom/remélem, hogy a következő 1-1,5 évben talán lesz olyan projektor amire azt mondom érdemes lesz váltani (pl. az itt is említett UHZ65).

Kíváncsi lennék a véleményedre, szerinted jól gondolom? Te a helyemben már gondolkodnál a cserén vagy várnál még?

A 6000 egy nem rossz projektor, volt nekem is, sőt előtte 5000 is. Helyi jellegzetesség, kinek jó, és kinek nem. A pana képe kissé lágy, persze lehet szoftveresen hozni rajta. Igazából a fényereje ami karcsú volt nekem. Na nem dinamikus módban, mert abban baba, cserébe kiégeti a vásznat. Igaz minden zöld rajta. Normális színvilággal, kalibrálással biza elég fénytelen. Kalibrálni nem is lehet 100%-ra, mert a CMS elég egyedien működik rajta. Kalibrálás nélkül meg eléggé érdekes színei vannak. Persze akár ettől pont szerethető. Ami világi jó volt, az a dinamikus írisz programozás. Nem láttam még nála jobb gépet. Mint ahogy a 3D mozgásmegjelenítése is kiváló ha bekapcsoljuk a leggyengébb képinterpolációt.

Pali, érdekes amit a 4K projektorokról írsz, én is úgy gondolom nem jött még el 4K projektorok ideje (legalábbis számomra, azok alapján is mondom ezt, amit a Projishoot-on láttam).
2012-ben vettem újonnan a mostani Pana 6000-es projektoromat, nem mondom, hogy nincs már jobb projektor tőle, de eddig nem éreztem erős késztetés hogy lecseréljem. Annyival nem érzem jobbnak a mostani 1MFt körüli projektorokat (amit max szánnék erre), hogy megérje az enyémet 300eFt-ért eladni, 600-800eFt-tal megtoldani és venni pl. egy JVC-t vagy egy Epson-t.
Úgy gondolom/remélem, hogy a következő 1-1,5 évben talán lesz olyan projektor amire azt mondom érdemes lesz váltani (pl. az itt is említett UHZ65).

Kíváncsi lennék a véleményedre, szerinted jól gondolom? Te a helyemben már gondolkodnál a cserén vagy várnál még?

Ha majd valóban képesek lesznek az olcsóbb 4K gépek a BT2020 (vagy DCI-P3) megjelenítésére (pl. LED/lézer fényforrással) akkor a széles színtér már akár "normál" nézési pozícióból is látható előny lesz, AKKOR már más lesz a helyzet! De most csak akkor van értelme ilyen gépet venni, ha valaki tényleg közel megy a vászonhoz és kihasználja a több pixel előnyeit. Szerintem legalábbis.

Teljesen egyetértek. És a HDR is pontosan ugyanez a történet, az is (ha majd lesz gép ami valóban a vászonra tudja vetíteni) szóval ez is látható és valós előny lesz. Teljesen jó döntés volt az iparág részéről, hogy elkezdték ezt a "jobb pixel" irányt "tolni", mivel (szerintem) valóban nincs szükség házimoziban (valós, natív, perfekt) 4K felbontásra (ha csak nem ülünk nagyon közel) de a széles színtér, a HDR meg az összes többi modern technológia messzebbről nézve is javítja a képet. És ha "ingyen" lenne a 4K felbontás akkor én is azt mondanám, hogy a biztonság kedvéért inkább 4K legyen a szabvány mint mondjuk a 3K (ami valószínűleg elég is lenne).

De két problémám mégis van ezzel:

- Az elmúlt években sokan, sok PLUSZ pénzt elköltöttek olyan 4K gépekre, amelyek csak a 4K felbontást "tudják" de semmi mást. Azért vették meg ezeket a gépeket, hogy "jövőbiztos" projektorba fektessék a pénzüket. Ők komoly plusz pénzt fizettek ki valamire, amit eddig MÉG nem tudtak használni (mert nem volt 4K film elérhető) most meg MÁR nem tudják majd használni (mert az UHD BD-vel ezek a gépek nem kompatibilisek). Nekem ez nagyon NEM tetszik!

- A projektorok esetében a 4K felbontás nem csak "anyagilag" hanem technológiailag sincs "ingyen". A DLP esetén az on/off kontraszt megy a levesbe a pici billenőtükrök miatt (és CSAK ezt a pici, gyagyi, olcsó chipset létezik gyári Texax Instruments 4K megoldásként amatőröknek - de valamiért mégsem olyan olcsók az ezt használó gépek!!!) az LCD esetén meg a pici pixeleket nem lehet egymástól függetlenül vezérelni, tehát ott sem nyerünk sokat a natív 4K-val. Egyedül a tévék tudják valóban és jól kihasználni a 4K felbontást ... de azok meg (a legtöbbször) teljesen feleslegesen 4K felbontásúak, hiszen senki nem néz egy tévét 50 centiről.

Ha az ipar a felhasználók VALÓS igényeit próbálná kielégíteni, akkor
- tévé nem is létezne FullHD feletti felbontással (csak maximum óriási méretben)
- viszont lenne elfogadható áron (0,95"-es, tehát "komoly") 1080p DLP chip-et használó "3K" (vagy "házi-IMAX") projektor (ugyanúgy pixelt-tologatva ahogy a "gagyi4K" chipset csinálja). Ez a felbontás szerintem elég is lenne a házimoziban, viszont megmaradna a komoly DLP gépek kontrasztja (tipikusan ez 3x-4x jobb mint amit a gagyi4K chipset-tel el lehet érni) és lenne benne lézer/LED fényforrás, hogy a BT2020 ne legyen gond, no meg egy JÓL megépített dinamikus írisz (vagy LED vezérlés) hogy a HDR is mutasson valamit. Szerintem ez százszor jobb lenne mint ez a gagyi-4K chipset. De nem csinálják ezt ... valamiért.

> Félreértés ne essék, nem vagyok az Optoma szószólója ... No de mivel nézegetem az új gépeket, látom ám ezt a hamarosan megjelenő gépet, az Optoma UHZ65-t.
Ez már kb. 5000 USD-ért tudni fogja a REC.2020-at, és lézeres lesz...

Ez ELMÉLETILEG lehet egy brutál jó projektor, mert:
- A BT2020 sima ügy ilyen fényforrással
- A lézernél nem gond, hogy az alapszínek egyforma fényesek legyenek (az UHP lámpa fényében sok a zöld és a kék is több mint kellene, ha ezt a DMD-nél veszik vissza, romlik a kontraszt)
- Egy jó dinamikus írisszel lehetne javítani a gagyi chipset kontrasztján is, csak ezt eddig NEM tették meg ... mert az íriszeket nem a jó képre, hanem az irreálisan nagy on/off kontrasztra programozták (mert a lényeg ugye nem a vásznon, hanem a katalógusban van! :-)
> Nyilván a 2800 lumen nem lesz elég a jó HDR kép megjelenítéséhez, de hát a Z1 azért a kb. 7-szeres árért is csak 3000 lument tud.

... kalibrálás előtt ... gondolom. Az is jóval kevesebb lesz ám mire rendes kép lesz a vásznon! Lézer esetén viszont lehetséges, hogy a kalibrált fényerő egyben a maximum fényerő is legyen. Nem jellemző, de lehetséges. És én még reménykedem a csodában! :-)
> Jó azt is értem én, hogy a gyártók nem számolnak be a pocsék on-off kontrasztról pedig annak nagyon nagy szerepe van a képminőségben.
Egy biztos, nem tudom itthon ki forgalmazza az Optoma vetítőket, de ha mások is egyetértenek, jó lenne szervezni egy szeánszot ősszel amelyen akár össze is hasonlíthatnánk az Optoma UHZ65-ös képét az új "legolcsóbb" Sony-éval.

Ez engem is érdekelne, ha lesz ilyen szeánsz és szabad, akkor jövök! :-)
Hej!
GyP

Ha majd valóban képesek lesznek az olcsóbb 4K gépek a BT2020 (vagy DCI-P3) megjelenítésére (pl. LED/lézer fényforrással) akkor a széles színtér már akár "normál" nézési pozícióból is látható előny lesz, AKKOR már más lesz a helyzet! De most csak akkor van értelme ilyen gépet venni, ha valaki tényleg közel megy a vászonhoz és kihasználja a több pixel előnyeit. Szerintem legalábbis.

Pali én Neked mindent elhiszek, hisz nagyon értesz ehhez!
Félreértés ne essék, nem vagyok az Optoma szószólója, hisz én magam 9 éve egy JVC DLA-HD750 projektort használok, és imádom a képét, de nem tagadom folyamatosan keresem a továbblépés lehetőségét, de nem gondolkozok pl. a 37 ezer eurós JVC DLA-Z1 lézer, natív 4k projektorban, aminél ráadásul még mindig nem elég nagy a fényerő egy igazán jó HDR kép megjelenítéséhez.
No de mivel nézegetem az új gépeket, látom ám ezt a hamarosan megjelenő gépet, az Optoma UHZ65-t.
Ez már kb. 5000 USD-ért tudni fogja a REC.2020-at, és lézeres lesz...
Nyilván a 2800 lumen nem lesz elég a jó HDR kép megjelenítéséhez, de hát a Z1 azért a kb. 7-szeres árért is csak 3000 lument tud.
Jó azt is értem én, hogy a gyártók nem számolnak be a pocsék on-off kontrasztról pedig annak nagyon nagy szerepe van a képminőségben.

Egy biztos, nem tudom itthon ki forgalmazza az Optoma vetítőket, de ha mások is egyetértenek, jó lenne szervezni egy szeánszot ősszel amelyen akár össze is hasonlíthatnánk az Optoma UHZ65-ös képét az új "legolcsóbb" Sony-éval.
Engem nagyon érdekelne, hogy a ma már Németországban 5000 euróért kapható hagyományos lámpás VPL-VW260ES megverné-e egyáltalán az új lézeres Optoma-t.
Teljesen egyetértek Hiccusz-al abban, hogy projektort soha ne vegyünk YouTube videó, vagy teszt alapján.
Én pont a Nálatok látottak alapján döntöttem úgy, hogy még nem cserélem le a JVC-met, mert nem láttam annál sokkal jobb képet ott.

No, beszéltem egy profival és (szerencsére) nem nevezett egyből idiótának amikor a tüköralagú módosításának az ötletet elmondtam neki.

Tájékoztatása szerint valóban "meztelen" alumínium bevonat szokott lenni a tüköralagútban és az idősebb projektorok tényleg komoly mennyiségű fényt elveszíthetnek a tüköralagút fémbevonatának a lebomlása miatt (akár felére vagy harmadára is csökkenhet a fényerő emiatt).

A tüköralagút módosítása viszont valószínűleg nem fog menni, mivel a komolyabb gépekben (gondolom a PD már ez a kategória) szóval a komolyabb gépekben rendesen összeragasztják a tüköralagút alkatrészeit, így ezt szétszedni (és módosítani) valószínűleg reménytelen. Viszont egy új tüköralagút bármikor legyártható és beszerelhető a gyári helyére.

Beszéltem egy másik "emberkével" is, aki tükörbevonatot tud gőzölni. Egyszer már gőzölt olyan többrétegű bevonatot, amelyik 99% fényvisszaveréssel rendelkezett, de ugyanezt már sajnos nem tudja megcsinálni, mivel ehhez speciális gép és anyag kellene (ezek már nem hozzáférhetőek). Viszont ha ennek a speciális bevonatnak az egyik anyagát egy másik, hasonlóval helyettesítjük, akkor az így módosított bevonatot akár most is meg tudja csinálni. Két dolgot azonban előbb ellenőrizni kell (számítógépes szimulációval):

- A fent említett alapanyag kicserélésének a hatását (ha mondjuk ettől 50%-ra csökken a visszaverés, akkor nyilván értelmetlen minden további gondolkodás ebben az irányban :-)

- Ellenőrizni kell, hogy kicsi beesési szögek esetén milyen visszaverést produkál ez a speciális bevonat. Ennek a működésében ugyanis az interferencia is szerepet kap, az pedig szögfüggő. Én elég nehezem hiszem el, hogy ha ez egy járható út lenne, akkor a PD fejlesztőcsapata ne valami hasonló réteget használt volna gyárilag a gagyi alumínium helyett. De hát egy szimulációt megér a dolog ...

Viszont ha ez a bevonat esetleg nem is működik kicsi (30 fok alatti) szögek esetén (a tüköralagútban) ettől még (ha mondjuk 45 fok felett már jól működik) a projektor belső ("normál") síktükreire simán rá lehetne tenni. Mivel síktükör is 2db (vagy 3db) van egy gépben (és általában ezek is kb. annyi idősek, mint maga a projektor) ez is sokat javíthat a fényerőn (és minimális a költsége).

Amit tegnap még elfelejtettem megemlíteni: a tüköralagút azért is egy rendkívül kritikus alkatrésze a projektornak, mert a belső felületéről NEM CSAK EGYSZER verődik vissza a fény, hanem akár többször is "megpattanhat" benne egy-egy fénysugár. Ha tehát itt nem jól ver vissza a tükörbevonat, akkor többször is elveszítjük a veszteséget. Ha viszont itt sikerül csak egy kicsit is javítani a visszaverésen, akkor a végeredményben is többszörös javulás jelenhet meg. Ha az öregebb gépek fénycsökkenésében tényleg a tüköralagút öregedése a legfontosabb paraméter, akkor ez könnyen orvosolható lesz (akár "sima" alumínium réteggel, ha a gyár is azt használta) és a gép ismét a gyári fényerőt fogja tudni

A tükrökkel szemben a projektorokban levő lencsék élettartama gyakorlatilag végtelen, ezek NEM okoznak semmilyen problémát a belátható jövőben, tehát CSAK a gép belső tükörfelületeit kell felújítani ahhoz, hogy a gép gyári fényereje ismét rendelkezésre álljon, akárhány órát is vetített már a gép és akárhány éve is gyártották.

No, akkor teljesen új téma, azaz egy ötlet. Akit nem érdekel NE olvassa el ... de az ötletet írásban akarom rögzíteni...

Szóval azt látom, hogy a 21:9 képarányú projektorok kb. minden házimozis szívét "megdobbantják". Erről beszélgettünk is annak idején Hiccusz-szal és az egyik megjegyzése egy igen komoly felismeréshez vezetett. Amikor azt mondtam, hogy terveim szerint veszek egy 2560*1600 felbontású "sima" (azaz NEM 21:9-es hanem 16:10 képarányú) gépet és csak a panel "középső" 21:9-es részét fogom használni a vetítéshez (2560*1080 felbontású jelet adva a gépnek), szóval ekkor Hiccusz azt mondta, hogy ezzel a felbontás kérdése és a 21:9 képarány is meg lesz oldva, de alig lesz fényerő a képben, mivel nem kevesebb mint EGYHARMADA el fog veszni a gép fényének a "fekete pixelekben" (azaz felül-alul a "HÚSOS" fekete csíkokban). Namost ezzel az állítással értelmetlen lett volna vitatkozni, hiszen ez tény.

Teltek-múltak a dolgos hétköznapok és sok hónappal (és projektorral :-) később írtam egy listát arról, hogy mi különböztet meg egy "sima" és egy 21:9-es projektort egymástól. Íme a lista:

1.) A 21:9-es gép a lámpa teljes fénymennyiségét egy 21:9 oldalarányú részére koncentrálja a DMD panelnek (és tökmindegy, hogy vannak-e további pixelek a DMD-n).

2.) A 21:9-es gép képes a képet automatikusan átméretezni úgy, hogy a "hasznos" (azaz "nem fekete") kép maximálisan kitöltse a 21:9-es felületet. Magyarul a 16:9 filmek esetén csak a középső 1920*1080 pixel van használatban, ha meg szélesvásznú a film, akkor mind a 2560*1080 pixel dolgozik.

... és itt jött a döbbenet: szerintem SEMMI MÁS különbség NINCS a 21:9-es projektor és a 16:9-es projektor között. Vagy legalábbis én nem tudok ilyen különbségről.

A fentiek pedig azt jelentik, hogy ha ezt a két plusz "szolgáltatást" házilag meg tudjuk oldani, akkor bármikor átalakíthatunk egy 16:9-es projektort 21:9-es projektorrá. Ez pedig nem kis dolog ... szerintem.

Az 1. pont megcsinálása sima ügy. Itt kezd haszna lenni annak, hogy kitisztítottam a projektoraimat, hiszen közben megismertem a belső felépítésüket. Azt, hogy hova kerül a fény a DMD felületén (illetve hogy milyen "formájú" rész lesz rajta megvilágítva) szóval ezt a tüköralagút kimeneti felületének az alakja határozza meg. Ha egy eredetileg 16:10-es fépben kicseréljük a tüköralagutat 21:9 oldalarányúra (a magasság csökkentésével, de a szélesség nem változik) akkor a gép ugyanúgy egy 21:9 oldalarányú felületre fogja koncentrálni a lámpa fényét, ahogyan a gyárilag 21:9-es gépek teszik. Most lehet kapaszkodni: a (21:9 "formájú") kép felületi fényessége ettől nem kevesebb mint 50%-kal (!!!) fog növekedni. Ha 16:9-es (1080p) gépből indulunk ki akkor "csak" kb. 33% lesz a plusz fényerő, de már ez is azt jelenti, hogy jóval szélesebb 21:9-es képet tud majd a gép vetíteni, mielőtt túl kicsivé válna a kép felületi fényessége. Hardveresen tehát igen könnyen, egyetlen alkatrész cseréjével átalakíthatunk egy projektort 21:9-es oldalarányúra és ezután jóval fényesebb 21:9-es képet vetít majd a gép (mert nem pazarolja a fényt a mindig fekete pixelekre).

A 2. pont megvalósítása HTPC-ről tökegyszerű, csak 2560*1080-as felbontást kell használni (átméretezés nélkül). Az MPC-HC (és gondolom a többi hasonló progi) ilyenkor simán átméretezi a képet ugyanúgy, ahogy a 21:9-es projektor teszi.

És ennyi. Aki HTPC-t használ, egyetlen optikai alkatrész cseréjével csinálhat 21:9-es (és közben fényes) projektort a 16:9-es projektorából. 35% plusz fénnyel számolva ez azt jelenti, hogy 16,2%-kal szélesebb képet tud vetíteni a gép ugyanakkora fénysűrűség mellett. Magyarul mondjuk 4m széles kép helyett 4,65m széleset. Ez leírva nem hangzik soknak, de a valóságban 16% kép méret egyáltalán NEM kevés!

És persze ha 16:10-es gépből indulunk (2560*1600 pixel) akkor 50% fényt nyerünk, ami 22,5% plusz képszélességre elegendő. Ekkor tehát mondjuk 4m helyett 4,9m széles képet tud vetíteni (21:9-ben) ugyanaz a gép, azonos fénysűrűség mellett. Ez elég durva...

A dolog hátránya persze az, hogy ezután a gép CSAK a 21:9-es felületen belül tud majd vetíteni, tehát mondjuk az 1080p gép 800 (függőleges) pixelre méretezve tudja csak megjeleníteni a 16:9-es filmet. De a pixelsűrűség ettől még nem változik a vásznon, tehát ugyanolyan távolságból nézve a 16:9-es képet, ugyanolyan éles is lesz a kép mint a 21:9. Aki jelenleg zoom-olja a képet és a 16:9-es filmeket közelebbről is nézi (mint a 21:9-et) annak ez nem ideális. De a legtöbben fix távolságban ülnek a vászontól, tehát ha a 21:9 kép élességével elégedettek, akkor ugyanazt fogják látni 16:9-ben is. És persze a kép felületi fényessége is állandó lesz, hiszen NEM kell soha többet tekergetni a zoom-ot.

A 16:9-es (1080p) gépek 21:9-re átalakítása a következő esetekben lehet nagyon logikus lépés:

- olyan széles (21:9) képet kell vetíteni ami már "határeset" az adott gépnek (ekkor a plusz 35-50% fényerő "életet menthet" és "megúszható" lehet egy akár többmilliós költségű projektorcsere).

- ha valaki állandó magasságú (és állandó felületi fényességű/pixelsűrűségű) képet akar nézni, de NEM akar anamorf optikát használni. Az anamorf optika is "visszanyeri" a fekete csíkokban elvesztegetett fény nagy részét de nagyon drága és közben még veszteségei is vannak és a képet is kicsit rontja (persze CSAK amikor a fényútban van). Az anamorf optikával a 16:9 kép lesz "perfekt" (ekkor nincs prizma/hengerlencse a fény útjában) de 21:9-ben valamennyi képminőséget veszítünk a plusz üveg miatt és csökken a felületi fényesség, mivel nagyobb felületen oszlik el ugyanannyi fény. A 21:9-es projektornál meg a 21:9 kép lesz "perfekt" de 16:9-ben veszítünk képi információt (mivel kevesebb pixel "dolgozik").

- Ha tipikusan 21:9-et vetítünk és spórolni akarunk a lámpákon, akkor ez egy logikus lépés lehet. Egyrészt ha eddig maximumon kellett járatni a lámpát (21:9-ben) akkor ezután "eco" módban is több, azaz bőven elég fény lesz a vásznon. Másrészt ha van plusz fényerő-tartalékunk, akkor az adott lámpa jóval tovább lesz használható mielőtt túl sötétté válna a kép. Magyarul jóval ritkábban kell majd lámpát cserélni. Ez nem túl fontos szempont házimoziban (ahol heti pár órát megy a projektor) de pl. egy olyan helyen, ahol 7/24-ben megy a gép (vagy akár több gép) ott igen komoly költség lehet a lámpák gyakori cserélgetése, tehát komoly pénzeket lehet ezzel spórolni.

Még egy észrevétel: vigyázni kell, hogy a gép menü-je (OSD) továbbra is használható legyen az átalakítás után. Az én gépeim esetén szerencsére nincs ezzel gond, mert a menü elemei a 21:9-es képfelületen belül vannak. De ha egy gép speciális helyre (mondjuk legfelülre) teszi a képen a menü-t, akkor úgy kell pozicionálni az új tüköralagutat, hogy a menü látható maradjon.

Idősebb projektorok esetén szerintem a fényerő csökkenésének a fő oka a tüköralagút belső alumínium bevonatának az elhasználódása. Szerintem itt mindig "meztelen" alumínium felület van az üvegre gőzölve, nem lehet pl. kvarc védőréteg a fém felületén, mert kis beesési szögek esetén ez csökkentené a visszaverést ... és a tüköralagútban tipikusan kicsi szögekben verődik ide-oda a fény. Ha ez a feltételezés igaz (ez még NINCS bizonyítva!) akkor az új tüköralagút frissen gőzölt alumínium felülete akár komoly további fényerő-növekedést okozhat a gyakorlatban (a fent említett számokon FELÜL).

Természetesen pontosan ugyanez a módszer használható a 4:3 képarányú (komoly) projektorok "16:9-esítésére" is. Teljesen véletlenül pont van is otthon egy (jól működő) 1400*1050 felbontású ProjectionDesign F30 SX+, ami tehát 4:3 képarányú. De valami azt súgja, hogy már nem sokáig ... :-)

A WCG/BT2020 hasonló történet, az nagyon jó hír, ha a gép elfogadja az ilyen formátumot a bemenő jelben, de UHP fényforrással ezek a gépek úgyis alig tudnak nagyobb színteret a Rec.709-nél ... vagy ha tudnak akkor nem lesz fényerő. Ehhez minimum LED de inkább lézer fényforrás kéne ... de az még nincs.

...Úgy tűnik aki számára nem annyira fontosak a motoros lencsemozgatási funkciók, és elviseli pl. a trapéz korrekció és a 3D hiányát képminőségben meglepően jó gépet vehet itthon 820 ezer Ft-ért (UHD60).

Szerintem a teszteknek gyakran semmi közük nincs a valósághoz. Ezekre inkább úgy kell gondolni, mint fizetett kereskedelmi hirdetésekre. Én legalábbis így gondolok rájuk. Ha egy 1000:1 nagyságrendű on/off kontrasztra képes vetítőre azt mondják, hogy jó HDR képet vetít, akkor nem is tudom, hogy nevetnem kellene vagy sírnom. Nyilván úgy kell érteni ezt az állítást, hogy a gép képes "elfogadni" a HDR jelet és valamit vetít is a vászonra amikor ilyen jelet kap. De arról nyilván szó sem lehet, hogy ezt HDR képnek tekintsük ... szerintem. Az mindenesetre jó pont, ha a gép legalább "elfogadja" az ilyen bemenő jelet.

A WCG/BT2020 hasonló történet, az nagyon jó hír, ha a gép elfogadja az ilyen formátumot a bemenő jelben, de UHP fényforrással ezek a gépek úgyis alig tudnak nagyobb színteret a Rec.709-nél ... vagy ha tudnak akkor nem lesz fényerő. Ehhez minimum LED de inkább lézer fényforrás kéne ... de az még nincs.

A HFR engem nem különösebben izgat ... de hát mások véleménye lehet különböző.

Magyarul a "több pixel" lesz az egyetlen olyan "lényeges" új szolgáltatás ami valóban meg is fog jelenni a vásznon ... viszont a legtöbben olyan messze fognak ülni a vetített képtől, hogy a 4K felbontásból kb. SEMMIT nem fognak majd látni. Vagy akar bárki is közelebb menni a vászonhoz?

És ha ez a gép a 0,67"-es 4K chip-et használja (és nyilván ez így is van ennyi pénzért) akkor el kell fogadnunk, hogy csak a világos jelenetek fognak jól kinézni a vásznon, a sötét jelenetek igen szomorkásak lesznek. Más szóval több pixelt valóban megkaptuk, de mellé a DLP technológia kb. 15 évvel ezelőtti kontrasztját is ... kötelező ajándékba. Királyság!

Én ezeknek a gépeknek egyetlen valódi előnyét látom csak (a régebbi, de valóban komoly gépekkel szemben): azt, hogy kompatibilisek az új képformátumokkal. De ha az új formátum előnyeiből kb. semmit nem látok viszont a vásznon (mert NEM megyek elég közel a vászonhoz :-) akkor ez sem nagyon boldogít...

Ha majd valóban képesek lesznek az olcsóbb 4K gépek a BT2020 (vagy DCI-P3) megjelenítésére (pl. LED/lézer fényforrással) akkor a széles színtér már akár "normál" nézési pozícióból is látható előny lesz, AKKOR már más lesz a helyzet! De most csak akkor van értelme ilyen gépet venni, ha valaki tényleg közel megy a vászonhoz és kihasználja a több pixel előnyeit. Szerintem legalábbis.

Kivéve ha pl. elromlott a régi gép és kell valami helyette. Az más helyzet, akkor én is a modern formátumokkal (legalább bemeneti szinten) kompatibilis gépet vennék. De egy jól működő gépet lecserélni erre ... hát ... az nálam fel sem merül lehetőségnek.

arta · Hozzászólás Szerző: **arta** » 2017.09.12., kedd 10:53

Köszi infót, ez a Mammut egy rejtély.

Linket tudsz adni erre az infóra? Én elég régen próbálok találni olyan mozit, amiben ilyen vetítő van, de eddig hiába. A mozis vetítők kontrasztja 2000:1-re van specifikálva általában, legyen az DLP, vagy Sony 4K. És ez szerintem látszik is a vetített képen. Ennek a vetítőnek 8000:1 a speckója. Köszi

Természetesen

Képminőség:
Itt sem kötött kompromisszumot a CP. A Sony 4K SRX-R515P vetítők teszik a dolgukat. A képélesség klasszisokkal jobb mint a CC-ben. A pixelek nem láthatóak és a kép tűéles.
A fekete tényleg fekete, a kontraszt minden igényt kielégítő. A mozgásmegjelenítés folyamatos, utánhúzásnak, akadozásnak nyoma sincs. A homogenitás is rendben van, bár ezt nyilván film közben elég nehéz tesztelni. A fényerőre sokan panaszkodtak az elején, hogy gyenge, itt most megint vagy az a helyzet, hogy állítottak rajta, vagy nem vagyunk egyformák, de nekem tökéletes volt az is.
Összességében egy nagyon korrekt és szerethető képet kapunk, ahol minden kis részlet úgy rajzolódik ki, ahogy azt a rendező megálmodta.
Forrás

Érdekes amit írsz, de ez a teszt meglepően jó HDR teljesítményről ír. A HDR képességet megerősíti ez az oldal is.
Ebben az összehasonlító tesztben azt írják, hogy az Optoma-ra rákötöttek egy Oppo UDP-203-as UHD Blu-ray lejátszót és nem írják, hogy bármi gond lett volna vele.
Nyilván egyetértek abban, hogy ne várjunk csodát ettől az olcsó géptől, de az eddigi tesztek meglepően jó képminőségről számolnak be.

Valóban, én tévedtem. Ettől függetlenül azért azoktól a projektoroktól, amelyek 5000 ANSI LUMEN fényáram alattiak, senki ne várjon világot megváltó HDR produkciót. 1000 nit még álom a vetítők világában (HDR10), 10000 nit pedig maga a mese (Dolby Vision). Nem véletlen, hogy a projektorokra nincs is szabvány a HDR-en belül. Benq-t láttam már, annak a képe (kellően megvilágított jeleneteken) nagyon jó volt, részletes, élvezetes ansi kontraszttal, de ahogy csökkent a képi világosság, kezdett előjönni a gyenge on-off kontraszt, s laposodott a kép. Már csak ezért sem érthető az ilyen gépek HDR képessége. Vétel előtt mindenkinek javasolt egy személyes teszt! Még véletlenül se egy videó alapján döntsön bárki is!

Azt még meg lehet csinálni, hogy fogja az ember, s átalakíttatja a 2020-as színteret REC709-re (erre pld. egy Dune képes), de nem lesz tökéletes a dolog. A konverzió után ugyanis egy UHD-ról lekonvertált színterű film színei és egy érintetlen BD színtere ugyanazt kéne, hogy mutassa. A gyakorlat az, hogy nem ugyanazt mutatja. Nagyon nem. Lehet, hogy ez később meg fog oldódni egy fw frissítéssel, passz. Egyelőre ez gond.
Azt kell tisztán látni, hogy az olcsó UHD gépek a felbontáson túl semmi mást nem támogatnak, amely a 4K csomag része. Nem tudnak kiterjesztett színteret, nem tudnak HDR-t, nem tudnak HFR-t, nem tudnak 4:4:4-es szín mintavételezést, s nem tudnak 12 bites színmélységet sem. Ráadásul 0,65"-es bennük a DMD, ami egyenesen hozza magával a kontraszt szegénységet (on-off). Egyszóval, meglehetősen kompromisszumosak. Csak az válasszon ilyet, aki ezekkel tisztában van.

Érdekes amit írsz, de ez a teszt meglepően jó HDR teljesítményről ír. A HDR képességet megerősíti ez az oldal is.
Ebben az összehasonlító tesztben azt írják, hogy az Optoma-ra rákötöttek egy Oppo UDP-203-as UHD Blu-ray lejátszót és nem írják, hogy bármi gond lett volna vele.
Nyilván egyetértek abban, hogy ne várjunk csodát ettől az olcsó géptől, de az eddigi tesztek meglepően jó képminőségről számolnak be.

Azt még meg lehet csinálni, hogy fogja az ember, s átalakíttatja a 2020-as színteret REC709-re (erre pld. egy Dune képes), de nem lesz tökéletes a dolog. A konverzió után ugyanis egy UHD-ról lekonvertált színterű film színei és egy érintetlen BD színtere ugyanazt kéne, hogy mutassa. A gyakorlat az, hogy nem ugyanazt mutatja. Nagyon nem. Lehet, hogy ez később meg fog oldódni egy fw frissítéssel, passz. Egyelőre ez gond.
Azt kell tisztán látni, hogy az olcsó UHD gépek a felbontáson túl semmi mást nem támogatnak, amely a 4K csomag része. Nem tudnak kiterjesztett színteret, nem tudnak HDR-t, nem tudnak HFR-t, nem tudnak 4:4:4-es szín mintavételezést, s nem tudnak 12 bites színmélységet sem. Ráadásul 0,65"-es bennük a DMD, ami egyenesen hozza magával a kontraszt szegénységet (on-off). Egyszóval, meglehetősen kompromisszumosak. Csak az válasszon ilyet, aki ezekkel tisztában van.

A nagy mozik után kicsit visszatérve a házimozi projektorok témájára, ez az összehasonlítás érdekes.
Az Optoma UHD65 ára Európában: 3200 euró, míg a Sony VPL-VW320ES (amely szerintem a 365-ös Európai megfelelője): 4800 euró.
Kétségtelenül látni, hogy a SONY-n kicsit több finom részlet jelenik meg, de azért egészen tisztességes az Optoma képe.
Amerikában az áruk: 2500 $ (Optoma), 5500 $ (SONY), ez még nagyobb árkülönbség.
A Home Cinema Choice legújabb kiadásában az UHD60, amely majdnem teljesen azonos az UHD65-el, de nincs benne a Pure Motion mozgáskorrekciós megoldás 4,5 *-os tesztet kapott.
Úgy tűnik aki számára nem annyira fontosak a motoros lencsemozgatási funkciók, és elviseli pl. a trapéz korrekció és a 3D hiányát képminőségben meglepően jó gépet vehet itthon 820 ezer Ft-ért (UHD60).

Pici pontosítás. A Sony VW320ES már kifutott, helyette kapható (és már rendelhető) a VW360ES, amely ugyanannyiba kerül (6090 EUR + áfa). Lett viszont a Sony-nak egy még kisebb tudású, belépő modellje, a VW260ES, amely 4270 EUR + áfa. Ebből viszont kivették a dinamikus íriszt, s a lencse memóriát, amely már csak a a 360ES-től felfelé található meg!
Azt se felejtsük el, hogy az UHD szabványban elfogadott HDR képesség ma már minden UHD BD lemezen rajta van, amely automatikusan együtt jár a BT2020 (kiterjesztett) színtérrel. Mivel az Optoma (tudtommal) nem HDR képes (nincs rajta EOTF korrekció, csak gamma), s csak REC709 színteret képes megjeleníteni, ebből eredően hiába van UHD felbontása, a 4K (UHD BD) tartalma többségét NEM fogja tudni jól megjeleníteni! Sem a 2020-as színteret. Ezen a gépen kizárólag az utólag rippelt és muxolt verziókat lehet gond mentesen vetíteni, ahol a színtér még REC709, s nincs HDR. Ezekből viszont már alig van.

A nagy mozik után kicsit visszatérve a házimozi projektorok témájára, ez az összehasonlítás érdekes.
Az Optoma UHD65 ára Európában: 3200 euró, míg a Sony VPL-VW320ES (amely szerintem a 365-ös Európai megfelelője): 4800 euró.
Kétségtelenül látni, hogy a SONY-n kicsit több finom részlet jelenik meg, de azért egészen tisztességes az Optoma képe.
Amerikában az áruk: 2500 $ (Optoma), 5500 $ (SONY), ez még nagyobb árkülönbség.
A Home Cinema Choice legújabb kiadásában az UHD60, amely majdnem teljesen azonos az UHD65-el, de nincs benne a Pure Motion mozgáskorrekciós megoldás 4,5 *-os tesztet kapott.
Úgy tűnik aki számára nem annyira fontosak a motoros lencsemozgatási funkciók, és elviseli pl. a trapéz korrekció és a 3D hiányát képminőségben meglepően jó gépet vehet itthon 820 ezer Ft-ért (UHD60).

arta

Elméletileg ezt a típust használják: SRX-R515 (legalább is ezt találtam az egyik oldalon)

Linket tudsz adni erre az infóra? Én elég régen próbálok találni olyan mozit, amiben ilyen vetítő van, de eddig hiába. A mozis vetítők kontrasztja 2000:1-re van specifikálva általában, legyen az DLP, vagy Sony 4K. És ez szerintem látszik is a vetített képen. Ennek a vetítőnek 8000:1 a speckója. Köszi

Én Imax-ban láttam, ott ugyanúgy baromi hangos volt a Dunkirk. Külföldi fórumok tele vannak olyan megjegyzésekkel, hogy vigyetek füldugót. Szóval a hangerőt ebben az esetben nem venném feltétlen negatívumnak, mert hát legalább bírta a rendszer.

Egerben is 4k Sony van ès jó a kèpe, sőt sokkal jobb, mint a Miskolci dlp vetítős termékben. A típust nem tudom.
Elméletileg ezt a típust használják: SRX-R515 (legalább is ezt találtam az egyik oldalon)

Egerben is 4k Sony van ès jó a kèpe, sőt sokkal jobb, mint a Miskolci dlp vetítős termékben. A típust nem tudom.
Nem tudom hogy a Mammutba mi az oka, de itt tényleg valami kib...ott sz@r volt a kép. Ilyen rossz képpel én még nem találkoztam egyetlen moziban sem. Mondom egyedül a mozgásmegjelenítés volt az amire azt mondanám hogy oké, semmi másra. A típusra megpróbálok rákeresni...

Egerben is 4k Sony van ès jó a kèpe, sőt sokkal jobb, mint a Miskolci dlp vetítős termékben. A típust nem tudom.

Volt itt bárki is az új Mammut (Cinemapink) moziba? Mi tegnap este vesztünkre betévedtünk oda a párommal, és megnéztük a Dunkirk-öt (eredetileg az Imax-ben szerettem volna megnézni, de Csütörtöktől lekerült a műsorról).

Anno év elején sok jó dolgot olvastam erről az új hiper-szuper moziról, hogy 4k+Atmos+kényelmes fotelek stb. Az utolsó percben estünk be a 4 terembe, ahol az E sor 10/11-es páros fotelba kaptunk jegyet. A belső tér elsőre vagány, a sorok és helyek számozása ötletesen megoldva (szőnyegre van vetítve), lábtér az átlagosnál nagyobb, vászon elég nagy (no nem Imax méretű, de nagy). Kell ennél több? Természetesen igen, egy jó kép és hang, és persze egy jó film. Na és itt jött a hideg zuhany. A kép fos, fényerőtlen, kontrasztalan, a sötét alakok szélein kromatikus aberráció látható. Ahol mi ültünk, középtől kissé balra (mivel középen lépcsősor van) a vászon bal széle világosabbnak látszott, de nem elégé, a vászon közepén jól kivehető hot spot (talán itt volt valamelyest elfogadható a fényerő), a vászon jobb szélén meg éppen hogy látható volt a mi üléspozíciónkból a kép. Hát ekkorát még nem csalódtam képileg egyetlen moziban sem. Hogy mi lehet ennek az oka el sem tudom képzelni. A fényerő problémának talán az, hogy az izzó a végét járhatta, de hogy a mozgásmegjelenítésen kívül semmi pozitívumot nem tudok a képről írni az gáz. Ha jól tudom, Sony 4k projektorral vetítenek, de hogy az itthon Sony-m ennél sokkal jobb képet vetít az egyszer biztos. A helyi Christie és az Aréna Barco projektorainak képéhez hasonlítani a Sony képét meg egyenesen eretnekség lenne. Egyszerűen nem egy ligában játszanak. De ez még hagyján, a hangerővel viszont nem bántak fukarul (nem úgy mint a fényerővel), úgy ordított, hogy az néha már szinte fájt. Ennek egyik legjobb bizonyítéka, hogy a komolyabb effekteknél a vászon szó szerint hullámzott (mint mikor a vízbe követ dobunk, és a víz fodrozódik). Egy-egy komolyabb effektnél tökéletesen kivehető volt a világos jeleneteknél hogy a sub hol is van elhelyezve, mivel a vásznon onnan indultak ki a hullámok. Gyerekek, ilyet még tényleg nem láttam….hullámzott a vászon…beszarás. A hang térleképzésével nem volt gond, mélyek is voltak, de a robbanási effektek, középtartomány és a háttérzene sokszor nagyon hangos volt. Erre még ráadásul a film sem jött be nekem annyira mint pl. a Fegyvertelen katona, de a film élvezeti részéből számomra még elvett egy pár élményfaktort a képi és hangi hibák.

Mikor „hazaértünk” kíváncsiságból rá is kerestem hogy miket írnak erről a moziról, és csodák csodájára pl. ezt a cikket találtam:
Csalódottak az új Mammut mozi nézői
Megtaláltam a Facén Kertai Gábor Áprilisi kommentjét is, és ennek a fényében szerintem még inkább gáz, hogy ezek a hibák továbbra is jelen vannak. Mondjuk a hangfalak itt nem nyomták ki a vásznat, vagy legalább is én ezt nem tapasztaltam.

Tehát a fenti okok miatt a kényelem ellenére sem ajánlom senkinek sem a Mammut moziját, hacsak valaki nem vak és süket. De ha valaki még sem hiszi el mindazt amiről én itt írtam, esetleg kíváncsi vagy csak egyszerűen mazochista, annak javaslom hogy saját maga tapasztalja meg ezt a felejthetetlen érzést. Természetesen a fentebb leírt dolgok a 4-es teremre vonatkoznak, de a FB-on és egyéb oldalakon olvasható vélemények alapján úgy gondolom hogy nem csak a 4-es teremmel vannak ilyen jellegű problémák.

Bár csak én sem utólag olvastam volna ezeknek a dolgoknak, akkor megkímélhettem volna magamat és páromat ettől a csalódástól.

Amúgy nemrég olvastam egy cikket a mozik túlzott hangerejének okáról. Ha valakit érdekkel a téma, az itt találja.

Köszönöm!

Sajna fixet nem tudok feltenni, mert falon lógó tv elé kellene lehúzni. Milyen márkát, típust nézzek, és szerinted mi a minimum, amiért már jót (elfogadhatót) lehet venni? érdemes rolósat, vagy mindenképp motorosat kellene venni (a vastagság, hullámosodás miatt)

Rolós, csak kínaiban találsz és olcsó motorost is. Ezekkel nem csak a hullám a probléma hanem, hogy nem házimozi vetítő felületek, csak sima fehér pvc. Ugyanis, ennyiből nem lehetne kihozni egy komplett vásznat, minőségi felülettel. Nem azt mondom, hogy nem lehet vetíteni rá, de kontraszt, színvisszaadás, élesség, nem lesz olyan, mint egy jó felületű vetítővászonnál.
Én azt mondom, hogy olyan 180, környékén már lehet tudnál venni normális vásznat.

Sajnos ennyiből nem tudsz minőségi vásznat venni, csak kínaikat. Fix keretest nem tudsz elhelyezni? Azt olcsóbban megúsznád, mondjuk nem ennyiből, de nem sokat kellene hozzá tenni.
Köszönöm!

Sajna fixet nem tudok feltenni, mert falon lógó tv elé kellene lehúzni. Milyen márkát, típust nézzek, és szerinted mi a minimum, amiért már jót (elfogadhatót) lehet venni? érdemes rolósat, vagy mindenképp motorosat kellene venni (a vastagság, hullámosodás miatt)

vásznat szeretnék vásárolni, 16:9-es méret, kb 200-210 cm szélességben, általános felhasználásra.

Lehet jót viszonylag elfogadható áron kapni? milyen ajánlotok? kb 50-70e Ft-ot szánnék rá!

Sajnos ennyiből nem tudsz minőségi vásznat venni, csak kínaikat. Fix keretest nem tudsz elhelyezni? Azt olcsóbban megúsznád, mondjuk nem ennyiből, de nem sokat kellene hozzá tenni.

Sziasztok!

vásznat szeretnék vásárolni, 16:9-es méret, kb 200-210 cm szélességben, általános felhasználásra.
Nagyon jó tapasztalatom van egy régi Beamax rolós vászonnal, amit már sehol nem tudok venni.
Akár rolós akár motoros jó lehet, a rolós low budget reflecta, funscreen vásznakról azt hallottam, hogy kínai és nem jó minőség. A motorosok állítólag vastagabbak és kevésbé hajlamosak a hullámosodásra.

Lehet jót viszonylag elfogadható áron kapni? milyen ajánlotok? kb 50-70e Ft-ot szánnék rá!

kérem tanácsotokat!

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.